Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-10-01 / 40. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 1, 1959 AUoGrAtl ÉN LAtOm írja: ehn Olaj-jövedelem és egyéb apróságok Los Angeles város területén és környékén sok ezer olajkút éjjel-nappal szorgalmasan végzi munkáját, amellyel milliókat szivattyúz részint az olajtársaságok kincstárába, másrészt ama szerencsés tulajdonosok zsebébe, akiknek földje alatt “fekete aranyat” találtak. Az a gyanúm, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki időnkint elnézett az olajkutak erdeje felett és azt mondotta, vagy gondolta: “Jó lenne legalább egy, csak egyetlen egy ilyen szorgalmas kutacska és akkor kevesebb gonddal élnék. ..” Képzelheted meglepetésemet, nyájas olvasó, amikor egy derüfényes kaliforniai reggelen, néhány értéktelen és értelmetlen levél között a következő levelet hozta a posta: “Dear Lessor: Enclosed is our check covering rental as provided for in the Subsurface Oil Gas Lease between us for a period of six (6) months from the date of the enclosed check. TEXAM OIL CORPORATION”. Magyarul ez azt jelenti, hogy a nevezett olajtársaság a közöttünk fennálló bérlet értelmében, a tulajdonunkat képező csekély földterület alatti olaj és gázért bért fizet és a hat hónapra járó •összeget csekkben mellékli. Először nem hittem a szemeimnek, de amikor a Irta: BÓDOG ANDRÁS A “szabad vállalkozás” és a “szabad verseny” katekizmusában az első hitvallás, mint jól tudjuk az a tétel, hogy a helyi és országos kormányzat akkor jó, ha nem avatkozik be a gazdaságba, amely viszont akkor a legjobb, ha teljesen szabadjára hagyott magánvállalkozás versenyének elve szerint működik. A kormányzat arra való, Rogy katonáival, rendőreivel és bíróságaival őrizze meg a rendet és a magánvagyont; ennél több pedig szocializmus, “beszivárgó szocializmus“, melytől minden istenfélő polgár védje a hazát. Sajnos a védelem ellenére a szocializmus “beszivárog”. Amikor már beszivárgott valameny- nyit és a bankházak még sem dűltek össze, akkor megnyugszunk egy kicsit, mig egy újabb szivárgás el nem kezdődik. Ekkor újra kiabálni kell, hogy most aztán már eljön a világ vége. A nyugdíj, társadalmi biztosítás képében való beszivárgást már túléltük, sőt el is felejtettük, hogy olyan moszkvai találmány volt a neve. Ezidőszerint a társadalmi egészségügyi biztosítás a beszivárgó mumus. De ez még hagyján. A múlt század harmincas éveiben a szocializmus szó még nem volt annyira a közhasználatban. Inkább az anarchizmust emlegették, de akárhogy nevezték is, már akkor is Amerika-ellenesen szivárgott és végromlással fenyegette a szabadvállalkozást. így volt ez még a newyorki tűzoltósággal is, amely a szabadvállalkozás, profit verseny jegyében kezdődött és keresztül ment a tipikus kapitalista üzleti fejlődés minden mozzanatán, amig végül New (York városa, azaz a közösség ki vette a magán- vállalatok kezéből az “üzletet” és saját tűzoltóságát állította fel. Ma nehéz elképzelni, hogy a tűzoltás valamikor mint “szabad verseny és üzlet”, nem pedig mint közfeladat működött. Valamikor a jövőben még sok minden lesz, amit isten őrizz, hogy manapság községi vagy állanfí feladatnak merje Valaki tekinteni. A tűzoltási üzlet virágzása idejében, a múlt század közepetáján, New Yorknak lehetett vagy másfélszázezer lakosa. Naponta százával érkeztek a bevándorlók. A város kicsi volt a gyorsan szaporodó lakosság részére, szűk utcákkal, le- züllött bérházakkal, tömeglakásokkal volt telve. Sokszor ezeket fából építették, vízvezeték nélkül. A kis szobákban összezsúfolt bérlők, albérlők és ágyraj árók. Alkoholos és olajégőket használtak a főzésre és világításra. A tűzoltási üzlet tehát virágozhatott. Hogy kezdődött, úgy mint rendesen, kezdetben nem volt semmi. Az emberek mentették magukat, pár szál bútorukat ahogy tudták és a jó szomszédok segitkeztek. A tűz elterjedt néha és egész utcasorok égtek le. Községi tűzoltóságra gondolni 8e lehetett. Micsoda, utat nyitni a beszivárgó szócsodálkozástól és meglepetéstől magamhoz tértem, kénytelen voltam elhinni, amiről a rövid levél értesített, mert ott volt a mellékelt csekk és ha a szemeimnek nem is, de a csekknek hinnem kellett. Tudomásul vettem, hogy olaj- és gáz-tulajdonos lettem és a föld alatt rejtőző értékekért ez az olajtársaság ezentúl nekem bért fog fizetni. A levélre nem is válaszoltam, a csekket meg sem köszöntem, hanem annak rendje és módja szerint bankba helyeztem és azután megvártam, hogy “jó-e” a csekk vagy rossz tréfa áldozata lettem-e? A'csekk jó volt, az összeget a bankban javamra Írták és igy számíthatok rá, hogy félévenként az elsőhöz hasonló csekket kapok a nevezett olajtársaságtól. Tudom, hogy e rovat olvasói velem örülnek az engem ért nagy szerencse felett. Ha lennének irigyeim, — az illetőknek elárulom, hogy a hat hónapi bérért küldött csekk összege $7.50 volt. .. Egy kis örömre talán elég ok, de irigyésre aligha! • A KONGRESSZUSI képviselők évi papir-általá- lányát nemrégen 1,800 dollárra emelték. A költségnyugták többek között ilyen bevásárlásokról tesznek tanúságot: cowboy csizmák, kalap dobozok, útitáskák, öngyújtók, ébresztő órák, autókellékek, köröm reszelők, fotó-albumok. . . Ily “papir-szükségletek” bevásárlásai olvasása után ne csodáljuk hát, hogy a “papír” átalányt fel kellett emelni. • A CAMBRIDGE EGYETEM tanára Sir Ronald Fisher úgy vélekedik, hogy tudósaink képesek lesznek agy-operációval és alapos idomitással eléírni, hogy kutyák, macskák és majmok egyszerű cióalizmusnak ? “Hiszen az ilyesmi sok pénzbe kerül kérem alássan, az enyémbe és a tiedbe, csak azért, hogy a jött-ment népség, a bevándoroltak bútoraikat megmenthessék? Elég ha fizetjük a biztosítást, abból megtérül, ha elég a házam”. így beszéltek és igy gondolkoztak a város gaz- dagai, a zsúfolt bérházak tulajdonosai. A ház leégett, a biztositó fizetett, kellett ennél egyszerűbb. A lakók pedig, a bérlők és ágyrajárók, ha túlélték a tüzet, zsibárustól vett bútoraikkal, szalmazsákjaikkal másik házba hurcolkodtak, a következő tűzesetig. A megégett emberek helyébe pedig tizszerannyit is hozott az uj kivándorló hajó. Hiába ilyen az élet. . . De oly sokszor volt tűz, hogy a newyorki biztositó társaságok profitja veszélyben forgott, akármilyen magasra emelték is dijaikat. Tenni kellett tehát valamit. Azt tették, hogy mindegyik biztositó megszervezte saját tűzoltó csapatát. A biztosított házakat pedig nagy táblákkal látták el. A tűz hírére a helyszínre hajtottak ezek a csapatok, megnézték, hogy náluk voltak-e a házak biztosítva és aszerint jártak el a tűzoltásban. Fontos csak az általuk biztosított ház volt, csak arra ne terjedjen a tűz. Az égő házakkal különben, a bennük szoruló emberekkel a kutya se törődött. Előfordult, hogy két csapat is a helyszínre érkezett, de az égő házakat egy harmadik cég biztosította, tehát a magánvállalkozás követői szépen hazamentek. Ilyen körülmények között a biztosítók profitja nem mutatott nagy emelkedést, annak ellenére, hogy a szabadvállalkozás álma valósult meg. Összeültek a biztosítók és valami újabbat spekuláltak ki. Feladták az egyéni tűzoltó csapatokat, helyébe magánüzleti tűzoltókat létesítettek, melyekkel a biztosítók szindikátusa szerződést kötött, még pedig olyanformán, hogy a tűzoltásért leszerződött dijat az a csapat kapja meg, amelyik leghamarabb érkezik a tűz helyszínére. A későn érkező vállalat csapata mehet haza, zabot hegyezni. Ez mind helyes és jó volt, beillett a szabad verseny gondolataiba, hiszen mindig a szabad versenyt jobbon megértő kerül ki győztesen, a többi elhullik, tönkremegy. Az eredmény tehát egy simábban, olcsóbban termelő és fejlődő gazdálkodás. Hát szabad verseny lett is belőle. A magánvállalkozó tűzoltók rohantak szivattyúkkal, felszelé- seikkel a tiiz helyszínére. Ha a ház biztosítva volt hozzáláttak a munkához. Ha azonban nem volt biztosítva, addig nem kezdtek el dolgozni, amig a háztulajdonos és a bérlő nem Írtak alá szerződést a tűzoltás dijáról. Képzelhetjük milyen dijakat szabtak ki és mennyi ideje volt a károsultnak alkudozni, vagy esetleg elolvasni a szerződést. Aláírta úgyszólván a halálos Ítéletét is. Amit a mondatokat ejtsenek ki. A kiváló tudós szerint idővel minden családnak lesz háztartási munkát végző majma, sőt már-már látja az időt, amikor majmok gyári munkát is fognak végezni. Az ilyen háztartási alkalmazott persze nem fog megsértődni, ha a nagysága egy-egy tányér eltűréséért rákiált, hogy “te állat’ miért nem vigyázol?!” Viszont az autó- és acélgyárak helyzete még a mostaninál is könnyebb lesz, mert sztrájk és a munkások kizárása esetén a helyüket idomított és beszélő állatokkal tölthetik be. • DREW PEARSON kolumnista Írja, hogy Gloria Swanson művésznő a nagybeteg Dulles testvérét annak idején arra igyekezett rábírni, hogy fivérén az orvosokkal próbáltassa ki a “Krebio- zen” rák-ellenes orvosságot. Dulles testvére hajlandó lett volna, de később kijelentette, hogy fivérét olyan orvosok vették körül, akik “féltek az AMA-től” és igy a “Krebio- zen” használatára nem kerülhetett sor. A beteg meghalt, mint ahogyan sok ezren szenvednek és elpusztulnak, mert az AMA csökönyösen kitart önző és káros álláspontja mellett és bojkottálja az orvosságot, amelyet megbízottai sikertelenül próbáltak milliókkal megvásárolni. • LOS ANGELES és környékén nagyon népszerű lehet Kruscsev, mert a rendőrfőnök mindössze nyolc olyan levelet kapott, amelyek irói rosszal- ták látogatását. Los Angeles közel három milliónyi és a közvetlen közelében lakó másik három milliónyi lakosa közül csak nyolcán nyilatkoztak a látogatás ellen, ami azt mutatja, hogy minden ellenséges propaganda megtört a népesség békevágyán. tűz meghagyott, elvitték a tűzoltók. Hiába, a szerződés-szerződés. Azért a biztositó társaságok se vitték el teljesen szárazon a szabad versenyben. Gyakran két- három önálló vállalkozó ért egyszerre a tűz helyszínére és oltás helyet elkezdődött köztük a veszekedés azon, hogy melyik csapat illetékes az oltásra, tehát a dijakra. Előfordult, hogy mig a ház a lángok martaléka lett, a tűzoltók fejszékkel rohantak egymásnak, hogy kiverekedjék az oltási elsőbbséget. A krónika jó néhány esetről számol be, amikor véresen sebesültek, sőt halottak is maradtak a helyszínen, amig a megvert csapat jónak látta a visszavonulást, a megtizedelt győztesek pedig hozzá fogtak a mentéshez, ha ugyan volt már mit menteni. De még ez sem volt minden. A szabad verseny világában a szemesnek áll a világ. Kétségkívül némi elsőbbséget biztosított a tűzoltási üzletben, ha a tulajdonos tudta, hogy hol és mikor gyullad ki egy ház, mert akkor csapatával a közelből várta a munkát és vita nélkül megkapta a díjazást. Minthogy azonban prófétai előrelátással a legjobb magánvállalkozó sem rendelkezett — a legjobb lehetőség az volt, hogy a tűzoltási vállalkozó gyujtogatókat is szerződtetett. Minél nagyobb volt a verseny a tűzoltási üzletben, annál jobban szaporodtak a tüzesetek, olyannyira, hogy a biztositó társaságokat a csőd fenyegette. Idáig fajult a dolog, amig végül is a tüzbiztositók nyomást gyakoroltak a városra,hogy elég volt a magánvállalkozók szabad versenyéből és állítsanak fel városi tűzoltóságot, szocializmus ide, szocializmus oda. Már pedig amit a hatalmas biztositó akar, azt meg is valósítja. Megszervezte tehát a városi tűzoltóságot és ezzel kiszorította a piacról a magánvállalkozót. Bármennyire is beszivárgott a szocializmus ilyenformán a városi tűzoltóságba, annyi bizonyos, hogy a tüzesetek száma és kára nyomban felére csökkent. Ilyen volt a newyorki községi tűzoltóság kezdetének története. Érdekes talán az is, hogy ezt a töi'ténetet egy nagyon is maradi folyóiratban olvastam mostanában. írója a régi világból való érdekességnél nem látott többet a dologban. Álmodni sem mert arról, hogy nem valami különleges furcsaságról irt, hanem egy gazdasági folyamatot örökített meg. Igazság szerint azt a címet kellett volna adni cikkének: A newyorki tűzoltóság kezdete, avagy a kapitalizmus fejlődéstörténete dióhéjban”. A földrengés ereje WASHINGTON. — Az a földrengés, amelyet Montana államban éreztek augusztus 18-án, aimeif a földrengések között csak a gyengébbek közé«*- rolható, akkora energiába került, — állítja a UPI tudományos levelezője, — mint amit csak 2,500 olyan atombombával lehetne elérni, amilyet Hiroshima városra dobtak. Ez kb. 10 billió font TNT robbanó anyag erejének felel meg. Amikor a tűzoltás üzlet volt
