Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-05 / 6. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 5, 1959 l M agyarország l itMYHORZM tlmtm HAWSE NSMM-A Három Éves Terv első évére 7 százalék termelés-emelést irányoztak elő — a gazdaság legtöbb á gában ez meg is valósult A hároméves tervben kitűzött céloknak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg a? állami ipar termelésének az 1957. évi színvonalát 7 százalékkal meghaladó növelését irta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruházások összegének 3 százalékos, a kiskereskedelmi eladásnak 7.5 százalékos növelését irta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957-ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reál- jövedelmek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a tervidőszak végére előirt 6 százalékos reálbéremelkedés elérhető legyen. 1958-ban a népgazdasági tervben előirt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb területen a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési tervét 4 százalékkal túlteljesítette; a külkereskedelmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előirt mértéket. A beruházásokra fordított összeg — a beruházási keretek évközbeni felemelése folytán — 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit a terv előirt. A kiskereskedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirányzott mértéket. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — az előzetes számítások szerint — az 1957. évi szinten mozgott, azonban a munkaalkalom és a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül 900 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, a munkás- és alkalmazott családok reáljövedelme több volt, mint 1957-ben. 1958-ban a népgazdaság, az egészségügy és a kulturális élet alakulását részleteiben a következők jellemzik: Ipar Beruházások — építkezések Az év folyamán több beruházást helyeztek üzembe, mint 1957-ben. A szénbányászatban 5 uj aknát és 2 uj külszíni fejtést helyeztek üzembe. Megkezdte a termelését a Tiszapalkonyai Erőmű két újabb 50 MW teljesítőképességű gépegysége. 1958 közepén a gépi hibák kijavítása után véglegesen üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot, mely az év végén már az ország összes nitrogénműtrágya-termelésének több, mint a felét adta. Elkészült a Chinoin Gyógyszergyárban egy újabb antibiotikumot előállító üzem, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban az uj B—12 injekciót gyártó üzem. Megkezdte termelését a Dunai Vasmű kokszolómüvének vegyiüzeme. Bővitették a Budapesti Tűzálló Téglagyár samottüzemét. Sztá- linvárosban egy fésüsfonodát helyeztek üzembe. A Magyar Viscosagyár uj perlonüzemmel bővült. Üzembehelyeztek 4 uj kenyérgyárat, tej- és sajtüzemeket, stb. Átadták rendeltetésének a 30 millió forint értékű győri vasútállomás 'épületét. Sárospatakon elkészült egy 200 vagonos uj tárház. Szekszár- don 20, Törökszentmiklóson 8 tantermes általános iskola; Celldömölkön 12 tantermes gimnázium, Nyíregyházán 20,000 fős sportstadion épült. Előzetes adatok szerint az év folyamán mintegy 35,000 lakás épült. Az uj lakások több mint fele két- és többszobás. A beruházások és az épitkezések terén még sok a hiányosság. Az épitkezések a műszakilag indokolt időnél-.jóval hosszabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsolták: az év folyamán több építkezést kezdtek meg, mint amennyit befejeztek. Az építőipari vállalatok sok esetben nem tettek eleget az építmények átadására vonatkozó szerződéses kötelezettségeiknek. A beruházások még mindig nem voltak kellően előkészítve és többe kerültek, mint amennyit a költségvetések eredetileg előirányoztak. emelkedőén jó 1957. év terméseredményeinek és egyes növények terméshozama nem érte el a tervezettet. A felszabadulás utáni é\ek átlagát azonban a legtöbb növény terméshozama meghaladta. A vetésterület szerkezete — a terveknek megfelelően — az 1957—1958. gazdasági évben kedvezően változott: a kenyérgabonavetésterület terhére megnőtt az ipari növények, az évelő pillangósok és az abraktakarmányok vetésterülete. Az 1958- őszén vetett növények közül a kenyér-, gabona vetés területe a tervelői iásokkal ellentétben, csökkent. A takarmánynövények vetés- területe jelentősen növekedett: őszi árpát 1958 őszén kereken 500,000 kát. hold területen vetettek, ami 23 százalékkal nagyobb, mint az 1957. év őszén vetett árpa vetésterülete. A szőlő- és bortermés mennyiségben és minőségben is kiemelkedő volt. A szőlő össztermelése és termésátlaga 20 év óta a legmagasabb volt, a sokévi átlagnak csaknem kétszerese termett holdanként. Gyümölcsfélékből — sárgabarack kivételével — több termett, mint 1957-ben. Az állatállomány 1958. év folyamán növekedett és az állati termékek termelése is meghaladta az 1957. évi szintet. A szarvasmarhaállomány 1958 őszén meghaladta a 2 millió darabot, a tehenek száma 906,000 darab volt. Jelentős mértékben növekedett a tehenenkénti tejtermelés is. A hizla- lási tevékenység kiszélesedése nyomán a vágómarhák minősége jobb és átlagsulyuk lényegesen nagyobb volt, mint a korábbi években. A sertésállomány 1958 októberében 7.5 millió volt, kereken 680,000 darabbal volt több, mint 1957 októberében. A sertésállomány csak 1955 hasonló időszakában volt nagyobb. Az állami gazdaságok és vállalatok 1958. végén az ország szántóterületének 13 százalékán gazdálkodtak. Az előző évhez viszonyítva a kenyérgabona vetésterületét csökkentették, a főbb ipari növényeket növelték. Megváltozott a takarmánytermelés Összetétele is. A lucerna és vöröshere vetésterületét 58,000 kát. holddal növelték, ugyanakkor 25,000 kát. holddal kevesebb kukoricát vetettek, mint 1957-ben. A kalászosok termésátlagai nem érték el az 1957. évi magas szintet, de az egyéni gazdaságok ez év termésátlagának másfélszeresét tették ki. A szálastakarmányok termésátlaga továbbra is alacsony volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek- és a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma 13%-kal területük 16' -kai emelkedett az évben Az év végén 3560 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és termelőszövetkezeti csoportban több, mint 146.000 család, ill. 175,000 tag, az ország szántóterületének 13.5 százalékán folytatott kö1958-ban az egész ipar teljes termelése 12 szá- lékkal az állami iparé 12 százalékkal volt több, mint 1957-ben Az ipari termelés szerkezeti átalakulása 1958- ban megkezdődött. Ez az átalakulás elsősorban a meglevő termelőkapacitásoknak, a tervnek megfelelő különböző méiajgBcii kihasználása révén jött létre. 1958-ban afc alapanyag- és energiatermelő ágazatok 18 százalékkal, a gépipar 17 százalékkal, a könnyűipar 10 százalékkal, az élelmiszeripar 4 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az alapanyaggyártó ágazatokon belül a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A széntermelés (24 millió tonna) 14 százalékkal, a kőolajtermelés (829,000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamosenergiatermelés-19 százalékkal volt több, mint 1957-ben. 'A kohászat és a vegyipar termelése 18—18 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a szénfeldolgozóipar és a műtrágyagyártás termelése emelkedett. Az építőanyagok termelése 14 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat. A könnyűipar termelésének 10 százalékos növekedése mellett, a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. A termelés növeléséhez hozzájárult, hogy az egész5 ipar 1958-ban mintegy 60,000 dolgozóval többét foglalkoztatott, mint 1957-ben és hogy az egy munkásra jutó termelés az állami iparban 8 Százalékkal volt több, mint az előző évben. A termelékenység a nehéziparban 12 százalékkal, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban 5 százalékkal nőtt. A gazdaságosabban előállítható termékek termelésének növelése, és a takarékossági határozatban kitűzött feladatok megvalósítása azzal .járjt, hogy 1958-ban általában csökkent az ipari termékek önköltsége és a termelési költségszint alacsonyabb volt, mint amennyit a terv előirt. M ezőgazdaság A növénytermelés eredményei 1958-ban a késői kitavaszodás és annak következtében, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék a legtöbb növénynél lényegesen alatta maradtak a kizös gazdálkodást. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kalászosokból lényegesen jobb, rizsből, burgonyából, fontosabb ipari növényekből és zöldségfélékből (Folytatás a 13-ik oldalon) Magyar árucikkek keresettek az egész vilégen 1957 óta Varsóban, Kairóban, Londonban, Szófiában és Tiranában erősáramú berendezéseket, elektromos tömegcikkeket, valamint a közönséget leginkább érdeklő háztartási és élelmiszer- ipari gépeket, közöttük, főzőlapokat, vasalókat tűzhelyeket, eszpresszógépeket, nagyüzemi konyhagépeket, husdarálógépe- ket, hütő- és nagyüzemi mosógépeket, valamint v i b rációs kávépörkölőt mutattak be — mondotta a TRANSELEKTRO k ti 1 kereskedelmi megbízottja. Vibrációs kávépörkölő infrafütéssel —A kiállítások jelentős erkölcsi és anyagi eredménnyel zárultak. Varsói és kairói kiállítások után a forgalom 10—10 mililó forinttal növekedett. A londoni kiállításon 50 ezer angol fontos keresztszerződést eredményezett. Tiranában 400 méteres főútvonalon szereltek fel magyar gyártmányú fénycsövet, s ezek sikerére jellemző, hogy az albánkormány azóta hatmillió forint értékű utcavilágitó armatúrát rendelt a magyar vállallattól. A Transelektro exportforgalma negyven százaléka tőkés országokba irányul. Aluminium kábelt Indiába egymillió font, Argentínába, pedig 1,700,000 dollár értékben szállítottak. Finnországban, Brazíliában és Pakisztánban is keresett ez az árucikk. Öt világrészben, negyven országba szállítanak felszerelési anyagokat. Elektromos háztartási magyar gyártású “mixer”
