Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-15 / 42. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 15,1959 i Magyarország | ÍGY ISMERTETIK MAGYARORSZÁGON A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEKET ÉS HELYZETET Beszélgetés Péter Józseffel, a volt “amerikás magyarral”, a Nemzetközi Szemle szerkesztőjével Magyarországon egy kb. ezer oldalnyi vaskos könyv forog közkézen, cime: Nemzetközi Almanach. Szokatlan, hogy ilyen lexikális jellegű könyvet nemcsak, mint tanulságos müvet vásároljanak, hanem, mint “izgalmas” olvasmányt lapozgassák. Ez a könyv azonban valóban okosító s egyben érdekfeszitő. Az Almanach hű képet ad a világ valamennyi országának területéről, történelméről, iparáról, mezőgazdaságáról, alkotmányáról, politikai pártjairól, kormányáról, törvényhozásáról, a lakossága nemzetiségi, vallási és foglalkozás szerinti megoszlásáról, szociális helyzetéről, közoktatásáról, fegyveres erőiről, költségvetéséről, pénzneméről-, szóval mindarról, amit egy országról tudnunk kell. Mindezt olyan színesen ismerteti, hogy az ember elkezdi olvasni Afganisztán ismertetését és befejezi Dél-Vietnammal. De a kitanulmányozott könyvet akkor sem teszi le, mert érdekli, hogy milyen nemzetközi szervezetek működnek és milyen célból szerte a világon. Megismerkedünk az Egyesült Nemzetek alapszabályaival, azzal, hogy 1958-ban 55,063,000 dollár volt a költségvetése és ehhez pl. Magyarország 0.39 százalékkal járul hozzá. Megismerkedünk az UNESCO; az égéskségíigyi világszervezet (World Health Organization), Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Int. Bank for Reconstruction and Development) és számos más szervezet, gazdasági szövetség lényegével, ténykedésével. Szerepel benne az Arab Liga éppen úgy, mint a NATO, vagy a Varsói Szövetség. Érdekes részletében megismerni pl. az Amerikai Egyesült Államok gazdasági felépítését, melybén többek között elmondja, hogy a monopóliumok a következő pénzügyi érdekeltségek kezében vannak: Morgan, Rockefeller, Khun és Loeb, DuPont, Mellon, a bostoni, a chicagói, clevelandi és californiai csoport. Megtudjuk, hogy mi minden van egy-egy érdekeltség kezében. Természetesen képet kapunk Amerika mezőgazdaságáról, iparáról, stb., de ugyanekkor megismerjük pl. a tömegszervezeteit az AFL-CIO-t és azt, hogy ezeken kívül álló szakszervezeteknek kb. 3 millió tagja van. Képet kapunk a születésről, 1,000 lakosra 24.9 (1956 évben), a csecsemőhalandóságról 26.0 (1955-ben) arról, hogy milyen nemzetiségek, fajok, vallásnak élnek az USA-ban, milyen a szociális helyzetük, mennyi a havi átlagbérük, mikor kapnak és mennyi öregségi biztosítást, munkanélküli segélyt. Mindez csak kiragadott kép a teljes egészből, amely elénk tárja az Amerikai Egyesült Államokat és pedig teljes objektiven. Az Almanachot a Kossuth kiadó nemzetközi osztálya szerkesztette és az idézetekkel nemcsak a műnek a tanulságos érdekességeit kívánom értékesíteni, hanem a tárgyilagosságát is. Magyarországon igen széles körben érdeklődnek a nemzetközi események és problémák iránt. A lezajlott kulturforradalom egyik főeredménye az is, hogy a tömegek érdeklődési köre kitágult, minden nemzetközi eseményt vagy problémát az összefüggésükben kívánnak megismerni. Ezt lehetővé teszi, hogy a Kossuth kiadó nemzetközi osztálya olyan müveket választ ki, melyek kellő tájékozódást nyújtanak. Ennek az osztálynak vezetője Péter József, akire az idősebb “amerikás magyarok” jól emlékeznek vissza. De tevékeny részvevője volt magának az amerikai munkásmozgalomnak is. Kevés embernek adódott módja mind az európai, mind a tengerentúli dolgozók problémáit gyakorlatból is úgy megismerni, mint Péter Józsefnek. Elméleti felkészültsége lehetővé tette, hogy a nemzetközi kérdésekben helyesen eligazodjék és azokat a valóságnak megfelelően értékelje. Ezek az adottságok tették hivatottá arra, hogy a Kossuth-kiadó nagy fontosságú nemzetközi osztályának vezetését rábízzák. Az ő szerkesztőségében jelenik meg havi folyóiratként a “Nemzetközi Szemle”. Úgy vélem elég ennek a folyóiratnak utolsó számából idézni néhány cikket, hogy a Magyar Szó olvasói könnyen megállapíthassák színvonalát és tárgyilagosságát. A Péter József által szerkesztett Nemzetközi Szemle 9-ik száma közli Sz. Visnyevszkijnek, a Pravdában megjelent “Nagy remények ideje” című cikkét a Kruscsev-Eisenhower találkozóról. Nyomban utána Walter Lippmann cikkét idézi a Herald Tribune-ból. Majd sorban a következő lapok írásait hozza Magyarországon nyilvánosságra: L’Express, Einheit, The New York Times, Mezsdunarodnaja Zsizny (szovjet külpolitikai lap), Le Monde, Kommuniszt (az SZKP Közp. Bizottságának elméleti és politikai folyóirata), Die Weltwoche, Novaje Vremja, stb. Ebben a számban ismerteti a 15 évvel ezelőtti romániai népi felkelést, valamint a szocializmust építő Románia kialakulásának történetét. De a Kossuth- kiadó nemzetközi osztálya más módon is — igy a “Világesemények dióhéjban” folyóiratban ismerteti rendszeresen az eseményeket. A folyóirat jó felkészültségű kommentátorai igyekeznek helyesen megvilágítani minden nagyobb eseménynek a hátterét, indítékait, céljait és azok kihatását, bárhol történjenek a földtekén. — A folyóiratok megjelentetése—- mondja Péter József — csupán a munkánk egyik része. Igyekszünk olyan müveket kiadni, amelyek a magyar olvasók tudásszomját elégítik ki és tájékozódást adnak számára. így legutóbb kiadtuk Geotghe S. Wheelernek “Development and Problems of Agriculture in the United States” tanulmányát, Victor Perlonak “The Empire of High Finance International” müvét, “A nagytőke birodalma” címmel. Igen nagy érdeklődést váltott ki Richard O. Boyer and Herbert M. Morais könyve az amerikai munkások hősi harcairól. A jövő évi könyveink között ott szerepel Harvey Hood: A britt állam cimü munkája, a két cseh Írónak Krausznak és Kulkának “Ködös éjszakák” cimü könyve, amelyben a nagy feltűnést keltett “Halálgyár” szerzői, ezúttal a koncentrációs táborok gazdasági hátterét mutatják meg. — Munkaterületünk az adottságnál fogva természetesen sokrétű. Ugyanolyan fontosnak tartjuk a filozófiai müvek megjelentetését, mint például “Politikai gazdaságtan tankönyv”, vagy Harry K. Wells: Pavlov és Freud írásának magyarnyelvű kiadását. Politikai ismeretterjesztő sorozatok látnak napvilágot, a munkásmozgalmi müvek mellett. A Péter József által kiragadott nevek, müvek természetesen csak jelzése kíván lenni annak a valóban változatos munkának, amelyet a Kossuth kiadó nemzetközi osztálya végez. — Eljutnak-e ezek a könyvek külföldre is? — kérdem. — Mi csak a szerkesztési részt végezzük, s erre pontosan a kiadóvállalat illetékes osztálya tud felvilágosítást adni. De a hozzánk befutó levelekből, hozzászólásokból azt tapasztalom, hogy ahol magyarok élnek, a haladószellemíi honfitársainkhoz eljutnak kiadványaink. — Szeretném, ha valamit mondana magánéletéről ? — Erről nem sok mondanivalóm van. Dolgozom és pedig olyan munkát végzek, amelyben örömöm telik: azt hiszem ezzel mondtam a legtöbbet. A feleségem a rádiónál tevékenykedik, ugyancsak megfelelő munkakörben. Az életünk olyan, mint a többi magyar dolgozóé: szabad időben olvasunk, színházba, hangversenyre járunk, kirándulunk; szeretjük a mozit. Évenként mi is elmegyünk valamelyik szakszervezeti üdülőbe és megvásárolhatjuk azt, ami kényelmünket szolgába. összefoglalva ugvis mondhatnám: olyan emberi életet élünk, amilyenre mindig vágytunk. — Azt, hogy ez ilyen egyszerű nem igen hiszik el a tengerentúl — vetem közbe. —- Sokan nem a valóságot hiszik el. hanem inkább az elképzeléseiknek adnak hitelt. Az ilyen li»0£aiás a mezőgazdasági kiállításon — Magyarországi riport — Az évenként Budapesten megtartott gazdasági kiállítás Magyarország egyik kimagasló eseménye. Három héten keresztül tart és félj egyet adnak a vasutak az ország minden részében, hogy a falvak lakói is meglátogathassák. A kiállítás a város egyik legnagyobb parkját foglalja el. Bulgária, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Franciaország és Anglia is részt vett az idén. Magyarország legjobb gazdasági felszerelése, állatállománya s élelmiszer termékei kerülnek itt bemutatásra. A kiállítás térfogata olyan hatalmas és olyan sokféle, hogy teljes lehetetlenség egy alkalommal mindent megnézni. Meglátogattam tehát néhányszor, mielőtt papírra vetettem a látottakat. Az élelmiszerek és mezőgazdasági készítmények Első utam az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek kiállításához vezetett Szőlőkerteket, kukoricaföldeket és a magyar dolgos kéz sok más remekeit láttam. Gyönyörű gyümölcs és főzelékfélék, meg is kóstolhattuk őket. A magyar konyhának szerintem nincs párja egész Európában. A tokaji és badacsonyi bor világszerte jól ismert. A gyümölcsök szép nagyok és mézédesek. Egyre jobban terjed a mezőgazdasági gépek használata. Kismértékben bemutatják a hatalmas állami gazdaság öntöző rendszerét, azt is, hogy mit terveznek a jövőre. A haladással ellentétben a múltat is bemutatják képekben, ujságkiállitás- sal láthatjuk mi történt 1933 óta. A II. világháború után romokban fekvő Budapestet. De lábra állt ez az ország, mezőgazdasága és mezőgazda- sági ipara nagyszerű bizonyítéka ennek. Az állatállomány Külön napot töltöttem az állatok vizsgálásával. A reggelt a lovaknál töltöttem el. Micsoda lovak! Ugró paripák, teherhuzók, régimódi kiskocsi húzók, széleshátu teherbíró (Dreher-csődörök) állatok. Bemutatták a csikósokat amint 100 esztendő óta éltek a Hortobágyon, amint lovaikat a karámba terelték, miként főzték ételüket a pusztán. Jöttek a vendégek. Láttuk a csikósok játékait a lóháton. Miként vetélykedtpk egymással Juliska kezéért, majd táncaikat is láttuk. Bemutatták a csoport “vadembereit” is, amint keresztül ugrottak a kocsikon, égő vasúti síneken, az embereken, stb. Mintha a múlt egy dicső része kelt volna életre. Délután ellátogattam az istállókba és az ólakba. Teheneket, disznókat, birkákat, csirkéket, pulykákat, libákat, kacsákat láttam. A tehenek iszonyú nagyok voltak és fantasztikus mennyiségű tejet adnak. A birkák vastag gyapjúval vannak borítva és a sertések! Azok Magyarország büszkeségei. Ha vannak boldog állatok, úgy ezek azok, szinte boldognak látszanak. A kiállítás az uj szocialista ország eredményeit mutatja és hihetetlen, hogy milyen tömegek nézik meg. Résztvesz abban az egész ország apraja- nagyja. Látható, hogy milyen büszkék haladásukra. Ez is bizonyítja, hogy boldogul ez az ország és előbb-utóbb jómódú lesz a mai rendszer alatt. Fodor Dorka Papi békegyülések Magyarországon A Hazafias Népfront szegedi székházában bé- kegyülést tartott a Csongrád megyei békebizottság katolikus bizottsága. A tanácskozáson megjelent dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, valamint az Opus Pacis képviseletében Mag Béla címzetes apát. A békegyülésen dr. Hajdú Gyula egyetemi tanár ismertette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A protestáns lelkipásztorok békegyülést tartottak Debrecenben — a népfront Hajdu-Bihar megyei bizottságának rendezésében. A gyűlésen részt vett a Magyarországon tartózkodó dr. Bryn Thomas anglikán lelkész, az Angol—Magyar Baráti Társaság elnöke is. emberek hiszékenységét használják ki azok, akiknek létük függ attól, hogy a zavarosba halásszanak, hogy félrevezessék az embereket. Ebben az évben szép számmal látogattak haza amerikai magyarok és pedig különböző politikai felfogásunk. Ezek aztán közvetlen meggyőződhettek arról, hogy ha vannak is még nehézségeink, küzdelmeink — az emberek az óhazában emberi módon élnek és az életüknek értékes tartalma van. (ják)
