Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-15 / 42. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 15, 1959 Lövés érte Irák miniszterelnökét Bagdadból jelentik, hogy a múlt szerdán este Abdel Karim Kassim, Irák miniszterelnöke ellen merényletet követtek el. Bagdad katonai kormányzója, Ahmed Saleh el Abdi ezredes, rádión jelentette, hogy a miniszterelnököt golyó érte ugyan, de sérülése nem súlyos. Kassim tábornok később megjelent a kórház balkonján és beszélt a néphez, hogy megnyugtassa az aggódókat. Kijelentette, hogy ha kell, kész meghalni népéért, miután felesküdött arra, hogy felszabadítja őket az imperializmus uralma alól. A merénylet estefelé történt Bagdad egyik fő utcáján, mikor Kassim kocsiján hazafelé tartott. A miniszterelnök minden rendőri felügyelet nélkül jár és a hírek szerint Chevrolet kocsiját is ■egyedül hajtja. Állítólag kelten mentették meg életét Az iraki hatóságok rádióleadást engedélyeztek, amelyben jelentették, hogy egy ifjú és egy taxisofőr mentette meg Kassim életét, akik saját életük kockáztatásával rohantak a golyók elé. Az első néhány golyó kioltotta Kassim sofőrjének életét. Az utcán az emberek szerteszét szaladtak, de egy ifjú odarohant Kassimhoz és saját testével takarta el a merénylő golyói elől. Majd egy taxi rohant a miniszterelnök autója és a támadók közé. A hajtó kiugrott kocsijából, betolta a sofőr holttestét és a kormánykerékhez ülve azonnal a kórházba vitte a sebesült miniszterelnököt. Három órával később Kassim a néphez beszélve a támadást az “imperialisták intrikájának” nevezte az iraki nép ellen. A világ minden részéről szimpátia-sürgönyök érkeztek Bagdadba Kassim miniszterelnök részére. Eisenhower elnök nevében John J. Jernegan követ adta át az üzenetet. A második jelentkező a szovjet nagykövet volt. Chou En-lai, Kina miniszterelnöke is üzenetet küldött. Nem sajnálták Kassimot Kairóban A N. Y. Times riporterének jelentése szerint Nasser kormánya nem mutatott sajnálkozást Kassim iránt. A kairói rádió és sajtó úgy nyilatkozott, hogy Kassim hozta maga ellen a merénylő golyóját. Nasser kormánya ugyanis kommunistának minősiti Kassim kormányát, mert nem hajlandó alávetni Irakot Nasser önkényes törekvéseinek. fiiért nem kell a vélágrendörség? A Szovjetunió általános lefegyverzési javaslata, amit Kruscsev miniszterelnök terjesztett a UN elé még mindig foglalkoztatja a kedélyeket világszerte. Bonnban riadt nyájként gyűltek össze a fegyverkezési érdekeltségek képviselői, hogy terveket dolgozzanak ki, miként lehetne elhárítani a reájuk nézve katasztrofális veszélyt, az általános lefegyverzést. Más diplomáciai csoportok viszont azon az ideán kezdenek nyargalászni, hogy jó, jó fegyverkezzünk le, de ebben az esetben okvetlenül szükséges lesz egy erős világrendőrség, amely ott terem, ahol krízisek vannak és rendet csinál akár fegyveres karhatalommal is. Ezeket a kirügyező tervezgetéseket most erős logikával teszi feleslegessé a nemrég Amerikában járt Georgi A. Zhukov, az orosz-amerikai kul- .turcsere vezető egyénisége, aki visszatérve Moszk vába, cikket irt a Pravdában. A cikk Kruscsev túrájának részleteit elemzi szovjet oldalról és válaszolni igyekszik azoknak, akik attól félnek, hogy a javasolt általános lefegyverzés igen sok kis nemzetet védtelenül hagyna, mert gyenge rendőrségük nem tudná fenntartani a rendet. “ Aliig felfegyverzett világrendőrséget javasolt az UN ülésén Selwyn Lloyd angol külügyminiszter is ” — írja Zhukov — és kifejti, hogy a kérdés veleje tulajdonképpen az, hogy itt kétféle erkölcsi nézet ütközik össze, a kapitalista és a szocialista szempont.-- A világrendőrség felállítása azt jelentené— érvel Zhukov —, hogy máris kijátszanék a békés együttélés és versengés elvét. Mihelyt a népek megmozdulnának, hogy lerázzák magukról a kapitalista kizsákmányolás igáját, azonnal odarepülne a világrendőrség és fegyveresen kényszerítené őket, hogy továbbra is vegyék magukra a gyűlölt kizsákmányolás igáját, — hangoztatja. S a cikkben részletesebben is elemzi, hogy a nyugati országok az ember ember által való kizsákmányolás elvét tekintik szabad demokráciának, holott a Szovjetunió már a fejlettebb demokrácia gondolatán épül, ahol senki sem zsákmányolhatja ki embertársát a saját önző céljai javára és senki sem lehet szolgája munkaadójának csak mert az ő kezében van megélhetésének kulcsa. A Szovjetunió nem engedi meg az egyéni kizsákmányolást, az ország fejlődése és virágzása a néptől függ s az ország maga foglalkoztatja polgárait és kinek, kinek munkáját érdeme szerint jutalmazza. Zhukov azzal fejezte be cikkét, hogy “későbbi korok történészei nagy cselekvésként fogják méltatni Kruscsev amerikai látogatását és az amerikai nép is kezdi látni most már, hogy a Szovjetunió bámulatos haladása mögött annak az uj, dinamikus gazdasági rendszernek hatásossága és eredményessége rejlik, amit az orosz nép forradalmi küzdelemmel vívott ki magának. Ilyen eredményekért más népeknek is joguk van küzde ni.” Jobb későn, mini soha MELBOURNE, Ausztrália. — A 99 éves George Norman és a 77 éves Mary Walker kivették a házassági engedélyt. Norman, aki részt vett az an- gol-boer háborúban, a veteránok házában lakott, ahol Mrs. Walker a veteránokat segítő nő-egyesület tagjaként valamilyen munkát végzett, igy ismerkedtek meg. Amikor Normant kérdezték, hogy nem késett-e el egy kicsit a házassággal, az hetykén felelte: “Óh, mi még kibírunk pár évet a házas életből is. És aztán nem jobb későn, mint soha?” Zsebtolvajok figyelmébe OSAKA, Japán. — Egy itteni gyáros nagy gar- ral hirdeti, hogy feltalálta a zsebtolvaj-mentes zsebeket. Az uj találmány az, hogy a ziperrel záródó zsebbe egy belső, ugyancsak ziperrel záró zsebet varrnak. A zsebmetszőnek tehát az első zipper kinyitása után a második zipper nyitóját is meg kell keresni. És ha az nem elég, még egy harmadik zippert is lehet alkalmazni. Jaj neki, ha imádkozik! Capetown, Dél-Afrikában az egyik fehér templomi tisztviselő látja amint egy néger férfi bemegy egy templomba. Megállítja és szigorúan rászól: “Nem tudod, hogy ez a fehérek temploma?” “Én csak seperni megyek a templomba uram,” felelte a néger férfi. “Akkor jó”, mondta a tisztviselő, “de csak az Isten segíthet rajtad, ha azon kaplak, hogy imádkozol !” iogktoozfák a néger költőt A Lettres Francaises hirt ad róla, hogy Jean Brierre-t, a nagy néger költőt. Haitiban szeptember 19-én letartóztatták. Megbízható forrásból származó értesülés szerint a költőt megkinozták, élete is veszélyben forog. A CNE, a francia irók nemzeti bizottsága tiltakozó táviratot intézett a Haiti Köztársaság elnökéhez. Az aláírások között van Aragon, Elsa Triolet, Adamov, Arnand, Druon, Govy, Guillevic és Sadoul. Franso bírósága 23 évi börtönre ítélte ionterét A madridi hadbíróság a múlt héten huszévi bőr tönre ítélte Simon Sanchez Monterót, Spanyolország Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját. Monterót a junius 18-i országos békés sztrájk előkészítésekor tartóztatta le a spanyol rendőrség. Montero vádlott-társát, Lobatót 12 évi és egynapi börtönbüntetésre Ítélte a bíróság. 45.000 moszkvai dolgozik okt. 1-től röviditett munkaidőben Néhány héttel ezelőtt, szeptember 20-án tették közzé az SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács, valamint a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa határozatát a röviditett munkaidő bevezetéséről és október 1-én Moszkvában 45.000 fémipari dolgozó áttért a hétórás munkanapra. A munkaidőcsökkentés bevezetését megelőzően valamennyi üzemben kidolgozták azokat a módszereket, amelyekkel biztosítják az egyenletes termelést, a termelés növelését. Az üzemekben bérrendezést hajtottak végre, és igy a munkások keresete a munkaidő megrövidítésével együtt nem csökken, hanem a legtöbb helyen emelkedik. Az lesz aztán a találkozás! LONDON. — Az itteni monitor felfogása szerint Feliks Segal orosz tudós a moszkvai rádión leadott beszédében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a földön kívül vannak-e más égitesteken is tudatos élőlények? A rádió-beszéd rövid tartalma ez: Segal rámutatott arra, hogy az űrhajózás gyors fejlődése következtében ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. A szovjet tudósok már képesek elküldeni nagy horderejű “rocket” lövegeket a Marsra és a Vénuszra, nemcsak a Holdra. A planétákról aztán mehetünk tovább más égitestekre is. Kérdés, melyiken találunk majd emberféle lényeket? A csillagászok jelenlegi becslése szerint minden millió csillag között akadhat egy, amelyen vannak élőlények. Ebben az esetben is legalább 150,000 égitest jön számításba. Ezeknek nagy részén valószínűleg csak alsóbb fokú életet találhatnánk, de lehetséges, hogy van közöttük olyan is, ahol az élet már elérte azt a fejlődést, mint itt, a mi földünkön, vagy talán már túl is haladta azt. Feltételezhető tehát, hogy ha az űrhajózás fejlődésének üteme megmarad, akkor egyszer csak találkozunk más csillagzatok lakóival. Már most kell készülni arra, hogy ha ez a találkozás valóra válik, akkor azt ki kell használni az ember és az idegen világ szülöttjeinek ko-operálására az általános jólét emelése és a természet erejének hám- bafogására. yr^rT'~T~T~T~T" TTT’rTTT»’ 1 ” ha ön régi vagy ujamerikas ” ÉRDEKELNI FOGJA I ► < ► ’ Szabó Miklós < y volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve : “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” : ► * ► amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunk- < ► ban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcké- < y peit, akik idegen pénzért árulják hazájukat < y és népüket i ► RENDELJE MEG MÉG MA! < ► < ► Ára: 1.50 dollár < < " magyar szó kiadóhivatala ► 130 East 16th Street ► New York 3, N. Y. " ► < Mellékeik .................. dollárt, kérem küldjék ^ ' címemre — “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” ^ ► ...................... példányát. "< ► Név: .............................................................................< ► Cim: ................................................................................ * Város, állam: ..................................... * MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most októberben lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $...................................-t Névi .................................................................................. Cim: ................................................................................
