Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-09 / 28. szám

Thursday, July 9, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ JL Az okos kutya A genfi tárgyalások mérlege. Mit akar a bíboros? — Douglas biró esete. Eastland szenátor hazafisága Irta: GERÉB JÓZSEF Úgy tudom, hogy az ősgörögöktől származik az a még ma is ismert és elég gyakran használt közmondás, hogy “a gyerekek és az állatok meg­mondják az igazat”. Persze az állatok nem tud­nak beszélni, de az apró gyerekek beszédének sincs valami sok értelme, ezért ezt a közmondást úgy kell értelmezni, hogy a gyerekek és állatok ösztönszerüleg szeretik és húzódnak a jó embe­rekhez, amig a rosszakra haragszanak és azt a viselkedésükkel ki is mutatják. Miután régóta ismerem ezt a közmondást, én már jun. első napjaiban tudtam, hogy a 4 nagy­hatalom külügyminisztereinek a Genf városban tartott értekezlete eredménytelenül fog végződni. Ráeszméltem erre a sajnálatos történelmi való­ságra akkor, midőn az amerikai nagy lapokban az alábbi távirati hirt olvastam: * GENF, junius'4. (UPI) távirat. — A fran­cia küldöttség “egyik tagja” XENOPHON, fel akarta tartóztatni Christian A. Herter ameri­kai külügyminisztert, hogy a tárgyaló terembe menjen. Nemcsak útját állta, de olyan támadó állást foglalt el, hogy a francia külügyminisz­ter titkárának kellett Herter segítségére jön­ni, hogy átsegítse a veszélyes vonalon. Az újságírókat igen meglepte, hogy ugyan­így járt Selvyn Lloyd angol külügyminiszter is. Őt is nagyon haragosan fogadta Xenophon s megint csak a titkárnak kellett közbelépni. Azonban a pár perccel később érkező Andrey A. Gromyko, orosz külügyminisztert Xenophon nagy örömmel fogadta. Hozzá szaladt s örömet mutató farkcsóválással dörzsölődött a szovjet miniszter lábaihoz. Ha még nem tudná az olvasó, eláruljuk, hogy Xenophon a francia külügyminiszter kedvenc (dachshund) kutvuskája s igy lett belőle a fran­cia küldöttség “egyik tagja”. Mármost a görög közmondásra gondolva Xenophon viselkedése nyíltan megjósolta, hogy a külügyminiszterek ta­nácskozása eredménytelen lesz, miután annak két vezető tagja nem viselkedett őszintén. Mert bizo­nyára az ingerelte fel a bölcs kis kutyust. Mit akar a szent bíboros? Lehet, hogy ez a Xenophon valamivel okosabb az átlagos kutyáknál, talán azért kapta a nevét is. Mert Xenophon, aki a mai időszámítás előtti 434- ben született és 355-ben halt meg, nagy bölcsész, kitűnő történetíró és neves hadvezér volt. Ha ez az igazi Xenophon heteken át hallgatta volna a genfi tanácskozást, junius 4-ére éppen úgy rájött volna, mint utóda, a kutyus Xenophon, hogy nem lesz eredménye annak a tárgyalásnak, amelynek irányitói nem is akarnak ilyen eredményt. Mert Xenophon, a kutyus, is észrevette, hogy lényeges különbség van aközött amit mondunk, meg amit a mondással el akarunk takarni. Erre rikító példát nyújtott Boston város katolikus ér- sekbiborosa, Richard Cushing is, amit ez a kis hir igen szépen mutat: BOSTON. — Richard Cardinal Cushing, Bos­ton város bíboros érseke, a helyi televízión le­adott beszédében ezt hangsúlyozta ki: “Nekünk az iskolákban tanítani kellene a kommuniz­must. Tanítani kellene, hogy lényegében a go­noszságnak milyen szövevénye ez a tan. Mint ahogyan az orvosnövendékeket tanítják arra, hogy a rák milyen borzalmasan káros betegség, úgy kellene tanítani a kommunizmust is. Vannak, akik azt tartják, hogy ha az isko­lákban tanítanánk a kommunizmust, akkor a gyerekek annak hitelt adnának, azt hinnék, hogy az jó dolog. A baj az, hogy nem kapunk elegendő MEGFELELŐ TANÍTÓT. Az igazi problémánk tehát az, hogy olyan tanítókat kel­lene szerezni, akik megtanítanák az ifjúságod arra, hogy milyen nagy veszedelmet jelent a kommunizmus és ugyanakkor az isten imádá- sára is tanítanák őket.” íme, a szent férfiú, érsek és még hozzá BÍBO­ROS, milyen ártatlan arccal hirdeti azt a gyönyö­rű csalást, hogy a gyermekek gondolkodását meg kell mérgezni olyan részrehajló tanítással, amely egyrészről a babona szolgálatába állítja azokat, másrészről pedig a -társadalmi eszmékről oly egy­oldalú hazug tanítást adjon nekik, amely csak az egyházzal szövetkezett uralkodó osztály érde­keit szolgálná. Nyíltan megmondja, hogy olyan TANÍTÓKRA VAN SZÜKSÉG, akik az ő (a Cushing) felfogá­sának megfelelőleg félremagyarázzák és tanítják a kommunizmust és természetesen minden társa­dalmi problémát. Valószinüleg akad elég sok em­ber, aki tapsol az ilyen beszédnek, de én csak azt kérdem, hogy vajon mit szólna ehhez Xenophon? Akár az eredeti, akár a kis kutyus, aki szabadon nyilvánítja érzelmeit. Douglas biró esete Lám, ha az Egyesült Államok legfelsőbb bíró­ságának (Supreme Court) egyik liberális tagja, William Douglas beszélgethetne Xenophonnal, — akár az eredetivel, akár a kutyuskával, — igen érdekes felvilágosítást kaphatna tőlük. Ez a Douglas biró ugyanis mintegy két hónappal ez­előtt igen érdekes, de némely köröknek igen kelle­metlenül hangzó beszédet tartott a Long Island University azon növendékei előtt, akik az újság­írást tanulják. A terjedelmes beszéd lényege az volt, hogy az Egyesült Államok olyan erős állam, amely el­bírja az elégedetlenek bírálatát és az ilyen bírá­latra az igazi demokráciában szükség van. Azért ő nagyon elitéli azt a szinte hisztériás üldöztetést, amit a radikálisok, a kommunisták, — általában véve az elégedetlenkedők elnyomására itt létesí­tettek. Az ily üldöztetéseket együttvéve ő is “bo- szorkánvüldözésnek” mondotta. Úgy látszik ,hogy újságírói körökben is vannak olyan elemek, akik a gondolat szabadságát úgy értelmezik, hogy a gondolatainknak kifejezést is adhassunk. Ezek még 1948-ban egy alapítványt csináltak a görög polgárháborúban áldozatul esett George Polk, amerikai újságíró emlékére. A szabadszólás jogát védő alapítvány érmét ez év­ben Douglas biró kapta s a feltűnő beszédét, amit az amerikai sajtó csak nagyon összezsugoritva közölt, ezen érem elfogadása alkalmából mon­dotta. ✓ Douglas biró egy másik jutalmat is kapott a liberális gondolkodása és nyilatkozatai.elismerésé- ül. Erről is csak egy kis távirati hir számol be: WASHINGTON. — A State Department visz- szautasitotta William Douglas supreme-courti. biró azon kérelmét, hogy engedélyt kapjon a Kínai Népköztársaságba való utazásra. Doug­las, aki időközönként könyveket és újságcik­ket is ir, mint “újságíró” kérte az útlevelet. A Igv nevezte el vulkánkutatásait Haroun Ta- zieff, Franciaországban élő geológus. Ahogy szá­mos kutatót a mélytengerek világa vonz, máso­kat a világűr problémái, őt a vulkánok rejtelmei érdeklik. Társával, Pierre Bichet festőművésszel együtt világkörüli utat tett — vulkántól-vulkán- ig. Összesen 80 vulkánt tekintett meg, ezek közül csak 30 volt olyan, amely nem működik. Filmfel­vevő géppel a hátukon, leereszkedtek Jáva szige­tén a Bromo vulkán kráterébe. Beletekintettek a Stromboli fortyogó kürtőjébe. Végigélték Japán­ban a Sakura-Jima kitörését. Felfedeztek az Azo- ri-szigeteken egy eddig ismeretlen láva-tavat és filmfelvételeket készítettek San Salvador szige­tén a szüntelenül működő Izalco vulkánról. Haroun Tazieff a tudomány megszállotja: nem ismer félelmet. A Stromboli kitörésekor olyan kö­zel merészkedett a kráterhez, hogy cipője talpa már füstölögni kezdett és kezén megpörkölődött a bőr. Kénytelen volt futva menekülni, de alig ju­tott 50 méternyire, a szírt, ahol az imént állott, beszakadt és láva töltötte ki a helyét. Társa, Pierre Bichet visszatérésekor elmondot­ta, hogy semmihez sem hasonlítható megrázó él­ménye volt első leszállása a kráterbe. A testüket fedő védőruha, a gázálarc legfeljebb elégéstől és megfulladástól menthette meg őket, de mit sem ért a halálfélelem ellen. “A föld rengett alattunk, a moraj félelmetes volt, a láva zuhatagokban öm­lött és mi ott állottunk a pokol megnyílt kapujá­ban, két nyomorult kis emberi lény -— és filmez­tünk. Dé talán ez a tevékenység mentett meg a State Department a kérelem ezen részébe ka« paszkodott bele azt állítva, hogy “Douglas nem igazi újságíró”. Jelen esetben Douglas vállalko­zott arra, hogy utazásáról a “National Geo­graphic’,’ folyóiratban fog beszámolni. ' . Nem tudjuk, hogy Douglas biró mit szól ehhea a tilalomhoz, de sejtjük, hogy Xenophon, — akár­melyik, — felvilágosíthatná, hogy jelen esetben maga a supreme-courti biró is a BOSZORKÁNY­ÜLDÖZÉS ÁLDOZATA LETT. ; Eastland szenátor esete Hosszas vita után végre-a kongresszus alsó há­zában 261 szavazattal 147 ellenében megszavaz­ták azt a törvényjavaslatot, amely az EGY FAR­MERNAK adott segély maximumát 50,000 dollár­ban szabja meg. Eddig nem volt semmi határ és egyes nagy farmerek, vagy nagy farmkorporáci­ók óriási összegeket zsebeltek be abból a segély­ből, amit eredetileg a szegény, bukófélben állő farmerek támogatására szavaztak meg. Kisült ugyanis, hogy egyes nagy farmok egyenként több mint százezer dollár segítséget kértek és kaptak is. Ezt a törvény javaslatot még a szenátusban is el kell fogadni. Ott azonban sok ellenzője van, akiknek vezére James O. Eastland, a kommunis­tafaló, négergyülölő hírhedt demokrata szenátor. Hogy miért ellenzi Eastland a farmsegély korlá­tozását, azt ez a kis távirat mondja meg: WASHINGTON. — A földművelésügyi de­partment irodájához érkezett jelentés szerint James O. Eastland szenátor a múlt évben 243,- 734 dollár segélyt és farmkölcsönt vett fel a “price support” törvény alapján. Eastland sze­nátor ugyanis azt állítja, hogy ő gyapot-far­mer s 1,514 bála gyapotot termelt. Amikor azt eladta, azért csak 173,500 dollárt kapott. A “price support” értelmében tehát még 70,234 dollárra volt jogosult. Midőn a Scripps-Howard újságok ezt a tranz­akciót nyilvánosságra hozták, követelték, hogy a kongresszus tagjai ne részesüljenek a farmo­kat segítő törvények előnyeiben, mert akkor az ily előnyök befolyásolják őket hasonló törvé­nyek hozásában, Eastman dühösen tiltakozott, amiért az ő önzetlen hazafiságát kétségbe me­rik vonni. j Eastland nagyon büszke az ő ÖNZETLEN HA- ZAFISÁGÁRA. Ugylátszik akad elég választó, aki hitelt is ád neki. (Akik nem hinnének neki, azo­kat nem engedik szavazni.) Eastland szenátor évi HIVATALOS íizetésQ 22,500 dollár. Akad persze még egy kis mellékes is. De még akkor is jelentékeny összeg marad 70,234 dollár — több mint háromszorosa az évi hivatalos fizetésének. Azért én, meg Xenophon, a szenátor minden dühösködése dacára is nagyon szakisnak tartjuk az ilyen hazafiságot. tébolytól. A gép jelentette a valóságot, az embe­ri élet tartozékát a természet ismeretlen, min­dent elsöprő hatalmával szemben. Életben ma­radtunk, de bevallom, valahányszor lepergetik a filmet előttem, ha a kitörésre kerül a sor, eltaka­rom a szememet”. Elmondotta Tazieff, hogy a föld felületén 600 vulkánt tartanak számon. Ezek a földkerekség félelmetes “emberevői”. Jáva szigetén a Merapi 1931-ben 1,300 embert pusztított el, de a legna­gyobb pusztítást emberemlékezet óta mégis a Krakatoa végezte. 1883-ban 40 km-es körzetben semmiféle élőlény nem maradt a kitörés után. Az áldozatok száma meghaladta a 36,000-et. Ennél a kitörésnél maga a vulkán is eltűnt az egész szi­gettel együtt. Tíz évvel ezelőtt azonban újra fel­bukkant a tenger hullámaiból és a nép babonás félelemmel kérdezi, vajon mit tartogat számára “Krakatoa fia” ? Szovjet szülés-korlátozás LONDON. — Az Associated Press jelentése szerint Angliában tartott orvosi konferencián rész vevő Dr. Galina Ilyinskaya, a moszkvai központi egészségügyi iroda vezetője, azt a kijelentést tet­te, hogy a Szovjetunióban, az arra hivatott orvo­soknak engedélyük van abortációknál segédkez­ni. Dr. Ilyinskaya szerint az ilyen orvosi beavat­kozásért 50 rubelt kell fizetni ($12.50 a hivatalos valuta ár szerint). Dr. Ilyinskaya aktiv részt vett azon a konferencián, amit 40 nemzet szülészeti orvosai tartottak a “tervezett család” eszméjé­vel kapcsolatos szülés-korlátozás gyakorlati be­hozatalára. “TALÁLKÁK AZ ÖRDÖGGEL”

Next

/
Thumbnails
Contents