Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-05 / 6. szám
Némelyik semmi magyarázatot nem adott az elutasitás okáról. Az egyik “nem hivatalosan” értesítette a tanulmány íróit, hogy az AMA megbízottai az összes gyógyszergyárak hirdetéseinek a megvonásával fenyegetőztek, ha a magazin közli a tanulmányt. Egy másik kiadványnál ez történt: a Clinical Magazine rögtön elfogadta a tanulmányt és szerkesztője, Dr. James M. Northington “megtiszteltetésnek vette, hogy oly kiváló orvos, mint Dr. Ivy, egyik munkája közlésére a Clinical Maga- zine-t kérte meg.” K é/iy'.elenek hazugságokba bocsátkozni A tanulmányt annak rendje és módja szerint kiszedték, de — soha nem közölték. “őszinte óhajom, hogy bárcsak módomban lenne ennek a munkának a közlése és terjesztése"', — irta Dr. Northington, Dr. Ivvhez intézett levelében. Dr. Northington nem említette, hogy kik voltak azok, akik a már kiszedett tanulmány közlését megakadályozták, de nem nehéz kitalálni, hogy ez esetben is az AMA “intézkedett.” Az AMA fenyegetései révén megfélemlített orvosok nemcsak féltek a Krebiozen használatától, hanem szorult helyzetekben nem vonakodtak valótlan állításokat tenni az orvossággal kapcsolatban. Érdekes ts egyben szomorú példa erre Dr. M. R. Deddish, a newyorki Memorial Center orvosának esete. Dr. Deddish egyik betegének barátjától levelet kapott, amelyben a levél Írója a Krebiozen gyógyszer esetleges használata felől érdeklődött. Az orvos válaszában azt állította, hogy “a Krebiozent 100 betegen próbáltuk ki és sajnálattal kell kijelentenem, hogy az ahhoz fűzött remények egy esetben sem váltak be.” Dr. Deddish nem tudta, hogy ezzel veszedelmes csapdába lépett. Nem tudta, hogy a gyógyszert mmmi figyelésibe; A MAGYAR SZÓ olvasói kézül sokan felhívták kiadóhivatalunkat, levelekkel felkerestek, afelől érdeklődve, hogy hol lehet a Krebiozent beszerezni. A Magyar Szó riportere felkereste Herbert Baileyt, a ‘Matter of Life or Death” Íróját és megkérdezte tőle, hogy kapható-e a Krebiozen? Mr. Bailey a következőket mondta: “Az American Medical Association nem tiltja ennek az orvosságnak a használatát. Habár tény az. hogy a különböző városok orvosi szervezete akadályt állít ezen orvosság használata elé (pl. a Lebanon, Pa.-i orvos esete). A nehézség abbói áll, hogy a legtöbb orvos elfogadta az AMA hamis riportját és mivel nem ismerik a tényeket, nem hajlandók a betegeket Erebiozenne! kezelni. A Magyar Szó szerkesztőségének véleménye az, h'\gy ha valaki esetleg olyan helyzetbe kerül, hogy az orvosságot saját maga, vagy családja részére használtatni akarja, az első lépés, hogy az orvosával a tényállást megismertesse, és ezért a legmelegebben ajánljuk, hogy H. Baiiev könyvét ‘A Matter of Life or Death’ orvosa kezébe adja és kérje annak elolvasását. Csakis íty lehet ellensúlyozni azt a ködöt, amit a hivatalos orvosi körök vontak a Kre- biczen köré. A Krebiozen Foundation, melynek címét a cikk végén közöljük, csakis olyan feltételek alatt adja ki az orvosságot, hogy az orvos, aki azt paciense részére megrendeli, hajlandó teljes tudományos riportot adni a beteg állapotáról és a kezelési eredményekről. A fentiekkel a Magyar Szó nem ajánlja, se nem indorszálja a Krebiozent. Az orvosságot még nem fogadták el hivatalosan, annak ellenére, hogy sok betegen már jó eredménnyel használták. Csupán a tényeket hozzuk olvasóink figyelmébe, hogy okuljanak belőle és ha ezzel esetleg segítettünk valakin, akkor kötelességünket teljesítettük és eleget tettünk hivatásunknak. F* A 7 ORVOSSÁG IRÁNT ÉRDEKLŐDIK ÍRASSON ORVOSÁVAL A KöV. CÍMRE: STEVAN DUROVIC M. D. Krebiozen Research Foundation 105 West ADAMS STREET CHICAGO 4, ILL. csak oly orvos kaphatja meg, aki azt a Krebiozen Research Foundation-tól írásban kéri és aki minden betege állapotáról pontos jelentést terjeszt a Foundation elé. Ki kell továbbá állítani oly iratot, amelyet minden egyes e'setnél a Food & Drug Administration követel xa kezelő orvostól. Sem Dr. Deddish, sem a Memorial Center soha Krebiozen gyógyszert nem kért a Research Foun- dation-től, ami azt jelenti, hogy ebben a kórházban soha nem kísérleteztek Krebiozennel. Dr. Deddish tehát írásban valótlant állított, amikor a kérdezősködő levelére válaszolt. Egy másik orvos, “Dr. P.” (nevét visszatartották) ugyancsak levélben állította, hogy “a Krebiozen orvosságot csak egy néhány betegen próbáltuk ki, akiknek állapota semmi javulást nem mutatott.” Ezzel a levéllel és állítással kapcsolatban a Krebiozen Research Foundation jelentette: “Dr. P. soha tőlünk az orvosságot nem kérte és nyilvánvaló, hogy Krebiozennel soha egy beteget sem próbált gyógyítani.” Mint Dr. Deddish, “Dr. P.” is valótlant állított. Mi az oka, hogy a Krebiozen oly nagy port vert fel? Mi az oka, hogy orvosok inkább Írásban tesznek valótlan jelentést, ahelyett, hogy becsületesen megmondanák: nem használják, nem merik használni ezt az orvosságot? Az egyik oka az, hogy az AMA megfenyegetett és lehetetlenné tett oly orvosokat, akik használni kezdték a Krebiozent. A másik oka az AMA úgynevezett “Status Report”-ja, amellyel az orvosokat arról igyekezett meggyőzni, hogy a gyógyszer haszontalan, értéktelen. A rákbetegség milliókba kerül az amerikai népnek és egyes orvosok vagyont szereznek az emberek szenvedéseiből. Ez is egyik oka annak, hogy eltitkolják a Krebiozennel eddig elért eredményeket. A pénz fontosabb, mint az egészség! Az Illinois állami képviseíőház vizsgálata folyamán azonban kiderült, hogy az AMA úgynevezett “tudományos” jelentése hamis, valótlan és félrevezető állításokat tartalmazott. Például: hét olyan beteg közül, akik a Krebio- ben gyógykezelés után á “Status Report” szerint “haldokoltak vagy meghaltak”, öt évvel később egy kivételével mind életben voltak és a hetedik — tüdőgyulladásban halt meg! Dr. Ivy és társainak tanulmánya, amelyet egyetlen egy orvosi magazin sem mert közölni, hat évi lelkiismeretes kísérletezés után jelentette, hogy “a betegek 70 százalékának állapota valamilyen javulást mutatott. 50 százalékánál vagy csökkent, vagy teljesen eltűnt a rákos jelenség, — némelyiknél átmenetileg, másoknál öt évvel később is.” A tanulmány megjegyezte, hogy a betegek, akiknél Krebiozennel kísérleteztek, úgyszólván kivétel nélkül végső, kétségbeesett állapotban kerültek kezelésre. Ezek voltak a “feladott” esetek és ennek ellenére csupán 30 százaléknál nem mutatkozott eredmény. Csehszlovákiában Brno, Olomouc és Prostejov kórházaiban kísérleteztek Krebiozennel és Dr. Max Poper jelentése szerint “a gyógyszer használata után a tumor okozta fájdalmak megszűntek és morfium használatára nem volt szükség. De ami még fontosabb: Krebiozen a tüdő-rák teljes gyógyulását eredményezte.” Úgyszólván mindenkit érdekel ez a téma, mert hiszen alig van ember, akinek szüleit, feleségét, férjét, gyermekét, barátját, vagy közeli ismerősét ne sújtotta volna ez a rettentő betegség. Az egyik ezt kérdezte: Hogy van az, hogy orvosok és az orvosok szövetsége akadályozza oly orvosság használatát, népszerűsítését és terjesztését, amely használ rákbetegség ellen? Miért akadályozzák, hiszen orvosok hozzátartozói és orvosok is idónkint áldozatai ennek a kínzó betegségnek ? Mi nem tudunk ezekre a kérdésekre válaszolni. Hacsak azt el nem fogadjuk, hogy az AMA-be tömörült jólkereső üzletemberek számára az amerikai gyógykezelés angol mintára való “szocializálásának megakadályozása s a jelenlegi nagy jövedelem még a hozzátartozóik és a saját maguk egészségénél is fontosabb. Az amerikai nép egészségének és a rákbetegség gyógyításának kérdésével kapcsolatban egyébként sok másra sem tudunk válaszolni. Pél dául arra sem, hogy ha a Krebiozen gyógyszer tényleg enyhíti, vagy megszünteti a rákbetegek szörnyű fájdalmait; ha a Krebiozen valóban GYÓGYÍT bizonyos fajta rákbetegséget, — vajon az Egyesült Államok Kongresszusa, az idejekorán elfojtott vizsgálatok után, miért nem rendel el olyan minden részletet kiderítő vizsgálatot, amely egyszer és mindenkorra eldöntené ennek a gyógyszernek az értékét vagy haszontalanságát ? Nem tudunk arra sem válaszolni, hogy ha a .Krebiozen valóban haszontalan gyógyszer, akkor miért tűri hallgatással, miért -nem indít neve tisztázására eljárást az AMA azok ellen, akik vesztegetési kísérlettel vádolják az orvosok szövetségét és vádolják azzal, hogy orvosok kizárásával akadályozzák halálra Ítélt szenvedők gyógyítását ? És nem tudunk válaszolni arra, hogy miután a zöld narancsok festésére használt “Red-32”-ről megállapították, hogy rákot okozhat és miután a Food & Drug Administration 1955-ben eltiltotta használatát, miért engedte meg a Kongresszus, hogy ezt a káros festéket 1959 március 1-ig használhatják a texasi és floridai ültetvényesek? Talán fontosabb az ültetvényesek zsebének, mint a fogyasztók egészségének a védelme? Vagy talán a fogyasztók négy éven át való mérgezése nem fontos, nem bűn? Richard Carter neves riporter “The Doctor Business” cimü könyve mostanában jelent meg (Doubleday & Co., $4.00), amelyben éles kritikával mutat rá a betegek zsebe ellen folytatott ösz- szeesküvésre, amely mögött az AMA áll. Rámutat, hogy az AMA ellenzi az orvosok számának emelését és a modern gyógyszerek használatát az amerikai nép nagy tömegei között. Carter könyve a botrányok nagy tömegét sorolja fel, többek között.a polio elleni oltások elhallgatott kudarcát is és közli a N. Y. State Journal of Medicine egyik vezércikkét, amelynek néhány mondatát olvasóink épülésére itt közöljük: “Az amerikai nép nagy része egészséges, mert nincs módjában betegnek lenni. Ez kegyetlen állítás és készséggel elismerjük, hogy a tüdőbaj és rák tünetei kezdő állapotban elkerülhetik az orvos figyelmét. Nem jobb, hogy egynéhány ilyen beteg elpusztuljon, semhogy a lakosság túlnyomó részét arra bátorítsuk, hogy minden esetben az orvoshoz szaladjon?” Ezt a röpiratot a magyar közösség érdekében a MAGYAR SZÓ hasábjain megjelent cikkek alapján készitettük el. ★ Akik lapunkat az alanti szelvénnyel megrendelik, azok kedvezményes áron fizethetik elő MOST $2.00 $3.00 félévre $5.00 egész évre Hetenként kitűnő közérdekű cikkek. Rovatvezetőink Magyar Amerika legjobb irói: Geréb József, Neuwahl Jenő, Rev. Gross A. László. Eörsi Béla, Bódog András, Márkv István, Ják Sándor és mások. Tudományos, politikai, gazdasági, szakszervezeti, kül- és belpolitikai cikkek minden héten. Töltse ki az alanti szelvényt: Kérem indítsák meg címemre az Amerikai Magyar Szót 20 hétre..........félévre............egy évre............ Mellékelek $...................................................... Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: .................................................................. amerikai magyar szó 130 East 16th Street New York 3, N. Y.
