Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-11-19 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ : Magyarország jj M un káslányok Kilenc csinos lányt kerestem fel otthonában. )tthon ez akkor is, ha a kívülállók azt hiszik, íogy “csak” munkásszállás. A nevelőnek, Margit íéninek mindent el lehet mondani, mintha anyja enne mindegyiknek. A kétszáz lányból egynek- jgynek néha ki is csúszik a száján: Mami. Kérdeznem sem kell, elég, ha ránézek a lányok­ba: egyik sem tartja mostohának ezt az otthont. \ szobákban serényen takarítanak, a konyhában valaki rántottát süt — erre támadt éppen étvá­gya — s a társalgóban csendesre fogott beszél­getéssel két lány csipketeritőt horgol. Az egyik szobából éppen kilép valaki, nyitott kabátja alól kisestélyi villan: ez a kislány színházba készül. Kislány? Nem! Dolgozó nő, munkáslány a Goliban, éppúgy, mint a többiek, szövők, fonok, melósok azok is, akikkel beszélgetek. Hogyan élnek? —kérdeztem s ezzel azután az egész beszélgetés sorsát eldöntöttem. — Dolgozunk, szórakozunk, mosunk, vasalunk, főzünk, szóval pontosan úgy élünk, mint mások — adták egymásnak a szót. — Vagy talán még valamivel jobban is — mondja Galgóczi Anna, egy kedves, barna hajú, kis szövőnő. Hogy miért jobban? Néhány perc alatt kiderül. A kilenc lány átlagos jövedelme Kavi 1200 forint vagy még egy kicsivel több is (persze ebbe nem számítják bele, hogy heti tiz forintért lakást, fűtést, világítást, meleg vizet, konyha- és varrógéphasználatot élveznek a szállá­son). Ötszáz forintnál többet senki sem költ kosztra, tehát hat-hétszáz forintja mindegyikünk nek marad a havi fizetésből. Eszembe jut egy régi szövőnő ismerősöm, s önkéntelenül megkérdezem: Van maguk között valaki, akinek nincs télikabátja? — Ha azt kérdezné, hánynak van kettő vagy esetleg három is, gondolkodnának — mondja ne­vetve Madarász Kati, de igy még gondolkozni is kár. Két-három év alatt mindenki összegyűjti a kelengyéjét, s öltözködünk is, nem is akárhogyan. Mi a legfőbb gondjuk? — hiszen akármilyen fiatalok, csinosak, bizo­nyos értelemben gond nélküliek, csak van valami, ami nekik is gondot okoz? Persze, hogy van. Legtöbbjük nem akar haza­menni vidékre, mert az Alföldön, ahová nagy ré­szük való, kevés a női munkaalkalom. — Nem gondoltak ránk, vidéki lányokra, ami­dkor az összes gyárakat Pestre hozták — mond­ja Vitális Magda. — Igaz, most olvastam, hogy nemsokára ezen is segítenek. Házkötő Éva, a vidám, szőke kis melós néhány nap múlva mégiscsak vidékre költözik. Sárvárra megy férjhez egy mérnökhöz, s ott már lakásuk is van. Galgóczi Annusnak nem ilyen könnyű a helyzete. Ezt a szabolcsi kislányt már nemcsak a munkahelye köti Pestre, hanem a szive is. A vőlegénye a Danuviában esztergályos. Csak la­kásra várnak, hogy összeházasodhassanak. Aki a fővárosban marad, az a jelenlegi helyett termé­szetesen saját otthonra vágjuk, ahová este ha­zavárhatja a férjét, ahol gyerekeket nevelhet. Sokan pénzt gyűjtenek — alig akad köztük, akik­nek nincs takarékkönyve —, hogy maguk is se­gíthessenek, ha eljön az ideje megoldani a lakás- problémát. — Bútor? Emeletráépítés? — még nem tu­dom, mi lesz, de csak nem várhatjuk tétlenül, hogy a sült galamb a szánkba repüljön — mond­ja Boros Julia gyürüsfonó. — Csipa Julia is ka­cérkodik az építkezés gondolatával, de ő nem itt, hanem otthon, Tiszalökön, a szüleivel közösen szeretne építeni. — Én nem akarok Pesten maradni — mondja —, ha lesz nekem való munka otthon, hazame­gyek. Tehát az első számú gond: több ipari munka- alkalmat a vidéki nőknek. A második: a lakás, az élet berendezése azután, ha elkerülnek majd ■ e néhány év alatt otthonná melegedett leányszál­lásról. — Mi gondjuk van még? — Sok az értetlen ember az üzemben, főként az idősebbek között — mondja Tarbaly Mária. — Ha mi versengünk, vagy ráverünk egy kicsit a munkára, mint például most is, a kongresszusi munkaversenyben, ezek csak legyintenek, s ki­csit vállveregetően beszélnek velünk. — A fiatalok között is akad olyan, aki csak magával törődik — veti ellen valamelyik lány. — Beszélhetünk mi ezeknek amennyit akarunk. Azt sem tudják, mi az a lelkesedés. Dolgoznak ugyan, de csak a pénz érdekli őket. — Nem baj az — száll vitába vele Boros Ju­lia.—- A lényeg mégis az, hogy ők is csak nekünk segítenek. — Na de az mégse igazság, hogjr a lelkesedést meg az érdeket egyformán bírálják el — ágál to­vább az előbbi kislány. — Hát neked nem érdeked, hogy többet ke­ress? — válaszol kérdéssel Boros Julia — s nem fognak-e nemsokára a ma még csak érdekből jól dolgozók a végén maguk is lelkesedni attól, hog\r l!l!llll!lfilillll!!l[llll(illlllllllllilllllll!lilí]!lil{!!!!(!!!l!lil!l!liltll RÖVID HÍREK A szombathelyi, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem Simon Gyula szabadalma alapján érdekes uj gyermekjátékot: villany-egy­szeregyet készített, amely szórakoztatva tanítja a gyerekeket. Helytelen eredménynél piros, he­lyesnél zöld lámpa gyullad ki. Az újjáépített Royal szállóban 368 korszerűen berendezett szoba lesz. A lakosztályok padlóját müszálas filcanyaggal borítják. A dió- cseresz­nye,- jávor-, kőris- és tölgyfa bútorokat most tervezik. • Az üllő) ut 117 számú rozzant földszintes há­zat, az egykori Kis Pipa vendéglő épületét a nyá­ron lebontották. A helyén most szövetkezeti la­kóházat építenek. • A Szeged környéki tavakban a holdankénti “haltermés” eléri az 5 mázsát, s a minőség is jobb az átlagosnál. Az NDK-ba és Csehszlovákiá­ba eddig 1500 mázsát szállítottak különleges va­gonokban. A szegedi pontyok igy élve érkeznek meg a prágai és a drezdai csemegeüzletekbe. • FELSZABADULÁSI antológia készül a Szép- irodalmi Könyvkiadónál. A kötetbe a magyar nép felszabadult életét megéneklő legszebb versek ke­rülnek. • A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP—az MSZMP Szolnok megyei bizottságának és Szolnok megye tanácsának lapja — november 7-én ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepi emlé­kezésen megjelent Szakasits Árpád, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének elnöke. —- 1944 november 8-án jelent meg Nyíregyházán a Ti­szántúl első demokratikus napilapja, a Magyar Nén. Első száma közölte Malinovszkij marsall fel­hívását a békés alkotó munkára. A Magyar Nép és a későbbi néplap hagyományainak követője a mai Keletmagyarország. MEGKEZDTÉK a sárvári Nádasdy-vár bás­tyáinak helyreállítását. A bástyák mellvédjére a török hódoltság korát idéző várvédö fegyvereket, ágyukat helyeznek el. • HOLLAND lábgyürüvel megjelölt vadkacsát lőtt a minap Győrött, a Kisduna-ági Szúnyog-szi­geten Káldi József mosonmagyaróvári vadász. • A Mecsek eddigi legmélyebb barlangját fedez­te fel a Pécsi Bányaipari Technikum geológus szakköre. ■ ihursoav, iNovemuci jobban élnek? Okos ez az egyszerű válasz, ha nem is túlságo­san tudományos a megfogalmazása. A lányok ne­vetve ismerik el igazát. Lehet, hogy holnap már maguk is ezzel csititják a türelmetlenkedőket. Már bucsuzkodunk, amikor Házkötő Éva össze­súg néhány másik lánnyal. — Elmondjuk? — Azután már mondják is mind a kilencen, szinte egyszerre. “Megsértettek bennünket!” A Hétfői Hírek egy hónappal ezelőtt az egyik cikkében, amelyet a munkásszállásokat látogató kulturcsoportokról irt, azt állította, hogy több szálláson, köztük a miénken is, bár házhoz szál­lítják a kultúrát, a lakók végigunatkozzák a jó műsort. — Nem igaz! Lehet, hogy másutt, valamelyik más szálláson tényleg ezt látta az újságíró. Ná­lunk egyébként itt sem volt. Mi nagyon tapsol­tunk és alig akartuk őket elengedni. — Most mindenki azt hiszi, hogy mi valami­féle barbárok vagyunk. Azt Írják meg, ami az igazság: színházba, hangversenyekre járunk, szí­vesen látunk minden jó kulturcsoportot. Arra gondolok: milyen jó, hogy ezek a lányok ennyire mérgesek azért az egy mondatért. Politikus beszélgetésre készültem, s helyette, lám, egész másról folyt a szó. Bár — ha jól meg­gondolom, talán nem is egészen másról. A mun­káslányok igy beszélik meg egymással az ipartele pités, a lakásépités, a munkaverseny és a kultú­ra kérdéseit. Ez is politika. . . Á. Én Uj íénycsó'kapcsolókat készítenek a Kontakta Vilía- mosszereiési Anyagok Gyárában. Képünk: Urbanek Margit és Máríha Pál a gyár készülő és elkészült uj gyártmányaival. Köztük az uj fénycsőkapcsoló (elő­térben). Eddig a fényesőkapcsolást ipari kapcsolóval végezték, amely nagyobb helyet foglalt el és csak 5—6 fénytestet kapcsolt. Az uj kapcsoló 16 fénycső bekapcsolására alkalmas és ötezer kapcsolást bir ki. Formája korszerű, mérete azonos egy szobai kapcsolóval---------—----------------------------------------V RENDELJE MEG MÉG MA! Jak Sándor: EMBERESI MÁGLYÁN megkapó, igazán emberi életből merített regényét Ára szép kemény kötésben csak $1.25 (plusz 25 cent posta- és csomagolási költség) Kérem küldjenek részemre Ják Sándor: Emberek a máglyán c. könvéből . ................ példányt. — Mellékelek $..............................t. Név: ................................................................. Cim: ................................................................. Város: .................................. Állam: .......... k_______________________r LŰ_

Next

/
Thumbnails
Contents