Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-17 / 38. szám
Thursday, Sept. 17, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Magyarország északi részében szinte bűvös varázsszóra csodálatosan szép álomvilág tárul fel. A gömöri karsztvidéken, a földalatt található ez az ezerarcú, színekben gazdag álomvilág: az aggteleki cseppkőbarlang. Ez a cseppkőbarlang kb. 180—190 millió évvel ezelőtt képződött, a föld történetének triász korszakában. 1800-ban, amikor a barlang feltárása megkezdődött korai vaskori leleteket találtak benne. A nyomok szerint itt éltek s temetkeztek a történelem előtti őseink. A feltárása óta az aggteleki cseppköbarlang Magyarország egyik legszebb látványossága, alig akad külföldi, akinek programjában ne szerepelne a látványosságot nyújtó cseppkőország megtekintése. Mindenütt végtelen csend. . . Gigantikus méretek. Kétszázötven méter lépcsőt mászunk a magasba, igv jutunk fel a cseppkő-cédrusokkal teli Libanon hegyére. Ötszáz méteres tavon csónakázhatunk, Tündérvár, Tíizhánvóhegy, Csipkevár, Gyöngykosár, Százráncu szoknya... Mindez óriási méretekben, mind a természet szobrász remeke. . Vízesések, rojtoskendők, sárkányfej, fenyveserdő cseppkövekből... Ezeket a neveket a nép adta a cseppkőország figuráinak, valóban ilyeneknek is hatnak. A cseppkőkép?ődmények pazar színűek. . . hófehér, sárga, barna, vöröses, kék, szürke és egyszerre több szint mutató. Kilométereket lehet menni és mindig uj és uj szépség tárul az ember elé. Nem kevesebb, mint 240 kis hídon haladunk át amig a barlang túlsó bejáratánál kijutunk . . . Nemcsak az aggteleki barlang, hanem az 1952 augusztusában felfedezett Békebarlang is hasonló gyönyörűséget hyujt. . . De kiderült az is, hogy ez az újonnan felfedezett barlang nemcsak szépséget tár elénk, hanem sok embernek visszaadhatja az egészségét és ezen a téren máris mutatkoznak eredmények. . . A Békebarlangot nem véletlenül, hanem tudományos feltevések alapján fedezte fel Jakucs László, a fiatal barlangkutató. Az eddig felfedezett csaknem 10 kilométeres szakaszt már a közönség részére is járhatóvá tették. . . itt is cseppkő vestermek, sziklahegyek, vízesések váltakoznak egymással. A felfedezőknek bizony nem volt könnyű először bejárni feltérképezni az uj barlangot. Sokszor 9 fokos patakon ruhástól kellett átuszniok az ismeretlen cseppkőország felfedezése közben, s igy gyakran dolgoztak teljesen átázott ruhában. Előfordult, hogy a kutatók, a kisegítők egyikmásika meghűléses vagy influenzás' megbetegedéssel szállt le a barlangba és a kutatómunka elvégzése után egészségesen jött vissza. így kezdték megfigyelni az újonnan felfedezett barlang érdekes hatását. Influenzás betegeket, némelyiket 38 fokon felüli lázzal vittek le a barlangba és valamennyi beteg teljesen gyógyultan jött ki a felszínre. Ezzel kapcsolatban tudományos vizsgálatokat folytattak és megállapították, hogy a Békebarlangban nagy számmal fordulnak elő bizonyos fajtájú penészgombák. Ezek spórái fejlesztik ki a baktériumölő hatást. Megfigyelték, hogy a barlangban hagyott szervesanyagokra vagy ruhane- müekre két-három napon belül vastag, vattasze- rü penésztelep rakódik. A kutatók szerint a barlang talaja, vize és levegője teljesen mentes a fertőző baktériumoktól, csaknem steril. A első felfedezést és vizsgálatokat ma már gyakorlati eredmények is igazolják. Az ózdi kórház orvosai elhatározták, hogy néhány asztmatikus betegükkel kísérletet tesznek. Először egy olyan beteget vittek le a barlangba, akinél naponként ismétlődtek az aszthma rohamok. A beteg négy órát töltött a barlangban és utána hét napig nem volt rohama. Utána az ózdvidéki bányászok és kohászok többtagú csoportja ment le a barlangba és az eredmény most sem maradt el. A gyógyítás egész egyszerű: a betegek jó melegen felöltözködve 306 lépcsőn lesétálnak a barlangba és a steril levegőben fekvőszékeken, pokrócokkal betakarva 3—6 órát töltenek naponta. Az első négy nap után már mutatkozik az eredmény. Két hét után a betegek úgy érezték magukat, hogy teljesen meggyógyultak. Az első csoportot már több is követte és kiderült, hogy ma már többről van szó, mint kísérletről és az eddigi eredmények alapján megindul a szélesebbkörü munka, hogy a Békebarlang gyógyító hatását felhasználják. Ják Sándor JÁVOR PÁL HALÁLÁRj Röviden már jelentettük, hogy a valamikor népszerű és hírneves magyar színész, Jávor Pál meghalt. Ják Sándor budapesti tudósitónk most érkezett levele beszámol a két évvel ezelőtt amerikai sinylödéséből betegen hazatért színésznél tett látogatásáról. “Ez akkoriban volt, amikor Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója felkereste a kiváló művészt és szerződést ajánlott fel számára az ország első színházához. Jávor Pál már ekkor nagyon súlyos beteg volt és életének utolsó idejét szépítette meg ez a szerződés. “Sokan, nagyon sokan gyászolják idehaza és minden bizonnyal a tengeren túl is sok magyarnak könny szökik a szemébe, amikor arról értesül, hogy a nagyon szeretett Jávor Pál már nincs az élők sorában”. Kristóf Károly a “Magyar Nemzet” hasábjain a következőben emlékszik meg róla: Rojtos ingben, kopott ruhában bukkant fel Pesten a tehetségtől duzzadó aradi fiú. Első szerződését a Várszínházhoz kapta. Aztán vidéken kallódott. Az óbudai Kisfaludy Színházban lezajlott próba-Liliom láttán a vigszinháziak nyomban felfedezték benne a sok reményre jogosító hősszerelmes színészt. A “vadóc” fiatalember hamarosan feledtette a közönséggel az akkor távozó Lukács Pált. Szerepről szerepre hódította meg a nézőteret. Ugyanakkor a kezdődő hangosfilm is benne látta meg a jövendő filmbonvivánt. A 30-as évek derekán már a Nemzeti Színház élgárdájához tartozott és nem volt egy szabad perce sem: délelőtt próbált, este fellépett, délután filmezett, éjszaka tanult. Munkatempóját alig tudták követni. Évenként 5—6 filmben is játszott. Igv lett Jávor Pálból az ország első számú hősszerelmes színésze. Aztán megalakult a Szinészkamara. Jávor igaz- ságérzete fe lázadt, amikor megtudta, hogy sok szeretett páivatársa elől elzárják a további működés lehetőségét. Nem tett lakatot a szájára. Affér affért követett. Jávor népszerűségénél a fasizmus erősebbnek bizonyult: a színészt elfogták, letartóztatták s elhurcolták Sopronkőhidára, bedobták az egyik cellába, politikai fogolyként. “Egy színész elmondja” cimü, a felszabadulás után irt könyvében Jávor Pál megrázóan festi le letartóztatását és bebörtönzését. “...Egy vadképii, zöldinges, derekamhoz nyomott revolverrel behajitott egy szobába, cédulát nyomott a markomba: — Ami erre rá van Írva, azt kétóránként — reggel 6-tól este 10-ig el kell mondanod az őrség előtt! — rivallt rám, majd rámutatott a szembelevő ház kapujában levő nyilas őrségre. Ez volt a cédulán: “Én, Jávor Pál fajtámmal és nemzetemmel gyalázatosán viselkedtem, amiért most áldozatot hozó testvéreimnél tisztelettel jelentkezem.” És egy másik naprészlet: “1944 december 24. vasárnap. Ma reggel 8 óra körül kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Hősies magatartása bennünket is megkeményit. Nem volt kéznél hivatásos hóhér, egy foglár, dilettáns artista, valami hc.sbeszélö és egy másik pribék végzett vele 25— 25 pengőért ” Jávort továbbhurcolták az SS-katonák, sok szenvedésen ment keresztül, amig el nem érkezett a felszabadulás perce. Az újjáalakult magyar színművészeiben hamar elfoglalta régi helyét, majd elfogadott egy turnészerződést az Egyesült Államokba. A magyarlakta városokban régóta várták a filmjei révén népszerű színészt. Hollywoodban filmszerepeket is kapott. Minél tovább énekelte Clevelandban, Chicagóban, New Yorkban a Dankó-nótákat, annál fájdalmasabbak lettek a dalolásai. Utolsó amerikai esztendejében turnéi ritkultak és hat hónapig a newyorki Waldorf Astoria szállodában dolgozott a pénztáros mellett. Idegenben idegen volt. Nem tudta felejteni a pesti színházat, a pesti embereket, a budai árnyas fákat. Folyton azt hajtogatta, hogy honvágya van, nem bírja tovább Magyarország nélkül. 1957- ben haza telepítését kérte és hazajött az imádott városba, hogy újból magyar színész legyen. A Petőfi Színház tagja lett. Régi közönsége már csak a fáradt Jávor Pált láthatta a színpadon, az uj közönség pedig kissé értetlenül nézte: hiszen ez más színész, mint akit a zsúfolt nézőtér előtt játszott korabeli filmekről Határidő előtt átadták a padragi széntörőt A közép-dunántuli széntröszt Ajka környéki üzemeiben, ajkai koncentráció néven nagyarányú bányabövitési és telepítési munkákon dolgoznak, hogy a későbbi években a gyengébb minőségű ajkai szénnel zavartalanul elláthassák a háromszorosára bővülő ajkai erőmüvet. A Bányászati Tervező Intézet és a széntröszt műszaki vezetőinek irányításával az építkezések jó ütemben haladnak. Most, két hónappal az eredeti határidő előtt, átadták a koncentráció egyik legjelentősebb építményét, a padragi uj széntörőt. A létesítmény a csaknem százmillió forintos beruházással kialakított Hunyadi és a vele föld alatti épitésii Táncsics aknáról kapja a szenet. Egy kis statisztika a magyar ifjúság életéről A fiatalság életével, problémáival való foglalkozás mindenütt előtérbe került. Ennek mélyebb okait kutatni nem e cikk keretébe tartozik, mi ezúttal annak a vizsgálatnak eredményét kívánjuk ismertetni, amelyet a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Szociográfiái Bizottsága folytatott. Ez a Szociográfiái Bizottság 2,400 kérdőívet osztott ki és pedig 1,500-at munkásifjak, 900-at pedig egyetemisták, középiskolai tanulók között. Az 1,500 adatszolgáltatási lap, ha nem is ad teljes képet a magyar fiatalság életéről, érdeklődéséről, műveltségéről de mégis tájékoztatást nyújt. A vizsgálat megerősítette azt az általánosan ismert tényt, hogy munkás ifjúság gazdasági és kulturális helyzete a felsazbadulás óta gyökeresen megváltozott. Egy fiatal munkás keresete ma 1,200—1,800 forint között mozog, a lányok valamivel kevesebbet keresnek. Kiderült, hogy a megkérdezettek 70.5 százaléka rendszeresen olvas, a legtöbbjük havonta 4— 5 könyvet is elolvas. Az Egyesült Izzóban végzett kutatásnál kiderült, hogy az ifjúság nagyobb része igen igényes, legkedvesebb irói: Jókai, Arany, Móricz, Dosztojevszky, sokan ismerik közülük: Schillert, Shelleyt, Gogolt. A megkérdezett fiatalok 38.6 százaléka rendszeresen jár színházba, havonta legalább egyszer. Operába, hangversenyekre már lényegesen kevesebben járnak. Úgy, hogy ezen a téren még sokat kell foglalkozni az ifjúság nevelésével. Igen kedvelt szórakozás a mozibaj árás, havonta legalább háromszor 21.9 százalék jár, 4—6—7 alkalommal 40.5 százalék, ennél is többször 32.7 százalék. Meglepetésként hat az az adat, hogy a fiatalságnak mindössze 9 százaléka jár hetenként több szőr táncos szórakozóhelyre. A fiuk 30 százaléka csak ünnepnapokon, 40 százaléka pedig egészen ritkán keresi fel a táncos szórakozóhelyeket. A leányoknál még jobb az arány. Rendszeresen mindössze 7 százalék keresi a szórakozást ezeken a helyeken, 27 százaléka csak ünnepnap, 40 százaléka pedig ritkán megy táncos szórakozóhelyre. Igen egészséges a fiatalság sportszeietetp A fiuk 45 százaléka rendszeresen sportol. (ják) ismerünk. Ma már jól tudják, mi volt ennek a változásnak oka: a súlyos betegség, mely lassan felőrölte szervezetét. Micsoda energia kellett ahhoz, hogy ilyen állapotban dolgozzék, szerepet tanuljon és naponta fellépjen. Az orvosok tudták, hogy Jávor Pál menthetetlen. Műtéten esett át s nem volt titok, hogy a tudomány nem tud rajta segíteni. Jávor azonban játszott, a színházban, a kabaréban, a televízióban, az utolsó pillanatig, amig összeesett a színpadon. Lassú haldoklásban teltek az utolsó hónapok. A Nemzeti Színház vezetősége a betegen fekvő Jávor Pálnak szerződést adott. A papir csodát müveit. Megújult a színész életkedve és remém kedni kezdett: Csak mégegvszer rálépni a Nemzeti Színház színpadára. . . Ez a szerződés két-harom hétre megszépítette az életét és feledtette vele testi gyötrelmeit. Múlt vasárnap a nyitott ablakon át muzsikát hallott. Egy népi zenekar játszott a klinika előtt. Behívta őket. A kertben, ahová levitette magát, még egyszer utoljára elénekelte: “Eltörött a hegedűm. . .” Orvosok, ápolók, betegápolók köny- nyezve hallgatták. Pénteken hajnali 4 órakor halt meg. Január 31-én volt 57 éves. GYÓGYÍTÓ cseppkőbarlang
