Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-17 / 38. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 17, 1959 0U/ASÁS KÖZBEN írja: Márky István A legújabb próbálkozás Florida állam szövetségi szenátorát George Smatherst, konzervatív világnézete segítette Washingtonba a hidegháború kezdetén, miután a felkorbácsolt hisztéria a liberális Pepper szenátort könnyűszerrel kiütötte székéből. Pepper több mint egy évtizedig képviselte ezt a fejlődő déli államot a szenátusban, mint Roosevelt elnök egyik leglelkesebb hive és rengeteg törvényjavaslattal segítette az állam fejlődését. Mr. Smathers az utóbbi időben sokat foglalkozik a délamerikai országok helyzetével, mivel szerinte ezekkel az országokkal fenntartott jóvi- szony nem csupán Floridát érinti, hanem az Egye sült Államok külpolitikáját is. Beható megfigyeléseinek eredményét most hozta nyilvánosságra (amit mi régen tudunk). “Az a nagy ebéd, amit Amerika bizonyos rétege együltében elfogyaszt naponta, sok-sok millió délamerikai spanyolnak két napra bőven elégséges élelem lenne”, mondja a szenátor. « Majd igy folytatja: “Ezen országok lakóinak kétharmad része éhesen tér nyugovóra, ami rávilágít a 183 millió lelket számláló nép között uralkodó rettenetes helyzetre! Minden áron javítani akarnak sorsukon és ezt a küzdelmet Amerika kormánya nem nézheti tétlenül. Az alább adott izelitőből mindenkinek fel kell figyelnie a helyzet veszélyességére. Paraguayban és Bolíviában példának okáért az átlag munkás kevesebbet keres évente, mint amibe nekünk egy asztali televíziós készülék kerül. . . Húsz latin-amerikai ország között 16-ban a gyermekhalandóság 5 éves korig 44 százalék körül mozog, ami éppen ötszöröse az amerikai és kanadainak. . . Mig Amerikában minden 770 lakosra esik egy orvos, (sajnos, itt meg kell említeni, hogy az orvosi “bőség” dacára ebben az országban sem juthat a lakosság egyhar- mada tisztességes orvosi szolgálathoz, mert nincs pénze rá. — M. I.), addig Haitiban minden 10,000 lakosra, El Salvadorban minden 6,000 személyre jut egy orvos. . . Minden második délamerikai lakos analfabéta”. (Magyarul kifejezve: sem Írni, sem olvasni nem tud.) “Ez a közel kétszázmilliónyi népközösség most megmozdult, harcba lépett a biztonságosabb életért. Ennek a harcnak a sikere azonban attól függ, hogy valamilyen formában fenn tudjuk-e tartani közöttük a békét. Mert ha a politikai szerencselovagok egymásközti harca tovább folytatódik, akkor ezt meg kell állítani, különben, súlyos következmények hárulhatnak Amerikára is. Ak utóbbi időben egyik-másik demokráciát kívülről támadták meg (ne botránkozz meg kedves olvasóm, hogy a politikusoknál a demokrácia kifejezője a prostitúció jelentőségével került közös nevezőre, de náluk ez mindennapos jelenség, mert hiszen mindegyikkel takarni kívánnak valamit), s véres harcok több áldozatot követeltek”. “A latin országok békéjének megőrzésére azonban van lehetőség. Egy közös rendőrhadsereget kell megszervezni, melyet békepatrol-nak is nevezhetünk, s amely dél- és északamerikai önkéntesekből toborozódna a húsz latin nemzetből alakult Organization of American States irányítása alatt”. “Ez a haderő garantálná a békét, minden ország biztonságát és ugyanakkor megszüntetné a külön-külön fenntartott, igen költséges katonai alakulatokat. Ilyen módon távol tudnánk tartani a kommunistákat is, akikről tudjuk, hogy nemzeti zavargások során igen sok bajt tudnak okozni. Ezen javaslatomat benyújtottam a U. S. szenátusba, mert úgy hiszem, hogy ennek elfogadásával sok pénzt takaríthatunk meg saját országunknak is, mivel nem kellene ezeket az országokat külön-kűlön katonailag segíteni! Ez sok millió dollárunkba kerül évente és az is előfordul, hogy ezt a segítséget egyes helyeken a nép ellen fordítják. Ezzel az OAS által őrzött határok biztosítása is tökéletesebb lenne és a most 'karhatalmi költségekre fordított összeget az illető országok iskolákra fordíthatnák. Hondurasban például a kormány többet költ a hadseregre, mint iskolára annak ellenére, hogy a lakosságnak több, mint fele írástudatlan. Chile lakásszükséglete döbbenetesen rossz és ott is többet emészt fel a hadsereg fenntartása, mint a társadalmi intézmények ösz- szes költségvetése. Sőt, vannak még olyan országok is, ahol a nemzeti jövedelem 40 százalékát katonai célokra fordítják. Ezért van szükség az OAS karhatalmi alakulatának minél előbbi megszervezésére és alkalmazására.” Amint észlelhetjük, Smathers szenátor is karhatalommal próbálja elűzni az éhséget és tudatlanságot, ami eddig még senkinek sem sikerült. Kegyetlenül naiv elképzeléssel a kommunistáktól fél, akik kenyeret Ígérnek a népnek, pedig fenti kijelentéseiből olvashatjuk, hogy a valóságban nem a kommunisták az éhség és munkátlanság okozói, hanem a helyi és külföldi érdekcsoportokat képviselő politikai diktatúra, amely századok óta köti gúzsba Latin-Amerika népeit. No meg aztán azt sem említi a nobilis szenátor ur, hogy úgy Amerikában, mint a szóbanforgó latin-amerikai országokban rengeteget keresnek egyesek a hadsereg építésén és fenntartásán, nem is szólva azokról a hatalmi pozíciókról, melyekhez a hadsereg révén mások hozzájutnak, hogjr rögzítsék a kegj^etlen diktatúra folytatólagosságát. Naiv elképzelésével még azt is elhallgatja, hogy éppen Washington segíti és pénzeli ezeket a népellenes diktatúrákat azon téves ürügy alatt, hogy ezek kommunista-ellenesek. Hát persze, hogy azok! Még Smathers-ellenesek is, ha érdekeik úgy kívánják ! A nyomor és analfabétizmus megszüntetésére nem kell OAS hadsereg, csupán egy kevés őszinteség és érdeknélküli jóakarat. Ezek hiánya pedig lépten-nyomon kikandikál minden segítségnyújtás mögül, amit Amerika nyújt a népek szabadságának ‘megvédésére’ a kommunizmus ellen. . . Menedékjogot biztosit olyan politikusoknak, akiket a népi forradalom, förtelmes bűneik miatt kiűzött saját hazájukból. Aztán itt van Franco, a spanyol nép mészárosa, aki ezidáig több, mint egybillió dollár segítséget kapott tőlünk és diktatúrája napról-napra brutálisabb. Gazdaságilag annyira leromlott, hogy még a hadsereg tisztjeinek is alkalomadtán esti munkát kell vállalniok, hogy osztályhelyzetükhöz mérten élhessenek. Törökország 2 ezer millió dollárt kapott, ami úgy megerősítette embertelen diktatúráját, hogy nincs szabad sajtó, a szólás- és gyülekezés szabadsága megszűnt, és a börtönök tele vannak politikai foglyokkal, így folytathatnánk tovább, de nem folytatjuk, mert az üres gyomor lassan bár, de biztosan, elvégzi munkáját. Megemésztett az már királyságot, diktatúrát, sőt hadseregeket is! Mert a fegyverdörrenés csak ideig-óráig hallgattatja el az üres gyomor korgását. .. Little Rock New York államban A faji megkülönböztetés romboló mérge New York Queens külvárosában a Ridgewood-Glen- dale kerületben ütötte fel alattomos fejét,, ahol fehér szülők az iskolák előtt tüntettek amiért félig üresen kongó modern iskolaépületekbe egy másik városrész túlzsúfolt iskoláiból 363 néger s portorikói tanulót áthelyeztek. A fehér tanulók 40 százalékát a tanítás első napján a szülők tüntetőleg otthon tartottak. De maguk is elszégyel- ték eljárásukat, amikor az autóbuszokból 10-11 éves barnabőríi gyerekek szálltak ki és egymást kézenfogva, egy-egy mosolyt megkísérelve, vonultak be a tantermekbe. Társadalmi szervezetek és egyházi vezetők állítólag igyekeztek jobb belátásra bírni a gyermekeiket “féltő” fehér szülőket. BÉKE ÉS BARÁTSÁG (Folytatás az első oldalról) szemforgatások, akkor tudomást szereztünk volna azokról az amerikai szenzáció-sajtón keresztül. Eisenhower elnök is elmegy a Szovjetunióba és a szovjet nép újból be fogja bizonyítani, hogy egy civilizált nép miként értelmezi az olyan vendég fogadását, akivel nem ért mindenben egyet. A honi háborús uszítok és a háború óta más országokból idemenekült, magukat vezetőknek előléptetett fasiszták és más népellenes elemek békegyülöletét visszatükröző hangzavarával szemben élesen kiválik a nép nagy többségének békeszere- tete, mely Kruscsev látogatását azzal a tisztelettel és barátsággal várja, amit egy ilyen történelmi fontosságú és derül- tebb jövőt ígérő világesemény minden igaz emberből kiválthat. Ezt bizonyítja a Gallup-véleménykutató intézmény jelentése is, mely 13 országban — a USA-t beleértve — azt találta, hogy több, mint 70 százaléka a kérdezetteknek helyesli a Kruscsev-Eisenhower találkozásokat. Sok száz amerikai meghívás kérte Kruscsevet, hogy látogasson meg városokat, intézményeket és magánembereket. A BÉKE ELLENSÉGEI A találkozások barátságos légkörének megmérgezése volt azoknak célja, akik a laoszi helyzetet vad és most már világos, hogy alaptalan rágalmakkal és egymásnak ellentmondó hírveréssel nemzetközi háborús veszéllyé növelték. A 4-tagu UN vizsgáló bizottság és annak 60 tagú személyzete megérkezése elé Laosz fővárosában már az a félhivatalos kijelentés járult, hogy “nehéz lesz bizonyítékot találni észak-vietnami beavatkozókról, mert a felkelők nappal földjeiken dolgozó parasztok, éjjel pedig partizánok”. (N. Y. Times 9/11). Az India és Kina közé éket verni szándékozók hadjáratát maga Nehru veri vissza gyakori kijelentéseivel, hogy “a határincidensek nem veszélyes jellegűek és nem fognak háborúra vezetni India és Kina között”. Pedig a háborúból élősködő ragadozók ezt szeretnék. De nem fog nekik sikerülni. A két államfő találkozását elsősorban a világ népeinek hő békevágya tette szükségessé. Ez a vezérfonal és ez minden más meggondolást és érdeket felülmúl. A hidegháború 13-ik esztendejében, a sok izgalomtól, háborús félelemtől, öldöklő fegyverek okozta rettegéstől és a súlyos adóztatástól menekülni akaró emberiség sóvárogva óhajtja a békés együttélés időszakát. Nem az ad tartalmat és értéket Kruscsev ittlétének, hogy személyesen győződjön meg arról, amiről a hatalmasok szeretnék őt meggyőzni, t. i. hogy itt mindenki egyformán élvezi a magas életszínvonalat. Hiszen ez valójában nem felel meg a valóságnak. Különben is Kruscsev tudatában van az amerikai életszínvonal előrehaladottságának, hiszen azért tűzte ki a 7 éves terv céljául az amerikai termelési szinvonal elérését és mielőbbi tulhaladását. A különbség azonban abban lesz, hogy mig itt még mindig érvényes az a megállapítás, hogy a kapitalizmus “paradicsom a gazdagoknak, de pokol a szegényeknek”, addig a Szovjetunióban elért magas életszínvonal minden szovjet polgár egyenlő osztályrésze lesz. A ma még hitetlenkedőknek a közeljövő ezt be fogja bizonyítani. Azonban visszatérve a Kruscsev látogatás lényegére, azt főképpen abban látjuk, hogy az a BÉKÉS JÖVŐ magvetője legyen. Hogy a nemzetközi kérdések és problémák megoldása terén a háború és háborús fenyegetés ne legyen többé tényező. Hogy az országok vezetői értsék meg a világ népeinek követelését és ezentúl kövessék azt az utat, amelyen a nézeteltéréseket békés módon, a békés együttélés eszközeivel oldják meg. Nem remélhetjük, hogy ez az életet jelentő célkitűzés egy látogatás alatt megvalósuljon. De Kruscsev ittléte, Eisenhower Szovjetunióba való látogatása, az államfők csúcskonferenciája és ha kell, még több találkozó szolgáljon arra, hogy az emberiség legalapvetőbb óhaját megvalósítsa. Szivünkben evvel a reménnyel üdvözöljük Kruscsevet hazánkban. Eisenhower aláírta a Kongresszus által elfogadott Lundrum-Griffin törvényjavaslatot és ezzel törvényerőre emelte. A Labor Department külön irodát állít fel az uj törvény kivitelezésére. SPORT A German-American Soccer Liga tagja, a German-Hunga- rian futballcsapat most vasárnap, szept. 20-án kezdi meg 1959—60-as szezonját. Az Elizabeth S. C.-vel mérkőzik meg a Metropolitan Ovalon, Andrews Ave. és 57-ik utca, Maspeth, L. I. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik. A Liga másik csapata, a N. Y. Hungarian S. C. ezen a napon nem játszik. MINDENKI IRHÁT JÓ ANGOL LEVELET • Több mint száz levelet tartalmazó könyv. • Gyakran használt szavak és nevek angol szótára. Megrendelhető $1.25-ért a MAGYAR SZÓ irodájában 130 E. 16th Street NEW YORK 3, N. Y. A könyvet tanító irta. ■)
