Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-09-24 / 39. szám

Thursday, Sept. 24, 1959

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

3

FELFÜGGESZTIK AZ ATOM ROBBANTÁSOKAT

(Folytatás a 2-ik oldalról)

békét, és a biztonságot saját országunk és minden ország számára.

— A nyugati országokban egyesek arra számítottak, hogy a hidegháború következtében kimerülnek a Szovjetunió és a többi szocialista ország anyagi erőforrásai, megbomlik gazdasági életük. Ezek a számítások azonban megbuktak. Bár a Szovjetunió is visel bizonyos fegyverkezési terheket, de egyúttal biztosítja gazdasági életének gyorsütemü fejlődését, népe egyre növekvő szükségleteinek mind teljesebb kielégítését is. Természetesen jobban ki lehetne elégíteni a nép anyagi igényeit, ha megszűnnének a fegyverkezési terhek.

— A jelenlegi fegyverkezési hajszában azonban nem fordíthatjuk minden erőfeszítésünket a békés építésre, ha nem akarjuk veszélyeztetni né- népünk létérdekeit, hazánk biztonságát.

A Szovjetunió nem fog atombombákkal kísérletezni

— A Szovjetunió többször is tett kezdeményező és konkrét lépéseket, hogy véget vessen a fegyverkezési hajszának és hogy mielőbb meg lehessen kezdeni a gyakorlati leszerelési intézkedések végrehajtását. Hazánkban rögtön a háború befejezése után nagyarányú leszerelések kezdődtek. A Szovjetunió teljesen megszüntette azokat a katonai támaszpontjait, amelyekkel a második világháború után más államok területén rendelkezett.

— Emlékeztetek rá, hogy az utóbbi években egyoldalúan több mint kétmillióval csökkentettük a szovjet fegyveres erők létszámát, jelentősen csökkentettük a Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet haderőket és teljesen kivontuk a szovjet csapatokat a Román Népköztársaságból. Számottevően csökkentettük katonai kiadásainkat.

— A Szovjetunió 1958-ban egyoldalúan megszüntette az atom- és hidrogénfegyverkisérlete- ket abban a reményben, hogy ez a nemes kezdeményezés példa lesz más hatalmak számára is. Sajnálatos dolog, hogy ezek a remények nem váltak valóra. A szovjet kormány mostanában elhatározta, hogy a Szovjetunióban nem újítják fel a nukleáris robbantásokat, ha a nyugati hatalmak nem kezdik újra atom- és hidrogénfegyverkisér- leteiket. A Szovjetunióra nézve csak akkor nem lesz kötelező érvényű ez az elhatározás, ha ők folytatják nukleáris kísérleti robbantásaikat.

— A UN-ben és más nemzetközi értekezleteken immár több mint tizennégy esztendeje tárgyalnak a leszerelés problémájáról. Eddig semmiféle gyakorlati eredményt nem értek el. Vajon mi ennek az oka? Nem akarom felhánytorgatni a múltat, nem akarom azokat az akadályokat és nézeteltéréseket boncolgatni, melyek a leszerelési tárgyalások során jelentkeztek, még kevésbé akarok valakit is megvádolni. A legfőbb most nem ez. Mélységes meggyőződésünk szerint most az a legfőbb, hogy eltávolitsuk a leszereléshez vezető utón összetorlódott akadályokat és megpróbáljuk újszerűén megközelíteni e probléma megoldását.

Ellenőrzött leszerelést, de nem ellenőrzést leszerelés nélkül

— A leszerelési tárgyalások tapasztalatai egyértelműen arra mutattak, hogy a megegyezés egyik alapvető akadálya az ellenőrzés kérdése volt. Mi a leszerelési egyezmény végrehajtásának szigorú nemzetközi ellenőrzése mellett foglaltunk és foglalunk állást, amikor ez a megegyezés létrejön.

— De mindig elleneztük, hogy az ellenőrzési rendszert elszakítsák a leszerelési intézkedésektől, hogy az ellenőrző szervek lényegében hírszerző szervek legyenek olyan körülmények között, amikor gyakorlatilag nem is történik leszerelés.

— Mi az igazi leszerelés hívei vagyunk, ellenőrzés mellett, de ellenezzük az ellenőrzést leszerelés nélkül. A leszerelés ellenzői minden intézkedést könnyedén köthetnek olyan leszerelési követelések feltételeihez, amelyeket más államok az általános fegyverkezési hajsza légkörében nem teljesíthetnek.

— Nyilvánvaló, hogy azok az államok, amelyek különböző elképzelésekből kiindulva, ilyen messze menő ellenőrzési követeléseket támasztanak, a valóságban maguk sem lennének hajlandók eleget tenni azoknak a követeléseknek, ha a dolog a megvalósulás szakaszába jutna.

— Van egy másik nehézség is. Egyelőre csak

részleges leszerelésre gondolnak, és úgy tervezik, hogy a leszerelési megegyezés megkötése után megmaradnak bizonyos fegyverfajták, s az államoknak megmarad az anyagi lehetőségük a támadáshoz. Mindig lennének olyan aggodalmak, hogy a megmaradt fegyverfajtákkal és f egy véres erőkkel továbbra is van lehetőség a támadásra. Az a tudat, hogy ez a lehetőség megmarad, nagymértékben megnehezítette a leszerelési tárgyalásokat.

— Sok állam aggodalmaskodik, hogy a leszerelési rendszabályok éppen azokat a fegyverfajtákat érintik, amelyeket illetően a leginkább fölényben van, és amelyeket a maga számára különösen szükségesnek tart. Természetesen ilyen körülmények között, a hidegháború és a kölcsönös gyanakvás légkörében —- ha komolyan, nem pedig pusztán propaganda szempontból nézzük a dolgot —, saját biztonságának károsodása nélkül egyetlen állam sem fedhetné fel katonai titkait, védelmének és haditermelésének szervezetét.

— Meggyőződésem szerint abban valamennyi küldött egyetért, hogy minden államnak, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének keresnie kell, hogyan lehetne uj módon megközeliteni a leszerelés megoldását.

— A feladat: megtalálni azt az emeltyűt, amelyet megragadva, meg lehetne állítani, hogy az emberiség a háború szakadékába sodródjék. Most egy dolog szükséges: megszüntetni a háború kirobbantásának a lehetőségét. Amig vannak nagy hadseregek, légi- és tengeri haderők, nukleáris és rakétafegyverek, amig az életbe belépő fiatalembereket elsősorban arra tanítják meg, hogy harcolni tudjanak, a vezérkarok pedig a jövendő hadműveletek terveit dolgozzák ki, addig nincs biztosíték a tartós békére.

Átfogó leszerelési programot

— A szovjet kormány tüzetesen megvizsgálta a kialakult helyzetet és arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a zsákutcából a kivezető utat az egyetemes és teljes leszerelés utján kell keresni.

— Ha igy kezeljük ezt a kérdést, akkor teljesen kiküszöbölődik annak a lehetősége, hogy egyes államok katonailag fölénybe kerüljenek.

— Az egyetemes és teljes leszerelés kiküszöböli mindazokat az akadályokat, amelyek a részleges leszerelés megvitatásakor felvetődtek. Ez nyitja meg az utat az átfogó teljes ellenőrzés megteremtéséhez.

— Mit javasol a szovjet kormány?

— Javaslatainknak az a lényegük, hogy négy év leforgása alatt valamennyi állam hajtson végre teljes leszerelést és ne rendelkezzék többé hadviselési eszközökkel.

— Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a szárazföldi hadseregek, a hadiflották és a légihaderők, megszűnnek a vezérkarok és a hadügyminisztériumok, bezárják a katonaiskolákat. Emberek tízmilliói térnek vissza a békés, alkató munkához.

— Megszűnnek az idegen területeken levő katonai támaszpontok.

— Megsemmisítik az államok birtokában levő atom- és hidrogénbombákat, megszüntetik azok előállítását. A hasadó anyagok energiája csakis békés gazdasági és tudományos célokat fog szolgálni.

— Megsemmisítik a különböző hatósugarú katonai rakétákat. A rakétatechnika csupán mint szállítóeszköz és a világűr meghódításának eszköze marad meg és az egész emberiség javát szolgálja.

— Az államok birtokában csak szigorúan korlátozott, minden ország számára egyezményben kijelölt rendőrségi kontingens marad, könnyű lőfegyverrel felszerelve, csupán azzal a feladattal, hogy fenntartsa a belső rendet és óvja az állampolgárok személyi biztonságát.

— Hogy senki se szeghesse meg kötelezettségei'!, javasoljuk egy nemzetközi ellenőrző szerv létesítését, minden állam részvételével. Ellenőrzést kell teremteni minden intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére. E rendszert azoknak a szakaszoknak megfelelően kell életre hívni és feladattal ellátni, ahogyan a leszerels történik.

— Ha a leszerelés átfogó és teljes lesz, végrehajtása és ellenőrzése szintén átfogó és teljes lesz. Az államoknak nem lesz mit titkolniuk egymás előtt: egyikőjüknek sem lesz fegyvere, amelyet a másik ellen emelhet. Ekkor az ellenőrök mindenütt kifejthetik tevékenységüket.

— A leszerelés ilyen megoldása megteremti a teljes biztonságot minden állam számára, kedvező feltételeket hoz létre az államok békés együttéléséhez. A nemzetközi problémákat ekkor nem fegyveres erővel, hanem békés eszközökkel fogják megoldani.

Az egyetemes leszerelési program

— Mi reálpolitikusok vagyunk és tudjuk, hogy az ilyen átfogó leszerelési program kidolgozásához bizonyos időre van szükség. Amig ez a program elkészül, amig összeegyeztetjük a kérdéseket, nem szabad tétlenül ülni és várni.

— A szovjet kormány úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelési program kidolgozása nem késleltetheti az olyan kiéleződött és teljesen megérett kérdésnek a megoldását, mint a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek végérvényes megszüntetésének kérdése. Ennek a megoldásához most megvan minden feltétel. Reméljük, hogy sor kerül a kísérletek megszüntetéséről szóló megfelelő egyezmény megkötésére, és haladéktalan életbeléptetésére.

— A rakéta és nukleáris fegyverekkel vívott háború veszélye lebeg a népek felett és a béke biztositása végett bátor, messzemenő megoldásokra van szükség.

— Az általános és teljes leszerelés mielőbbi megvalósítására vonatkozó döntés és ennek élet- beléptetése uj szakasz kezdetét jelentené a nemzetközi életben. Az államoknak az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megegyezése meggyőzően megerősítené, hogy nincs semmiféle agresszív szándékuk és őszintén, a barátság és az együttműködés alapján akarják felépíteni kapcsolataikat más országokkal. A fegyverek megsemmisítésével és a fegyveres erők felszámolásával megszűnne annak minden anyagi lehetősége, hogy az államok ne békés politikát folytassanak.

Eltűnnék a gyanakvás és a félelem

— Ha végrehajtanánk az egyetemes és teljes leszerelési programot, óriási összegeket fordíthatnánk iskolák, kórházak, lakóházak, utak építésére, élelmiszerek és iparcikkek termelésére.

— A felszabadult összegek révén lényegesen csökkenthetnők az adókat, leszállíthatnék az árakat. Ez jótékony hatással lenne a lakosság életszínvonalára, kivívná az egyszerű emberek millióinak háláját. Abból az összegből, amelyet az államok az utolsó évtizedben katonai szükségletekre fordítottak, több mint 150 millió házat lehetne építeni, ezekben sok százmillió ember kaphatna minden kényelemmel berendezett lakást.

— Az általános, teljes leszerelés egészen uj lehetőségeket nyitna meg azoknak az államoknak megsegítésére, amelyeknek gazdasági élete ma még gyengén fejlett és a fejlettebb országok támogatására szorul. Ha az ilyen államok megsegítésére csupán jelentéktelen hányadát fordítanák is annak az összegnek, amely a nagyhatalmak katonai kiadásainak csökkentése révén felszabadul, ez a szó szoros értelmében uj korszakot nyithatna meg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdasági fejlődésében.

— Megszűnnének a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének utján tornyosuló mesterséges akadályok, amelyek ma még megkülönböztető korlátozások, tilalmi listák stb. formájában megvannak. Olyan országok ipara, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németor- szág és más fejlettebb országok, végre nagy megrendeléseket kaphatna más államokból.

— A leszerelés eredményeképpen felszabaduló eszközök felhasználása igen tág lehetőségeket nyújtana a lakosság foglalkoztatásához. Ezért helytelen az az állítás, hogy a leszerelés a kapitalista világ iparilag fejlett országaiban válsághoz vagy gazdasági visszaeséshez vezet.

A Szovjetunió kész megállapodni részleges leszerelési intézkedésekben is

— Magától értetődik, hogyha a nyugati hatalmak most különböző okokból nem hajlandók hozzájárulni általános és teljes leszereléshez, a szovjet kormány kész megállapodni a többi állammal megfelelő részleges leszerelési intézkedésekben, illetve olyan intézkedésekben, amelyek megszilárdíthatják a biztonságot. A szovjet kormány véleménye szerint a legfőbb ilyen intézkedések a következők lennének:

1) Olyan ellenőrzési és felügyeleti övezet létrehozása bizonyos nyugat-európai országok területén, amelyben csökkentenék a külföldi csapatokat.

2) Atomfegy vérmentes övezet létrehozása Kö- zép-Európában.

(Folytatás a 4-ik oldalon)