Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-22 / 43. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 22, 1959 Tudósok a béke érdekében WASHINGTON. — Az ország vezető tudósai közül egy csoport azt ajánlotta, hogy olyan ügynökséget szervezzenek, amely tanulmányozná és megoldaná a technikai problémákat a béke megoldásának technikai kérdésében. A tudósok közt két Nobel- dijas úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs egy kompetens tudósokból álló csoport, amely képes volna a lefegyverzés bonyolult problémáinak megoldására. Az ügynökség feladata volna elsősorban a fenti megoldása és később esetleg más problémákra is kiterjesztené munkáját, mint például az iparilag fejletlen országok megsegítésének kérdése. Az ügynökség esetleg nemzetközi testületté alakulhat, de ennek megindítására a kezdeményezés csak az Egyesült Államoktól jöhet, a bizottság szerint. A demokraták helyeslik az ajánlatot Önálló ügynökséget óhajtanak, amely sem a védelemnek, sem pedig a külügyminisztériumnak nem esnék hatáskörébe. Az ügynökség tanulhat majd a fentiektől, sőt, az Atomenergia Bizottságtól is, s levonhatná következtetéseit annak alapján tanácsot adhatna elnökünknek, a kongresszusnak az országos kutató tanácsnak, vagy bármilyen szervezetnek, vagy egyénnek, aki résztvesz abban. Ezt az ideát a tudósok egy csoportja, az u. n. “Pasadena” csoport ajánlotta, akik a demokrata pártnak tanácsadói. Ezt el is fogadta a 17 tagból álló tanácsbizottság, mely a tudomány és technológia kérdéseiben a “Democratic Advisory Council” mult heti ülésén tárgyalt. — Lehet, hogy ajánlataikat a Demokrata párt magáévá teszi. Az ajánlatot egy sajtókonferencián hozták nyilvánosságra. A bizottság elnöke, dr. Ernest C. Pollard és a két No- bel-dijas tudós dr. Polykarp Kush és dr. Harold C. Urey. Dr. Pollard, a biofizikai osztály elnöke a Yale-egyetemen, dr. Kush, aki 1955-ben Nobel- dijat nyert a fizikában, a Columbia egyetem radiológiai laboratóriumának a profeszszora. Dr. H. C. Urey 1934- ben kémiából nyerte a Nobel- dijat s a Californiai egyetemen dolgozik. A tervet négy tudós dolgozta ki, de az albizottsághoz tar tozik három a kaliforniai egyetemről, azonkívül Trevor Gardner, a légügyminisztéri- um volt kutatója, aki most a Hycon cégnek dolgozik. Dr. Pollard szerint a tudósok e csoportja a lefegyverzés problémáit aktivan tanulmányozná, beleértve a körzetek megvizsgálását és az esetleges a t om robbantások kikutatását szeizmográfok segítségével, sőt bolygók felküldését a nukleáris megfigyelésekre. A szovjet sikereket figyelembe veszik “E tudósok technikai segítséget adnának a lefegyverzéshez és praktikus tanácsokat, amelyek a tényeken alapulnának.” Dr. Urey úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunió drámai sikerei, a rendkívüli eredmények, amelyeket a világűr kutatásában elértek, bizonyítják, hogy USA-t “intellektuális idegcsillapitóval (“tranquilizer) etették.” Majd hozzátette, hogy az első Sputnik alkalmat adhatott volna Eisenhower elnöknek arra, hogy lássa iskoláink hiányosságát, de nem vette azt figyelembe. A bizottság tagjai lekicsinyelték a republikánus bizottság nemrégen benyújtott “The Impact of Science and Technology” cimü jelentését, melyet Charles E. Ducom- mun, a Ducommun Metals and Supply Rt. elnöke nyújtott be, miután jelentését egyetlen elismert tudós sem támasztotta alá. “A jelentés telve volt banalitásokkal, már pedig az ICBM nem állítható meg banalitással”, mondta Urey. Xitiinően sikerült szinielőadás Bronxban Az elmúlt szombaton nagysikerű programos este volt a Magyar Házban a newyorki Magyar Társaskör rendezésében. A termet zsúfolásig megtöltötte a hálás közönség, amely óriási tapsviharral jutalmazta a szereplőket. Az estét Róth Ernő, a Társaskör elnöke nyitotta meg és néhány kedves szóval ismertette a szervezet munkáját, felkérve a jelenlévőket, hogy támogassák a vezetőség munkáját. Majd átadta a szót Fodor Ernának, az est programvezetőjének, aki hoz záértéssel vezette a programot. Két színdarabot mutattak be a műkedvelők és a tőlük megszokott felkészültség eredménye az volt, hogy a közönség szűnni nem, akaró nevetéssel és tapsokkal jutalmazta őket. Az erős ember c. komédiában Dattler Bözsi, Reich Arthur, Weiss Ed, Markovits Feri remekeltek. A Pesti konyha c. egyfelvonásos- ban Markovits Ilus, Dattler Bözsi, Csorba Pál, Weiss Ed és Dattler Lajos alakítottak parádés szerepeket. A magánszámok is nagy mértékben emelték az est nívóját. Jacobs Sándor két gyönyörű verset, Mihályi Gyula gyönyörű magyar és izraeli dalokat adott elő és a közönség tapsaival fejezte ki megelégedését. Fodor Erzsi egy gyönyörű Bach hegedűversennyel remekelt. Dattler Lajos keresetlen szavakkal üdvözölte a közönséget és ismertette a napi eseményeket. Emlékezetes este volt a Bronxban az elmúlt szombaton és őszintén reméljük, hogy a közönség éppen ilyen, vagy még nagyobb számban fog eljönni a Társaskör következő előadásaira is. Úgy tudjuk, hogy decemberre ismét terveznek egy szini- előadást és az előjelekből Ítélve, az talán még nivósabb, még jobb lesz, mint az elmúlt heti összejövetel. Tudósitó Elet vagy pusztulás ? Dr. Linus Pauling a radioaktivitás veszélyéről ami földünket fenyegeti. (Befejező közlemény) Két évvel ezelőtt az Egyesült Államok Kongresszusának egyik tagja, Van Zandt képviselő, azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak 35,000 bombához elegendő atomhasadásra képes nyersanyaga van és a Szovjetuniónak 10,000 bombához. Hat hónappal ezelőtt Lester Pearson ur, azelőtt Kanada miniszterelnöke és most az ellenzék vezére Kanadában, a Nobel-békedij nyertese az 1957-es évre, irta nekem, hogy értesülése van, amelyet ő teljesen hitelesnek tart, hogy az Egyesült Államok további atombombákat gyárt, átlagban évi 20,000 darabot. Két hónappal ezelőtt, egy newyorki beszédemben, azt a megállapítást tettem, hogy az Egyesült Államoknak 75,000 darab atombombája van a raktáraiban és hogy Oroszországnak közel ennyi van. A Newsweek folyóirat megkísérelte, hogy nyilatkozatot szerezzen az Egyesült Államok kormányhatóságaitól az én becslésem megcáfolására, de sikertelenül — a kormányhatóságok nem mondhatták, hogy az én becslésem rossz volt. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államok vezet a fegyverkezési versenyben. Az Egye sült Államoknak tizszerannyi készlete lehet, mint amennyi a világ elpusztításához szükséges, és a Szovjetuniónak talán csak ötszöröse van meg annak a számnak, ami a világ elpusztításához kell •— ezért az Egyesült Államok vezet! McElroy hadügyminiszter kijelentette 1959 márciusában, hogy még ha az Egyesült Államokat egy váratlan nagy támadás érné is a Szovjetunió részéről, lehetséges volna a Szovjetunió teljes elpusztítása. 1958 szeptember 23-án, egy londoni nagygyűlésen beszéltem, melyet a Hadjárat (Kampány) a Nukleáris Lefegyűerzésért rendezett. Beszédemben azt mondtam, hogy ha nukleáris háború törne ki akkor valószínű, hogy egy néhány bomba, talán fél százaléka a készletnek, amelyet az oroszok felhasználnának a H-bombabázisok elleni támadásnál a Brit Szigeteken, ez az 50 bomba bőven több lenne annál, mint ami minden élőlény elpusztitásához kell a Brit Szigeteken. Két nappal később hirdetés jelent meg a londoni Times-ban és más brit újságokban, amelyet Őfelsége kormánya hozott nyilvánosságra a Közönségtájékoztató Iroda-’által. Ebben a hirdetésben az állt: “Azt állítani, hogy mindenki meghalna a Brit Szigeteken egy H-bombás háborúban, egyszerűen hazugság. Az emberek millióinak jó esélyük lenne arra, hogy túléljék ezt.” ■ 50,000,000 ember él a Brit Szigeteken, őfelsége kormánya nem mondta, hogy 25,000,000 ember élné túl, vagy 10,000,000 ember élné túl, vagy ennyi és ennyi millió ember élné túl. őfelsége kormánya csak azt mondta, hogy emberek millióinak jó esélyük lenne a túlélésre — és én félek, hogy ez az optimista nyilatkozat nem igazolt. Félek, hogy mindenki elpusztulna a Brit Szigeteken, ha ott egy nagy nukleáris háború játszódna le. Félek, hogy mindenki Németországban, és minden ember Franciaországban és mindenki számos más országban, talán az egész világ megsemmisülne, ha azokat a fegyvereket, amelyek jelenleg a nukleáris hatalmak raktáraiban vannak, felhasz nálnák egy nagy nukleáris háborúban. Miért ne állítanánk meg a mi idiótáinknak a halál felé vezető versenyét ? Felbátoríthat bennünket az az előrehaladás, amit az elmúlt évben tettünk. Egy évvel ezelőtt a nukleáris hatalmak még folytatták a levegő megfertőzését radioaktiv anyagokkal, azáltal, hogy véghezvitték bombakisérleteiket. Aztán 1958 julius 1-én megkezdődött az Első Genfi Konferencia a bomba kísérletekre vonatkozólag. Ez tudósok, a vezető nemzetek kormányai képviselőinek az értekezlete volt. Ezen az értekezleten, mely hat hét alatt befejeződött teljes sikerrel, 180 ellenőrző állomásnak a rendszerét alakították ki a Föld felszínén, amelyek arra vannak hivatva, hogy teljes valószínűséggel felfedezzék bármely jelentős fegyvernek a kipróbálását. Ekkor a nukleáris hatalmak végetvetettek a nukleáris fegyverek kipróbálásának, inkább függetlenül, saját elhatározásukból, mint nemzetközi megegyezésre. 1958 november 4 óta nem robbant nukleáris bomba a Földön. 1958 október 31-én kezdődött a Második Genfi Konferencia a bombakisérletekről. Ott az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagybritánnia képviselői azon dolgoztak, hogy egy hatásos nemzetközi egyezményt alkossanak a bombakisérletek megszüntetésére, ellenőrzési rendszerrel, ahogy azt az Első Genfi Konferencia tudósai javasolták. James J. Wadsworth követ, Tsarapkin követ, és a brit követ Wright, segítőtársaikkal együtt sikeresen szerkesztették meg a javasolt nemzetközi egyezmény legtöbb záradékát. Maradt még néhány részletkérdés amiben még majd meg kell egyezni, de hiszek benne, hogy remélhetjük, hogy az egyezményt létrehozzák és azt idők folyamán minden nagyhatalom aláírja. Ezeknek a fegyvereknek a kifejlesztése miatt, amelyek alkalmasak a világ elpusztítására és arra, hogy eltöröljék az emberi nemet, kényszerülnek a világ népei, hogy problémáikat a háború és a háborús veszély kiküszöbölésével oldják meg. A mai modern világban a problémákat az emberi ész erejének az alkalmazásával oldják meg, tudományos kutatás által — tudományos problémákat úgy mint ipari problémákat, sőt a világ elpusztításának módszerbeli problémáit is tudományos kutatás által. Javasolom, hogy állítsanak fel egy Világbékét Kutató Szervezetet, mint az Egyesült Nemzetek Szövetségének egy részét. Ha 5,000 vagy 10,000 a világ legjobb tudósai közül állandóan együtt dolgozna a világbékén, az ő eltartásuk csak 0.1 százaléka lenne a jelenlegi katonai kiadásoknak, ez valóban olcsó életbiztosítás lenne az egész emberiség számára. Nem szabad, hogy a világ két felfegyverzett táborra szakadjon, amelyek szemben állnak egymással. E helyett, a világ nemzeteinek egymástól függetlenül kellene müködniök, úgyhogy a világ közvéleményének az ereje — az összes nemzeteknek és minden népnek a Földön — elfoglalhatná a katonai hatalom helyét a világ problémáinak megoldásában. Nekünk a független nemzetek világdemokráciájáért kell dolgoznunk. Nem szabad elfelejtenünk a szabadság nagy problémáját sem. De a háború az ami az egyén szabadságának a nagy ellensége — a háború és a militarizmus. Ha megnyertük a csatát a háború ellen, úgy lehetségessé válik a szabadság és az emberi jogok problémáinak támadása valóban hatásos módon. . . Hiszem, hogy a világ nem fog elpusztulni egy nagy nukleáris háború által. Én hiszem, hogy mi a világ népei, elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy megőrizzük a civilizációt, inkább mintsem elpusztítsuk azt. El kell ismernünk, hogy mindnyájunknak van egy nagy közös ellenségünk: ez a közös ellenség a háború, amelyik elpusztíthatja a világot, és nekünk egyesülnünk kell a harcra ez ellen a közös ellenség, a háború ellen. Én hiszem, hogy sikerünk lesz., hogy véget vetünk az öldöklésnek, nem lesz többé háború, hogy a jövő a világbéke, amikor ennek a nagy világnak az erőforrásait amelyben élünk az emberiség javára fogják felhasználni. Boldog vagyok, hogy a világtörténelemnek ebben a maga nemében páratlan korszakában élek, abban a korszakban, amely időben választóvonalat jelent a múlt között, midőn háborúink voltak,, méghozzá pusztító háborúink, a halállal és emberi szenvedéssel társulva, és a jövő között, mikor már nem lesz több háború.