Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-18 / 25. szám
Thursday, June 18, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ami Amerikának nagyon kell Mit mondanak a képviselők, szenátorok és miniszterek az Egyesült Államok jelenlegi legnagyobb szükségletéről? Irta: GERÉB JÓZSEF Évtizedekkel ezelőtt szinte naponként hallottuk azt a kijelentést, hogy amire Amerikának nagy szüksége van, az az “ötcentes jó szivar”. Idők változásával azonban ugylátszik Amerika szükséglete is igen megváltozott. Legalább is azt mutatják az alábbi hírek, amelyekben képviselők, szenátorok, miniszterek és egyéb magas állású kormányhivatalnokok nyilatkoznak arról, jelenleg mire is van legnagyobb szüksége az Egyesült Államoknak ? WASHINGTON. — A képviselőház költségvetési bizottsága előtt W. P. Rogers igazságügyi miniszter azt a kijelentést tette, hogy amire Amerikának most a legégetőbb szüksége van, az néhány szövetségi börtön. Attorney General Rogers elmondotta, hogy az Egyesült Államok már 20 éve nem építtetett szövetségi börtönt, igy a jelenlegi ilyen börtönök nemcsak elavultak, hanem már nagyon elégtelenek is, mert a szövetségi bűnözők száma egyre szaporodik. Rogers igazságügyi miniszter az uj szövetségi börtönök céljára 9,750,000 dollár megszavazását kérte. Rogers kiemelte, hogy különösen nagy szükség van olyan tipusu börtönök építésére, mint a kaliforniai Alcatraz, ahová csak a legveszélyesebb rabokat viszik. Amerika Hangja WASHINGTON. — A képviselőház egyik albizottságának a vezetője, John J. Rooney (D. N. Y.) képviselő úgy véli, hogy amire Amerikának most legnagyobb szüksége van, az Amerika Hangja (Voice of America) rádióhálózat 50 százalékos megnagvobbitása. Rooney képviselő az errevonatkozó adatait a U. S. Information Agency vezetőjétől, George V. Allentől nyerte. Allen ugyanis nagy fájdalommal jelentette, hogy a szovjet rádió hálózat erősbödé- se folytán Európa, Ázsia és Afrika népei már nem igen hallgatják Amerika Hangját, mert azt a szovjet és azzal rokon rádió hálózat leadásai elnyomják. Allen és a Voice of America igazgatója, Henry Loomis tehát 40 millió dollárt kérnek részben uj leadó állomások létesítésére, részben pedig a meglévők megerősítésére. A Voice of America rádió hálózatot eddig “magán intézménynek” mondották, amelyet közadományokból tartanak fenn. Az ily adományok ugylátszik annyira leestek, hogy most Loomis és Allen a kongresszustól kérnek 40 millió dollárt, amit minden valószínűség szerint meg is fognak kapni. Erre annyira számítanak, hogy a kongresszusi albizottság elé terjesztett tervük szerint 1) a Földközi-tenger keleti partvidékére építenek majd egy igen erős állomást. 2) A Csendes-óceán nyugati szigeteinek valamelyikén olyan állomást akarnak építeni, ahonnan a “vörös” Kina legnagyobb részét elérik. 3) Afrikában a Közép-Kelet elérésére kell egy nagy állomás és 4) Európa nyugati partvidékén kell két olyan erős állomás, amelyről elérhetik a Szovjetunió és a szomszédos népköztársaságok legnagyobb részét. Loomis és Allen úgy vélik, hogy a kért 40 millió dollárral és a már eddig adott 27 millióval kielégíthetik az Egyesült Államok eme legnagyobb szükségletét. H alálsugarak WASHINGTON. — Amire Amerikának jelenleg legnagyobb szüksége van, — mondotta Dr. Herbert F. York, az Egyesült Államok katonai kutató (research) intézetének igazgatója, — az olyan sugarak, amikkel elfoghatnánk, vagy felrobbanthatnánk a távlövegeket. Dr. York ismertette a képviselőház “Space Committee” nevű albizottságával, hogy a távlövegeket a katonai tudomány igen gyorsan fejleszti. Ma már az Egyesült Államok több ezer mérföldre el tud lőni olyan távlöveget, amelyik atom- vagy hidrogénbombát visz magával. Miután feltételezhető, hogy az ellenségnek is lesz ilyen távlövege, azért amire Amerikának most a legnagyobb szüksége van, az valami olyan fegyver, amivel a távlövegeket el lehet pusztítani. Erre a célra most a “halálsugarakat” gondolják kidolgozhatónak. Mert eddig még csak az eszme született meg j annak kidolgozására, a kísérletekre pénz kell, méghozzá legalább is 100 millió dollár, amit persze a kongresszusnak kell megszavazni. Az egyik képviselő megkérdezte, hogy mi lesz, ha az ellenség is “feltalálja” a halálsugarakat, mint ahogyan eddig feltalálta a nagy bombázó gépeket, az atom- és hidrogénbombát, a távlövegeket, stb., stb. ? Dr. York megnyugtatta a kiváncsi képviselőt, hogy abban az esetben az amerikai tudósok majd kutatni fognak valami uj fegyver után, amivel el lehet pusztítani a halálsugarakat. Militarista aratás WASHINGTON. — Alfred Santangelo (D. N. Y.) képviselő úgy tartja, hogy Amerikának olyan törvényre van legnagyobb szüksége, amely eltiltaná katonai rendelésektől oly cégeket, amelyek admirálisokat, generálisokat, vagy másféle ma- gasrangu rezervába ment katonatiszteket alkalmaznak. A Santangelo által benyújtott törvény- javaslat szerint a nyugalomba ment katonatisztek a haderőtől való kiléptüktől számított öt évig nem vállalhatnak tisztséget ipar-, vagy kereskedelmi vállalatoknál, vagy ha vállalnak, az ilyen cégek nem kaphatnak katonai rendeléseket. A tények azt bizonyítják, mondja ez a képviselő, hogy az ily “high brass” (magasrangu katonatiszt) valójában csak kijáró a sok milliós hadirendelések elnyerésére. Egy kis profit WASHINGTON. — Szenátor Jolin Sparkman (D. Alá.) és Martha Griffiths (D. Mich.) képviselőnő úgy tartják, hogy amire Amerikának most legnagyobb szüksége van, az egy olyan törvény, amely végetvet a jelenlegi verseny nélküli “cost — plus” rendelési módszernek. Jelenleg ugyanis a legtöbb hadi rendelésre nem kérnek ajánlatokat az olyan cégektől, amelyek a szóbanforgó áru elkészítésére képesek, hanem minden verseny nélkül kiadják egy olyan cégnek, amelyiknek jó “kijárója” volt. A rendelést kapó cég aztán benyújtja a számláját, amelyben megírja, hogy mibe került a rendelt áru elkészítése, amihez aztán a kormány automatikusan hozzáteszi az előzetesen kiszabott “plus” profitot. Nyilvánvaló, hogy minél többe kerül az áru, annál nagyobb a “plus”, vagyis a szállító cég profitja is. Sparkman szenátor felsorolt eseteket, amikor a Navy részére a Westinghouse Co. a “cost-plus” alapon $277.44-t számított bizonyos géprészért, amit az árajánlat kérés (bid) mellett a michigani Royal Oak, Glover Bear Co.-tól $27.50-ért (kevesebb, mink eg.v-tized áron) kapták meg. Olyan sok ilyen eset van, — mondotta Mrs. Griffiths képviselőnő, hogy ha végetvetnének a cost-plus rendszernek és minden hadirendelést árajánlat kéréssel adnának ki, akkor 41 billió hadi kiadásból 7 billiót meg lehetne takarítani. Másszóval a máskülönben nagyon hazafias hadigyárosok és szállítók legalább 7 billióval többet számítanak, mint a méltányos profit megkívánná, hiszen a versennyel nyert rendelésbe is beszámítják a jó profitot. Ezért Sparkman szenátor és Mrs. Griffiths képviselőnő együttesen beadták azt a törvényjavaslatot, amely eltiltaná a “cost-plus” rendszert. Azonban a két törvényhozó nem meri állítani, hogy bíznak javaslatuk megszavazásában. Amire igazán szükség van A fentebb felsorolt hírek mutatják, hogy amire Amerikának ma igazán szüksége van, az, HOGY VESSENEK MÁR EGYSZER VÉGET ENNEK AZ ÖRÜLETES FEGYVERKEZÉSNEK! A FÖLDTUDÓSOK (geológusok) számításai szerint 400 millió évre lehetett szükség, amig a Gunnison folyó a Black Canyont (Fekete völgyet) kivájta. A Canyon meredek falai 3 ezer láb magasságban emelkednek. A hires Canyon Colorádó- ba«r van, VILÁGOSÍTSUK fel a népet és a zsarnokság, az elnyomatás eltűnik a világosság nyomában. Thomas Jefferson Egy a kilenc közül Minni jean Brown egyike annak a kilenc néger tanulóknak, akik 1957-ben beiratkoztak a Little Rock High Schoolba. A little-rocki iskolát inkább bezárták az ottani fajgyűlölők, semmint eleget tegyenek az ország törvényének, amely a fehér és néger tanulók közös oktatását rendelte el. . Minni jean Brown még a lezárás előtt elkerült Little Rockból. A fehér tanulók egy megmételyezett csoportja állandóan üldözte a tanulni vágyó barnabőrü fiatal lányt. Kétszer is összerugdosták, az étkezőben levest öntöttek nyakába, az egyik leány kézitáskájával fejbevágta és állandóan csuf- nevekkel illették. Mig egyszer Minniejean türelmének végeszakadt és szembefordulva támadójával “white trash”-nek (fehér szemét) nevezte. Ezért kizárták az iskolából. A newyorki New Lincoln High School ösztöndíjat ajánlott fel Minnijeannek, aki ezután kellemes és barátságos környezetben, a többi fehér és néger tanulóval egyenlő jogú bennlakóként folytatta tanulmányait. E héten érettségizett boldogan és büszkén. őt ünnepelte mindenki. A fényképészek köréje sereglettek. Édesanyja eljött e nagy napra Little Rock-ból, hogy leányával együtt örüljön. Minniejean a meghatottságtól zokogva ölelte majmához. Az iskolaigazgató külön beszéd kíséretében adta át neki diplomáját. Reményét fejezte ki, hogy az itt tapasztalt szeretet és megértés továbbra is osztályrésze lesz. Minnijean Brown a nyarat Little Rockon fogja tölteni. Szeptemberben visszajön és ápolónői tanfolyamon folytatja kiképzését. Sikerek és sikertelenségek A két majom — Able és Baker — sikeres űrutazása után az Air Force egy kísérlete négy fekete egérrel csődöt mondott. Az egereket a Discoverer III. rakétában indították útnak azzal a céllal, hogy kb. 26 órai földkörüli pályafutás után az egereket tartalmazó tokot visszahozzák a földre. Néhány óra múlva az Air Force bejelentette, hogy a Discoverer III. hibás gépezete miatt nem került pályába, sőt nyomaveszett. Hétfőn sikeres sikló leszállást végzett az X-15 rakéta repülőgép. A kísérletet Kalifornia Mojave sivatagában végezték. Egy B-52-es “anya”-repülő engedte útjára 30,000 láb magasságból és hét mérföldet utazott kb. 500 mérföld sebességgel mielőtt leszállóit egy kiszáradt tó kiterjedt területén. A kormánykeréknél Scott Crossfield kísérleti pilóta ült. A rakétarepülő négy évi kísérlet eredménye, amely eddig 120 millió dollárba került. Lövedékkel szállított posta Florida partvidékétől 100 mérföld messzeségben, az Atlanti-ócenánon egy tengeralattjáró fedélzetéről a Regulus nevű irányított lövedékkel 3,000 levelet szállítottak partra e héten. A Regulus pilóta nélküli bombázó, amely távirányítás sál 600 mérföldes sebességgel repül. A U. S. Ber- bero tengeralattjáróról a Jacksonville, Fla.-ban levő tengerészeti és légi állomásra irányították. A kísérlet alapján a postahivatal a jövőben szállítmányokat akar végezni az országon belül. Béremelést kaptak a tümunkások Az American Clothing Workers-hez tartozó 100,000 tümunkás, akik férfiingeket és más vászonruházatot készítenek, béremelést és más javításokat kaptak a szakszervezet és a gyárosok között létrejött megegyezés alapján. Az 1961 junius végéig érvényben levő munkaszerződés “újra áttekintési” szakasza (reopener) tette lehetővé a kb. óránkénti 10 centre menő javitáspr kát. A “csomagos egyezmény” 7.5 cent órabéremelést és a jóléti és biztosítási alapokra való befizetések emelését tartalmazza. Akroni gumimunkások sztrájkja Akronban a gumimunkások április 16-án megkezdett sztrájkja még mindig tart. A Firestone Tire & Rubber Co. 18,000 munkása és B. F. Goodrich Co. 44,000 munkása az uj munkaszerződés ü bizonyos követelései felett sztrájkol. A kérdéses t pontok a nyugdij, a vakációk beosztása, a darab- , számos munka és a panaszok elintézése. Tárgya- ] lások a szakszervezet és a munkáltatók képyise- . lői között Clevelandban folynak. ! _____5_
