Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 4. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 22, 1959 l Magyarország l E1§0 HÓNAPOK Ä SZÖVETKEZETBEN Hét hónappal ezelőtt, egy reggelen Nagy Ignác hét holdas gazda a szokásos féldeci pálinkáját hajtotta le a földmiivesszövetkezet italboltjában. Mellette az ambrózfalvi Dimitrov Tsz elnöke fenyegette meg a plafont szintén egy féldecis pohár fenekével. Együtt léptek ki az ajtón. Nagy Ignác: Elkísérnélek egy darabon, ha van időd. Nyerges Sándor elnök (nevetve) : Hát ha az egyénieknek sétára is van idejük, szakitok én is. A korzózás eredménye: Nagy Ignác aláírta a belépési nyilatkozatot. Még aznap elkezdte az uj életet, s most arról beszélgetünk, hogy emlékezete mit raktározott el az eltelt hét hónap alatt a 700 holdas szövetkezetről. Szélesedik a látókör 1000 forintba kerül az iskoláztatása, meg a mi látogató utazgatásaink. — Bírja a költségeket? — Most igen, de ezelőtt gondot okozott. A gyerek minden áron tanulni akar, én pedig nem akarom visszafogni. Vajon miért nem huzza vissza a gyereket a földhöz? A hét hónap alatt erre is rájött, s ez is M81fA$néÍÍS "ÉUMHSAMHKBS! iüTÉZKEBÉS A N. Y. Times bécsi tudósítójának közleménye beszámol azokról a változásokról, amelyeket a népi demokráciák az egyes iparok, főleg a nehéziparok termelési áraiban, a fogyasztási cikkek áraiban és a munkabér rendezésében létrehoz— Először fogatosnak osztottak be — emlékszik vissza. — Megfordultam minden munkán, amit a szövetkezetben végeztek és megnéztem mindent. Azon kaptam magamat, hogy én eddig egyéni koromban mindig csak a saját lovaimnak a füléig néztem. . . A szövetkezet hatalmas, százférőhelyes istállójában. ahol beszélgettünk, hallgatózik a többi tag is, s Nagy Ignác utóbbi megállapítására harsogva kitör a nevetés. — Pedig a ló füle mozog és van mit rajta nézni — kiáltozzák neki. — Van, de nem érdemes! Elcsendesül a vidámság, s mostmár csak az övé a szó. — Ott kezdem, hogy elsősorban a munkabeosztásukat figyeltem meg. Ügyesen vezetik a szövetkezetét, a gépi munkákat pontosan, terv szerint osztják be. Utána jön a gyalogmunka. A dolqg nehezét mindig a gép végzi. Gondolkozik egy kicsit és azt mondja: —„De azt' hiszem, ezzel nem sok újat mondtam. Ezt minden okos egyéni gazda jól tudja Csak azt hajtogatják, úgy mint én régebben, hogy versenyzőnk mi a szövetkezettel. Ez igán Most még lehet versenyezni egy darabig* de nem sokáig. A jövedelem Kormos Sándor, a tsz egyik alapitó tagja közbeszólt: — Tiz évvel ezelőtt két kölcsön bivaly- lyal kezdtük az alapítást. És most mi van? •Tekmtsük meg —• javasolja Nagv Ignác. A. tsz jól kiépített tanyaközpontjában körülnézünk, vizsgálgatjuk közösen az uj gazdasági épületeket, s benne az állatállományt. Nagy Ignác pedig közben hangosan gondolkozik: — Ha két bivallyal kezdték és most ide jutottak, akkor az tagadhatatlan, hogy a szövetkezésben nagy erő van. Az idén már a rossz idő ellenére túlszárnyaltuk majdnem mindenben az egyéni gazdák terméseredményeit, pedig én azt hiszem, csak a dolgok kezdetén vagyunk. — Mégis már mi taníthatjuk az egyénieket; hogyan kell korszerűen gazdálkodni . Bizony, Nagy Ignacnak hamar megnőtt az öntudata, de magabiztosságát a következő adja meg: — A hét hónap alatt 344 egységet szereztem, s hazavittem — hogy csak a nagvját említsem — 50 mázsa tengerit, 10 mázsa búzát, 1 mázsa cukrot és így tovább. Egy hónap alatt 10 mázsa buzaátlag volt a jövedelmem. . . Úgy tűnik, mintha eltértünk volna valamelyest az eredeti célunktól. Hiszen Nagy Ignác keveset szól a közös munkáról, de annál részletesebben kezdené fejtegetni a hét hónap jövedelmét. Kiderül, hogy miért. Ugyanis a szövetkezetben néhány hónap alatt nagyobb jövedelemre tett szert, mint az egyéni gazda korában egy év alatt. Vagyis nem tértünk át másik vágányra, mert ez is nagy és komoly tapasztalat. Más a jövedelemről kint hallani és megint más a szövetkezetben belül ezt élvezni. Ap i és fia Eszébe jut még valami. — Az én fiam közgazdásznak tanul, havonta tak. Ebből és más forrásból szerzett értesülések szerint Magyarországon 1959. január 1-től uj ipari- termelői árak, uj építőipari egységárak, uj áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszon- kulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvényesülő R i. A cél az. hegy az alapanyagtermelő iparágak — a bányás‘zat,a kohászat, az épiícanyagipar — együttesén több milliárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzek a termékek önköltségéi. Azok az iparágak, amelyekét eddig az államnak .támogatnia kellett, a tényleges önköltségen a’rli árakon adták el termékeiket á feldolgozó pa;.ágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a 1 öve tkezménye, hogy a feldolgozó iparágak önkor ségében az alapanyagok alacsony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban..sem tükrözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás is, ypgas költségeitől. Az uj árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti e.'.üt. et visszásságokat. A termelő- árrendezés folytánszükségessé vált néhány fogyasztói ár emelése; ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk höréh rni-idössze léi százalékát érinti és, az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. ~Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint. Az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 miliió forint vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki árük (alkatrészek,, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik- és cementlapok, vasbeton- gerendák, nád- é? gyékénylemezek, torontáli és perzsaszönyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár-és kádáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsir ára kilogrammonként 28 forintról 25 forintra, a zsirszalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, sózott kenyérszalonna ára ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemegeszalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 4—7 forinttal, a rétesliszt ára 2.40 forinttal, a borsára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a kiszolgálási dij, az úgynevezett zene-felárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil-ruházati és cipőipari terméket érint. A nylon harisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól függően, páronként 17, 12, illetve 7 fotapasztalatainak egyike. A gyerek elkívánkozik a faluról a városba. Menjen. De őt se huzza le a föld, mert az ember, ha akarása van, kinőhet a göröngyök közül. Lehet, úgy is élni, s még hozzá nagyon jól élni, ha az ember nem temeti magát a barázdákba. Ott a szövetkezet, az módot ad erre a jó gazdának. — így van — mondja Nagy Ignác. — Éltem eddig is, de a helyemet most találtam meg igazából. Nem vagyok magam, nem töröm egyedül magamat, még ugv sem maradtam egyedül, hogy a gyerek nem akar visszajönni, mert tanultabb ember akar lenni, mint az apja. Közösségben vagyok, magamfajta szorgos emberekkel... Mindenki, aki e beszélgetést hallja itt a tanya- központban, már tudja, minden magyarázat nélkül, hogy Nagy Ignác többet már nem mondhat a tapasztalatairól, mert az utóbbi mondatában minden benne van. Griff Sándor rinttal, a férfi és női nylon zoknik ára mintegy 20-25 százalékkal, a nylon pulóver mintegy 5— 12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a műanyagból készült esőkabátok, teritők és egyéb közszükségleti cikkek'fogyasztói ára. A tisztám: szálból készült pamutszerü méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cérnaféleségek és kézimunkafonalak, továbbá a gumiból készült játék-ok ára is. Az ajtók ás ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-as és a 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdij- szabást; ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petroleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 forintról 2,79 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az uj árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. .A bér rendezés ismertetését külön cikkben fogjuk közölni. r* vw\*- <í-v»,w«.ví év*. «,-^'VWwv A MAGYARORSZÁGI “mészkőbányák meddőhányóin az idők során felmérhetetlen mennyiségű mészkőhulladék halmozódott fel. E hulladékanyagot a jövőben könnyüépitőblokk készítésére dolgozzák fel. Az első ilyen gyár terveit most fejezte be Böjté Tamás, az IPARTERV építésze és a mészkőblokkgyár már ez évben el is készül. A TISZAPALKONYAI HŐERŐMŰ, ahol határidő’ élőit helyezték üzembe a harmadik 50 megawattos turbinát
