Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-09-24 / 39. szám

AMERIKA: MAGYAR SZÓ

Thursday, Sept. 24, Idői)

2

KRIMIÉI II EGYESÜLT NEMZETEK NAGYGYŰLÉSÉN

(Folytatás az első oldalról)

államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légkörének megteremtésére, a világbéke megszilárdítására.

Nemzetközi ügyekben úgy lehet megoldani a vitás kérdéseket, hogy az államok nem arra vetik a hangsúlyt, ami megosztja a mai világot, hanem arra, ami közelebb hozza egymáshoz* a különféle államokat.

Végeznünk kell a hidegháborúval

— Maga az Egyesült Nemzetek Szervezete meg testesítheti a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés együttműködésének eszméjét. Valóban, nézzenek körül: hány különböző társadalmi rendszerű állam van képviselve ebben a teremben, a fajok és a nemzetiségek micsoda sokfélesége, a világnézetek és a kultúrák mekkora változatossága!

— Ha azt akarjuk, hogy az államok között teljesen meghonosodjanak a békés együttélés elvei, nézetünk szerint végeznünk kell a hidegháborúval.

— Mindenekelőtt véget kell vetni a háborús felhívásoknak.

A német békeszerződés: kulcskérdés

— Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hidegháború olyan körülmények között kezdődött és fokozódik, amikor még koránt sem sikerült eltávolítani a második világháború maradványait, amikor még nincs megkötve a német békeszerződés, s Németország szivében Berlinben, a város nyugati övezeteiben fennáll a megszállási rendszer. Ha megszüntetnénk ezt az Európa közepében található feszíiltségi forrást, amely éppen a világ legveszedelmesebbé válható vidékén, a farkasszemet néző katonai csoportosulások nagy fegyveres erőinek közvetlen érintkezési helyén van, ez megadná a kulcsot ahhoz, hogy egészségesebbé tegyük a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Felhívjuk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy reális eszközöket találjunk e cél elérésére.

— Mi azt szeretnénk továbbá, ha fejlődnék az államférfiak, a politikai, az üzleti, a társadalmi körök képviselőinek kölcsönös látogatás-sorozata, ha kibontakoznék a nemzetközi gazdasági, kulturális tudományos és műszaki együttműködés.

— Hadd mondjam meg, hogy a UN sokkal eredményesebben teljesítheti nemes hivatását, ha maga is megtisztul a hidegháború elemeitől, amelyek gyakran béklyóba verik tevékenységét.

A népi Kina törvényes jogainak helyreállítását kéri a UN-töl

— Vajon nem a hidegháború szüleménye-e ez a tűrhetetlen helyzet, hogy a Kínai Népköztársaságot, a világ egyik legnagyobb országát már több éve megfosztják törvényes jogaitól az Egyesült Nemzetek Szervezetében?

— Hogyan is gondolhatná komolyan valaki, hogy a legfontosabb világproblémákat tartósan és szilárdan rendezni lehet a nagy népi Kina részvétele nélkül, amely dicsőséges tizedik évfordulójához közeledik.

— Engedjék meg, hogy erről teljes őszinteséggel elmondjam véleményemet. Mindenki tudja, ha az ember meghal, végül is eltemetik. Akármilyen kedves is az elhunyt, akármilyen nehéz is megválni tőle, az élet mindenkit rákényszerit, hogy számoljon a valósággal. A halottat koporsóba, vagy mauzóleumba teszik és elviszik az élők közül. Ez ősidők óta igv volt és igy van. Ma is. Pehát miért kell az Egyesült Nemzetek Szervezetében Kina képviselőjéül megtűrni a reakciós Kina hulláját, a Csang Kaj-sek-klikket? Azt hisz- sziik, rég itt az ideje, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is úgy cselekedjünk, ahogy minden nép bánik a hullákkal, tehát vigyük ki ezt a hullát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében elfoglalhassa törvényes helyét a kinai nép igazi képviselője.

— Hiszen Kina egyáltalán nem azonos Tajvannal. Tajvan mindössze egy kis sziget, egy tartomány, azaz a nagy kinai állam kis íésze. Kinán a Kinai Népköztársaságot értjük, amely immár 10 éve gyors ütemben fejlődik, amelynek az egész nép által választott törvényhozó szervei vannak, s amelynek szilárd kormánya van, ezt a kormányt az egész kinai nép elismeri. Kina hatalmas állam, fővárosa pedig Peking. Tajvant, mint a szuverén kinai állam elszakíthatatlan részét, előbb-utóbb egyesíteni fogják egész népi Kínával, tehát erre a szigetre is kiterjed majd a Kinai Népköztársaság kormányának hatalma. S minél hamarabb következik ez be, annál jobb.

— A Népi Kina törvényes jogainak helyreállítása óriási módon növeli majd a UN presztízsét és tekintélyét s nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi helyzet általános megjavításához is.

— Feltehetik a kérdést: a hidegháború megszüntetése, a béke megszilárdítása és az államok békés együttélése természetesen szerfelett nemes és vonzó cél, de elérhető-e, reális-e? Van-e lehetőség már most, hogy a jelenlegi adottságok mellett uj alapokra helyezzük az államok viszonyát?

— Erről az emelvényről teljes határozottsággal kijelentem, hogy a szovjet kormány az emlitett cél elérését halaszthatatlannak és teljesen reálisnak tartja. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy megvannak a szükséges feltételek egy éles fordulathoz a nemzetközi javulás irányában, az egész emberiség érdekében a hidegháború teljes megszüntetéséhez.

— Fussunk át röviden a legutóbbi hónapoknak azokon a legfontosabb eseményein, amelyek ösz- szefiiggnek a nemzetközi feszültség enyhülésével.

A szovjet-amerikai viszonyról

— Különösen örvendetes dolog, hogy fontos lépések történtek a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. Aligha vonhatja kétségbe valaki is azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — a két legnagyobb világhatalom — viszonyának jövőbeli alakulásától sok tekintetben függ az egész nemzetközi helyzet fejlődése. Ez a magyarázata, hogy a szovjet—amerikai viszonynak a legutóbbi időkben jelentkező első uj vonásai világszerte őszinte helyeslésre találnak. Kétségkívül zajlik a jég a szovjet—amerikai viszonyban és mi ennek őszintén örülünk.

— A szovjet—amerikai viszony javulását biztositó események sorában fordulópontot jelenthet a Szovjetunió és az US kormányfőinek kölcsönös látogatása. Eszmecserét folytattunk és folytatunk ezután az Egyesült Államok elnökével a szov jet—amerikai viszonyról és a megoldásra érett nemzetközi problémákról. Bízunk benne, hogy Eisenhower ur elő akarja segíteni a nemzetközi feszültség megszüntetését.

— Az Egyesült Államok elnöke egyik sajtóértekezletén közölte, hogy kész reális tárgyalásokat folytatni a Szovjetunióval ésszerű és kölcsönösen szavatolható általános leszerelési tervről vagy különleges fegyverfajtákra kiterjedő leszerelési tervről, igazán hozzáfogni a megosztott Németország problémáinak rendezéséhez és más utakon is munkálni a világ feszültség enyhülését. Engedjék meg annak a reményemnek kifejezését, hogy Eisenhower elnökkel folytatandó eszmecseréink gyümölcsözőek lesznek.

A gyarmati rendszerről

— Omladoznak és alapjaikban ingadoznak a korhadt gyarmati rendszer utolsó bástyái. Ez korunk egyik jellemző tényezője. Tekintsenek Ázsia és Afrika térképére és szemük előtt kirajzolódik az idegen, a külföldi kizsákmányolok évszázados elnyomása alól felszabaduló százmilliók képe.

A Szovjetunió hajlandó lenne részt venni más hatalmakkal együtt az úgynevezett gazdaságilag elmaradott országok gazdasági megsegítésében, s erre a célra fel lehetne használni azoknak az ősz- szegeknek bizonyos részét, amelyek akkor állnának rendelkezésre a Szovjetunióban és' más államokban, ha nemzetközi egyezményt kötnénk a leszerelésről és a katonai költségvetések csökkentéséről.

— Van még egy igen fontos forrás, amelyet véleményünk szerint alaposan ki lehetne használni a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére. Sok ilyen ország népe politikai függetlenségre tett szert, de nem tudta megszüntetni a kíméletlen külföldi gazdasági kizsákmányolást.

— Törvényes és igazságos volna, hogy a külföldi kizsákmányolok legalább részben visszaadják azt a gazdagságot, amelyre az elnyomott népek kizsákmányolása révén tettek szert, hogy a gazdaságilag elmaradott országok ezeket a segély formájában visszajuttatott összegeket gazdasági életük és kultúrájuk fejlesztésére, a népük életszínvonalának emelésére használhassák fel.

— A Szovjetunió igazán önzetlen segítséget adott és ad továbbra is a gazdaságilag elmaradott országoknak Bennünket nem érhet megrovás.

A fegyverkezés sohasem rejtett magában annyi veszélyt, mint ma

— Az emberiség történelmében még soha nem folyt olyan veszett iramú fegyverkezési hajsza, s ez a fegyverkezési hajsza még sohasem rejtett magában annyi veszélyt, mint ma, az atomkorszakban, az elektronika és a világűr meghódításának korszakában. Ha összetesszük mindazokat a romboló eszközöket, amelyekkel az emberi társadalom a múltban rendelkezett, mindez rombolóerőben jelentéktelen része annak, amivel most két-három nagyhatalom a hidrogénbomba birtokában rendelkezik.

— Nem árulok el nagy titkot, ha megmondom, hogy egy nagy hidrogénbomba felrobbanásakor is óriási rombolóerő szabadul fel. Nemrég olvastam Dávidon amerikai magfizikus nyilatkozatát, aki megjegyezte, hogy egy hidrogénbomba felrobbanása eredményeképpen nagyobb energia szabadul fel, mint mindazoktól a robbantásoktól, amelyeket a világ országai az emberiség történelmének összes eddigi háborúi során végeztek. Ennek a szakembernek nyilván igaza is van. De vajon figyelmen kívül lehet-e hagyni, hogy a hadviselési eszközök rombolóereje ilyen kolosz- szális arányokat öltött? És vajon meg lehet-e arról feledkezni, hogy a földkerekségnek ma már egyetlen olyan pontja sincs, amely ne lenne elérhető nukleáris és rakéta fegyverekkel?

— Alig lehet elképzelni, milyen következményekkel járna az emberiségre egy olyan háború, amelyben ezeket a szörnyű romboló és pusztító fegyvereket bevetnék. Ha ilyen háború kirobbanhatna, áldozatainak száma nem néhány millió, hanem sok tiz- sőt sok százmillió lenne. Ez a háború nem ismerne különbséget harcvonal s határország, katonák és gyermekek között.

— A világon most veszélyes helyzet alakult ki. Különféle katonai szövetségek vannak és egyetlen percre nem szünetel a fegyverkezési hajsza.

— Olyan sok gyúlékony anyag halmozódott fel, hogy elég egyetlen szikre, s kész a katasztrófa. A világ elérkezett ahhoz a határvonalhoz, amelynél bármilyen véletlen folytán, egy hidrogénbombát szállító repülőgép vezérlő berendezésének megsérülése, vagy a kormányrudnál ülő pilóta lelki egyensúlyának megbomlása következtében kirob- banhatt a háború.

— A szovjet kormány külpolitikájában az államok békés együttélésének elvét tartja szem előtt. Belpolitikánk egyetlen célja, hogy az emberiség legszebb eszményeihez méltó életet teremtsen. Hétéves tervünket a békeszeretet szelleme, a nép javáról és boldogságáról való gondoskodás hatja át. Külpolitikánk egyetlen és változatlan célja, hogy megakadályozzuk a háborút, biztosítsuk a

(Folytatás a 3-ik oldalon)

Amerikai Magyar Szó

•■bscription in C. S. and Canada for one year *7.0«, tar six months $4.00. Foreign Countries for one yeu $10.00, for six months $5.00.

twwwvwwvwvvwwwtvvwwvwvwwwwvvtwwwv KlOflzetési árak: New York városában, az CSA-baa te Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külfö.dl országba egy évre $10.00, félévre $5.00.

Szerkesztőség és Kiadóhivatal:

ISO East 16th Street, New York 3, N. Y. ;

Telefon: AL 4-0397 1