Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-18 / 25. szám
4 - AMERIKAI MAGYAR SZi Thursday, June 18, 1959 ^ ^ w w ■y',f ^ ^ ^ v'w + w w ir * tt "^r ▼ "^r ^ T’r'T'^yyr Munkásmozgalom RENDŐRBRUTALITÁS A SZTRÁJKOLOK ELLEN Csúnya, botrányos fényképfelvétel éktelenkedett a N. Y. Times junius 10-iki számának első oldalán. Az előtérben gumibotos rendőrök földre- tepert embert bántalmaznak, csak éppen a gumibot suhogása vagy püffenése nem hallik. A felvétel egymás mellett két ilyen jelenetet mutat, mindegyiken négy vagy több rendőr hajol az áldozat fölé. Az áldozatok sztrájkoló kórházi munkások. A fénykép hátterében az egyik oldalon a Central Park lombos fái, a másik oldalon a Fifth Avenue épületei alján a sztrájkolok piketvonalain megrettent férfiak és nők a tanúi a rendőrök brutalitásának. A fénykép nem mutathatja, de az újságcikk beszámol arról, hogy a sztrájkolok nem maradtak abban a megrettent pozícióban, hanem munkástársaik segítségére siettek. Tizenöt percig tartott az utcai harc, amelyben a rendőrbotok ellen a sztrájkolok azokat a botokat használták, amelyekre a sztrájk jelszavak voltak kitűzve. A végén hét sztrájkólót letartóztattak. Öt ellen bűnös támadás, kettő ellen rendetlen magaviselet vádját emelték. A jelenet a Fifth Avenuen a 103 és 106-os utcák környékén történt, ahol két kórház munkásai hetek óta sztrájkolnak jobb fizetésért és a szak- szervezeti képviseletük elismeréséért. Ezen az eéeménydus napon az egyik kórházhoz tartozó orvosi egyetem a levizsgázott tanulói részére évzáró ünnepélyt rendezett. A tanulók és a tanári kar 175 tagból álló csoportja az egyetem 106-ik utcai épületéből a 103-ik utcában levő orvosi akadémiáA Legfelsőbb Bíróság egy határozata fenntartja azon munkások jogát a munkanélküli segélyhez, akiket a társulat az egyik üzemben azért bocsátott el a munkából, mert egy másik üzem munkásai sztrájkolnak és abból kifolyólag a munkában fennakadás állt be. E határozat döntő befolyással lesz 11.000 Ford- munkás munkanélküli biztosítási követelésére arra az időre, amikor a Ford társulat 1953-ban elbocsátotta őket a munkából Michigan államban azért, mert a Canton, O.-ban levő Ford-üzem mun kásainak sztrájkja következtében gépalkatrészek nem álltak, rendelkezésükre. A munkások ragaszkodnak ahhoz a tényhez, hogy önhibájukon kiviil váltak munkanélkülivé és ezen az alapon jár nekik a munkanélküli biztosítás. A Ford-társulat megtagadta munkanélküli minősítésüket, miután egy másik üzem munkásait tette felelőssé helyzetükért. Ugyanis az állami munkanélküli biztosítási alapot a munkáltató hozzájárulása finanszírozza. Ford azzal érvelt, hogy igy rája hárul a sztrájk pénzügyi támogatása. Ipari miinkáskosiferencia Philadelphiában Az AFL-CIO Industrial Union Departmentje junius 15—16-án tartja Philadelphiában harmadik évi konferenciáját a szervezett munkásság és NÉZZE MEG lCÍMKÉJÉT! Nagyon kérjük, hogy nézze meg a lap borítékján a neve felett található dátumot és ha ez 1959 6-nál (junius) korábbi, úgy az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Kérjük, hogy m alábbi szelvény felhasználásával küldje be hátralékát, vagy előfizetését. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Megértettem felhívásukat és mellékelek lapom előfizetésére (hátralékára) ..............-t Név: .............................................................. Cím: ........................................................ ra vonult, ahol nagyobb terem állt rendelkezésükre. A menetnek útközben át kellett lépnie a piket- vonalat és a rendőrök már ott kordont vontak a két csoport közé. A sztrájkoló munkások az orvosnövendékek figyelmét és szimpátiáját akarták magukra vonni, magasan tartották sztrájktáblájukat és hangosan ismételték azok tartalmát: “Nem tudunk 32 dolláros fizetésből megélni”! és “Mi nem tudjuk gyermekeinket egyetemre küldeni!” stb. Egy néhány sztrájkoló csatlakozott a menet végéhez és amikor többen is ezt akarták tenni, akkor a rendőrök munkába álltak. A vizsgáló bizottság jelentése Épp ebben az időben tette meg jelentését az a bizottság, melyet Wagner newyorki polgármester a sztrájk körülményeinek megvizsgálásával és a helyzet megoldását célzó javaslatok megtételével bízott meg. A megtett javaslatok egyik fél számára sem voltak kielégitőek. A kórházak képviselői hidegen fogadták azt, hogy “a munkások képviselet utján tárhassák fel panaszaikat”, viszont a sztrájkot vezető szakszervezet nem tartotta elégségesnek azt az ajánlatot, hogy “kollektiv tárgyalás folyjon a munkabér, munkaidő és munkaviszonyok kérdésében”, mivel ez nem biztosit szakszervezeti képviseletet a munkások részére. A polgármester a j elerítést elfogadta. A sztráj k tovább folyik. A nagyfontosságu konferenciát a Bellevue- Stratford Hotelben tartják és Walter P, Reuther, az Ipari Osztály elnöke megnyitó beszédével fog kezdődni. Stuart Symington (Miss. Dem.) és Thurston B. Morton (Kentucky, Rep.) szenátorok mint vendégszónokok a “Kollektiv Egyezkedés Politikai Szempontjai”-ról beszélnek majd a konferencián. David McDonald az acélszakszervezet elnöke a záró ülésszakon fog jelenteni az acéliparban uralkodó helyzetről, különös tekintettel a küszöbön levő uj szerződéskötésre és az esetleges sztrájkra. Ezt látja egy bankigazgató William F. Butler, a Chase Manhattan Bank helyettes igazgatója a Philadelphiában megtartott, bankár-konferencián tartott szónoklatában arról beszélt, hogy 1961-ben egy újabb recesszióra van kilátás, az 1960-ban elért “hatalmas prosperitás” után. A jelen prosperitás lendülettel halad előre. Csak két kérdéses terület okozhat fennakadást, mondotta. Az egyik az építkezés csökkenése a szükséges kölcsönök körüli nehézségek következtében, a másik az export hanyatlása az európai kereskedelem előretörésének eredményeként. Miért vár Mr. Butler recessziót? “Szokásunk szerint túl gyorsan haladunk a terjeszkedés idején s igy magunk alkotjuk a gazdasági hanyatlás szakaszait, hogy legyen időnk megerősíteni nyereségeinket és előkészülni az újabb előretörésre”, magyarázta a jelenlevőknek. Ez az, amit a gazdaság tudomány tervnélküli gazdálkodásnak nevez, melynek a gazdasági krízisek nemcsak természetes velejárói, hanem — Mr. Butler őszinte bevallása szerint—melyeket a kapitalista gazdaság tudatosan hoz létre, nem törődve azzal, hogy a munkásosztályra ez milyen nyomort és szenvedést zudit. Mr. Butlernek a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről is volt véleménye. Azon “kérkedését” hogy-a közeljövőben utoléri ennek az országnak a gazdaságát, “úgy kell tekinteni, mint választási propagandát”, mondotta. Ugyanakkor: “Bár hiszem azt, hogy a szovjet fenyegetés komoly és kihívó, nem hiszem, hogy hozzájárulunk a kérdés megoldásához azzal, hogy túlozzuk az eredményeiket”. “Ahhoz nem fér kétség, hogy koncentrált igyekezettel a Szovjetunió képes elrettentő katonai erőt kiépíteni és gazdasági versenyt folytatni a visszamaradt. országok barátságáért. Ez azt jelenti, hogy nem ignorálhatjuk a katonai, politikai és gazdasági fronton fenyegető szovjet veszélyt”. Közeledik az acélszerződés lejárati ideje Az acélmunkások szakszervezete végrehajtó bizottságának gyűlésén David J. McDonald, a szak- szervezet elnöke azzal vádolta az acélüzemek tulajdonosait, hogy tudatosan gátolják az uj munkaszerződés tárgyalásának előrehaladását. Ugyanezt megmondta az acélbárók képviselőinek is, amikor multheti értekezésük végétért. Bejelentette, hogy összehívja a 171 tagú munkabizottságot, amely hivatva van a munkaszerződés feltételeit megállapítani, “mert az idő elszalad”. A munkáltatók eddig az unió követeléseire nem tettek ellenajánlatot, kivéve azt, hogy a jelen szerződést változatlanul hosszabbítsák meg egy évre anélkül, hogy acélmunkásoknak béremelést adnának. Kötik magukat ahhoz, hogy béremelés az acélárak emelését vonná maga után, ami viszont az infláció növekedésével járna. A szakszervezet azonban készen áll bebizonyítani azt, hogy az acéltársaságok megnövekedett profitja megengedheti a munkások bérének emelését anélkül, hogy az acélárakat emeljék. Junius végén jár le a munkaszerződés az acéliparban. Ha addig nem lesz kilátás a munkáltatókkal egyezséget kötni, akkor a sztrájk kezdetét veszi, ami az acéltermelést legalább 90 százalékra megállítja. A szakszervezet a munkáltatókat teszi felelőssé, ha erre sor kerül. Egymillió acélmunkás tagja a szakszervezetnek. Közben a termelés az acéltelepeken teljes gőzzel halad. A rendelések nagy száma azt mutatja, hogy a gyárak felépitik acélkészletüket, mert számítanak arra, hogy ha sztrájk lesz, az huzamosabb ideig fog tartani. McDonald eddig a 12 legnagyobb acélüzem képviselőivel tárgyalt, akik egységesen ellenállnak a munkások követeléseinek. Most azt tervezi, hogy egyes kisebb acélüzemmel lépjen egyezségre, hogy az uj munkaszerződés ügyét előbbre vigye. A húsfeldolgozó munkások célkitűzései A United Packinghouse Workers of America lokáljainak 500 delegátusa vett ré'szt a Chicagóban megtartott konferencián, amely a július 1-én tárgyalásra kerülő uj munkaszerződés feltételeit dolgozta ki. A követelések főpontjai: lényegesebben magasabb fizetés, egy évre érvényes munka- szerződés és a rövidebb munkahét, amely belátható időn belül 30 órára legyen redukálva. . A jelen szerződés augusztus 31-én jár le és a húsfeldolgozó iparban alkalmazott 50,000 munkásra érvényes. A szokottnál magasabb fizetésemelést azon az alapon követeli a szakszervezet, hogy “a megnövekedett termelékenység lehetővé teszi a munkásoknak azt, hogy az egyre emelkedő nemzeti termelés nekik jogosan járó részéhez ragaszkodjanak”. Ugyanakkor a szakszervezet megállapítja, hogy a munkások magasabb fizetése “nem okoz inflációt”. A húsfeldolgozó munkások fizetése jelenleg $2.08 órabérnél kezdődik. Az egy évre szóló munkaszerződést azért látják szükségesnek, mert “a jelen 3 éves szerződés lejárata előtt a munkáltatók csökkentették a darabszámos fizetési rátát, meggyorsították a munkamenetet és mi nem tehetünk ellene semmit”. Egyéb követelések lesznek: a nyugdíj és jóléti kifizetések javítása, változás a végkielégités folyósításában, a munkások alkalmazásának biztosítása az illető rangidősségétől függően, biztosíték arra. hogy az elbocsátott munkások a társulat uj üzemeiben kapnak elhelyezést útiköltség megtérítésével, az elbocsátott munkások betegségi és orvosi kezelésének biztosítása, stb. Kötelező szavazást ajánl Alex Rose, a kalapkészitő munkások szakszervezetének elnöke azzal az ajánlattal állott elő, hogy “kötelezni” kell az amerikai polgárokat az országos választásokban való részvételre. A kormány azzal ösztökélhetné a nagyobb érdeklődést a választások iránt, hogy bizonyos adóelengedést nyújtana azok részére, akik elmennek szavazni, de megvonná ezt az előnyt azoktól, akik nem tesznek eleget polgári kötelességüknek. Rose a szakszervezeti választásoknál is kötelezővé tenné a szavazást a tagok részére. “Nemcsak a munkásoknak kell megvédeniük belső demokráciájukat, hanem egész nemzetünknek szüksége van erre”, mondotta Rose. Véleményünk szerint egy ilyen lépés egyáltalán nem viseli magán a demokrácia bélyegét.. Jogos a Ford-munkások 6 éves követelése az ipar közti viszony problémáinak megtárgyalására.
