Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-12-10 / 50. szám

Thursday, December 10, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 viJuájqszemíe A MAI NYUGAT-NÉMETORSZÁG Nemzetközi sajtóértekezlet Oberländer háborús bűntényeiről BERLIN. — Az NDK kormányával karöltve tevékenykedő Német Egység Bizottsága novem­ber 26-án nemzetközi sajtóértekezleten ismét vá­dat emelt Oberländer bonni miniszter ellen, sú­lyos háborús bűntényei miatt. A bonni kormány és az igazságügyi szervek mindmáig nem tartották szükségesnek, hogy megtekintsék az eredeti bizonyító okmányokat­A bizottság ismét felsorolta azokat a vádponto­kat, amelyeknek mindegyike szükségessé tenné bírósági eljárás megindítását. Bebizonyosodott, hogy Oberländer már 1923-ban részt vett Hitler müncheni puccsában, tagja volt a német népi véd­és dacszövetségnek. Oberländer Kelet-Poroszor- szágban a nemzeti szocialista pártban tisztséget kapott, vezetője lett a tartományi VDA-nak (kül­földi németek szövetsége), egy SA-rohamosztag vezetőjévé nevezték ki. Oberländer tevékenyen részt vett a Németországgal szomszédos keleti országok ellen indított uszító hadjárat megszer­vezésében. ő irányította Lembergben a zsidó és lengyel lakosság elleni pogromokat, 3000 polgári személy legyilkolásában bűnös. Bebizonyosodott, hogy 1942-ben Oberländer kü- lönosztagával szovjet partizánokat és velük ro­konszenvező szovjet állampolgárokat mészárolta- tott le. Börtön a békeharcosoknak! Csaknem két hete, zsúfolt tárgyalóterem előtt folyik a tárgyalás a düsseldorfi bíróság 4. számú politikai büntetőtanácsa előtt. Az ügyész vádja hét embert állított a bíróság elé: van köztük munkás és diák, tiszviselő és evangélikus lel­kész. A vádlottak közül hárman a Béke-Világta- nács, négyen pedig a Német Szövetségi Köztár­saság Békebizottságának tagjai. A vád ellenük igy hangzik: “összeesküvés és bujtogatás. .” A pert a nyugatnémet kormány sajtóban több­hetes sajtókampány előzte meg, amelyet egy nyugatnémet újságíró találóan “ördögűző kam­pánynak” nevezett. Ennek során azt kívánták bi­zonyítani, hogy a békemozgalom “államellenes” és “felforgató” szerv. Már ez a kampány is — amelynek a per mintegy betetőzését jelenti — elárulta a célt: csapást mérni a nemzetközi béke­mozgalomban irányitó szerepet betöltő Béke-V'i- lágtanácsra és az utóbbi időben egyre erősödő nyugatnémet békeharcra. A békemozgalom erős- bödése és általában az enyhülés irányzatának ter­jedése megriasztotta a bonni kormányköröket. Az utóbbi közéleti személyiségek csatlakoztak az atomhalál elleni mozgalomhoz. A Bonn utcáin felvonuló Ruhr-vidéki bányászok nemcsak a sa­ját kenyerükért, hanem a rakétatámaszok léte­sítése ellen is tüntettek. Terjedt az 1922-es év­folyam antimilitarista, Budeswehr-ellenes moz­galma, is, és a polgári közvélemény mind széle­sebb köreiben erősödött a követelés: az Adenauer- kormány is vonja le a következtetéseket a hideg- háborús irányzat nyilvánvaló csődjéről. Már most meg lehet állapítani, hogy a per szerzői nem érik el politikai céljukat. A tárgya­láson a vádlottak szenvedélyes hangon utasítják vissza a békemozgalom elleni rágalmakat. A 71 éves Hoereth Menge asszony — amikor ügyét el akarták különíteni társaiétól — kijelentette: “Osztozni kivánok társaim sorsában és életem alkonyán magam kívánom védelmezni a béke esz­méjét, amelyért egész életemben harcoltam”. Jo­hannes Oberhof lelkész emelt fővel állt a bíróság elé: “Mint hivő keresztény kötelességemnek érez­tem, hogy ne csak imádkozzam a békéért, hanem áldozatot is hozzak érte. Csak örömmel tudok visszagondolni több éves együttműködésemre kommunista barátaimmal.” Azok, akik Düsseldorfban a vádlottak padján ülnek, nem magukat, hanem eszméiket, a béke ügyét védik. És a politikai büntetőtanács előtt ők emelik az igazi vádat: azok ellen, akik el akarják némitani a béke, az enyhülés és a reál­politika híveinek mind messzebb hallatszó szavát Nyugat-Németországban. Szabadlábon a hóhérok Az NDK Antifasiszta Ellenállási Harcosainak Szövetsége közleményt adott ki, amely a második világháború idején elkövetett bestiális náci bűn­cselekmények tetteseiről rántja le a leplet. 1944 aug. 17-én angol, francia, kanadai és belga hadi­fogoly tisztek egy csoportját a buchenwaldi kon­centrációs tábor 17-es blokkjában helyezték el. Szeptember 10-én e csoportból 16 tisztet végeztek A MITTERAND ÜGY 'Oktober 15-én éjszaka Francois Mitterrand sze­nátor, a francia polgári baloldal egyik ismert ve­zetője gépkocsiján hazafelé tartott, amikor ész­revette, hogy idegen autó kilométereken át kö­veti. Mitterrand hirtelen befordult egy mellék­utcába és kiugrott a volán mögül. Ez mentette meg az életét. A következő pillanatban az üldöző kocsiból leadott géppisztolylövés-sorozat zudult a szenátor kocsijára, majd a merénylők azonnal elmenekültek. A merénylet abban az időben történt, amikor szélsőjobboldali terroristák — akik feltehetően az algériai ultrákkal állnak kapcsolatban — szá­mos, az algériai háborút ellenző politikust halál­lal fenyegettek és a francia rendőrség kénytelen volt megfelelő intézkedésekkel gondoskodni a megfenyegetett személyek biztonságáról. Mint néhány nappal a merénylet után Mitterrand egyik nyilatkozatából kiderült, a terroristák a fenyege­tésnek azt a módját választották, hogy Pesquet, volt szélsőjobboldali képviselő utján, provokativ formában “előre figyelmeztették” a szenátort a készülő merényletre. A merénylet miatti közfelháborodás és a balol­dal éles fellépése a kialakuló fasiszta terrorlégkör ellen, a szélsőjobboldalt arra kényszeritette, hogy uj formát keressen az ellentámadásra. Pesquet segitségével megvádolták Mitterrandot, hogy a merényletet “ő rendelte meg”, s hogy ez csupán látszatmerénylet volt. Az ellentámadásba a hiva­talos igazságügyi szervek is bekapcsolódtak: a szenátustól Mitterrand mentelmi jogának felfüg­gesztését kérték, mert “Pesquet közlésének el­hallgatásával megsértette a hatóságokat”. A hatóságokat azonban nem zavarta, hogy közben kiderült: Pesquet maga ült a merénylők gépkocsi­jában. Ismeretessé vált az is, hogy a géppisztoly­sorozatot egy Dahuron nevű egyén adta le, akit a rendőrség kihallgatása és beismerő vallomása után egyszerűen szabadonbocsátott. Az ellentámadás visszájára sikerült. Mitterrand a szenátusban megvédte magát és még igazság­ügyminiszter korában szerzett bizonyítékai segít­ségével súlyos vádakat olvasott a degaullisták egyik vezető politikusa, Debré miniszterelnök fe­jére. A következő fejlemény: a francia rendőrség nem merte tovább halogatni Pesquet letartózta­tását. Dahuron azonban még mindig szabadlábon van. Ezután következett be a legújabb fordulat: a szenátus többsége felfüggesztette Mitterrand mentelmi jogát. A francia sajtó egy része azon­ban arról ir, hogy az ügy valójában csak most kezdődik, mivel várható, hogy a szenátor újabb leleplezéseket tesz a merénylet mögött meghúzódó jobboldali erőkről. A francia szenátus nov. 25-én 175 szavazattal 27 ellenében felfüggesztette Mitterrand szenátor parlamenti jogát. Ezt az intézkedést a francia igazságügyminisz­térium kérte, amely Mitterrand-t, aki ellen októ­berben merényletet követtek el, azzal vádolja, hogy az ügyben nyomozó tisztviselők előtt szán­dékosan elhallgatott bizonyos részleteket és ezzel “megsértette a bíróságot”. Bombatámadást terveztek Kuba ellen Miami .Florida közelében, egy kevéssé használt repülőtéren az amerikai hatóságok letartóztattak öt kubai ellenforradalmárt, miközben három ta­karóba bugyolált bombát raktak fel egy bérelt repülőgépre, azzal a céllal, hogy Kuba fölött le­ki. További kilenc angol és francia tisztet október 5-én lőtte:: agyon. A napfényre került adatok alapján most is­mertté váltak e bűncselekmények tettesei. A gyil­kosságokra Kurt Erdmann SS-rohamosztagvezető és Josias von Waldeck hercege volt SS-főcsoport- vszető adták ki a parancsot. Kurt Erdmann ma \ esztfália tartomány rendőrségének egyik veze­tője. Josias van Waldeck pedig hercegi nagybir­tokán gazdálkodik Hessen tartományban. Bűn­cselekményeikért semmilyen formában nem von­ták őket felelősségre. Ugyancsak szabadlábon vannak Kurt Etzarius, August Kolb és August Höhn, volt SS-osztagparancsnokok is, akiknek szintén jelentős szerepük volt a gyilkosság kiter­vezésében és végrehajtásában. Az NDK Antifasiszta Ellenállási Harcosainak Szövetsége a bűnösökre vonatkozó terhelő anya­got elküldte az angol frontharcos-szövetségnek és más angol társadalmi szervezetnek is. dobják. A hatósági ügynökök a gépben egy ki­jegyzett térképet találtak, amely szerint a bom­batámadás Kuba belsejében levő katonai központ­ra volt irányítva. A letartóztatottakat 2,500 dol­lár óvadék ellenében szabadonbocsátották. Gronchi olasz köztársasági elnök január 8-án utazik a Szovjetunióba Az olasz külügyminisztérium hivatalos közle­ményben bejelentette, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége meghívta Giovanni Gronchit, az Olasz Köztársaság elnökét, tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A közlemény ezután bejelenti, hogy Gronchi elnök örömmel elfogadta a meghívást. Az elnök 1960 január 8-án érkezik Moszkvába, s körülbe­lül egy hetet tölt a Szovjetunióban. Moszkvában íGronchi elnök találkozik a Szovjetunió vezetői­vel és ellátogat Leningrádba is. A köztársasági elnököt elkíséri útjára Pella külügyminiszter. Az amerikai töke terjeszkedése MEXICO QITY. — A Mexikói lapok hire sze­rint az a repülőgépgyár, amit az amerikai Lock­heed Co. San Louis Potosi városban épit, már kö­zeleg a befejezéshez s a terv szerint április else­jén már az első, hatszemélyes gépek a futósza­lagra kerülnek. A mexikói korporáció neve: Lock- heed-Ezacarte Co., az elnöke Juan F. Azacarte, mexikói polgár. A vállalat már áprilisban 1,000 munkást fog alkalmazni. A kétfejű kutya MOSZKVA. — A “Moszkva Első Orvosi Inté­zet” jelentése szerint “Andreika”, a kétfejű ku­tya 27 napig élt. Andreika nem született két fejjel, hanem csak eggyel, de a 43 éves dr. Vladimir P. Demikhov gyógytani kísérlet gyanánt még egy második fe­jet is operált reá. Dr. Demikhovnak ez már a harmadik ilyen kísérlete volt. Az előző esetben a kutya harminc napig élt. Az ily kísérletek ered­ménye az, hogy most már elvesztett végtagokat sikeresen tudnak visszavarrni, vagy másokkal kicserélni. Terjed a délamerikai immkásszövetség gondolata A Chilei Munkások Központi Szervezete múlt héten lefolyt kongresszusa a harmadik délame­rikai országos szakszervezeti kongresszus, ahol az elmúlt hetekben komolyan foglalkoztak egy olyan munkásszövetség alapitásával, amelybe a délamerikai országok szakszervezetei tartoznak. Az elmúlt hónap folyamán először a kubai szak- szervezetek, azután a venezuelai szakszervezetek kongresszusán vetették fel ezt a kérdést. B. Pe­rez Salinas, a venezuelai szakszervezetek titkára meghívta a délamerikai szakszervezetek vezetőit, hogy tartsanak egy összejövetelt Caracasban, ahol a központi szövetség kérdését. megtárgyal­ják. A chilei munkáskongresszuson megjelent kül­földi delegátusok között volt Peter Pimenov, a szovjet szakszervezetek központi bizottságának a tagja, Vladimir Tutonov, a Krasnodar területi Élelmiszer Munkások Szakszervezetének az elnö­ke; a kínai delegáció Liu Chang-Sheng, a Kínai Szakszervezeti Szövetség elnöke vezetésével. A Szakszervezeti Világszövetséget Marcel Braz, a francia fémmunkások vezetője képviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents