Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-11-26 / 48. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZtS Thursday; Nov.. 26, 1950 Kuba szakszervezetei Latin-Amerikai Forradalmi Munkásszövetséget szerveznek Tizedik nemzeti kongresszusát tartotta a Kubai Szakszervezeti Szövetség. Egyik legfontosabb határozati javaslatában kimondotta, hogy kilép az Egyesült Államok nyomására megalakított Amerikaközi Területi Munkás Szervezet kötelékéből. Ezt többek között azzal indokolta meg, hogy a Szervezet az amerikai imperializmus ügy- röksége, a kommunista-ellenesség álarca alatt a dél-amerikai diktátorokat támogatja és “ellen- f le a kubai forradalomnak, hazánk politikai sza- l adságának és gazdasági fejlődésének”. A tizedik 1 >ngresszus azt is elhatározta, hogy megalakítja s laiin-amerikaj forradalmi munkások szövetsé- j * és felhívást bocsátott ki az összes latin-amerikai szakszervezetekhez, hogy “közös érdekeik \ • cicimében ’ csatlakozzanak. Fidel Constro miniszterelnök is beszélt a kongresszus delegátusaihoz. Beszédében hangsúlyozta a szakszervezeti egység fontosságát. Felhívta a kongresszust az egység gyakorlására, hogy a forradalom ellenségei ne használhassák fel a szakszervezeti mozgalmat a forradalom eredményeinek eláásására. “Ha forradalmunk ellenségei győznek, akkor mi nem a legyőzőitek között leszünk, hanem a halottak között”, mondotta Castro. A kongresszus elhatározta, hogy minden munkás keresetének 4 százalékát felajánlja a kormánynak az ország iparosításához szükséges a.apra. Ez az összeg 32 millió dollárt jelent évente. Az uj központi vezetőséget David Salvador központi titkár által benyújtott egységes lista alapján választotta meg a kongresszus. A Kubai Szakszervezeti Szövetség meghívására eljött a kongresszusra egy szovjet szakszervezeti megbízott, aki beszédében biztosította Kuba népét a szovjet nép barátságáról. Jelen voltak delegátusok a Német Demokratikus Népköztársaságból is, akik filmfelvételi és leadási gépezetet hoztak ajándékul. Számos latinamerikai ország szakszervezetei küldtek testvéri képviseletet a lefolyt szakszervezeti kongresszusra Kubába. Nixon hőstette WASHINGTON. — Mialatt a “cranberry”- fronton ádázul folyt a harc, hogy vajon az egyetlen, igazi, hamisítatlan amerikai ünnepnapon, Thanksgiving napján, az amerikai nép ehetik-e cranberryt a neves ünnepnap elmaradhatatlan pulyka pecsenyéjéhez, Nixon alelnök sajtóirodája közzétette, hogy az alelnök mitsem törődve a rémhírekkel, halált megvető bátorsággal fogyasztott el egy adag cranberryt a Wisconsin államban tett látogatása alkalmával. Már pedig tudvalevő dolog, hogy a “Department of Health, Education és Welfare” fedezte fel, hogy egyes államokban a cranberry termelők a gazfüvek kiirtására olyan permetező mérget használtak, amely patkányoknak beadva azoknál egyes esetekben rákbetegséget okozott. Maga Arthur S. Flemming, jólétügyi miniszter hívta fel az ország népét a nagy veszedelemre, mire megindult úgy a friss, mint a már kannázott cranberry elleni támadó harc. Dr. Boyd Shaffer vegyész, aki a patkányokon próbálta ki az “aminatriazole” nevű permetező mérget, azt állítja, hogy az csak akkor ártana meg az embernek, ha mindennap legalább 15,000 (igen, 15 ezer) fontol enne pár éven át. Schaffer ugyanis ennek megfelelő mennyiséget adott be a patkányoknak hosszú időn át, mig végre a rákos megbetegedés jelentkezett. Nixon alelnök hősies tettének az a baja, hogy NEM EVETT KELLŐ MENNYISÉGŰ CRANBERRYT. Mert ha csak egyetlen egy nap megette volna a Schaffer által kiszabott 15,000 fontot, akkor ma igazán világhírű nagy hős lenne. De igy? Csak eggyel több trükk a népszerűsítésére. A tibeti arany UNITED NATIONS, N. Y. — Néhány héttel ezelőtt New Yorkba érkezett a Tibetből elmenekült Dalai Lama fiváre, Gyalo Thondup, nagyon mutatós luhákat viselő fiatalember, ki a legelőke lőbb szállodák egyikében vett lakást, majd egy hires ügyvédet felfogadva sajtóirodát nyitott, hogy az Egyesült Nemzetek előtt a szegény ^elkergetett Dalai Lama ügyét szorgalmazza. Thondup költekezése olyan feltűnést keltett, hogy felmerült a kérdés, honnan veszi annak költségeit? Igv került nyilvánosságra, hogy a Dalai Lama, amikor állítólag pár hívével az égig érő nagy hegyeken át menekült, éppen csak az életét tudta megmenteni, holott 14 bivaly ökör csupán csak az aranyat cipelte. Ez az arany az, ami a Dalai Lama nagy sajtó kampányát fedezi. Nem eiég okos BALTIMORE, Md. — A Baltimore-egyetem laboratóriumában van egy úgynevezett “okos” gép —vagyis 'electronic computer” —, amely pillanatok alatt olyan csodás számításokat tud elvégezni, méghozzá hiba nélkül, amikkel a tudósoknak a régi módszerek szerint hetekig kellene küz- ködni. Az “eszes” gépet kezelő tudósok “megtanitot- ták” a gépet a közönséges “21” kártyajátékra, aztán elméletileg adtak neki néhány dollárt és játszani kezdtek. A gép hamar megtanulta, hogyan kell osztani, hogyan kell a tétel nagyságát megállapítani, stb. és mégis a 10 percen át tartó játék után 14 dollárt vesztett. A gép ugyanis 17-re húzott még egy kártyát, mert a számítása szerint most négy, vagy annál is kisebb értékű kártyának kellett következni. De sajnos, a gép sem tudott többet, mint a legtöbb kártyajátékos, mert négy helyett hetest kapott s igy kártyáinak összege 24 lett, amit a játékosok a “fuccs;” dühös kiáltással vágnak földhöz. Erre ugyan még nem tanították be a gépet, de ez az eset mutatja, hogy a hazárdjátékoknál az eszes gépnek meg az esztelen embereknek egyforma esélyűk van pénzük elvesztésére. I Yale- és larva d-egyeiem vlsszaüiaslifa a sz&w. kiiosőnöket Tiltakoznak a hüségeskü ellen NEW HAVEN, Conn. — A Yale- és Harvard- egyetem közös elhatározással kilépett a szövetségi diákkölcsön-programból, tiltakozásul a hüségeskü ellen, melynek letevését minden kölcsönért folyamodó diáktól eddig megkövetelték. A két egyetem lemond az 500,000 dollárról, amelyet a szövetségi kormány a szükségben lévő diákok részére kölcsönként folyósít. Dr. A. Whitney Griswold, a Yale-egyetem elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem fogad el több kölcsönt a kormánytól, mert az 1958-as Nemzet- védelmi törvény hüségesküt irat alá a diákokkal, melyet ő helytelenít. Dr. Nathan M. Pusey, a Harvard-egyetem elnöke úgy nyilatkozott, hogy az egyetem inkább lemond 357,873 dollárról, semmint aláírassa a “hitetlenség nyilatkozatát”, mely szerinte “félrevezetésen” alapszik. A Yale-egyetem szószólója szerint 210,000 dollárt kapott az egyetem a törvény érvényessége óta, amelyet 50,000 dollár kivételével már fel is vett. Az 50,000 dollár legnagyobb részét visszaküldik a kormánynak. Dr. Griswold és Dr. Pusey a két egyetem elnöke már tél óta tárgyalásokat folytat a kölcsön és a nyilatkozat kérdésében. A Yale egyetem egyenesen Arthur S. Flemming, jóléti és kultuszminiszterhez küldte levelét. Dr. Pusey Dr. Lawrence G. Dertick, közművelődési államtitkárhoz intézte sorait. Dr. Griswold az alábbi nyilatkozatot tette: “A hűségnyilatkozat ellentétben áll a kollégiumok és egyetemek klasszikus alapelveivel. A vallási és politikai jogok elleni eskükhöz hasonlit, melyekre éppen elég példa van történelmünkben. Az egyházak és az államok rendszerint ezzel kontrollálták tanítási módszereiket. “A szabad világ egyetemei, különösen Angliában és az Egyesült Államokban vezető szerepet játszanak a hüségeskü, vagy ehhez hasonlók megszüntetésére. “Hűséget nem lehet erőszakolni, azt meg kell nyerni. Hüségeskük tehát értéktelenek. Senkit sem tartanak vissza a felforgatástól, vagy árulástól, ha azokat valaki el akarja követni.” P öarson tehenei Drew Pearson, ismert nevii szindikált rovatiró legutóbbi cikkei egyikében megírta, hogy túladott a tehenészetén. Nem írja, hogy hol volt neki a tej-termelő farmja, csak azt, hogy a faj- teheneit, — amiket ő maga nevelt — eladta és az nagy szomorúságot idézett elő nála, mert az állatokat (köztük az egy bikát is) valóságosan családja tagjainak tartotta. Pearsontól nem várt humorra vall, amit most bevallott, hogy a borjuknak ismert nevű egyének neveit adta. így a most eladott tehenek között volt két iker-tehén, az egyiknek a neve Mrs. Pearson, (a saját felesége után nevezve) és Franciska (Mrs. Pearson nővére után). A többi tehenek ilyen neveket viseltek: Mrs. Roosevelt, Mrs. Truman, Mrs. Eisenhower, stb. Naponként aztán feljegyezték, bogy Mrs. Truman, Mrs. Pearson, stb. ennyi vagy annyi tejet adtak, mint azt a gondosan vezetett dairy farmokon szokás. Az egyetlen bikának Pearson a Harry Truman nevet adta. Pearson szerényen megjegyzi, hogy a borjú bikának akkor adta ezt a nevet, amikor Truman neki (Pearsonnak) a “hazug és s. o. b.” nevet adta. Truman (a bika) most már jó idős, kezd megbízhatatlan lenni, azért tavaly karikát kellett az orrába huzni. Akkor nagy adag bóditó szert adtak be neki, hogy a karikát elhelyezzék. Nem gondoljuk, hogy Truman, meg az említett “előkelő hölgyek” nagyon örülnének a nagy megtiszteltetésnek. Kreáló újítókat és feltalálókat tüntettek ki — Magyarországi riport — A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal nov. 8-án a SZOT szék házában fogadást adott az ország legkiválóbb újítóinak és feltalálóinak tiszteletére, s először tüntették ki ki válóujitó- jel vénnyel az ujitómozga- lom legjobbjait. A kitüntetéseket Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyújtotta át kilencvenhat dolgozónak, akiknek zöme mindennapi fertdatán kívül 50—100 vagy még ennél is több észszerüsitéssel, találmánnyal segítette Magyarország gazdasági életének fejlődését. A fogadást a Zeneakadémia nagytermében ünnepség követte, ahol az Újítók Lapja fennállásának tizedik évfordulójáról is megemlékeztek. Az ünnepségen megjelent Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is. Varga György, a SZOT titkára hangoztatta, hogy az ujitómozgalom ismét tömegméretű. Tiz év alatt kb. egymillió-százezer találmányt vezettek be az országban, amelynek évi nyilvántartható eredménye meghaladja a nyolcbillió forintot. Ezt a megtakarítást az újításoknak mindössze 20 százalékával érték el, mert a többi olyan jellegű újítás, hogy gazdasági értékét kalkulálni nem lehet. Ezután Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy a termelőhelyek és a sajtó munkásai között mind szorosabb az együttműködés. Az ünnepségek után neves fővárosi művészek adtak műsort a kiváló újítók és feltalálók tiszteletére. AZ ACÉLBÁRÓK el akarják hitetni, hogy 5 százalékos munkabér javítás inflációt okozna, de az ő 50 százalékos profitjuk igazságos és nem okoz gazdasági zavart. Amerikai Magyar Szó Subscription ln U. S. and Canada for one year $7.09, for atz months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. ttoflzetesi arak: New York városában, az USA-ban ét Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külfö.dl országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397
