Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 4. szám
Thursday, January 22, 1959 AMERIKA! MAGYAR SZÓ 11 TÖBB MT mmt RYELVET TANÍTANAK t. BUDAPESTI TVB0MJÜIYE8VETENEN Nincs az a nemzetközi szálloda, amelynek halijában annyiféle nyelven beszélnének, mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem diákszállójának társalgójában. Még szerencse, hogy az ugyanazon nyelven beszélők halkan diskurálnak, mert elképzelhető milyen bábeli nyelvzavar támadna ha az angol, a kínai, az orosz, az olasz, a- szlovák, a japán szóval hangosan keveredne. Az angol nyelvet londoni kiejtéssel, az olasz nyelvet dallamosan, a perzsa nyelvet gyorsan beszélők a Tudományegyetem bölcsészettudományi karának hallgatói. Vannak köztük, akik még erősen kiizködnek az arab, a román s más nyelvvel; ezek az I. és II. évfolyam diákjai, a III. és IV. évesek az általuk választott nyelvet már tökéletesen beszélik. Ez természetes is, hiszen az egyetem befejezése után ezekből a diákokból kerülnek ki a jövő tanárai, akik tudásukat a középiskolákban adják majd tovább. Persze nem mindegyikből lesz pedagógus; vannak, akik műfordítók, rádió-bemondók, stb. lesznek. De ezeknek is ugyanazon tárgyakat kell megtanulniuk, mint a tanárjelölteknek. Érdekes elővenni a bölcsészettudományi kar tanrendjét. Ebből pontosan megállapítható, hogy hány nyelvet is tanítanak a budapesti Tudomány- egyetemen. A finn-ugor nyelvészeten belül például nemcsak a magyar nyelv finnugor alapjait, a finnugor ösz- szehasonlitó mondattant lehet megtanulni, hanem a finn, a mordvin, az admur, a komi, a chanti, az észt, a vogul, a mari nyelveket. A klasszika filológiai szakon a latin és görög mellett, az ujgörö- gct is tanítják. A módéin nyelv és irodalmi szakon: a germán filológián az angol,- a német; a román és albán nyelv szerepel. A szláv filológián az ószláv, az orosz, a szerb-horvát, a szlovák, a lengyel, a bolgár és cseh nyelvre és irodalomra oktatnak. Az orientalisztikán az arab, a szír, a perzsa, a kínai, a japán, az óind, a török és az egyiptomi nyelvet és irodalmat lehet elsajátítani. Természetesen a bölcsészettudományi karon nemcsak egyszerű nyelvtanítás folyik. Például az angol nyelv és irodalmi' szak tanrendje a következő: az angol reneszánsz irodalom, angol irodalomtörténeti szeminárium, az angol romantika irodalma, amerikai irodalomtörténet, angol nyelv- történet, a XIX. és XX. század angol irodalma, angol leiró nyelvtan, Anglia földrajza, stb., stb. Vagy nézzük meg, hogyan működik a francia tanszék. Felkeressük dr. Gyergvai Albert profesz- szort, a tanszék vezetőjét, aki elmondja: — A budapesti egyetem francia tanszékén mindenkor azon fáradoztak, hogy a legmagasabb szinten tanítsák mind a francia nyelvet, mind a francia irodalmat. A tanszéken olyan tanárok működtek, mint Becker Fülöp, aki később a lipcsei egyetemen folytatta és fejezte be pályafutását, Benedek Marcell, a kiváló műfordító, Eckhardt Sándor, a nyugaton is jól ismert szótárszerkesztő. — Ahhoz, hogy mind a tudományos, mind a pedagógiai szempontból megfelelő tanárok s szak emberek kerüljenek ki gondos és korszerű módszerrel igyekszünk tanítani. A követelményeink elég komolyak. A hallgatóknak az első vizsgán a két klasszikus — a XVII. és XVIII. század francia irodalmából, a francia leiró nyelvtanból, a francia történelmi és földrajzi ismeretekből — főképpen irodalmi vonatkozásban — kell felelniük. A második vizsgán a középkori, a reneszánsz és a legujabbkori irodalmat, a francia történeti nyelvtan alapismereteit kell tudniok. A diákok 5-ik, tehát utolsó éve a gyakorlati év, valamelyik iskolában tanítanak és ugyanekkor készítik el a disszertációt az államvizsgára és azt egyetemi tanárokból álló bizottság előtt megvédik. — A diákok nemcsak tanulnak nálunk, hanem komoly irodalmi tevékenységet is kifejtenek. Az öttagú tanári kar irányításával például többek között most készítik el Victor Hugó, Anatölé France és Flaubert bibliográfiáját. Olykor-olykor változatos müsoru előadást rendeznek kizárólag francia nyelven. — Munkásságunkat a francia kormány budapesti Francia Intézete is hathatósan támogatja. Ettől a kultúrintézménytől rendszeresen kapunk folyóiratokat, lemezeket, könyveket s mi azon vagyunk, hogy ez a kedvező kapcsolat szorosabbá váljék. Könyvtárunk, amelybe a modern francia irodalom remekei a megjelenésük sorrendjébe bekerülnek, szintén sok segítséget jelentenek hallgatóinknak. Leghasznosabb az volna számunkra, ha a tanáraink, illetve diákjaink, cserealapon rendszeresen kimehetnének Franciaországba. Az UNESCO közreműködésével néhány évvel ezelőtt jónéhány diákunk Franciaországban tölthette a vakációt, kívánatos volna ezt folytatni. Minderre, mind a cserelátogatásra vonatkozóan tárgyalások folynak és remélem eredményesek lesznek. Gyergvai Albert professzor az elmúlt nyáron Rouenben, Flaubert születéshelyén a halhatatlan iró magyarországi kultuszáról tartott előadást. A kiváló professzort, aki a francia irodalom fáradhatatlan magyarországi művelője munkásságáért a francia kormány 1937-ben a becsületrend lovagjává avatta. A professzor elmondja, hogy a hallgatók száma a legutóbbi időben emelkedő tendenciát mutat, Hogyan fest! Magpéeén bori inniA minap meglátogattam állatorvos barátomat, aki egy mátrai faluban lakik. Vittem neki ajándékba egy demizson jófajta balatoni bort. Olyan arccal fogadta az ajándékot, mintha egy demizson mérget vittem volna. — No de, öregem, nem is örülsz? A múltkor találkoztam a vonaton nagyrécei asszonyokkal, tőlük hallottam, hogy valódi borissza orvos lettél. Csodálkoztam, hiszen azelőtt a bornak még a szagát sem szeretted. . . Ezért hoztam ezt a kis balatonit. Az állattorvos keserűen legyintett: — Hadd p).. barátom. Furcsa egy história ez. az én újdonsült borissza “természetem”. Csak Nagyrécén van ilyen hirem, elmehetsz más faluba, megtudakolhatod. . — Csak Nagyrécén szereted a bort? Ott olyan jó? — Hallgasd csak meg a históriát — mondta az állatorvos, miközben csak egy nyeletet ivott az én balatoni boromból. — Tudod nemrégen kerültem erre a vidékre. Azt is tudod, hogy Nagyréce jó bortermő falu. Azért nem gondoltam volna, hogy a nagyrécei gazdák az állatorvostól is elvárják, hogy inni tudjon. Amikor először jártam ott vizsgálaton, még be sem fejeztem a munkámat, a gazda máris szaladt borért. Kínáltak, unszoltak, kénytelen voltam inni. Hívtak más nagyrécei házhoz is, a gazda ott is szaladt a pincébe és megint csak innon kellett. Olyan szívesen kínálták a bort, olyan megelégedetten nézték, amint iszom, hogy azt hittem, a nagyrécei gazdák a legnemesebb keblű vendéglátók a világon. — Furcsa volt, hogy Nagyrécére nagyon gyakran hívtak most már vizsgálatra. Ha kinn jártam a faluban, a gazdák már a kapuban vártak. Ez is, az is behívott, hogy nála is beteg állat van. Gyanakvás fogott el, hogy ezek csak azért invitálnak, hogy bor mellett eltársalogjanak velem. Szeretettel adtak kézről kézre a gazdák, de miközben ők maguk kedvükre teleitták magukat, én eláztam mint az ürge. Motorkerékpáron köz- lekedek, tudod, és borközi állapotban nemegyszer majdnem az árokban, sőt a szakadékban találtam magam. — Dehogy volt kedvem Nagyrécére járni! De hát a kötelesség csak szólított! Ezenkívül Nagyrécén a gyakorlati látogatások folytán fellendült az állategészségügy is. Csak az én kedvem lohadt. Egyszer kiöntöttem bánatomat Bállá bácsinak, -a nagyrécei dobosnak, aki a vizsgálatoknál segédkezett. Bállá bácsi jót mosolygott a bajsza alatt és azt súgta: / —■ Hát nem tudja, doktor ur, hogyan kell Nagyrécén bort inni? Bállá aztán kitanitott. Továbbra is jártam és járok Nagyrécére. S most úgy iszom, hogy csak egy> félujjnyit hörpintek a pohárból, amig a gazda kiissza a maga teljes poharát. Én .egv deci bort iszom meg, amig a gazda másfél litert. — Ugyan, öregem — mondtam bosszúsan — nem tudom elképzelni egy vendéglátó gazdáról, hogy eltűrje, ha a vendége csak ennyit iszik. — Mert nem érted a csíziót — felelt állatorvos barátom. — A nagyrécei gazdák is szives emberek. Másról van szó. A nagyrécei menyecskék szörnyűségesen fösvények, azt tartják, hogy a bor eladni való. A gazdák csak akkor ihatnak, amikor vendégük van. Hát ezért kellettem én mert a középiskolákban választott tantárgyként egyre többen tanulják a franciát. A bölcsészettudományi kar diákjai a frapcia nyelvet és irodalmat, akárcsak a többi modern nyelvet második tantárgyként választják. A két választott tantárgyon kívül filozófiára, társadalmi tudományra, pedagógiára (módszertan, lélektan, stb.) is tanítják a hallgatókat. Az egyetemi hallgatók ahhoz, hogy gondtalanul tanuljanak: tanulmányi ösztöndíjban, rendszeres szociális támogatásban (diákszálló, háromszori menzai étkezés), rendkívüli segélyben, Népköztársasági Egye térni és Főiskolai Ösztöndíjban és egyéb ösztöndíjban részesülnek. Némely szakon, igy franciánr angolon, németen, stb. úgynevezett levelező oktatás is folyik, amelyben dolgozók vesznek részt. A levelező tagozaton a tanulmányi idő hat év. A diákok érzésüknek és képességüknek megfelelően választják ki, hogy melyik nemzet nyelvét és irodalmát kívánják megtanulni s tanitani. A bölcsészettudományi karon a hallgatókat úgy képzik ki, hogy méltón képviseljék annak a népnek kultúráját, amelynek nyelvét s irodalmát megszerették. Ják Sándor annyiszor, mint vendég. Persze az asszonyok azt hiszik — ahogy neked is, mondták — hogy én. borissza vagyok. Pedig az én részemet is a férjük issza meg, ők berúgnak, én józan maradok. Kóródi József HÁROMSZOR ANNYI KÖNYV készül jelenleg magyar országon, mint 1938-ben. Nyomdaiparuk nemzetközi szinten is megállja a helyét. A hároméves tervben 89 milliós beruházással fejlesztik a nyomdaipart. • A MEZŐGAZDASÁGI SZAKFILMEKET az elmúlt két hónap alatt tízezren nézték meg Heves megyében. © A VI. KERÜLETI Vendéglátóipari Vállalat végezte ebben az évben a legjobb munkát a talponállók megszüntetése terén. A fővárosban a jövő esztendőben egyre-másra csukják be kapuikat a rossz emlékű italboltok és helyükben kisvendéglők, borozók nyílnak. SZERELIK a Wilhelm Pieck-gyár csillagászati látcsövét. A gyári szakkör ötszázszoros nagyítású tükrös csillagászati látcső alkatrészeit készítette el kétévi munkával. A 300 mm átmérőjű tükröt és egyéb optikai felszerelést a budapesti Uránia Csillagvizsgáló adta a gyár amatőr csillagászainak. ÚJJÁSZÜLETIK BUDAPEST legnagyobb “múzeuma”: A VÁR. Zegzugos utcáiban mindennap több cs több az állvány az épületek körül é- tcbb az olyan helyreállított épület is, amely az; ódon külső' alatt uj, korszerű lakásokat rejt. íme, egy a sok közül, a mügö/íe levő házakat még állvány erdő borítja •
