Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-01 / 40. szám
Thursday, October 1, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 nek, két felnőtt és két növendék-ember. . Ez a kiállítás pedig megmutatja a falu megváltozott életét. Csak egy néhány példát sorolok ebből a megváltozott életből. A dolgozó parasztság jövedelme 1948 óta 42.5 százalékkal emelkedett. A gazdasági felemelkedéssel együtt jár a kulturális emelkedés is. A faBezárta kapuit a “nagy iskola”. Tizenhat napon keresztül reggeltől késő estig száz- és százezrek özönlöttek Kőbányára megtekinteni mindazt, amit az elmúlt tiz esztendő alatt elért a magyar mezőgazdaság. Egymillió-négyszázezer ember gyönyörködött és tanult az idei nagy seregszemlén. Még az utolsó napon is százötvenezren lépték át a kaput. Rendkívül mozgalmas és eseményekben gazdag volt a vasárnap. Az ország legkiválóbb állat- tenyésztői és növénytermesztői közül több mint kétezren sereglettek össze az ünnepélyes díjkiosztásra. Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója mondott beszédet, amelyben méltatta az‘ állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyszerű termelési és tenyésztési eredményeit. A növénytermelés dijainak 57 százalékát a termelőszövetkezetek vitték el., Ugyancsak a tsz-ek érdemelték ki a nagydijak felét is. A növénytermesztés vándordíját a Nagyszent- jánosi Állami Gazdaság és a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet kapta. Az állattenyésztés vándorserlegét a Bábolnai Állami Gazdaság és a büki Lenin Tsz tagsága vitte haza. A MEDOSZ elnöksége a nagydijas tenyészállatok gondozóit jutalomüdülésre elküldi az ország legszebb tájaira. Ünnepélyes bucsuzkodásra a külkereskedelmi pavilonban gyűltek egybe este a külföldi és belföldi kiállítók. Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes itt nyújtotta át a magyar pavilonok dijait. A bíráló bizottság a kertészeti és az élelmiszeripari pavilont minősítette elsőnek. A főpavilon a zsűri különdiját kapta. — A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár sokkal nagyobb sikerű volt, mint a korábbi évek bármelyik kiállítása — mondotta Kovács Mihály. — A baráti országokkal való szoros kapcsolat további elmélyítését eredményezte. Kovács Mihály megköszönte a külföldiek részvételét és errilékplaketteket adott át a külföldi kiállítóknak. A kiállítás este nyolc órakor nagyszabású tűzijátékkal ért véget. Noteszlap a Mezőgazdasági Kiállításról A “Magyar Szó”-ban részletesen beszámoltam a Budapesten rendezett 63. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárról. Ebben jeleztem, hogyan tükrözi vissza a kiállítás a magyar falu mai életét és a jövő széles horizontú perspektíváját. Mint megírtam a kiállítás főpavilonjában bemu tatták Endrőd község életét 1959-ben. Mindjárt mellette egy óriási dioráma mögött megvilágítva a holnap Endrődjét látjuk. Ezen az Endrődön 1935 márciusában a csendőrök sortüzet nyitottak Endrőd parasztjai ellen, mert az emberségesebb életért kiáltani mertek. Családjuk nyomorúságán enyhíteni kívánó apák, életnek induló legények holtan maradtak a sortiiz után. A parasztok pedig nyomorogtak tovább. Hogy milyen nagy volt ez a nyomor, arra ugyancsak tablók, dokumentumok emlékeztetnek a főpavilonban. Az egyik kép a felsőházat ábrázolja, hereegekkel, grófokkal, nagyurakkal, ők intézték a nép sorsát. Ennek az intézkedésnek eredményeképpen 1929 —1940 között félmilliót tett ki a mezőgazdasági munkanélküliek száma. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a többi dolgozó parasztnak sokkal nagyobb száraz karéj kenyér került volna az asztalára. Ha egyáltalán volt asztaluk, hiszen azoknak parasztoknak, akiknek volt egy, két, három hold földjük, is nyomorúságos volt az életük. A parasztgazdaságok 56 százalékát holdanként 463 'oengő terhelte. Egy holdnak az ára pedig mindssze 500 pengő volt. A kisparaszt adóra, kamatba, szóval a hitelezőinek dolgozott. Hogyan élt egy földmunkás, azt hűen irta meg Móricz Zsig- mond: “Bementem az egy szobából álló emberi lakásba. Dohos, nyirkos, nehéz levegő. A két kisgyermek satnya és görbelábu. A tető vízszintes. Akác- fakarók, azon keresztülrakva nád, azon kevés szalma s felül letapasztva sárral. A fiatal asszony ka panaszkodik, hogy már nem tudja hová húzni az ágyat, mert mindenütt csepeg. A férfi szeme könnyes. Kiszámítja, hogy egész esztendőben nem keres meg háromszáz pengőt. Abból négyen éllusi gyerekek számára az általános iskola megadja az alapműveltséget és 1958-ban kétszázezerrel több gyerek járt falusi iskolákba, mint 1938-ban. Nincs egy olyan falu, ahol nem volna könyvtár, legtöbbjében nem is egy. A négyezerháromszáz falusi könyvtár egyetlen év alatt több mint ötmillió könyvet kölcsönzött ki a falusi olvasóknak. A falusi lakosság azonban nemcsak kölcsönzi, hanem vásárolja is a könyveket. A földmüvesszö- vetkezeti boltok ugyancsak az elmúlt évben 30 millió forint értékű könyvet adtak el. Olyan tények és számok ezek, amelyen igen elgondolkodhatnak azok a tengerentúlra kivándorolt falusi parasztok, akik a nyomor elől menekültek el a régi Magyarországról. (ják) LÁTOGATÁS EGY BUDAPESTI ORVOSI RENDELŐINTÉZETBEN A Magyar Szó is hirt adott arról, hogy Óbudán uj szakorvosi rendelőintézet nyílt a közelmúltban. Magyarországon a tervszerű fejlődéshez tartozik: lépést tartani minden téren, tehát a közegészség- ügy terén is. Óbuda az utolsó években — kipótolva a mulasztottakat — gyors fejlődésnek indult. A földszintes házsorokból egyre több bérház ma- gaslik az ég felé. Sőt már városrészeket kitevő lakótelepek is épültek itt az utolsó három évben. A III. kerületi Tanács szakorvosi rendelője most épült fel. Ezt az intézetet kerestem most fel. A szakorvosi rendelő körül már látszanak az uj Óbuda körvonalai. Mindenfelé építkezés. Innen látható az a terület, amelyet különböző lakóházakkal építenek be. Egy városrész, ahol stílusos elrendezésben sorakozik majd a lakóépületek sokfélesége, egyik tetszetősebb lesz, mint a másik, egyik magasabb, mint a másik. Már szorgosan dolgoznak rajta. A szakorvosi rendelőintézetnek messzire nyúló palotájában ügyelnek majd a már itt lakók és a később ideköltözők egészségére. — Ez a rendelőintézet — mondja dr. Sas Jenő igazgató-főorvos —, tulajdonképpen utódja egy régi szakorvosi rendelőnek. Magyarország felszabadulása után, amikoris az emberek egészségéről való gondoskodás társadalmi feladattá vált, Óbudán egy kis földszintes, öt szobás házikóban nyitották meg a szakorvosi rendelőt. Később emeletet kellett ráhúzni a földszintes épületre, de ez is szűknek bizonyult. A régi szakorvosi rendelőben 33 szakorvos igyekezett segíteni a körzeti orvosok által hozzájuk irányított betegeken. Ma az uj rendelőintézet 19 osztályán 66 szakorvos látja el a feladatát és irányításuk alatt 44 orvos végzi a körzeti szolgálatot. Az intézet azzal, hogy 8 körzeti rendelő tartozik hozzá és részben irányítja az üzemi orvosi rendelők működését, nagyjában az egész III. kerület egészségügyét “kezében tartja”. Az igazgató-főorvos magyarázatához hozzá kell fűznünk, hogy a szakorvosi rendelőintézet működését mégsem a mérete, hanem a munkássága jellemzi, akárcsak a többi hasonló intézményét. A szakorvosi rendelőintézetek orvosai, mint specialisták tulajdonképpen konziliáris tevékenységet fejtenek ki a körzeti és üzemi orvosok mellett. Ezt a tevékenységüket azonban nemcsak az intézet épületében végzik, hanem a körzeti, illetve üzemi orvosok kívánságára a betegeket fel is keresik otthonukban, hogy gyógyításukban részt vegyenek. Az óbudai uj rendelőintézet reggel 8-tól este 8-ig tart rendelést és naponta mintegy 2,000 ember keresi fel. A tekintélyes szám alapján az volna várható, hogy ebben a rendelőintézetben tömegvizsgálat, tömegkezelés folyik. Pedig erről szó sincs! A klinikai hatású épületben, a több méter széles, tetszetősen berendezett folyosókon csend honol. A rendelést olyképpen szervezték meg, hogy a paciensek úgyszólván csak a vizsgálati időt töltik az épületben. Az orvosok 6—6 órai turnusban váltják egymást. A rendelő órák első felében a bejelentés nélkül érkezett paciensekkel foglalkoznak, a második felében kizárólag az előre bejelentett betegeket fogadják. Az intézet bejáratánál egy irányitó működik, aki az előjegyzéseket, a beosztásokat végzi. Ez az irányitó tehát tudja, hogy melyik orvos, milyen mértékben foglalt. (Ezt a rendelési módszert már más rendelőintézet is bevezette.) A gyógyászatnak nincs olyan ága, amelynek ne lenne itt specialistája. A korszerűen felszerelt szakrendelők a forgalmukhoz mérten foglalják el az emeletet. A belgyógyászati rendelő után legnagyobb a forgalom a fogászaton. Itt öt széken dolgoznak a fogorvosok. Egyik rendelőben kizárólag a fogpótlást kívánó pacienseket fogadják^ A rendelés természetesen a fogászaton is teljesen ingyenes, csupán a fogpótláshoz fizetnek minimális hozzájárulást. Például egy teljes alsó és felső protézishez 194 forintot. Ez egy ipari szakmunkás nem egészen kilenc órai keresete, vagy hat jobb színházi ülőhely ára. Sokan fordulnak meg a reumatológián, ahol tizenkétféle kezelést (ultrahang, stb.) kapnak. Az intézet sebészetén elvégeznek minden olyan beavatkozást, amely után a paciensnek njncs szüksége kórházi ápolásra. A szakrendelők sorát nagyszerűen felszerelt laboratórium egészíti ki. Kilenc szobában végzik a különböző laboratóriumi vizsgálatokat. Ezelőtt a pacienseknek vagy a kórházba kellett befeküd- niök általános kivizsgálásra, vagy napokat kellett tölteniök, amig a szakorvosokat, laboratóriumokat végigjárták. Ezt a teljes kivizsgálást az óbudai szakorvosi rendelőben — akárcsak a hasonló intézményeknél — a legrövidebb idő alatt elintézik. Igen leleményesen oldották meg a rendelést a gyermekek számára. Az apróságok szakkezelése ugyancsak ebben az épületben folyik, de teljesen külön álló részben, amelybe csak külön bejáraton lehet jutni. A gyermekrendelő várótermében gondozónők fogadják a kis pacienseket és végzik az irányítást. A fertőzőg.vanus gyerekeket ugyanis teljesen külön veszik vizsgálat alá, még pedig négy -elválasztott helyiségben. Ezek a helyiségek az utcára nyílnak, igv a gyerek, akinél valóban fennáll a fertőzés, már nem kerül többé vissza az épületbe, hanem a külön kijáraton elszállítják. De külön vizsgálják a csecsemőket és a nagyobb gyermekeket is. Körülbelül ötezer gyermek áll az intézet felügyelete alatt. Az intézet gondozónői éppen olyan rendszeresen keresik fel a terhes anyákat, mint a gyermekeket. Az intézetben rendkívül sokat törődnek azzal, hogy az orvosok a tudomány fejlődésével lépést tartsanak. A szakorvosok, a körzeti és üzemi orvosok bevonásával rendszeresen cserélik ki tapasztalataikat, amikor is ismertetik a bel- és külföldi szaklapokban megjelent tudományos értekezéseket. Ezeket kielemzik, ha kívánatos nyomban ki is kísérletezik, illetve alkalmazzák. A szakorvosoknak évenként az egészségügyi minisztérium által megrendezett továbbképzésen kell részt venniük. Ez a továbbképzés a számukra teljesen ingyenes, s ezen idő alatt fizetésüket is megkapják. Az óbudai rendelőintézettel egyidejűleg egy igen érdekes klub nyílt meg, amely talán első a világon. Ebben a klubban az orvosok és a paciensek találkoznak. Járnak ide nemcsak meggyógyult betegek, hanem mások is. A klubban az orvosok közvetlenebbül beszélgethetnek pacienseikkel, akik elmondják, hogy miként látják a szakorvosi, a körzeti, az üzemi rendelők működését és a maguk szempontjából mit ajánlanak az egész ségiigyi munka még tökéletesebb elvégzéséhez. , Az uj szakorvosi rendelőintézettel, a gyógykezelés szélesebb lehetőségével igy igyekeznek a régen elhanyagolt és most megfiatalításra került» Óbudán jó egészségügyi állapotot teremteni. Ják Sándor ♦WVWVWMtVVWVWMWVWVMWMMWWWMI NÉZZE MEG A CÍMKÉJÉT! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most SZEPT.-ben lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..........................-t Név: ............................................................... Cimr . i t m 9 • • • •- * -• i i • • • • • » * .« BEZÁRTA KAPUIT AZ ORSZ. MEZŐGAZD. KIÁLLÍTÁS Egymillió-négyszázezren tekintették meg a nagy seregszemlét. — A növénytermesztés dijainak 57 százalékát a termelőszövetkezetek vitték el. A MEDOSZ elnöksége jutalomüdülésre küldi a legjobb állatgondozókat.
