Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-15 / 42. szám

AMERIKÁT MAGYAR SZÓ Thursday, October 15, 195b “MENEKÜLÉS” A KAPITALIZMUSTÓL BOSTON. — W. Averell Harriman, volt nagy­követ és New York állam volt kormányzója itt előadást tartott, aminek során kijelentette, hogy az Egyesült Államok jól tenné ha teljesen elej­tené ezt a szót, hogy “kapitalizmus”, mert az amerikai gazdasági rendszer már túlhaladta a tőkés rendszer Marx által adott jellemzését. — Ázsia népeinek elméjében a “kapitalizmus” meghatározás egyet jelent a gyarmati rendszer­rel — mondta Harriman — amikor tehát Krus- csev amerikai útja során a kommunizmus elő­nyeit vitatta a kapitalizmus felett, tulajdonkép­pen helytelen osztályba sorozta az amerikai rend­szert. Az itteni Ford Hall Forum előtt tartott előadá­sában Harriman személyes tapasztalataival is megerősítette, hogy Kruscsev a Szovjetunió uj vonalaként az összes nemzetekkel való baráti vi- s ony lefektetését jelölte meg. — De azért Moszk­va célja ugyanaz maradt — “világszerte terjesz­teni a kommunizmust” — fejtegette. Nem nehéz kitalálni, hogy Harriman, Nixon, Lodge és az amerikai közélet vezető tényezői már érzik, milyen gyenge lábon áll a kapitalizmus az emberiség jólétének és békéjének megalapozásá­ban és már egyre-másra keresnek kiutat, hogy a szocializmus széles ivü konstruktiv munkájával szemben elleplezzék a tőkegazdálkodás kicsinyes irigy, kaotikus és emberpusztitó jellegét. A tényeken azonban nem lehet változtatni. Bármilyen nevet adjunk is neki a kapitalizmus —tőkegazdálkodás. Vagyis ahhoz, hogy gyártson, vállalkozzon, építsen és jólétet nyújtson, előző nemzedékek kuporgatásai, nagy embertömegek kizsákmányolása, sőt emberéletek háborúkban va­ló tervszerű feláldozása szükséges. Ahhoz, hogy ma befektethető tőke legyen, tegnap és tegnap­előtt, háborúk, Ínségek, éhségek, nyomor és be­tegség voltak szükségesek, még pedig nemcsak éppen belföldön, hanem a világ minden részében, ahol a tőke magas profitot remélt elérni. Semmiféle névcsere nem leplezheti, hogy a tő­kés, ha tőkéjét gyarapítani akarja nem eléged­het meg azzal, hogy bevásárol; neki a saját élet- szükségletein felül busás profitot is ki kell mu­tatnia. Harriman milliomos, vagyonát 30 millióra becsülik. Ezeket a milliókat apja kíméletlen és embertelen kizsákmányolással facsarta ki a vasút építő munkások és a vasutak által kiszipolyozott farmerek testéből, majd pedig más vasutvállala- tok tőzsdei tönkretételével szilárdította meg ha­talmát. A kapitalizmus lényege az újkori rabszolgaság, az alkalmazottak légióit kihasználni és bőrükön zsiros profitokat termelni, amiket azután kizsák­mányoló szervezetekbe, korporációkba tömörítve, a gigászi méretű kapitalista kizsákmányolás al­katrészévé lehat tenni. Az Egyesült Államok csakugyan nincsen felesküdve a kapitalizmusra, hazánk népének joga van nemcsak a nevet, ha­nem a rendszert is megváltoztatni. Népünk szá­mára nem is az a fontos, hogy az itt kifejlődött újkori nagykapitalizmus megtartja-e régi nevét, hanem elsősorban is az, hogy tanuljon meg béké­ben, háborúk nélkül élni, másodsorban pedig, ne a néven, hanem a rendszeren változtasson, ha már szégyenli a kizsákmányolás ósdi módszerét. A szocializmus — amint azt most már a US is világosan kezdi látni, tőke nélkül, sőt háborúk dúlta, elpusztított országrészekben kezdi el a ter­melést, egyre bővíti, egyre fokozza iramát és egyre magasabb fokú általános jólétet teremt. Ebből a jólétből nincs kizárva senki, nem kevesek élvezik a többség rovására és nem klikkek, cso­portok ragadják magukhoz a hasznát, hanem az egész ország élvezi a szorgalom, a munka és a társadalmi fejlődés gyümölcseit. A konzervativek győztek az angol választásokon Londonból jelentik, hogy Harold Mácmiirari kor­mánya nagy győzelmet aratott a-Munkás Párt felett Angliában. A konzervatív. .párt., 3f>5 ülést kapott az alsóházban, ezekbőí 21-et a Munkás Párt tartott ezelőtt. A “Labour” párt 258 ülést kapott, három olyant, amely azelőtt konzervativ képviselőivé volt. A Liberális Párt erősen előre­nyomult és 5 ülést kapott az alsóházban, ezek közül egyet a toryktól vett el. Anglia a következő 5 évben ismét konzervativ vezetés alatt fog állni. A választások, nem hisz- szük, hogy bárki részére meglepetést okoztak. Ezidőszerint Angliában elég jó a gazdasági hely­zet. A “Labour” párt Ígéretei nem adtak semmi olyant, amit a nép rendkívülinek talált volna. Szó volt ugyan egy-egy ipar szocializálásáról, az adók esetleges leszállításáról, viszont Macmil­lan kormánya már adott adólesz állítást. A legfőbb pontban, amely az embereket e pillanatban meg­mozdítaná, a béke kérdésében semmi különbség sem volt a kettő között. Külpolitikájukban nincs különbség. A kelet és nyugat közelebbhozásában Macmillan előbb cselekedett, mint a “Labour” párt, mivel Moszkvába ment és komoly propa­gandát fejtett ki a csúcskonferencia érdekében. Fel is játszották ezt az utolsó pillanatig a vá­lasztások előtt. Az angol nép békét óhajt és re­mélte, hogy Macmillan kormánya mindent elkövet ennek érdekében. Persze a jövő kérdése, hogy beváltja-e ez irányban tett Ígéreteit. Washington nagyon örül az angol választások eredményének, mert úgy érzi, hogy külpolitikáját továbbra is az eddig megszokott mederben foly­tathatja. A “Labour” párt veresége előrelátható volt, mert hiszen nem volt olyan programja, amely a világ, vagy akár az angol munkásság közvetlen érdekeit, a béke kérdését előbbre vitte volna. Mi­kor egyes szakszervezetek azt ajánlották, hogy Anglia, az angol munkás párt kezdeményezze az atomfegyverkezés eltörlését azáltal, hogy önként lemond az atomfegyverek gyártásáról, a Labour Párt vezetői hallani sem akartak erről. AtdüMíadék lerakodóhely Boston parijának közelében 13 évvel ezelőtt a szövetségi kormány engedélyt adott atomhulladék anyagok eltemetésére. Ez az óceán vizében történt 12 mérföldre Boston part­jától és 30 mérföldre Cape Cod csúcsától. Az atomhulladékok számára szóló lerakodóhely tehát egész közel került kétmillió ember által la­kott területhez. Az első ilyen szállítmány, melyet egy hajó hozott az említett helyre, 1946-ban ér­kezett. Azóta, egészen az utolsó néhány hónap előtti ideig, óraműpontossággal jelentek meg a hajók hasonló rakományokkal. Sem Boston, sem Cape Cod népe nem tudott a dologról semmit, egész a legújabb időkig. Arról sem tudtak, hogy az Atomenergia Bizottság (AEC) már két part­tól távolabb lévő lerakodóállomást létesített atom- hulladékok számára. Ezek az anyagok radioaktí­vak és veszélyesek élőlények számára. Két évvel ezelőtt hire járt annak, hogy atom- ércanvag lerakodás megy végbe valahol a part­tól távolabb eső részen. Norman Cook, a Cape Cod-i kereskedelmi kamara végrehajtó bizottsá­gának titkára kétszer is irt az ügyben a katonai hatóságokhoz, mig választ kapott. A válaszban a hatóság kijelentette, hogy.a lerakodás — ami va­lóban folyik — olyan formában történik, ami nem veszélyes “semmilyen mértékben”. Ebbe bele kel­lett nyugodni, hiszen a válasz hivatalos helyről érkezett. Azonban aug. 1-én egynéhány Cape Cod-i felfe­dezte a lerakodóhelyet. A Hirosimára dobott bom­ba radioaktiv izotópjai kerültek elő ezen a helyen. Tovább nem volt kétség, hogy az atombombák­ból származó radioaktiv anyagok a partközeli tengerrészben vannak. Csak néhány hete szállí­tották el ezeket egy parttól távolabbi helyre. Az­óta egy újabb lerakodóhelyet fedeztek fel, amely a New England Tank Cleaning Co. számára enge­délyezte Boston közelében a lerakodást. Hozzátehetjük még ehhez azt a tényt, hogy Cape Cod lakóinak élete szorosan összefügg a tengerével, ebből élnek. A Boston Globe nevű lap, amely tudott az ügyről, visszatartotta a híradást a nyári idény alatt, Cape Codra való tekintettel. Közben Kennedy szenátort értesítették az eset­ről, aki ígéretet tett a vizsgálatra. Akkor tört ki a botrány, amikor az AEC egy harmadik helyet akart kijelölni az atomrobban­tás hulladékanyagai számára. Már ki is akarták adni az engedélyt aug. 25-re anélkül, hogy a la­kosság vezetőinek véleményét kikérték volna. Csak miután a helyi vezetők és a sajtó működés­be lépett, hogy az újabb veszélyt elhárítsa, érte­sült a kongresszus az esetről. így került napfény­re, hogy az AEC engedélyével két nagy vállalat jelentős hasznot vágott zsebre, mialatt a parti la­kosság és a nyaralók életét veszélyeztették. Az AEC vezérigazgatója ekkor levelet intézett - Kennedy szenátorhoz, melyben biztosította őt ar­ról, hogy a lerakott anyagok a múltban is és a jelenben is, nem kerültek lerakásra a partközei- .. ben kisebb mélységben, mint 1,000 öl. Ugyanis' — állította az igazgató — teljesen az egészségi szempontokat tartották szem előtt, amikor a he­lyet kijelölték. De ha igv van, akkor a szegény bostoniak gondolkozhatnak azon, hogy miért en­gedték, illetve miért hagyták 50 öl mélységben partjaik közelében a radioaktiv anyagokat 13 éven keresztül? Úgy látszik, hogy a lakosságnak a jövőben sem lesz alkalma az AEC-el szemben a védekezésre hasonló helyek kijelölése esetében, mert az idő ami a lakosság tiltakozására fennáll, olyan rövid, hogy nem lesz képes komoly tudományos segítsé­get igénybe venni. így az Atomenergia Bizottság (AEC) hivatkozhat majd arra, hogy tudományo­san nem cáfolták meg az állítását a lerakodóhely ártalmatlanságát illetően. Most először fogja látni Cape Cod konzervativ lakossága, hogy mit ér tiszteletreméltó hagyomá­nyos joga a kormány ügynökségével szemben, melynek döntése ellen, ugylátszik, nincs fellebbe­zés. kruscsev utjának köllségei WASHINGTON. — A State Department adatai szerint az amerikai kormány kb. 150,000 dollárt költött Kruscsev szovjet miniszterelnök 13 napos amerikai kőrútjára. A költségek legnagyobb ré­sze a biztonsági közegek ellátására ment, Krus­csev 71 tagból álló kíséretében mintegy 40 biz­tonsági (rendőrségi) tiszt utazott. Természetesen a kormány fizette Cabot Lodge nagykövet és más magasrangu tisztviselők költségeit is, akiket Eisenhower elnök Kruscsev kíséretére kirendelt. p.tef lk az adchivatolf Washingtonban WASHINGTON. — Hat piketelő fel és alá jár az adóhivatal előtt, akik a “Building Service In­ternational Union” tagjai és sztrájkban állnak az Atlas Cleaning chicagói cég ellen, amely a por­tási szolgálatokat végzi az adóhivatal épületében. Az Atlas céggel egy éves szerződést kötött a kormány “General Administration Service” nevű közege, melyet nem érdekelt, hogy a cég szerve­zett munkásokat alkalmaz-e? A kormánynak eh­hez hasonló 400 szerződése van országszerte. Az Atlas cég bérlevágást akart eszközölni és egy dol­láros óránkénti munkabért ajánlott az eddigi $1.25 helyett, A szervezett munkások ezt nem fo­gadták el és követelték, hogy uniójukkal tárgyal­jon az Atlas cég. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha egy be­idézett polgár nem volna hajlandó átlépni a piket- vonalat, a kormány ügyvédjei azt felelték, hogy tiszteletben tartanák a polgár jogát és megenged­nék, hogy telefonon, vagy írásban intézze el adó­ügyeit. Kicsit elmaradlak WASHINGTON. — Az Egyesült Államok fő­bírója, Earl Warren, a Federal Bar Association előtt tartott beszédében azt mondotta, hogy a szövetségi kerületi bíróságokon az elmaradt ügyek ugv összetornyosultak, hogy elvégzésükre 16 évre lenne szükség. “Ez nagyon rossz képet fest az igazságszolgáltatásunkról” -—- mondta a fő biró, — “de azonkívül elveszítjük a közönség tisz­teletét és bizalmát is”. Amerikai Magyar Szó Subscription in C. S. and Canada for one year $7.0#, for six months $4.00. Foreign Countries for one yea* $10.00, for six months $5.00. vwvwwvwvwvvwvwv w\vwvwvwwv»v\wvwvw\w^ előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más kiilfö.di országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 <^^>84 J2. _

Next

/
Thumbnails
Contents