Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-10-01 / 40. szám

Thursday, October 1, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 nek, két felnőtt és két növendék-ember. . Ez a kiállítás pedig megmutatja a falu megvál­tozott életét. Csak egy néhány példát sorolok eb­ből a megváltozott életből. A dolgozó parasztság jövedelme 1948 óta 42.5 százalékkal emelkedett. A gazdasági felemelke­déssel együtt jár a kulturális emelkedés is. A fa­Bezárta kapuit a “nagy iskola”. Tizenhat na­pon keresztül reggeltől késő estig száz- és száz­ezrek özönlöttek Kőbányára megtekinteni mind­azt, amit az elmúlt tiz esztendő alatt elért a ma­gyar mezőgazdaság. Egymillió-négyszázezer em­ber gyönyörködött és tanult az idei nagy sereg­szemlén. Még az utolsó napon is százötvenezren lépték át a kaput. Rendkívül mozgalmas és eseményekben gaz­dag volt a vasárnap. Az ország legkiválóbb állat- tenyésztői és növénytermesztői közül több mint kétezren sereglettek össze az ünnepélyes díjkiosz­tásra. Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója mondott beszédet, amelyben méltatta az‘ állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek nagyszerű termelési és tenyésztési eredményeit. A növénytermelés dijainak 57 százalékát a termelőszövetkezetek vitték el., Ugyancsak a tsz-ek érdemelték ki a nagydijak felét is. A növénytermesztés vándordíját a Nagyszent- jánosi Állami Gazdaság és a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet kapta. Az állattenyésztés vándorserlegét a Bábolnai Állami Gazdaság és a büki Lenin Tsz tagsága vitte haza. A MEDOSZ elnöksége a nagydijas tenyészállatok gondozóit jutalomüdülésre elküldi az ország legszebb tá­jaira. Ünnepélyes bucsuzkodásra a külkereskedelmi pavilonban gyűltek egybe este a külföldi és bel­földi kiállítók. Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes itt nyújtotta át a magyar pa­vilonok dijait. A bíráló bizottság a kertészeti és az élelmiszeripari pavilont minősítette elsőnek. A főpavilon a zsűri különdiját kapta. — A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár sokkal nagyobb sikerű volt, mint a koráb­bi évek bármelyik kiállítása — mondotta Kovács Mihály. — A baráti országokkal való szoros kap­csolat további elmélyítését eredményezte. Kovács Mihály megköszönte a külföldiek rész­vételét és errilékplaketteket adott át a külföldi kiállítóknak. A kiállítás este nyolc órakor nagy­szabású tűzijátékkal ért véget. Noteszlap a Mezőgazdasági Kiállításról A “Magyar Szó”-ban részletesen beszámoltam a Budapesten rendezett 63. Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásárról. Ebben jeleztem, hogyan tükrözi vissza a kiállítás a magyar falu mai életét és a jövő széles horizontú perspektíváját. Mint megírtam a kiállítás főpavilonjában bemu tatták Endrőd község életét 1959-ben. Mindjárt mellette egy óriási dioráma mögött megvilágítva a holnap Endrődjét látjuk. Ezen az Endrődön 1935 márciusában a csendőrök sortüzet nyitot­tak Endrőd parasztjai ellen, mert az embersége­sebb életért kiáltani mertek. Családjuk nyomorú­ságán enyhíteni kívánó apák, életnek induló le­gények holtan maradtak a sortiiz után. A parasz­tok pedig nyomorogtak tovább. Hogy milyen nagy volt ez a nyomor, arra ugyancsak tablók, dokumentumok emlékeztetnek a főpavilonban. Az egyik kép a felsőházat ábrá­zolja, hereegekkel, grófokkal, nagyurakkal, ők intézték a nép sorsát. Ennek az intézkedésnek eredményeképpen 1929 —1940 között félmilliót tett ki a mezőgazdasági munkanélküliek száma. Ez azonban nem jelentet­te azt, hogy a többi dolgozó parasztnak sokkal nagyobb száraz karéj kenyér került volna az asz­talára. Ha egyáltalán volt asztaluk, hiszen azok­nak parasztoknak, akiknek volt egy, két, három hold földjük, is nyomorúságos volt az életük. A parasztgazdaságok 56 százalékát holdanként 463 'oengő terhelte. Egy holdnak az ára pedig mind­ssze 500 pengő volt. A kisparaszt adóra, kamat­ba, szóval a hitelezőinek dolgozott. Hogyan élt egy földmunkás, azt hűen irta meg Móricz Zsig- mond: “Bementem az egy szobából álló emberi lakás­ba. Dohos, nyirkos, nehéz levegő. A két kisgyer­mek satnya és görbelábu. A tető vízszintes. Akác- fakarók, azon keresztülrakva nád, azon kevés szalma s felül letapasztva sárral. A fiatal asszony ka panaszkodik, hogy már nem tudja hová húzni az ágyat, mert mindenütt csepeg. A férfi szeme könnyes. Kiszámítja, hogy egész esztendőben nem keres meg háromszáz pengőt. Abból négyen él­lusi gyerekek számára az általános iskola megad­ja az alapműveltséget és 1958-ban kétszázezerrel több gyerek járt falusi iskolákba, mint 1938-ban. Nincs egy olyan falu, ahol nem volna könyvtár, legtöbbjében nem is egy. A négyezerháromszáz falusi könyvtár egyetlen év alatt több mint ötmil­lió könyvet kölcsönzött ki a falusi olvasóknak. A falusi lakosság azonban nemcsak kölcsönzi, ha­nem vásárolja is a könyveket. A földmüvesszö- vetkezeti boltok ugyancsak az elmúlt évben 30 millió forint értékű könyvet adtak el. Olyan tények és számok ezek, amelyen igen elgondolkodhatnak azok a tengerentúlra kivándo­rolt falusi parasztok, akik a nyomor elől mene­kültek el a régi Magyarországról. (ják) LÁTOGATÁS EGY BUDAPESTI ORVOSI RENDELŐINTÉZETBEN A Magyar Szó is hirt adott arról, hogy Óbudán uj szakorvosi rendelőintézet nyílt a közelmúltban. Magyarországon a tervszerű fejlődéshez tartozik: lépést tartani minden téren, tehát a közegészség- ügy terén is. Óbuda az utolsó években — kipótol­va a mulasztottakat — gyors fejlődésnek indult. A földszintes házsorokból egyre több bérház ma- gaslik az ég felé. Sőt már városrészeket kitevő lakótelepek is épültek itt az utolsó három évben. A III. kerületi Tanács szakorvosi rendelője most épült fel. Ezt az intézetet kerestem most fel. A szakor­vosi rendelő körül már látszanak az uj Óbuda kör­vonalai. Mindenfelé építkezés. Innen látható az a terület, amelyet különböző lakóházakkal építenek be. Egy városrész, ahol stílusos elrendezésben so­rakozik majd a lakóépületek sokfélesége, egyik tetszetősebb lesz, mint a másik, egyik magasabb, mint a másik. Már szorgosan dolgoznak rajta. A szakorvosi rendelőintézetnek messzire nyúló pa­lotájában ügyelnek majd a már itt lakók és a ké­sőbb ideköltözők egészségére. — Ez a rendelőintézet — mondja dr. Sas Jenő igazgató-főorvos —, tulajdonképpen utódja egy régi szakorvosi rendelőnek. Magyarország felsza­badulása után, amikoris az emberek egészségéről való gondoskodás társadalmi feladattá vált, Óbu­dán egy kis földszintes, öt szobás házikóban nyi­tották meg a szakorvosi rendelőt. Később emele­tet kellett ráhúzni a földszintes épületre, de ez is szűknek bizonyult. A régi szakorvosi rendelőben 33 szakorvos igyekezett segíteni a körzeti orvo­sok által hozzájuk irányított betegeken. Ma az uj rendelőintézet 19 osztályán 66 szakorvos látja el a feladatát és irányításuk alatt 44 orvos végzi a körzeti szolgálatot. Az intézet azzal, hogy 8 körzeti rendelő tartozik hozzá és részben irányít­ja az üzemi orvosi rendelők működését, nagyjá­ban az egész III. kerület egészségügyét “kezében tartja”. Az igazgató-főorvos magyarázatához hozzá kell fűznünk, hogy a szakorvosi rendelőintézet műkö­dését mégsem a mérete, hanem a munkássága jellemzi, akárcsak a többi hasonló intézményét. A szakorvosi rendelőintézetek orvosai, mint spe­cialisták tulajdonképpen konziliáris tevékenysé­get fejtenek ki a körzeti és üzemi orvosok mel­lett. Ezt a tevékenységüket azonban nemcsak az intézet épületében végzik, hanem a körzeti, illet­ve üzemi orvosok kívánságára a betegeket fel is keresik otthonukban, hogy gyógyításukban részt vegyenek. Az óbudai uj rendelőintézet reggel 8-tól este 8-ig tart rendelést és naponta mintegy 2,000 em­ber keresi fel. A tekintélyes szám alapján az vol­na várható, hogy ebben a rendelőintézetben tö­megvizsgálat, tömegkezelés folyik. Pedig erről szó sincs! A klinikai hatású épületben, a több méter széles, tetszetősen berendezett folyosókon csend honol. A rendelést olyképpen szervezték meg, hogy a paciensek úgyszólván csak a vizsgá­lati időt töltik az épületben. Az orvosok 6—6 órai turnusban váltják egymást. A rendelő órák első felében a bejelentés nélkül érkezett pacien­sekkel foglalkoznak, a második felében kizárólag az előre bejelentett betegeket fogadják. Az inté­zet bejáratánál egy irányitó működik, aki az elő­jegyzéseket, a beosztásokat végzi. Ez az irányitó tehát tudja, hogy melyik orvos, milyen mérték­ben foglalt. (Ezt a rendelési módszert már más rendelőintézet is bevezette.) A gyógyászatnak nincs olyan ága, amelynek ne lenne itt specialistája. A korszerűen felszerelt szakrendelők a forgal­mukhoz mérten foglalják el az emeletet. A bel­gyógyászati rendelő után legnagyobb a forgalom a fogászaton. Itt öt széken dolgoznak a fogorvo­sok. Egyik rendelőben kizárólag a fogpótlást kí­vánó pacienseket fogadják^ A rendelés természe­tesen a fogászaton is teljesen ingyenes, csupán a fogpótláshoz fizetnek minimális hozzájárulást. Például egy teljes alsó és felső protézishez 194 fo­rintot. Ez egy ipari szakmunkás nem egészen ki­lenc órai keresete, vagy hat jobb színházi ülőhely ára. Sokan fordulnak meg a reumatológián, ahol tizenkétféle kezelést (ultrahang, stb.) kapnak. Az intézet sebészetén elvégeznek minden olyan beavatkozást, amely után a paciensnek njncs szüksége kórházi ápolásra. A szakrendelők sorát nagyszerűen felszerelt laboratórium egészíti ki. Kilenc szobában végzik a különböző laboratóriumi vizsgálatokat. Ezelőtt a pacienseknek vagy a kórházba kellett befeküd- niök általános kivizsgálásra, vagy napokat kellett tölteniök, amig a szakorvosokat, laboratóriumo­kat végigjárták. Ezt a teljes kivizsgálást az óbu­dai szakorvosi rendelőben — akárcsak a hasonló intézményeknél — a legrövidebb idő alatt elinté­zik. Igen leleményesen oldották meg a rendelést a gyermekek számára. Az apróságok szakkezelése ugyancsak ebben az épületben folyik, de teljesen külön álló részben, amelybe csak külön bejára­ton lehet jutni. A gyermekrendelő várótermében gondozónők fogadják a kis pacienseket és végzik az irányítást. A fertőzőg.vanus gyerekeket ugyan­is teljesen külön veszik vizsgálat alá, még pedig négy -elválasztott helyiségben. Ezek a helyiségek az utcára nyílnak, igv a gyerek, akinél valóban fennáll a fertőzés, már nem kerül többé vissza az épületbe, hanem a külön kijáraton elszállítják. De külön vizsgálják a csecsemőket és a nagyobb gyermekeket is. Körülbelül ötezer gyermek áll az intézet felügyelete alatt. Az intézet gondozónői éppen olyan rendszeresen keresik fel a terhes anyákat, mint a gyermekeket. Az intézetben rendkívül sokat törődnek azzal, hogy az orvosok a tudomány fejlődésével lépést tartsanak. A szakorvosok, a körzeti és üzemi or­vosok bevonásával rendszeresen cserélik ki ta­pasztalataikat, amikor is ismertetik a bel- és kül­földi szaklapokban megjelent tudományos érteke­zéseket. Ezeket kielemzik, ha kívánatos nyomban ki is kísérletezik, illetve alkalmazzák. A szakor­vosoknak évenként az egészségügyi minisztérium által megrendezett továbbképzésen kell részt venniük. Ez a továbbképzés a számukra teljesen ingyenes, s ezen idő alatt fizetésüket is megkap­ják. Az óbudai rendelőintézettel egyidejűleg egy igen érdekes klub nyílt meg, amely talán első a világon. Ebben a klubban az orvosok és a pacien­sek találkoznak. Járnak ide nemcsak meggyó­gyult betegek, hanem mások is. A klubban az or­vosok közvetlenebbül beszélgethetnek pacienseik­kel, akik elmondják, hogy miként látják a szak­orvosi, a körzeti, az üzemi rendelők működését és a maguk szempontjából mit ajánlanak az egész ségiigyi munka még tökéletesebb elvégzéséhez. , Az uj szakorvosi rendelőintézettel, a gyógyke­zelés szélesebb lehetőségével igy igyekeznek a ré­gen elhanyagolt és most megfiatalításra került» Óbudán jó egészségügyi állapotot teremteni. Ják Sándor ♦WVWVWMtVVWVWMWVWVMWMMWWWMI NÉZZE MEG A CÍMKÉJÉT! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most SZEPT.-ben lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $..........................-t Név: ............................................................... Cimr . i t m 9 • • • •- * -• i i • • • • • » * .« BEZÁRTA KAPUIT AZ ORSZ. MEZŐGAZD. KIÁLLÍTÁS Egymillió-négyszázezren tekintették meg a nagy seregszemlét. — A nö­vénytermesztés dijainak 57 százalékát a termelőszövetkezetek vitték el. A MEDOSZ elnöksége jutalomüdülésre küldi a legjobb állatgondozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents