Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-08 / 41. szám

Thursday, October 8, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 AHoGfAN ÉN IAtOm írja: ehn BOTRÁNYOS ÁLLAPOTOK CALIFORNIA! FARMOKON Olvasóink bizonyára emlékeznek a cikk-soro­zatra, amely ez év március hónapban “Akikről mindenki megfeledkezett” címmel jelent meg la­punk hasábjain. A cikksorozat a mezőgazdasági munkások szomorú helyzetével foglalkozott és rá­mutatott arra a nyomorúságos állapotra, amely főként a vándormunkások és a Mexikóból beho­zott “bracero”-k sorsa. Röviddel cikkeink megjelenése után más lapok és bizonyos munkás szervezetek is foglalkoztak a mezőgazdaságban dolgozók sorsával és valószínű­leg a cikkek nyomán keletkezett felháborodás bírta Mitchell munkaügyi minisztert arra, hogy ismételten hangoztatott Ígéretét beváltsa és sze­mélyesen vegye szemügyre azokat a szégyenletes állapotokat, amelyekben dolgozók százezrei élnek. Szeptember 16-án a miniszter és kísérete a San Francisco közelében húzódó Santa Clara völgyben tett előre nem jelzett, váratlan látoga­tást, aminek közvetlen eredménye egy munkatá­bor azonnali lezárása volt és utasítás arra, hogy más munkatáborokban lényeges javításokat esz­közöljenek. A lezárt munkatábor egyike volt azoknak, ame­lyeket a Progressive Growers Association tart fenn olyan mexikói munkások számára, akik a társaság zöldség és gyümölcs farmjain dolgoz­nak. A miniszter rendelete értelmében a Santa Clara város közvetlen szomszédságában fekvő munkatábor 121 lakosát azonnal el kellett távolí­tani és olyan táborban elhelyezni, amely megfelel a tisztasági és egészségügyi követelményeknek. Mitchell miniszter nem hónapok, hanem hosszú évek óta sürgeti a bracerok és a többi vándor- munkások helyzetének javítását. Ő volt az, aki ez év május 25-én a következő kijelentést tette: “Vonakodás nélkül állítom, hogy azok az állapo­tok, amelyek között az olcsó importált munka­erő, — 90 százalékban a Mexikóból behozott bracero, — él, az egész emberiség lelkiismere­tének megalázása.” A Santa Clara völgyben tett látogatása után a miniszter ama véleményének adott kifejezést, hogy a kaliforniai mezőgazdaság, amely a leggaz­dagabb az országban, jól tenné, ha óriási profit­jának egy részét a mexikói munkások helyzeté­nek és a munkatáboroknak a javítására fordí­taná. A jó miniszter nyilván nem tudja, hogy sem a kaliforniai nagyfarmok, sem más nagyüzem a sa­ját jószántából soha nem hajlandó a profitja egy részét munkásai sorsának a javítására fordítani. A nagytőkét ilyen lépésre KÉNYSZERÍTENI kell, vagy a törvény erejével, vagy a munkások szervezett erejével. Hasonló kijelentések már történtek az évek folyamán nemcsak a munkaügyi minisztérium, hanem más hatóságok részéről is. Azonban sen­kinek sem állna inkább módjában ténylegesen JAVÍTANI a szégyenteljes állapotokon, mint Mitchell miniszternek, mert ő az, aki hivatott el­lenőrizni a törvények betartását, amelyek az ame­rikai és mexikói kormányok közötti szerződések értelmében az amerikai munkáltatók és a mexikói munkások viszonyát szabályozzák. A miniszter legutóbbi személyes látogatását ebben az évben California államban néhány érde­kes kimenetelű vizsgálat előzte meg. A State De­partment of Employment még március hónapban megkezdte a munkatáborok kivizsgálását, aminek egyik következménye az volt, hogy a Farm Em­ployment Service főnök-helyettesét négy nappal nyugdíjaztatása előtt hirtelen elbocsátották. A vád ellene az volt, hogy nagy farmoktól sápot fo­gadott el és állami alkalmazottakat és felszerelé­seket a saját céljaira használt. Három nappal később a San Diego és Imperial megyék mezőgazdasági munkáselhelyezőjének el­lenőre “lemondott”, anélkül, bogy megvárta vol­na a hivatala ellen megindított vizsgálat ered­ményét. Julius 29-én Stanley Moss államügyész a saját hatáskörében indított vizsgálatot és ugyanakkor a szövetségi munkaügyi minisztérium is elhatá­rozta, hogy vizsgálat tárgyává teszi a tudomásá­ra juttatott “visszaéléseket”. A kettős vizsgálat egyik azonnali eredménye az volt, hogy a Coa­chella Valley Farmers Association egyik tagjától megvonták a bracerok alkalmazását szabályozó engedélyt, mert a környéken a bennszülött mun­kanélküliek százai vártak munkaalkalomra. Moss ügyész a vizsgálatok eredményét a me­gyei esküdtszék elé terjeszti, amivel további el­járás lehetőségét nyitotta meg a törvényszegők ellen. Ugyanakkor az igazságügyi minisztérium­mal is tárgyalásba lépett, hogy a bűnösök ellen szövetségi eljárás megindítását javasolja. Nem áll módomban annak a megállapítása, hogy az évek óta folyó sok beszéd után vajon végre tettekkel is bizonyítani kívánj ák-e hatósá­gaink, hogy ÉRDEKLŐDNEK a mezőgazdasági munkások sorsa iránt? Még kevésbé áll módom­ban annak a megállapítása, hogy ha valóban ér­deklődnek a farmmunkások sorsa iránt, vajon TENNI is fognak-e valamit a hatóságok, amelyek egyes-egyedül képesek a szégyenletes állapotokon változtatni ? A hivatalos és fél-hivatalos körök éveken át tett “megállapításai” kétségbevonhatatlan bizo­nyítékokat szolgáltattak arra, hogy a kaliforniai — és más állambeli — nagy farmtulajdonosok visszaélnek a bracero programmal. Bizonyítéko­kat szolgáltattak arra, hogy a Mexikóból beho­zott szegény munkásokat a nagyfarmok tulajdo­nosainak szolgáltatják ki, akik a bracerok százez­reinek védtelen helyzetét a legszégyenletesebb módon használják ki — a saját zsebük javára. Dr. Robert E. Lucey san antonioi püspök sze­rint “a bracero program kitűnő racket’”. .. Hogy­ne lenne kitűnő “racket”, amikor ezek a bracerok olyan nehéz munkát végeznek, amelyre bennszü­lött munkás nem vállalkozik; amikor ezeket a szervezetlen munkásokat a legalacsonyabb bér- "skáián ALUL dolgoztatják és amikor ezeket a ki­szolgáltatott páriákat esténkint olyan munkatá­borokba terelhetik, amelyekben középkori álla­potok uralkodnak. Az Imperial völgyben a Committee for Protec­tion of Mexcan Workers elnökét, dr. Benjamin Yellen-t, aug. 4-én 15 beteg bracero kereste fel. Valamennyi az Imperial Valley Farmers Associa­tion munkatáborának lakója volt és valamennyi ott kapott gyomormérgezést. Dr. Yellen szerint a környékbeli kórházak zsúfolva vannak táborok­ban étkezőkkel, akik gyomormérgezésben bete­gedtek meg. Dr. Yellen arról is tud, hogy a munkatáborok­Erről fiseSositoSfak a holdrakéta műszerei A TASZSZ szeptember 21-én jelentést adott ki a holdrakéta műszerei által közölt adatokról. Eb­ből idézzük a következőket: A földi automatikus mérőrendszer sikeres mun­kája lehetővé tette, hogy állandóan ellenőrizzék: megegyezik-e a valódi röppálva az előre kiszámí­tott adatokkal, és lehetővé tette, hogy biztosan megjósolják a Holdra érést, és meghatározzák a becsapódás helyét. A megfigyelések által szerzett adatok azt mu­tatják, hogy a második szovjet kozmikus rakéta müszertartálya a Világosság tengerétől keletre az Arisztillus, Archimedes s Autolikusz kráterek közelében, a Hold látható korongjának középpont­jától mintegy 800 kilométerre érte el a Hold fel­színét. A találkozás pillanatában a müszertartály pálvasikja 60 fokos szöget zárt be a Hold felszí­nével. A müszertartály sebessége a Holdhoz ké­pest a találkozáskor másodpercenként 3.3 kilomé­ter volt. A nyert értesülések megerősítik azt a tényt, hogy a kozmikus rakéta utolsó lépcsője szintén elérte a Hold felszínét. A ínüszertartályban elhelyezett tudományos és távmérő-berendezések rendszeresen működtek. A távmérés adatainak tanulmányozását megkezd­ték. Az eddigi adatok alapján megállapítható: A mágneses mérőműszer — a 60 gammával egyenlő érzékenységének határai között — mág­neses teret a Hold közelében nem észlelt. A sugárzás intezitásának vizsgálata a Hold kö­zelében nem mutatott ki radioaktiv övezetet. A műszerek a holdrakéta útja során általános méréseket végeztek a kozmikus sugárzás áramlá­sáról. Vizsgálták a kozmikus sugárzást összetevő hélium-atommagok (alfa-részecskék), továbbá a szén-, nitrogén-, oxigén-atommagok és más, nehéz atommagok áramlását. A műszerek további adatokat szolgáltattak a röntgensugarakról, a gammasugárzásról, a kis- és nagy energiájú elektronokról és a nagy ener­giájú részecskékről. A műszerek vizsgálták a ionizált gázrészecs­kék által létrehozott áramlásokat, ezek nagysága ban a bracerok munkabéréből hetenkint 12 dollár 25 centet vonnak le élelem címén. Tekintettel ar­ra, hogy a munkások ezért az összegért nagyon silány ellátást kapnak, a farmerek naponta leg­alább egy dollárt keresnek azon az összegen, ame­lyet az étkezésért számítanak. Ha figyelembe vesz szüle, hogy némely munkatáborba ezer bracerot zsúfolnak össze, akkor megint csak igazat kell adnunk Dr. Lucey püspöknek: “a bracero prog­ram kitűnő racket!” A los-angelesi American Committee for Pro­tection of Foreign Born ez év áprilisában kér­vénnyel járult a United Nations Emberi Jogok Bizottsága elé és vizsgálatot követelt a Califor­nia államban tartózkodó mexikóiak üldözése ügyé ben. A mexikói Popular Party főtitkára, Vincente Lombardo Toledano augusztusban hasonló kér­vénnyel járult a UN Emberi Jogok Bizottsága elé, mert úgy találta, hogy az Amerika területén tartózkodó mexikóiak nyomorúságos helyzetének kivizsgálása egyenesen a nemzetközi bizottság hatáskörébe tartozik. Ezek a fejlemények arra mutatnak, hogy egy­re többen követelnek intézkedést azoknak a száz­ezreknek a védelmére, akikről éveken át “minden­ki megfeledkezett.” Tekintetbe kell azonban ven­nünk, hogy a nagyfarmok tulajdonosai és hatal­mas szervezeteik úgy California állam, mint az ország fővárosában még mindig tevékeny “lob- by”-kat (kijárókat) tartanak fenn, amelyek mil­liókat költenek vesztegetésre és arra a célra, hogy a “törvényhozók” segítségével a nagyfarmok to­vábbra is zavartalanul folytathassák a dolgozók legnyomorultabbjainak lelketlen kihasználását. Ezért kétséges, hogy a mostani vizsgálatok fognak-e valami eredmény felmutatni, vagy ezek is a “sok hűhó semmiért” kategóriába tartoz­nak-e. Az AFL-CIO kö vessége lenne végre szerveze­tekbe tömöríteni a kiszolgáltatott földmunkáso­kat, akik azután a szervezettség erejét fordíthat­nák szembe a nagyfarmok könyörtelen kizsákmá­nyolási kísérleteivel. Amig ez valóra válik, addig a kaliforniai far­mokon — és más államokban is — a szegény bra­cerok továbbra is botrányos állapotok között vég­zik a keserves munkát, amelyre csak ők vállalkoz­hatnak, mert bennszülött munkások arra nem kaphatók. a holdrakéta útja során változott; az eddig szer­zett adatok azt mutatják, hogy a Föld és a Hold között vannak olyan területek, ahol az ionizált részecskék sűrűsége kisebb száz részecskénél köbcentiméterenként. A Holdhoz való közeledés­kor, mintegy tízezer kilométerre a Holdtól, az áramlások növekszenek. Ez vagy azzal magyaráz­ható, hogy a Holdnak ionizált gázokból álló bur­kolata (sajátságos holdi ionoszférája) van, vagy pedig a Hold körül olyan térségek vannak, ahol a 10—100 voltos energiájú részecskék koncentrá­ciója igen nagy. A műszerek uj adatokat szolgáltattak a mikro- meteorokról is. Yifaminszegények az angol birkák Észak-Angliában egy mezőgazdászokból álló társaság ülésén beszámoló hangzott el arról, hogy birkanyájakat nagy eredménnyel rendsze­res D-vitamin injekciókban részesítenek. A nap­fény hatására termelődő D-vitamin az észak-ang­liai állatok szervezetében nem keletkezik elegen­dő mennyiségben, tekintettel arra, hogy ezen a vidéken még meleg nyár esetén sincs elegendő napsütés. A nem túl költséges injekciók révén pó­tolni tudják a birkák vitaminszükségletét, ezál­tal fejlettebb bárányok születnek, több gyapjút termelnek és jobb az állatok általános egészségi állapota. Eiefánícsiiüia marsi után Az angliai Doncasterben Wilfred Hunter cipész megrendelést kapott egy indiai hercegtől egy pár elefántcsizma eikészitéséra. Az indiai személyi­ség a különös megrendelést londoni megbízottja utján juttatta el a cipésznek. A csizmákat az ele­fánt ünnepélyes szertartások alkalmával fogja viselni, indiai kézművesek fogják aranyverettel és egyéb díszítésekkel ellátni. A cipész, mielőtt hozzáfogott volna a különös megrendelés elkészi- téséhez. órákat töltött a londoni állatkertben, ahol tanulmányozta az elefánt járást. “Azt akarom, hogy a csizma kényelmes legyen és hosszú ideig eltartson” — mondotta.

Next

/
Thumbnails
Contents