Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-18 / 25. szám

Thursday, June 18, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ami Amerikának nagyon kell Mit mondanak a képviselők, szenátorok és miniszterek az Egyesült Álla­mok jelenlegi legnagyobb szükségletéről? Irta: GERÉB JÓZSEF Évtizedekkel ezelőtt szinte naponként hallottuk azt a kijelentést, hogy amire Amerikának nagy szüksége van, az az “ötcentes jó szivar”. Idők vál­tozásával azonban ugylátszik Amerika szükség­lete is igen megváltozott. Legalább is azt mutat­ják az alábbi hírek, amelyekben képviselők, sze­nátorok, miniszterek és egyéb magas állású kor­mányhivatalnokok nyilatkoznak arról, jelenleg mire is van legnagyobb szüksége az Egyesült Ál­lamoknak ? WASHINGTON. — A képviselőház költségve­tési bizottsága előtt W. P. Rogers igazságügyi miniszter azt a kijelentést tette, hogy amire Amerikának most a legégetőbb szüksége van, az néhány szövetségi börtön. Attorney General Ro­gers elmondotta, hogy az Egyesült Államok már 20 éve nem építtetett szövetségi börtönt, igy a jelenlegi ilyen börtönök nemcsak elavultak, ha­nem már nagyon elégtelenek is, mert a szövetségi bűnözők száma egyre szaporodik. Rogers igazságügyi miniszter az uj szövetségi börtönök céljára 9,750,000 dollár megszavazását kérte. Rogers kiemelte, hogy különösen nagy szükség van olyan tipusu börtönök építésére, mint a kaliforniai Alcatraz, ahová csak a legve­szélyesebb rabokat viszik. Amerika Hangja WASHINGTON. — A képviselőház egyik albi­zottságának a vezetője, John J. Rooney (D. N. Y.) képviselő úgy véli, hogy amire Amerikának most legnagyobb szüksége van, az Amerika Hangja (Voice of America) rádióhálózat 50 szá­zalékos megnagvobbitása. Rooney képviselő az errevonatkozó adatait a U. S. Information Agency vezetőjétől, George V. Allentől nyerte. Allen ugyanis nagy fájdalommal jelentette, hogy a szovjet rádió hálózat erősbödé- se folytán Európa, Ázsia és Afrika népei már nem igen hallgatják Amerika Hangját, mert azt a szovjet és azzal rokon rádió hálózat leadásai elnyomják. Allen és a Voice of America igazgatója, Henry Loomis tehát 40 millió dollárt kérnek részben uj leadó állomások létesítésére, részben pedig a meg­lévők megerősítésére. A Voice of America rádió hálózatot eddig “ma­gán intézménynek” mondották, amelyet közado­mányokból tartanak fenn. Az ily adományok ugy­látszik annyira leestek, hogy most Loomis és Al­len a kongresszustól kérnek 40 millió dollárt, amit minden valószínűség szerint meg is fognak kapni. Erre annyira számítanak, hogy a kongresszusi albizottság elé terjesztett tervük szerint 1) a Földközi-tenger keleti partvidékére építenek majd egy igen erős állomást. 2) A Csendes-óceán nyugati szigeteinek valamelyikén olyan állomást akarnak építeni, ahonnan a “vörös” Kina legna­gyobb részét elérik. 3) Afrikában a Közép-Kelet elérésére kell egy nagy állomás és 4) Európa nyugati partvidékén kell két olyan erős állomás, amelyről elérhetik a Szovjetunió és a szomszédos népköztársaságok legnagyobb részét. Loomis és Allen úgy vélik, hogy a kért 40 mil­lió dollárral és a már eddig adott 27 millióval ki­elégíthetik az Egyesült Államok eme legnagyobb szükségletét. H alálsugarak WASHINGTON. — Amire Amerikának jelen­leg legnagyobb szüksége van, — mondotta Dr. Herbert F. York, az Egyesült Államok katonai kutató (research) intézetének igazgatója, — az olyan sugarak, amikkel elfoghatnánk, vagy fel­robbanthatnánk a távlövegeket. Dr. York ismertette a képviselőház “Space Committee” nevű albizottságával, hogy a távlö­vegeket a katonai tudomány igen gyorsan fejlesz­ti. Ma már az Egyesült Államok több ezer mér­földre el tud lőni olyan távlöveget, amelyik atom- vagy hidrogénbombát visz magával. Miután feltételezhető, hogy az ellenségnek is lesz ilyen távlövege, azért amire Amerikának most a leg­nagyobb szüksége van, az valami olyan fegyver, amivel a távlövegeket el lehet pusztítani. Erre a célra most a “halálsugarakat” gondol­ják kidolgozhatónak. Mert eddig még csak az eszme született meg j annak kidolgozására, a kí­sérletekre pénz kell, méghozzá legalább is 100 millió dollár, amit persze a kongresszusnak kell megszavazni. Az egyik képviselő megkérdezte, hogy mi lesz, ha az ellenség is “feltalálja” a halálsugarakat, mint ahogyan eddig feltalálta a nagy bombázó gépeket, az atom- és hidrogénbombát, a távlöve­geket, stb., stb. ? Dr. York megnyugtatta a ki­váncsi képviselőt, hogy abban az esetben az ame­rikai tudósok majd kutatni fognak valami uj fegyver után, amivel el lehet pusztítani a halál­sugarakat. Militarista aratás WASHINGTON. — Alfred Santangelo (D. N. Y.) képviselő úgy tartja, hogy Amerikának olyan törvényre van legnagyobb szüksége, amely eltil­taná katonai rendelésektől oly cégeket, amelyek admirálisokat, generálisokat, vagy másféle ma- gasrangu rezervába ment katonatiszteket alkal­maznak. A Santangelo által benyújtott törvény- javaslat szerint a nyugalomba ment katonatisz­tek a haderőtől való kiléptüktől számított öt évig nem vállalhatnak tisztséget ipar-, vagy kereske­delmi vállalatoknál, vagy ha vállalnak, az ilyen cégek nem kaphatnak katonai rendeléseket. A tények azt bizonyítják, mondja ez a képvi­selő, hogy az ily “high brass” (magasrangu ka­tonatiszt) valójában csak kijáró a sok milliós hadirendelések elnyerésére. Egy kis profit WASHINGTON. — Szenátor Jolin Sparkman (D. Alá.) és Martha Griffiths (D. Mich.) kép­viselőnő úgy tartják, hogy amire Amerikának most legnagyobb szüksége van, az egy olyan tör­vény, amely végetvet a jelenlegi verseny nélküli “cost — plus” rendelési módszernek. Jelenleg ugyanis a legtöbb hadi rendelésre nem kérnek ajánlatokat az olyan cégektől, amelyek a szóbanforgó áru elkészítésére képesek, hanem minden verseny nélkül kiadják egy olyan cégnek, amelyiknek jó “kijárója” volt. A rendelést kapó cég aztán benyújtja a számláját, amelyben meg­írja, hogy mibe került a rendelt áru elkészítése, amihez aztán a kormány automatikusan hozzá­teszi az előzetesen kiszabott “plus” profitot. Nyilvánvaló, hogy minél többe kerül az áru, an­nál nagyobb a “plus”, vagyis a szállító cég pro­fitja is. Sparkman szenátor felsorolt eseteket, amikor a Navy részére a Westinghouse Co. a “cost-plus” alapon $277.44-t számított bizonyos géprészért, amit az árajánlat kérés (bid) mellett a michigani Royal Oak, Glover Bear Co.-tól $27.50-ért (keve­sebb, mink eg.v-tized áron) kapták meg. Olyan sok ilyen eset van, — mondotta Mrs. Griffiths képviselőnő, hogy ha végetvetnének a cost-plus rendszernek és minden hadirendelést árajánlat kéréssel adnának ki, akkor 41 billió hadi kiadás­ból 7 billiót meg lehetne takarítani. Másszóval a máskülönben nagyon hazafias ha­digyárosok és szállítók legalább 7 billióval töb­bet számítanak, mint a méltányos profit megkí­vánná, hiszen a versennyel nyert rendelésbe is beszámítják a jó profitot. Ezért Sparkman szenátor és Mrs. Griffiths képviselőnő együttesen beadták azt a törvényja­vaslatot, amely eltiltaná a “cost-plus” rendszert. Azonban a két törvényhozó nem meri állítani, hogy bíznak javaslatuk megszavazásában. Amire igazán szükség van A fentebb felsorolt hírek mutatják, hogy ami­re Amerikának ma igazán szüksége van, az, HOGY VESSENEK MÁR EGYSZER VÉGET ENNEK AZ ÖRÜLETES FEGYVERKEZÉS­NEK! A FÖLDTUDÓSOK (geológusok) számításai szerint 400 millió évre lehetett szükség, amig a Gunnison folyó a Black Canyont (Fekete völgyet) kivájta. A Canyon meredek falai 3 ezer láb ma­gasságban emelkednek. A hires Canyon Colorádó- ba«r van, VILÁGOSÍTSUK fel a népet és a zsarnokság, az elnyomatás eltűnik a világosság nyomában. Thomas Jefferson Egy a kilenc közül Minni jean Brown egyike annak a kilenc néger tanulóknak, akik 1957-ben beiratkoztak a Little Rock High Schoolba. A little-rocki iskolát inkább bezárták az ottani fajgyűlölők, semmint eleget tegyenek az ország törvényének, amely a fehér és néger tanulók közös oktatását rendelte el. . Minni jean Brown még a lezárás előtt elkerült Little Rockból. A fehér tanulók egy megmételye­zett csoportja állandóan üldözte a tanulni vágyó barnabőrü fiatal lányt. Kétszer is összerugdosták, az étkezőben levest öntöttek nyakába, az egyik leány kézitáskájával fejbevágta és állandóan csuf- nevekkel illették. Mig egyszer Minniejean türel­mének végeszakadt és szembefordulva támadójá­val “white trash”-nek (fehér szemét) nevezte. Ezért kizárták az iskolából. A newyorki New Lincoln High School ösztöndí­jat ajánlott fel Minnijeannek, aki ezután kelle­mes és barátságos környezetben, a többi fehér és néger tanulóval egyenlő jogú bennlakóként folytatta tanulmányait. E héten érettségizett bol­dogan és büszkén. őt ünnepelte mindenki. A fényképészek köréje sereglettek. Édesanyja eljött e nagy napra Little Rock-ból, hogy leányával együtt örüljön. Minnie­jean a meghatottságtól zokogva ölelte majmához. Az iskolaigazgató külön beszéd kíséretében adta át neki diplomáját. Reményét fejezte ki, hogy az itt tapasztalt szeretet és megértés továbbra is osztályrésze lesz. Minnijean Brown a nyarat Little Rockon fogja tölteni. Szeptemberben visszajön és ápolónői tan­folyamon folytatja kiképzését. Sikerek és sikertelenségek A két majom — Able és Baker — sikeres űr­utazása után az Air Force egy kísérlete négy fe­kete egérrel csődöt mondott. Az egereket a Dis­coverer III. rakétában indították útnak azzal a céllal, hogy kb. 26 órai földkörüli pályafutás után az egereket tartalmazó tokot visszahozzák a földre. Néhány óra múlva az Air Force beje­lentette, hogy a Discoverer III. hibás gépezete miatt nem került pályába, sőt nyomaveszett. Hétfőn sikeres sikló leszállást végzett az X-15 rakéta repülőgép. A kísérletet Kalifornia Mojave sivatagában végezték. Egy B-52-es “anya”-repülő engedte útjára 30,000 láb magasságból és hét mérföldet utazott kb. 500 mérföld sebességgel mielőtt leszállóit egy kiszáradt tó kiterjedt terü­letén. A kormánykeréknél Scott Crossfield kísérleti piló­ta ült. A rakétarepülő négy évi kísérlet eredmé­nye, amely eddig 120 millió dollárba került. Lövedékkel szállított posta Florida partvidékétől 100 mérföld messzeség­ben, az Atlanti-ócenánon egy tengeralattjáró fe­délzetéről a Regulus nevű irányított lövedékkel 3,000 levelet szállítottak partra e héten. A Re­gulus pilóta nélküli bombázó, amely távirányítás sál 600 mérföldes sebességgel repül. A U. S. Ber- bero tengeralattjáróról a Jacksonville, Fla.-ban levő tengerészeti és légi állomásra irányították. A kísérlet alapján a postahivatal a jövőben szál­lítmányokat akar végezni az országon belül. Béremelést kaptak a tümunkások Az American Clothing Workers-hez tartozó 100,000 tümunkás, akik férfiingeket és más vá­szonruházatot készítenek, béremelést és más ja­vításokat kaptak a szakszervezet és a gyárosok között létrejött megegyezés alapján. Az 1961 junius végéig érvényben levő munkaszerződés “újra áttekintési” szakasza (reopener) tette le­hetővé a kb. óránkénti 10 centre menő javitáspr kát. A “csomagos egyezmény” 7.5 cent órabér­emelést és a jóléti és biztosítási alapokra való befizetések emelését tartalmazza. Akroni gumimunkások sztrájkja Akronban a gumimunkások április 16-án meg­kezdett sztrájkja még mindig tart. A Firestone Tire & Rubber Co. 18,000 munkása és B. F. Good­rich Co. 44,000 munkása az uj munkaszerződés ü bizonyos követelései felett sztrájkol. A kérdéses t pontok a nyugdij, a vakációk beosztása, a darab- , számos munka és a panaszok elintézése. Tárgya- ] lások a szakszervezet és a munkáltatók képyise- . lői között Clevelandban folynak. ! _____5_

Next

/
Thumbnails
Contents