Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-09-10 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 10, 1959 "y w w. ■rt'*r r t1 rr r T'rr'T *r »'t T-T'T'T'T'T’yT ^ •w rr rr'frTr t Munkásmozgalom NAGY HARCOK ELŐTT A SZAKSZERVEZETEK Uj szó került az osztályharc szótárába: “Featherbedding”, szószerinti fordítása: “tollas ágy”. A munkáltatók agyában született és ők azt értik alatta, hogy a munkásságnak olyan jó dolga van már az üzemekben, mintha tollas ágyban kényel- meskedne. Ez a helyzet viszont ártalmára van a termelés menetének — szövik tovább a gondolatot a monopóliumok vezetői — és azért harcolni kell ellene. A harcot az acélbárók indították meg nyíltan először. Mint már ismeretes, az uj munkaszerződés tárgyalásánál olyan feltételekkel léptek fel, amelyekkel az acélmunkások évek hosszú során át kivívott munkaviszonyait szándékoznak megnyirbálni. Követelték, hogy a munkaszerződésből távolítsák el azokat a pontokat, melyek az üzemi munka menetét, a munkások üzemi jogait, panaszaik elintézésének módszereit szabályozzák és adják át a munkáltatóknak a jogot, hogy ezeket a viszonyokat kontrollálják. Az acélbárók fellépése támadás volt az acélszakszervezet ereje ellen, ami még jogosabbá tette az acélmunkások sztrájkját, mint az, hogy bérkövetelésüket is visszautasította az acélmonopólium vezetősége. Mert egyre tisztábban áll a szervezett munkásság előtt, hogy az acélmonopólium az ország nagyipari érdekeltségeinek élcsapa ta szerepében indította meg az egész munkásosztály ellen tervezett összeesküvésszerü támadást. És hogy még mielőtt az acélsztrájknak vége volna, — aminek még jele sincs a láthatáron — a támadások folytatódni fognak más szakszervezetek ellen is. Az autómáció következménye Számos iparban u. m. a réz, az aluminium, az olajfinomító, az ón és cink termelésben s a nyomdásziparban már felmerültek ezek a kérdések a munkaszerződés felújítási tárgyalásoknál. 175,000 húsipari munkásnak jár le a szerződése e napokban és az ipar vezetői “erős elhatározással” fognak harcolni a kényelmeskedés ellen. Ugyanígy készül az Amei'ikai Vasútvonalak Szövetsége a közeledő szerződésfelujitási tárgyalásokra és terveket dolgozott ki a vábható helyi sztrájkok legyőzésére. A munkásság ellenállására felkészülő intézkedéseik sejttetik, hogy milyen hátrányos feltételeket fognak tőlük követelni. A Wall Street Journal az autómáció fokozott terjedésével magyarázza a dolgok ilyetén fordulatát. A mechanizált munkamódszer feleslegessé tesz sok munkást, viszont a szakszervezettel kötött szerződés legtöbbször védi a munkást az elbocsátástól. Ebben akar segédkezet nyerni a munkáltató. A profit emelésének első feltétele a termelési kiadások csökkentése. A kiadások legnagyobb tétele a munkásoknak kifizetett munkabér és ennek arányától függ a profit nagysága, tehát itt keresi a csökkentést tekintet nélkül arra az emberi nyomorra és szenvedésre, amit ezzel előidéz. A múlt évi ipari hanyatlás nagyban segítette a munkáltatókat, hogy ezen elgondolásukat életbe léptessék. Egyszerűen nem hívták vissza az elbocsátott munkások egy részét. Pl. az acéliparban — David McDonald kimutatása szerint — “ez évben 44,000-el kevesebb munkás dolgozott, mint 1953-ban és mégis 30 százalékkal magasabb acél- termelést ériek el.” Az üzemvezetőségnek az a célja, hogy “meggyorsítsa a munkamenetet olyan módszerekkel, mint levágni egy munkacsapat tagjainak számát, különböző munkaeljárásokat ösz- szevonni és nagyobb munkaterhét rakni az amúgy is megterhelt munkásokra.” A vasutak azt állítják, hogy a modern mozdonyoknál kevesebb személyzet szükséges. Le akarják vágni a munkásaik számát és a fizetési skálában is változást akarnak létrehozni. A Kennecott Copper Corp. évi 324 millió dollár munkabért akar megtakarítani a munkacsapatok taglétszámának csökkentésével. De ez csak kis része annak, amit a munkamódszerek megváltoztatásával, meggyorsításával és fizetések leszállításával akar behozni. A húsvágó és csomagoló ipar vezetői szintén úgy érzik, hogy a szakszervezettel kötött munkaszerződés köti a kezüket és nem redukálhatják a munkacsapatokat. A 27 tagú mészáros brigádot 19 tagra akarják csökkenteni. Az aluminium ipar várja az acélsztrájk eredményét, de készül önálló követeléseket felállítani. “Főleg a jövő szempontjából, mert egyelőre nálunk még tűrhető a helyzet”, mondta egy szószólójuk. Az olajiparnak sikerült A Standard Oil Co. of Indiana némi sikert ért el e téren, amikor 17 napos sztrájk után egyezményt kötött az Independent Petroleum Workers of America-hoz tartozó 4,800 munkása megbizot- taival. Az uj egyezményből kimaradt a munkások elbocsátását tiltó szakasz és ezzel lehetővé tették a társulatnak, hogy “emelje a termelékenységet” kevesebb munkással. Egy másik szakasz megengedi, hogy a társulat kisebb munkacsapatokat egybevonjon “közös munkaállomány”-ba. Ennek ellenében a társulat 1 és fél cent órabéremelést adott a munkásoknak. Olcsón megúszta. 3umimisnkások 10 cent órabéremelése Goodyear Tire and Rubber Co. megegyezett a United Rubber Workers szakszervezettel, hogy 24,000 munkása részére 10 cent órabér emelést ad. A tárgyalások augusztus 18-án kezdődtek és a megegyezést rövidesen a határidő letelte után kötötték meg Clevelandon. Az egyezmény referendum szavazásra kerül a cég 11 városban levő üzemeiben A szakszervezet bértárgyalást folytatott és ugyancsak megegyezett a U. S. Rubber Co. 19 üzemében dolgozó 26,000 munkás, a Goodrich Co. 8 üzemében dolgozó 18,500 munkás és a Firestone Co. 8 üzemében dolgozó 18,000 munkás követeléseivel kapcsolatban. A munkások 10 cent órabérjavitást kaptak. Az Armour husmunkások uj szerződése Egy órával az eddigi 3 éves szerződés lejárata előtt Armour & Co. húsfeldolgozó cég és a munkásait képviselő United Packinghouse Workers valamint az Amalgamated Meat Cutters & Butcher Workmen’s Union megegyeztek az uj munkaszerződés feltételein. A kétéves szerződés 8.5 cent órabéremolést biztosit az első évre és további 6.5 centet a második évre. A jóléti jutalékokkal együtt az elért órabéremelés 22 centet tesz ki. Az uj szerződésnek egy egészen újszerű szakasza az, amely egy pénzalap megalapítását teszi lehetővé az autómáció okozta problémák megoldására. A pénzalapot a társulat hozza létre, úgy hogy minden 10 font hustermelvénye után egy centet fizet be. Az alap adminisztrációját egy 9 tagú bizottság végzi majd, amely a társulat 4, a két unió 2—2 megbízottjából és egy pártatlan elnökből tevődik össze. A technológia okozta munkanélküliség problémáinak tanulmányozására, az elbocsátott munkások átszakositására, esetleg más munkához juttatására és a még felmerülhető megoldások keresésére szándékoznak felhasználni a pénzt, mikor a kitűzött 500,000 dolláros alap összegyűl. Üvegmunkások sztrájkra készülnek Pittsburghban az American Flint Glass Workers Union és az üvegpalackokat gyártó cégek közös elhatározással meghosszabbították a munka- szerződés lejáratát abban a reményben, hogy rövidesen megegyezésre tudnak jönni az uj bér- és munkaviszonyok kérdésében. 2,000 munkásról van szó, akik az öntőmintát készítik s akiknek sztrájk ja megbénítaná az ipart. A munkáltatók szövetsége 26 céget képvisel. A munkások 20 cent órabéremelést akarnak, de a munkáltatók csak 8.5 centet hajlandók adni, de követelik a munkaviszonyok megváltoztatását, amely lehetővé tenné a heti 7 napos üzemeltetést, azonkívül a panaszok elintézésének módszerén akarnak változtatni. A munkások a változtatások ellen vannak. ÉPÍTSE a MAGYAR SZÓI / SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓTI A fenti “független” szakszervezettel szemben azonban az AFL-CIO-hoz tartozó Oil, Chemical & Atomic Workers Inti. Union sztrájkot folytat ugyanazon társulat ellen ElDoradO, Ark.-ban, Texas City, Tex.-ban és Sugar Creek, Mö.-ban és egyelőre ellenáll a társulat megszorító követeléseinek. “Az ütközőpont az, hogy ki állapítsa meg az alkalmazottak számát és azt, hogy mily munkát végezzenek, a társulat, vagy a szakszervezet”, mondja a Standard Oil igazgatója, John E. Swearingen. O. A. Knight, az olajmunkások szakszervezetének elnöke is kifejti véleményét az autómáció okozta problémákról. “Ezek bonyolultak”, mondja Knight. “Senki sem akar a fejlődés útjába álla- ni, de ki tűrheti azt, hogy a fejlődés nevében embereket dobjanak a szemétdombra? A termelés állandó emelésének sincs értelme, ha leszűkítjük a kenyérkeresők számát, akik a termelt árut bevásárolják. Az ipari vezetők az első ipari forradalomhoz hasonló helyzet megteremtése felé igyekeznek. Talán a legjobb megoldás az volna, ha a munkaórák számát leszállítanák anélkül, hogy a munkások bérét csökkentenék.” A szakszervezetek összefogása sohasem volt olyan fontos, mint ma. A nagytőke koncentrált támadását úgy a munkaterületen, mint a törvény- hozásban csak együttes erővel verhetik vissza. A győzelem életbevágó a munkásosztály érdekei szempontjából. Terjed az acélsztrájk Az acélsztrájk 8 hete folyik, de a megegyezés lehetősége sincs még a láthatáron. Ehelyett az acélfeldolgozó iparban, az acélárut készítő üzemekben is beszüntetik a munkát, Youngstown, O. környékén az acélszakszervezethez tartozó kb. 6,000 munkás határozta el, hogy sztrájkba lép, miután munkáltatóik nem egyeztek meg a szak- szervezettel. A vasúttársaságok is folytatják a munkáselbocsátást, az acélsztrájkot adva okul. A munkaügyi Minisztérium szeptemberben tervezi a Tafi-IIartley-törvény alapján tiltóparancscsal megszüntetni a sztrájkot, ha úgy látja szükségesnek. Segítség a sztrájkotoknak 1;000,000 dollár érkezett a sztrájkoló acélmunkások megsegítésére az AFL-CIO központi szak- szervezeti osztályától. Az osztály vezetője, Walter P. Reuther bejelentette, hogy ez előleg arra a 25,000,000 dollárra, amelynek összegyűjtésére az AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezeteken belül a San Franciscóban szeptember 18-án összeülő konvenció tesz majd lépéseket. A Montreal, Kanadában konvenciózó Pulp, Sulphide and Paper Mill Workers 10,000 dollár ajándékot szavazott meg az acélsztrájkólóknak és ugyanannyit a British Columbiában sztrájkoló épületfa kitermelő munkások részére. New Yoi’k államban a kötelező várakozási idő után az acélsztrájkolók munkanélküli biztosításért jelentkeztek. N. Y. városban eddig több mint 8,800 jelentkező volt és elvárják, hogy számuk 20,000-re emelkedik. Ettől kezdve a sztrájk befejezéséig 45 dollár heti járulékot kapnak. New York és Rhode Islandon kívül a sztrájkolok csak helyi segélyben és a kormány felesleges élelmi» szerkiutalásában részesülhetnek. ! RENDELJE MED NAPTÁRUNKAT! MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem nyomtassanak részemre ........ példányt az 1960-as naptárból, melyet tehetségem szerint terjeszteni fogok. Mellékelek érte $......................................t. Ugyancsak kérem, hogy nevemet helyezzék el az 1960-as naptár “Akik lehetővé tették naptárunk megjelenését” rovatában. Hozzájárulásként mellékelek $ ...................-t. ■ Gim: ::.. .........................' A - • ~: / ii“. >;zf„yáJros.; r ................ -—•... ... ÁlUiny: 5
