Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-16 / 29. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 16, 1959. A OROSZUL TANULUNK Gombamódra szaporodnak az oroszul tanulni kívánók. — Kevés a tanító. Tudományos és üzleti téren nagy a kereslet orosz fordító és tolmács iránt Harriman Kelel-Németország elismerése mellett W. Averell Harriman úgy nyilatkozott New Yorkban, hogy Kelet-Németország elismerése könnyűszerrel megoldaná a berlini kérdést, még akkor is, ha nem adnának teljes diplomáciai elis­merést Kelet-Németországnak. Szerinte a nuk­leáris fegyverek korlátozása a legfontosabb kér­dés, Berlin csupán melléktermék. New York állam volt kormányzója, a Colum­bia Broadcasting System televízió állomásán be­szélt a múlt vasárnap, ahol három riporter kér­dezte ki arról, hogy milyen benyomást tett rá Kruschev szovjet miniszterelnökkel való találko­zása. Mr. Harriman szerint Németország egyesí­tése oldhatja meg csupán a berlini kérdést, ha­bár bizonyos korlátok között mozgó egyezményt lehetségesnek tart a nyugat és kelet között. Ki­hangsúlyozta, hogy mennyire fontosnak látja, hogy Kruschev miniszterelnököt meghívják a USA-ba, hogy saját szemeivel láthassa közgaz­daságunk erőteljességét és demokráciánk erejét. Harriman most tért vissza a Szovjetunióban tett látogatásáról. Két ízben is beszélt Kruschev- vel. ,i Arra a kérdésre, hogy Kruschev hajlandó-e háborúba menni a német kérdés miatt, azt felel­te, hogy: “Határozottan nem, fennáll azonban az a veszély, hogy esetleg túllő a célon!” Harriman meggyőződése az, hogy elkerülhetjük a háborút, ha megtesszük a szükséges intézkedéseket. Harriman végül kijelentette, hogy igyekezett meggyőzni Kruschevet arról, hogy mennyire nincs igaza, amikor azt hiszi, hogy az amerikai munkásságnak nincs szava a politikai életben. ütvén éves az N.O.G.P. NEW YORK. — Most ünnepli a “National As­sociation for the Advancement of Colored People” fennállásának 50 éves jubileumát a Colisseum- ban. Kétszáz delegátus jött össze az ország min­den részéből. A szervezet főtitkára, Roy Wilkins, azt mondta hogy “a négerek elleni lincselés majd­nem teljesen megszűnt.” Ugvlátszik megfeledkezett Mack Parkerről. Arra a kérdésre, hogy a Forrest Hills-i tennisz- klub nem fogadta be az Egyesült Nemzetek tit­kárhelyettesének, dr. Ralph Bunche-nak fiát, azt felelte, hogy “ne izgassuk nagyon a kedélyeket ebben a kérdésben. Alkotmányunk nem tiltja meg, hogy emberek ne hozzanak szamár szabá­lyokat maguk között.” Forrongás Hondisrasban Tegucigalpában, Honduras fővárosában forron­gás tört ki a kormány ellen. Egész nap fegyver- ropogás hangzik és már az első nap 25 halottat jelentenek. A forongás vezetője a hirek szerint Armando Velasquez őrnagy, aki a Hondura Cer- rolta a haderők vezetője volt, de évek óta szám­űzetésben élt. Állítólag régóta próbálkozott a hondurasi kormány megdöntésével Két kutya és egy nyúl a világűrben Moszkvából jelentik, hogy egy Mártuska nevű nyúl két kutya kísértében szerencsésen visszatért űrhajójában. A tudósok azon törik a fejüket, hogy milyen nevet adjanak e bátor kis utasnak, mert hát Mártuska lekicsinylő ilyen hires szemé­lyiség számára. Ogonyok, szovjet képes újság ir a három utas­ról. A két kutya Bátor és Hópehely eleinte mo­rogtak és fogaikat vicsorgatták a kis nyulra, mi­kor bemutatták őket egymásnak. Ma azonban már nagyszerű barátok, sőt Bá­tor össze vissza nyalja Mártuskát nagy szerete­dében. Kozlov haza utazott Frol R. Kozlov, szovjet miniszterelnök-helyet­tes a hét elején befejezte 16 napos túráját az Egyesült Államokban és hétfőn visszatért hazá­jába. Az elmúlt vasárnap sajtókonferenciát tartott, majd megnézte New York nevezetességeit, mint az Empire State Buildinget, az Egyesült Nemze­tek épületét, utazott a földalatti vasúton. Nyilatkozatában kijelentette, hogy útja folya­mán mindenütt barátsággal fogadták, látogatása hasznos és kellemes volt. Az amerikai nép, akár­csak a, szovjet nép, békét és barátságos jószom- ezédi' összeköttetést akar a két ország között. Egyetemeken, főiskolákban, magániskolákban, a televízió oroszt tanító leadásain és ipari intéz­mények által alkalmazottaik részére tervezett elő­adásokon megsokszorozódott az orosz nyelvet megismerni igyekvők száma az utóbbi 2—3 év­ben. “Ugylátszik, az amerikai technikusok számára életbevágó fontossággal bir az, ami a vasfüggöny mögötti országok laboratóriumaiban és üzemei­ben végbemegy”, Írja a Wall Street Journal egy cikkirója.“És úgy tudhatjuk meg legjobban, hogy az oroszok hogyan állnak a rakéták és a nukleáris műszak terén, ha elolvassuk tudományos közlö­nyeiket, vagy beszélgetünk velük tudományos nemzetközi összejöveteleken.” Végig az Egyesült Államokban iparokban, me­lyek antibiotikumtól—cirkóniumig mindent ter­melnek, a tudósok és mérnökök ezrei a rendelke­zésükre álló legelérhetőbb módszer mellett ta­nulják az orosz irás-olvasás nehéz feladatát. De nemcsak a tudósok körében ily nagy az ér­deklődés. Ezt látjuk a repülő-gondozónők, színész­nők és háziasszonyok között is. Az iskolákban a tavalyihoz képest három-négyszer annyi jelent­kező van az orosz nyelvre a tanulók között és még többet várnak jövőre. Az orosz nyelvtan könyveket és gramofon le­mezeket elkapkodják, jelentik a könyvkereskedé­sek 17 televízió állomás tart orosz nyelvtani le­adást. Mig 5 évvel ezelőtt 4—5 középiskolában volt orosz óra, most több mint 200 bővitette ki tananyagát vele. Pedig az orosz nyelv nem könnyű. Ismeretlen az ábc-je, szokatlan a szó- és mondatszerkezete. Az ábc-nek 33 betűje van; 11 magán- 20 mással­hangzó és 2 összetett hang. 1917 előtt 36 betűből állott, azóta a nyelvészek egyszerűsítették. Azonban, amit a nyelv ismerete révén megtud­hatnak, az kifizeti a fáradságot. Egy gyógyszer- kutató pl. igy jött rá arra, hogy az oroszok több lehetőséget fedeztek fel az arthritis és allergikus betegségek gyógyításához szükséges protein hor­mon orvosságok olcsó előállítására. “Ha kölcsön vesszük a szovjet módszert, akkor felére vághat­juk le a most 4 dollárba kerülő egyszeri kezelés árát”, mondotta. A Szovjetunióban is figyelemmel kisérik más országok tudományos közleményeit. A szovjet tudománnyal ismeretes tudósok azonban tagad­ják, hogy az oroszok utánzók. “Olyan eredeti fi­zikai és vegyészeti elméleteket állítanak fel, ame­lyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni”, mond­ja az egyik amerikai tudományos kutató. Jelenleg 1,000-től 2,000-ig menő szovjet tudo­mányos folyóiratra tehetnek szert az amerikai tudósok. Ezekből kb. 900 vegyészeti és fizikai ki­adványt lefordít és összefoglalóan megjelentet a Chemical Abstract, az American Chemical So­ciety kiadója. De olyan közlemények, mint pl. A sziklák nedv-tartalmasitása, vagy az Asztrobo- tanika — a planéták esetleges növényvilágának tanulmányozása — nem számit érdeklődésükre. Kevés a jóképességü fordító. E téren a kor­mány is segítséget ad. A National Science Foun­dation kormányügynökség ez évben 3 millió dol­lárt költött arra, hogy megszerezze az oroszul ol­vasó mérnökök fordításait szélesebb körű hasz­nálatra, vagy hogy más kormányügynökségek­nek fizessen fordításokért. De még ez sem elég. “Az oroszok 300 millió szónyi tudományos köz­leményt adnak ki évente és mi a 2 százalékát sem dolgozzuk fel. Legalább 20,000 mérnökre volna szükségünk, akik állandóan fordítanak”, mondot­ta a Ntl. Science Foundation vezetője. A magánipar maga gondoskodik mérnökei orosz nyelvtudásáról. Egyes iparvállalatok 30-tól 1,000-ig menő mérnök-kutató alkalmazottat ta­níttatnak magánúton. A Business Machine Corp., General Electric Co., Bell Telephone, General Dy­namics Corp., van azon társulatok között, ame­lyek maguk fizetik a tanítási számlát. Hogy köny nyebben hozzászokjanak a szláv akcentushoz, a társulatok löncsöket rendeznek, ahol csak oroszul folyik a társalgás. A diplomát nyert uj mérnököket is aszerint ér­tékelik a nagyvállalatok, hogy tudnak-e oroszul. Ez a tényező a fizetésük megállapítására is kiha­tással van. A hirtelen ráeszmélt orosz nyelvtudás követel­mény kielégítését nagyban megnehezíti az, hogy kevés az orosz nyelvtanár. Kb. 30—40,000 nyelv­tanár van az országban, de ezek közül alig van 200, aki képes orosz nyelvet tanítani. Ezek is fő­képpen egyetemeken vannak. Ezt a hiányosságot főleg az elmúlt iskolaévben érezték, amikor a diá­kok váratlanul nagy számban jelentkeztek orosz tanfolyamra. És nemcsak azok, akik a tudomány valamelyik ágában képezik magukat, hanem tör­ténészek és gazdasági szakosok is, akik között sok a női tanuló. “Ennek több oka van”, mondja Dr. Leo Still­man, aki a Columbia egyetemen szláv nyelveket tanít, “a Sputnik hatása az egyik. A másik gaz­dasági ok, mivel a fiatalok látják a lehetősége­ket. A növekedő kulturcsere program tolmácso­kat fog követelni. Aki a tanítói pályára készül, az ott fogja tudni anyagiakra váltani orosz nyelvtu­dását”. Egy újabb ujamerikás tragédiája A múlt héten egy újabb magyar tragédiájá­ról értesült New York Yorkville negyedének ma­gyarsága. Tóth Imre ujamerikás honfitársunk és barátunk 7 éves kisfiának, Zolikának egy 14 éves elmebeteg amerikai suhanc, miután állítólag er­kölcstelen szándékkal közelítette meg, egy cso­darabbal szétverte a fejét és elszökött a színhely­ről. A 331 E. 75-ik utcai lakatlan, lebontásra váró házban történt ez az aljas gyilkosság, amely — igen felelőtlenül — nem volt lezárva. A gyil­kosság színhelyét, vagyis e lakatlan házat, most már e részünkre — különösen szülei részére —, szomorú esemény után lezárták, amire azt mond­hatjuk, hogy “eső után köpenyeg”. Az embert borzadály tölti el ez aljas esemény hallatára. Egy fiatal kis honfitársunknak kellett áldozatul esni, egy ilyen közveszélyes és elmebe­teg suhanc gyilkolási mániájának. Nap mint nap hallja az ember az ilyen és ehhez hasonló esete­ket, amit ilyen fiatal csavargó suhancok követnek el, amit a nevelés hiányára és főleg a társa­dalom terhére kell, hogy rójunk. Mikor ébrednek már fel a társadalom vezetői, hogy az ilyen fia­tal suhancok, akik különböző mániákban szenved­nek, a megfelelő helyre jussanak? Akkor amikor Tóth Imre honfitársunk, kis családjával a sok vi­szontagságos hánya-vetett lágerélet után ide ke­rült a “szabad világ” fellegvárába s úgy ő mint felesége keményen dolgoznak a megélhetésükért, családjukért — akkor kicsiny fiuk, egy ilyen al­jas gyilkosságnak esik áldozatul. Va j ion gondol­koztak-e már ezen uj hazánk vezetői? Ajánlatos volna, ha ilyesmire is, főleg minél előbb — fel­figyelnének s buzgón hozzálátnának a ferde hely­zetek eltüntetéséhez. Ugyanakkor kérdezem azt, hogy e lakatlan épület tulajdonosa miképpen vélekedik gondat­lanságán, amellyel tulajdonképpen elősegítette e gyilkosság létrejöttét. Ha van az illető háztulaj­donos urban egy kis lelkiismeret, akkor bizonyá­ra meg kell hogy szólaljon benne, s igyekezni fog azon, hogy e fájdalmat és súlyos veszteséget va­lami módon kárpótolja. Akkor amikor odahaza az óhazában ilyesmiről nemigen hallottunk, s gyer­mekeinknek nem kellett félnie az ilyen esemé­nyektől, itt, New Yorkban az utcán játszadozó, az életet gondtalanul élvező gyermeket az a veszély fenyegeti, hogy egy gyilkolási mániában szenvedő közveszélyes ifjú agyonveri. Ezen igen fájdalmas esemény alkalmából ezúton küldöm őszinte rész­vétemet úgy a saját, mint ujamerikás honfitár­saim és ismerőseim nevében a gyászoló szülőknek. Amerikai Magyar Szó Subscription in V. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. kW*V\VWVVVWWV»VWVWVVV»VWW*V»WVVVW*V*WVW* ■léfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 i c#^§^^>84

Next

/
Thumbnails
Contents