Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-22 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 22, 1959 ^ ^ v v ^ w w ▼ t y y ▼ "<r ■■r 'v w v ▼ rv1? -r t't ▼ '▼ V *r w ▼ ■* ~V ▼"■r ■y--^-'^i'V"l|,<lr~,r''..v-'<r,'.^r^~^,"v.' ▼'■ | Munkásmozgalom ^ A A A A. A A. A, A. A, A A ,<*> A. .A, A A. .A. A., A-A^A-A, AA A. APA. A i> ^ A A. A A A “VALUS” AZ OLAJMÁGNÁSOA SZOLGÁLATÁBAN A vasutas szakszervezetek heti közlönye, “Labor”, a január 10-iki lapszámában megjelent cikkben leleplezi a “Christian Economics” kéthetenként megjelenő kiadványt, amely a Szentirás kitételeivel támadja meg mindazokat a gazdasági és társadalmi előnyöket, amelyeket az amerikai munkásság szakszervezetei utján kiharcolt magának, sőt, nem kiméli a szakszervezetek létjogosultságát sem. A “Christian Economics” a Christian Freedom Foundation szervezet lapjaként jelenik meg, Howard E. Kerschner szerkesztésében. A “Labor” már egyidőben leleplezte a fenti közlönyt, amikor az a vasutasok munkaviszonyait “tollaságynak” nevezte, (már minthogy olyan kényelmet szolgáltatnak a nehezen dolgozó vasutasoknak) és azokat a keresztény tanokkal ellentéteseknek tüntette fel. A “Christian Economics”-ot sok lelkész olvassa anélkül, hogy tudná, kik is támogatják anyagilag ezt a közlönyt. Ezért a “Labor” megírta a közlöny hátterét, ahogyan azt Ralph L. Roy, metodista lelkész és iró “Apostles of Discord” (Vi- szálvkodás apostolai) című könyvében ismertette. Eszerint, a Sun Oil társaság feje, J. Howard \ Pew, aki ezenkívül bankigazgató, egy hajóépitési vállalatnak, az Am. Petroleum Intézetnek és a Presbitériánus Egyház Gyülekezetének igazgatója n±''í'b'nak gondnoka is,) szóval iparés vallásérdekeltségeknek ezen dúsgazdag és nagyhatalmú tagja, Kershriernek, egy volt gyárosnak, 50,000' dolláros csekket adott 1950-ben, hogy megindítsa a közlönyt. Ezenkívül Mr. Pew anyagilag biztosítja, azaz magára vállalja a Claris tran Freedom Foundation költségvetésének nagy részét. Ejt lehetővé teszi Kershnernek, hogy közlönyét ingyen küldje több, mint 175,000 protestáns lelkésznek és másoknak, kiknek névsora egyre nő, a könyv Írója szerint már meghaladta a 200,000-t. Ezenkívül Kershner a napi- és hetilapok százaiba “prédikációs” rovatot helyez el. Csak természetes, hogy ezek a “szentbeszédek” Mr. Pew gazdasági és politikai nézeteit tükrözik 'vissza, aki a szélsőséges republikánus politikusok választási költségeihez is mindig bőségesen hozzájárul. Mit mond a Szentirás? A “Labor” szemléltetőnek ismerteti a “Christian Economics” december 9-iki vezércikkét, amelv a biblia tilalmainak megsértéseként állítja be a “jóléti államot” és “szocializmus”-nak bélyegzi azt. És mik azok a sátáni bűnök, mélyek elkövetésével a “jóléti állam” megsértette a Szentirást és egyenesen a “szocializmus” ördögi birodalmába vezeti ezt a szerencsétlen országot? Minden szent lélek vessen magára keresztet mialatt ezeket olvassa : A munkabér-emelések, melyeket kényszerszervek (szakszervezetek) erőszakoltak ki, házbér- korlátozás, amit “a háziurak tulajdonának elkobzása” kegyetlen eljárásának nevez, munkaviszonyok megjavítása; ez “featherbedding”, (tollas- ágy), ami -szintén a magántulajdon-eltulajdonítás bűncselekményhez tartozik, TVA, a kormányse- gitséggel felépített, köztulajdont képező víztároló és óriási területet villanyerővel ellátó müvek, kormányhozzájárulással felépített lakóházak, általában minden kormányhozzájárulást, ami szükségben szenvedők megsegítését célozza, a gazdagok “meglopásának” minősít, — és igy tovább. Kershner egy kalap alá veszi a “jóléti államot, szocializmust, kormánvbeavatkózást, kormány- gazdasági segélynyújtást, kommunizmust, fasizmust” és valamennyire azt mondja, hogy “önző próbálkozás egymás vagyonának elkobzására”. A vezércikk ezzel fejezi be: “Ez az a sátáni erő, amely modern világunkat darabokra tépi.” A szakszervezeteknek külön cikket szentel ugyanaz a szám. Ebben a szakszervezetek célkitűzését jellemzi vallásellenesnek. A vállalatok problémáiért őket teszi felelőssé.- Egy másik számban Keshner a szakszervezetek elleni tiltóparancsokat korlátozó törvényeket, a szervezett üzemeknek megszüntetését, a piketelők számának korlátozását, a szimpátiasztrájkot, bojkottok törvénytelenitését és más szakszervezeti megkötéseket követel. A “Labor”-nak igaza van, amikor leleplező cikkét azzal fejezi be, hogy a vallásos burokban beadott méreg sokakat megtéveszthet, de tudnák csak, hogy ezt a propagandamaszlagot az olajmágnás Pew pénze teszi lehetővé, akkor az olvasó annak venné ami valójában: a kizsákmányoló monopóliumok és azok szolgálatában álló lakájok munkás- és haladás-ellenes méregkeverésének. Ismét eiBsSkedslbsR a üi^iáanéíküilség A Munka- és Kereskedelemügyi Minisztérium jelentése szerint, 1958 decemberében újra emelkedett — a hivatalos adatok szerint 4,108,000-re — a munkanélküliek száma.- Az év végén ugyan hagyományosan sok munkás veszti el munkáját, ebben az esetben azonban ez viszonylagosan sokkal nagyobb arányban történt. 700,000 munkást bocsátottak el állásából. Ezek egy része az ünnepi hetek szezonmunkásaiból áll, egyrésze pedig a rossz időjárás miatt külső munkából elbocsátott alkalmazott. 50,000' gyári munkás vesztette el munkáját. Munkanélküli biztosítást huzó munkások száma december 27-én zárult héten 285,800-al szaporodott, összesen 2,233,700-ra. A január 3-án zárult héten újabb 454,000 munkanélküli folyamodott biztosításért. Áttekintve az 1958-as évet, a jelentés megálla- .pitja, hogy a helyzet általában javult a recesszió mélypontpa óta, egyes foglalkozási ágakban a javulás lassúbb. Ilyen pl. a bányászat, gyári termelés és a közlekedési ipar. A munkások na- gyobbszámu visszahelyezése főleg az autóiparban és az acéltermelésben történt. U| tárgyalást kérnsR A clevelandi Taft-Hartley összeesküvési per áldozatai, Fred és Marie Haug októberben uj tár* gyalást kértek azon az alapon, hogy a vád főta- nuja, Fred Gardner, hamis tanú, megrögzött hazug, bigamisfa és katonaszökevény és hogy a vádügyész tudatosan elhallgatta ezeket a tényeket a tárgyaláson. Ezen utóbbi tényre alapozva, decemberben módosították előbbi kérelmüket és teljes felmentésüket- kérték a biróságból. Gardner a tárgyaláson azt is letagadta, hogy még 1955-ben jelentett a vádlottakról az FBI- nak, csak az 1956-os jelentést említette meg és igy lehetetlenné tette, hogy az előbbi jelentésének adataival szembesítsék őt a védőügyvédek keresztkérdésekkel. A december 15—18 között megtartott kihallgatáson a Gardner-re vonatkozó vádak beigazolódtak. A kihallgatást tartó szövetségi biró, Weick, — ugyanaz, aki az első tárgyalást vezette — a Plaug-ék kérelmére vonatkozó döntést egyelőre elhalasztotta. Ohrplar shreghlánytan szived Detroitban a Chrysler .Corporation bejelentette, hogy a pittsburghi üveggyári munkások több, mint 100 napos sztrájkja következtében kénytelen üzemeiben a munkát leállítani. A detroiti Plymouth üzemén kívül az Evansville, Ind. és a Newark, Delaware-i üzem is érintve van. Három másik detroiti üzeme, ahol a Dodge, Chrysler és az Imperial kocsikat állítják össze, úgyszintén a los-angelesi összeállító üzeme e héten csak két napot fog dolgozni és ha az üvegesek sztrájkja tovább tart, akkor szintén lezár. A Ford Motor és az American Motor gyárak az üvegsztrájk hosszú kimenetele miatt másutt szerzik be üvegszükségletüket. A vasúttársaságok materei Az automobil valamint a repülőgépek mind nagyobb arányú felhasználása személy- és teherszállításra azt a közérzetet teremtette meg a vasúttársaságok vezetőinél, hogy nem csinálnak elég profitot. Panaszkodnak is sokat és egyes vonalak lezárásával fenyegetőznek, igy a kormánytól szubvenciót, anyagi segítséget revolvereznek ki, amellett, hogy engedélyt kapnak arra, hogy a vasúti jegyek árát néha-néha emelhessék. Az idevezető manőverezéseikben nem tartózkodnak attól sem, hogy bizonyos módszerekkel megtagadják a vasútvonal használatát az arraszoruló utasoktól, hogy igy igazolják, hogy a vasútvonal utashiányban szenved és annak fenntartása roppant pénzveszteséggel jár a vasúttársaságnak. Miután a korporációk profitjának biztosítását elsőrendű felelősségének tartja, a kormány siet az adófizetők pénzével ennek a felelősségének eleget tenni. Nincs jegy — üres a vonat A Southern Pacific az ország egyik legnagyobb vasuttársulata, mely leginkább a Chicagótól nyugatra eső országrészt uralja. Ezt leplezte le Dr. Harold E. Ritter, Glenburn, Calif.-i lakos felesége, a vasutas szakszervezetek törvényhozói megbízottjához, W. H. Turner-hez, Klamath Fallsra irt levelében. Az S. P. Shasta Daylight nevű vonalág vezetőségének ténykedéseit ismerteti, amelyekkel a vonal rendes utasait igyekezett távoltartani a vasút használatától. Mrs. Ritter saját férje és barátai többszöri tapasztalatairól ír, amikor a jegyirodában nem adtak el nekik jegyet, azzal a magyarázattal, hogy a vonatban- minden hely elkelt. Az illetők sokszor jegy nélkül szálltak fel a vonatra, remélve, hogy útközben helyet találnak és a vonatot félig üresen találták. A vasúttársaságok az Interstate Commerce Commissionhoz beadott panaszaikban veszteségeik egyrészéért a vasúti munkások szakszervezeteit teszik felelőssé, mert túlságosan “magas” munkabéreket és “tulkényelmes” munkaviszonyokat harcoltak ki tagjaiknak. A Vasúti Munkások Vezetőinek Szövetsége szintén beadvánnyal fordult az ICC-Kez, amelybeh vádolta a munkáltatókat, hogy hamis benyomást igyekeznek kelteni a közönségben azzal, hogy a munkásokra hárítják a felelősséget problémáikért. A szakszervezetek beadványa számadatokkal bizonyította a vasúttársaságok állításainak valótlanságát. Nem állja meg a helyét az, hogy a vasúti szolgálatra csak elenyészően van szükség, mert a forgalom az utóbbi években is emelkedést mutatott, ezzel szemben a munkások munkabérének emelkedése jóval alulmaradt. Mig a vasúti munkások kenyerükért és megélhetésükért küzdenek, addig a vasúttársaságok nagyobb és még nagyobb profitot követelnek. Nekik enélkül mit sem ér az élet. leüßsIR a nokst WASHINGTON. — Miss Betty Lou Raskin, a John Hopkins University egyik tudósa, azt állítja, hogy az Egyesült Államokban dacára a tudósok hiányának, még mindig mellőzik a nőket. Ennek oka ,az, mondja Miss Raskin, hogy a rádió, a TV, az újságok s más kommunikációs intézmények a Madison Ave. (hirdetések) nyomására a nőkben inkább a mink kabátok iránti szeretetet és bámulatot keltik fel a laboratóriumokban használt-egyszerű fehér kabátok helyett. Ennek következtében a nők szellemi tehetsége kárba vész. I " A Legu jabbkori Történeti Muzeum a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára 1959 márc. 21-re EiLÉtociáLLiTás? készít Ez alkalomból a muzeum kéri mindazokat, akiknek a Magyar Tanácsköztársaság történetével kapcsolatom Írásos vagy tárgyi emlékeik vannak, a Tanácsköztársaság valamelyik jelentős eseményében résztvettek, a Vörös Hadseregben harcoltak, anyagaikat vagy visszaemlékezéseiket juttassák a múzeumhoz, vagy erről értesítést küldjenek Legujabbkori Történeti Muzeum Budapest, V., József nádor tér 7, vagy a Magyar Szó kiadóhivatalához
