Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-05 / 6. szám
Thursday, February 5 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Irta: GERÉB JÓZSEF Pár héttel ezelőtt “Munkában az alkohol’’ című cikkemben Howard Whitman könyvének az alapján az emberiség egyik legborzalmasabb rákfenéjével, az iszákossággal foglalkoztam. Azzal fejeztem be, hogy ezt a problémát nagyon sok oldalról kell vizsgálnunk, miért is visszatérek még rá. Soroljuk fel tehát csak ugv nagyjából, hogy mit is mondottunk az előző cikkben. Ismertettük, hogy mennyire TÉVES az az általános hit, hogy az alkohol frissítő, stimuláló szer. Ezzel szemben a tény az, hogy az alkohol csak TÁPSZER, méghozzá olyan, amely a melegítő' kalóriákon kívül tompitólag, BÉNITÓLAG hat az idegekre, JOBBAN MONDVA AZ IDEGEK KÖZPONTJÁRA, AZ AGYRA. Tudnunk kell továbbá,, hogy az alkohol az egyetlen tápanyag, amit a gyomor és a vékonybelek piciny szívó csövei azonnal kémiai átváltozás nélkül felszívnak az erekbe, ahonnan a májba kertil és amit az nem tud feldolgozni lerakódik az agyban s az első munkája, hogy megbénítja az agy “kortex” nevű rétegét. És tudnunk kell azt is, hogy a kortex az agy rendőrsége; ügyel arra, hogy az egyes szervek idegközpontjai helyesen irányítsák a természet által rájuk bízott munkát, mint pl. az emésztést, az egyenes-járást, a lélegzést, az érzelmeket, stb. Midőn az alkohol a kortexet megbénítja, az egyes szervek idegközpontjainak némelyike szintén felmondja1 a szolgálatot, mások viszont a kontrol alól felszabadulva oly tettekre késztetik az elázott embert, amitől józan korában eliszonyodna. György esete Rendőrségi vizsgálatoknál részegnek nyilvánítják mindazokat, akiknek a vérében már 0.05 százalék alkoholt találnak, habár még külsőleg nem is látszik rajtuk. Ezért van aztán, hogy amikor György mái annyit ivott, hogy vérében az alkohol háromszorosára, vagyis 0.15 százalékra emelkedik, már nem tud egyenesen járni és a nyelve is akadozik. György nagyokat csuklik, mindenféléket összebeszél, énekel, vagy sir, aszerint, hogy melyik érzelem lesz nála erősebb, mert a kortex nem •-artja kordában az érzelmeket irányító idegközpontokat. És György, ha úgy érzi, hogy a sok víztől már meg kell szabadulnia, elvégzi ott a szobában, á társaság előtt is. Jól tudom én, hogy nem “illő” ilyesmiket Írni, hiszen ez nem történik meg minden részeg emberrel, hanem csak némelyikkel. Hát jól van, említsünk egy “ildomosabb” példát. Vegyük például azt a nem nagyon régi esetet, amelynél a négy tagú részeg társaság Los Angeles városban bement egy bárba, ahol azonban, látván, hogy már úgy is részegek, nem szolgálták ki őket. A részegek erre a közeli gazolin állomásról nagy kanna gazolint hoztak, egyikük a nyitott kannát bedobta a bárba, a másik égő gyufát dobott utána... Az eredmény 9 ártatlan ember szörnyű tűzhalála. A gyilkosok azzal védekeznek, hogy RÉSZEGEK VOLTAK, TEHÁT NEM TUDTÁK, HOGY MIT CSINÁLTAK. John esete — Ohó! — mondja John, — engem ilyesmikkel nem lehet megijeszteni, mert OLYASMIK CSAK AZOKKAL TÖRTÉNNEK, azokkal a homokkal, akik tökrészegre isszák magukat. De én már 30 éve iszogatok és még soha sem volt semmi bajom.’ (A fenti gyilkosok is ugyanazt hangoztatták előzőleg.) John nagyon biztos Önmagában. Annyira biztos, hogy szinte felsőbbrendünek tartja magát és lenézi, vagy legalább is lesajnálja azokat, akik nem isznak, MERT AZOK NEM TUDJÁK, HÖG\ MI A Jó. "■ v — Jó az, — mondja John, — hogy amikor felhajtok két-három italt elfelejtem a bajaimat, jó, könnyű érzés száll meg; megjön a bátorságom énekelni, táncolni lányokkal, asszonyokkal tréfálni . . . szóval SEGÍTEM A MULATSÁGOT. Ez a szegény John nem tudja, hogv NEM ö, HANEM AZ ITAL CSINÁLJA MINDAZT, amit felsorol és az itallal együtt a sok Jó is eltávozik. Ha ivás helyett gyakorolta volna magát abban, hogy társaságban hogyan érezze jól magát részegség nélkül is, akkor az érzelmek és a jólét érzete maradandó lenne. John nem fogja elhinni, hiába mondjuk neki, hogv A Jó ÉS A SZÉP SOKKAL MÉLYEBB ÉS MARADANDÓBB BENYOMÁST GYAKOROL RÁNK, HA AZOKAT ÉSZSZEL KAPJUK. John nem fogja elhinni, hogy az alkohol használatával szinte kiölte magából azt, hogy az élet szépségeit élvezni tudja az agyán keresztül; hogy agyának csak részleges letompiíásával is az élet nyújtotta szépségélve- zeíek jcrészétől megfosztja magát. Társadalmi funkció Jól tudjuk, hogy abból az állítólag 70 millió amerikai férfi és nő alkoholhasználóból csak igen kis százalék issza le magát arra a fokra, mint a példának adott Györgyünk. De viszont szakértők állítása szerint legalább 40 millió, amerikai JÓVAL TÖBB ITALT ISZIK, MINT KELLENE. Ezeket egész bátran a “gyenge” (mild) alkoholisták táborába kell sorozni. A kérdés minden egyes esetben ez: a) Miért iszik az illető? b) Mennyit iszik az illető? Anélkül, hogy annak helyességét vitatnánk, számba vesszük azt a tényt, hogy az ivás már évezredes társadalmi funkció: egyidős a civilizációval. Aki csak ilyen célból iszik s tudja, hogy mennyit ihat, a7 nem kerül a György sorsára. A nagy baj abban rejlik, hogy egyes emberekben az el ' > -korty fpiVeb ( a vágyat a további ivásrá. ENNEK A RETTENETES' KÍNZÓ VÁGYNAK MILLIÓ ÉS MILLIÓ EMBER ESIK ÁLDOZATUL. Egy kínai közmondás szerint : Először az ember vesz egy italt; aztán az első ital veszi a második italt, a második ital pedig, viszi az embert. Megállapított tény, hogy az iszákosság nem öröklött baj, még a hajlamossága sem. De igen is ragadós arra, aki gyermekkora óta állandóan látja. És itt az Egyesült Államokban a sajtón, a filmdrámákon, a rádión és a televízión át az ivást valóságosan magasztalják. (Bizonyára igv kívánja az alkohol kereskedelmi érdekeltség.) Nem lehet csodálni, hogy az ily alkohol dicséretnek kitett ifjúság iszákos lesz. A jelenlegi iszákosságért részben a mai tőkés profit rendszer a felelős. A fontos kérdés tehát az, hogy mennyit, ihat az ember? Áz egyszerű válasz erre az, hogy a határpont minden embernél más és más. Aki “alkoholista”, — vagyis aki az első ital után már vágyik a másodikra, annál az ésszerű határpont mindjárt az első csepp, ami az ajkát éri. De azt, hogy ő alkoholista, sok ember nem akarja elismerni önmagáról. A már említett John barátunk is ilyen. Hogy lenne ő alkoholista, amikor vele még semmi' baj sem történt, — tiltakozik. — És miért ne inna egy kicsit, amikor úgy igen jól érzi magát. A “muri” után John felesége^ (ha történetesen nem tart vele a poharazásban) meg is. mondja neki: “Már megint oly sok szamárságot beszéltél össze-vissza, hogy mindenki kinevetett”. Igen ez a fontos: John meg a hozzá hasonlók nem tudják (vagy. nem akarják tudni), hogy a józanok miként nevetnek SAJNÁLKOZVA a RÉSZEG EMBEREI*" Az iszákos ember' cin maga rombolja le értékét embertársai előtt. De a részegeskedésről még sok minden mást is mondhatunk. Elmondhatnánk, hogy hány család életét rombolja szét? Hány válóperhez vezet? És társadalmilag is milyen óriási gazdasági veszteséget jelent az, hogy a részegesek időközönként kimaradnak a termelésből, amihez hozzáadhatjuk azt a rengeteg munka és anyagpazarlást, amit a szeszesitalok gyártására használnak fel. Ezt koránt sem lehet szembeállítani azzal g.z állami és szövetségi jövedelemmel, amit az alkohol- adóban szednek be. A védekezés A gyakorlat megmutatta, hogy az iszákosságot erőszakkal, törvényekkel nem lehet megszüntetni. Alkoholt nagyon köhnyíi készíteni s tilalom esetén az arra vágyók és akik azzal kereskedni akarnak. törvényellenesen is készítik. Az iszákosság elleni küzdelem egyetlen útja a felvilágosítás. -Állandóan rá kell mutatni az iszákosság borzalmas következményeire. Igyekeznünk kell arra, hogy az ivásnak adott MÉLTÓSÁGOT leálcázzuk; hogy olyan atmoszférát teremtsünk. amelyben a Jó IVÓKAT NEM TARTJÁK NEMZETI HŐSÖKNEK, akikéi az ifjúság- utánozni akar, hanem éppen ellenkezőleg, akiket saiát értékük, vagy értéktelenségükre szállítanak le. Dr. Arturo Frondizi, Argentina elnöke, nyolc hónappal ezelőtt Wall Street szemében még gyanúsan vörös volt, ma már második hete “megtért fiú” ünnepeltetésben részesül a kongresszusban, a State Departmentben és New York üzleti negyedében, ahol fogadtatást rendeztek számára. Nyolc hónappal ezelőtt Frondizi Argentína népe által támogatott elnökjelölt volt, aki a nagyiizle- tet és földbirtokosokat “romlott oligarchiának” nevezte és népjóléti Ígéretei alapján nagy többséggel választották meg az ország elnökévé. ígéretei és élvi kijelentései azóta nagyon megváltoztak. Argentina már három hónapja ostromállapotban van. 1,500,000 munkás sztrájkmozgalmát tankokkal felszerelt katonaság támadta meg. Az olajmunkásokat és a húsipari alkalmazottakat a katonává0- kontrollá' alatt ás hadbirósági fenyegetéssel kényszeritették munkába. A munkásokat az utcákon hajszolták, mialatt asszonyok a háztetőkről köveket dobáltak a rendőrökre. A börtönöket munkásokkal és szakszervezeti vezetőkkel tömték tele. A kommunista párt helyiségeit lezárták, a személyzetet börtönbe hurcolták. Mialatt ez történt Frondizi az Egyesült Államokban Argentina gazdasági kincseit és fejlődési lehetőségeit bocsátotta áruba az amerikai bankároknak és olaj mágnásoknak. Mit ígért a népnek Az általáiios sztrájk a nép ellenzésének erőteljes kifejezése volt Frondizi megváltoztatott Ígéreteivel szemben. Földreform, az alapiparok köztulajdonba való vétele, a külföldi befektetések ellenőrzése. iparosítás, a mezőgazdaság többrétegűdé téjfcelé, volt a beígért program, amelyen Fron- dizit megválasztották. És most, ahelyett, hogy erélyes kezekkel nyúlt volna a problémák megoldásához, Frondizi a könnyebb utat választotta, Washingtonban, amerikai feltételek mellett árulja országa javait. Kölcsönök és más segítség formájában Frondí- zi 329 millió dollár segítséget kapott. Ennek ellenében olyan — a külföldi tőkének előnyös —..gazdasági megszorításokat rendelt el Argentínában, amelyek a nép életszínvonalát minden eddiginél alacsonyabbra szorították. Leszállította a peso értékét az eddiginek alig- egynegyedére. A megélhetési árak ugrásszerűen emelkedtek, a nagyüzlet óriási profitot zsebéi be ennek következtében. Szabad utat engedett a külföldi árubehozatalnak és fizetési módszereknek. Ez külföldi iparcikkekkel árasztja el az országot és csökkenti külföldi valutáját. Túlad a nyereség nélkül működő állami vállalkozásokon s ezzel csökkenti az ország iparosításának lehetőségét. Külföldi tőkének ugyanazokat a jogokat adja,, mint a belföldinek, aminek következményeként a fejletlen ország gazdaságát külföldi töke veszi hatalmába. Mit kapott a nép? Az amerikai tőke hasonló követeléseit más segítségre szoruló országok visszautasították, mert a munkásság oicsó kizsákmányolását .-beleteti,-.hh az ország fejlődésének útját állja. Mjajatt a Standard Oil már uj területeken furja*áz.olaiku-^ takat, az Esso, Royal Dutch Shell, UtAoft {TfT'of1 California és más cégek szerződéseket kötöttek a kormánnyal az állami olajföldek kiaknázására, Argentínában a fűtésre használt olaj ára 400 százalékkal emelkedett, ami a villanyerő áremelkedését vonta maga után. Élelmiszerek és közlekedési árak megduplázódtak. Taxik íiresek, vpn- déglőket félannyian látogatják. Washingtonban nyíltan úgy beszélnek a Fron* dizival kötött megállapodásról, mint amit más visszamaradt országoknak is követni kell. mm mm Az iszákosság problémái Az iszákosság ellen csak felvilágosítással lehet küzdeni FROH MSÍLMSZK WALLSTREETTEL
