Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-11 / 24. szám

A RATEHSBMI “NYULAK” Az amerikai “Memorial Day” alkalmából Howard A. Rusk, a N. Y. Times orvosi rovatvezetője megemlékezett ar­ról, hogy pont 14 évvel ezelőtt kezdte meg az Egyesült Nem­zetek Háborús Bűnöket Tanulmányozó Bizottsága összeállí­tani a náci atrocitások bizonyítékait. “A sok felderített hihetetlenül borzalmas történet közül egy sem volt olyan kegyetlen és felháborító, mint az élő­lényeken elkövetett úgynevezett ‘tudományos’ kísérletek”, mondja Rusk doktor. A nürembergi tárgyalások adatai szerint 200 német or­vos működött ezen a téren és legalább 300 másiknak volt tudomása arról, hogy mi megy végbe. “Karokat és váltakat csonkítottak meg átültetési kísér­letekkel. Gazolint fecskendeztek be a vérerekbe gyorsan be­álló halál módozatait keresve”. Legalább 300 egyént fagypont alatti vízben tartottak és j lejegyezték azokat a változásokat, amelyeken az élő test ke­resztülmegy ilyen körülmények között. 200 embert csökken­tett légnyomásu kamrába zártak, amelyben 69,000 láb ma­gasságban létező légnyomást idéztek elő és tanulmányozták az élőlényekre tett hatását. Ez csak néhány példa az össze­gyűjtött bizonyítékok felhalmozott anyagából. A kisérleli nyulak A cikk megemlíti azt a 30 lengyel nőt, akik ebben a hó­napban az Egyesült Államokban tartózkodnak. A nők a II. világháború alatt a Ravensbruck-i koncentrációs tábor fog­lyai voltak. (Ravensbruck német város a svájci határ köze­lében.) “Ravensbrucki Lapinoknak” nevezik őket. Lapin a nyúl latin neve. Részei voltak annak a 79 tagú fiatal lá­nyokból álló csoportnak, akiken a leghajmeresztőbb kísérle­teket végezték ebben a táborban. 53 még élve került ki kö­zülük a felszabaduláskor, de sokan már csak 2—3 évig bír­ták a szenvedéseiket továbbviselni. A “Lapinokat” a szulfa gyógyszerrel való kísérletezés­re használták fel a nácik. Lábaikat összezúzták a csonttal együtt. Erős hatású baktériumokat, üszkösödést okozó anya­got — u. m. üveg — és faszilánkot, piszkot és szennyes rongydarabot — zártak a sebbe, hogy megfertőzze és a csa­tatéren, vagy bombázástól eredő seb elhanyagolt állapotát utánozzák vele. Amikor az igy megnyomorított lányokon ki­tört a láz, szulfa gyógyszert adtak nekik, hogy tanulmányoz­zák hatásosságát. Egyeseken hat operációt is végeztek. A háború után a lengyel orvosok mindent megtettek, hogy a fiatal nők egészségét helyreállítsák. A lengyel kor­mány nyugdíjjal látja el őket. A német kormány semmivel sem emlékezett meg róluk. Dr. William Hitzig, neves newyorki orvos tavaly Len­gyelországban tett látogatása idején az orvosi kezelés alatt álló fiatal nők állapota iránt nagy érdeklődést mutatott. A kezelő orvosokkal való tárgyalása után intézkedett, hogy egy időre az Egyesült Államokba jöjjenek további vizsgálat­ra és konzultációra. Dr. Hitzig e hónapban visszaviszi őket Lengyelországba és ezek alapján tanácskozni fog az ottani orvosokkal a további kezelést illetőleg. A háborús bűnösök Vajon mi történt a sok száz háborús bűnös orvossal? A nürembergi birósági tárgyalások azon része, amely az orvo­si kísérletezésekkel foglalkozott, a sok száz közül 25 ellen emelt vádat, ezekből csak 15-öt talált bűnösnek, ötöt közü­lük felakasztottak, ötöt életfogvtiglanra és a többit kisebb büntetésre Ítéltek. 14 évvel a történtek után a gyilkos német militarizmus ismét a megerősödés utján van, megint — mint az első vi­lágháború után ,— egykori ellenségei és különösen az Egye­sült Államok támogatásával. Ez utóbbi tény népünk nem egy rétegére nyugtalanitólag hat, de Európa népe még in­kább fél tőle. ők érezték csak igazán Hitler fasizmusával a végtelenségig brutalizált német militarizmus súlyos kezét. Nemcsak a koncentrációs táborokba hurcolt és a kegyetlen módszerek minden fajtájával elpusztított 6 millió embert nem tudják elfelejteni, hanem az otthonmaradottak, a meg­szállott országok népei is rabszolgasorsban éltek, rettegések és áldozatok közepette a megszállás idején. Franciaország­ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Belgiumban, stb., különösen ahol a nép földalatti ellenállást fejtett ki a náci terror ellen, jól ismerik a német militarizmus fekete éveit. Ezt a szörnyet keltik újra életre és látják el nukleáris fegyverekkel alig 14 évvel a letiprása után. Áldozatainak mii liói még mindig betegen és rémülve emlékeznek és a szörny újabb áldozatszedésre készül. Akkor a győzők megállapod­tak, hogy soha többet nem engedik meg a németeknek, hogy tömeggyilkos fegyverek tulajdonosaivá váljanak. Mi lett az Ígéretből ? Minden józan ember csak helyeselheti azt a követelést, hogy szüntessék be az atomfegyver támaszpontokat, ame­lyek csúf és gyilkos fekélyek az országok testén. A népek félelem nélkül, a normális emberi kapcsolatok békés fejlesz­tésével akarnak élni, s a tudomány magas szintjét nem gyil­kos célokra, hanem jobb és élvezetesebb emberi életmódra akarják felhasználni. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. T, Vol. VIII. No. 24. Thursday, June 11, 1959 NEW YORK, N. Y. III ..................................................................................................................■■■■■»« ELKERÜLHETETLEN A CSÚCSKONFERENCIA j Amit a genfi konferencia nem fog elintézni, az államfők találko­zójára bízzák. — A nyugat ragaszkodik Berlin megszállásának jo­gához. — Kelet-Németor szág vezetői Moszkvában Amint a külügyminiszterek konferenciája az ötödik heti tárgyalásba kezd, mindkét fél következetesen ragaszko­dik az általa kezdetben be­nyújtott állásponthoz Nyu- gat-Berlin és a német béke- szerződés kérdésében. Hir szerint a Szovjetunió a de­rűlátóbb, a Genfben levő dip­lomaták a megegyezés köze­ledtét látják. A nyugati hirszolgálat most már egyre inkább a csúcskonferencia biztos meg­tartásáról beszél, bármily eredménnyel vagy eredmény nélkül fejeződik be a genfi konferencia. Washingtonban J. W. Fulbright szenátor, a Szenátus Külpolitikai Bizott­ságának elnöke, a televízión azt a kijelentést tette, hogy habár a “kilátások nem biz­tatók”, mégis Eisenhower el­nöknek ‘érdemes’ volna nem­csak egy, hanem több csúcs­konferencián megjelennie.” Hasonlóan nyilatkozott Hu­bert H. Humphrey szenátov is egy rádió programon, aki szintén tagja a Külügyi Bi­zottságnak és biztos oenne, hogy a csúcskonferenciát meg fogják tartani. Az amerikai hangadók egy- némelyike azt ajánlja, hogy ha a genfi konferencia tovább húzódik, akkor a külügymi­niszter helyettesek folytas­sák a tárgyalást. A nyugati hatalmak kibő­vítették azon ajánlatukat, hogy Nyugat-Berlin helyze­te maradjon változatlanul je­lenlegi formájában addig, amig a két Németország egy ségesitése létrejön azzal hogy szervezzenek közös lenőrző bizotts ágof, amely vizsgálatot folytatna a kém­kedés én propagandaüzésrői beérkezett panaszokkal kap­csolatban. Maguk is kétlik, hogy, Gromiko komolyan ve­szi a halogatásnak és agy ön­vizsgálatnak ezt a tipikus nyugati módszerét. Az aján­lat azon kitétele, hogy az el­lenőrző bizottságnak a két Németország küldöttei is tag­jai legyenek, még szélesebb alapot nyújtana arra, hogy a' ellentétek gyakoribbak é^ megoldhatatlanabbak legye­nek. A nyugati hatalmak nem csinálnak titkot abból, hogy a Kelet- Németország szivében fekvő Berlin milyen, értékes “figyelő állomást" je­lent számukra. KÜLÖN í BÉKEEGYEZMÉNY? A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Otto Grotewohl és a Szocia­lista Egység párt főtitkára, Walter Ulbricht ünnepélyes fogadtatásban részesült Moszkvában hétfőn. Hatalmas küldöttség fogadta őket a re­pülőtéren. Este a Krerdinben megtartott ünnepélyes ebéden Kruscsev a szocialista orszá­gok barátságának és össze­tartásának megerősítéséről beszélt. Nyugati megfigyelők láza­san latolgatják a látogatás célját. Megköti-e a Szovjet­unió a beígért külön béke- s z e rződést Kelet-Német or­szággal a nagyhatalmak meg nem egyezése esetén, vagy a taktika meg változtatásáról akarja őket Kruscsev értesí­teni ? MILLIOMOSOK OKAI JAK A KÓRHAZAKAT A kórházi munkások szak- szervezethez való tartozását milliomosok — Wall Street bankárai és iparbárók — aka­dályozzák. ők foglalnak el “tiszteletbeli állást” a kórhá­zak igazgatóságában és ők tartanak ki legmakacsabbul a nagy “ellenfél”, a szakszer­vezettel szemben. Wagner polgármester már kijelentette, hogy kész olyan törvény ja vaslat ot támogat n i. amely a munkálok kollektív szerződéskötésére és szakszer vezeti képviseletének elisme­résére vonatkozó létező állami törvények érvényességét ki­terjesztené az önkéntes és profit nélkül működő kórhá­zak munkásaira is. Átnézve a kórházak igazga­tóságainak névlistáját, mit látunk? Pl. a Lenox Hill kór­ház 31 igazgatósági tagja kö­zül 26-an wall-streeti cégek tagjai; bankházak vezetői, a legnagyobb m o n opóliumok igazgatói, korporációk ügy­védjei, stb. Hogy csak egy párat említsünk közülük: B. J. Buttenweiser, a Kuhn, Loeb és Társai bankház tag ja. Mrs. Frederick M. War­burg, akinek férje szintén tagja a bankháznak. John J. McCloy, a Chase Manhattan Bank elnöke. Ez az ország 2-ik legnagyobb bankháza. McCloy azonkívül érdekelve van a Metropolitan Life In­surance, az American Tele­phone & Telegraph, a West­inghouse Electric, a United Fruit óriás-vállalatokban. A Mount Sinai kórház igaz gatóságának 22 tagja van wall-streeti bankok és korpo rációk vezetőségében. A leg­hatalmasabb közülük R. Leh man, a Lehman Brothers bank partnere, Joseph Kling­stein, akinek egyik érdekelt­sége a Cuban Atlantic Sugar cég, Kuba egyik legnagyobb kizsákmányoló ja. Ott találjuk a Pepsi Cola, az Am. Smelt­ing and Refining, a Schenley likörgyár, egy textilgyár, egy könyvkiadó vállalat és más nagy cégek vezetőit. Sok volna felsorolni min­dén kórház, minden igazgató­jának számos-üzleti összeköt­tetéseit. De le kell leplezni azt a hamis benyomást, hogy ezen milliomosok adományai teszik lehetővé a kórházak működését. Az igazság az, hogy a kórházak évi jövedel­mének túlnyomó részét az ott ápolt betegek szolgáltat­ják. Pl. a Lenox Hill kórház 1957-es jövedelmének 81 szá­zalékát a páciensek számlái­nak kifizetése alkotta. A töb­bi jövedelem bizonyos alapok adományaiból jött be, főleg munkásoktól, nagyon gyak­ran a szakszervezetek által vezetett gyűjtésekből vagy saját pénztárukból. A jövedelem részletes ki­mutatása feltüntetné azt, hogy a milliomos philantrópu- sok édes-keveset áldoznak a kórházakra, de annál több er­j kölcsi és anyagi hasznot húz­nak belőle. Mount Sinai kór­háznak évente több, mint 10 ; millió dollár kiadása van, a Lenox Hill-nek több, mint 5 millió dollár kiadási alapja van, amelynek kezelője a fent említett McCloy multimillio­mos. A munkások fizetésére jut ebből a legkisebb arány­ban. A fenti adatok érthetőbbé teszik, hogy miért kellett a 32—38 dollárt kereső mun­kásoknak sztrájkhoz folya­modni, hogy szakszervezeti képviseletet harcoljanak ki maguknak. Előzőleg hosszú hónapokig folyt a kísérlet ez- irányban és most, öt hetes sztrájk után, a széleskörű tá­mogatás ellenére, a kórházak vezetői még mindig hajtha­tatlanok. Közben az eredeti hat kórház sztrájkolóihoz egy hetediknek a munkásai is csatlakoztak. Ugyanakkor a hotelmunkások 114-es lokálja hat privát kór­ház munkásait megszervezte és egynapos sztrájk után meg nyerte az elismerést. További 8 intézmény vezetőségével tárgyal a munkások megszer­vezéséről és a szakszervezet elismeréséről. A SZICÍLIAI VÁLASZTÁSON a kommunista párt és a bal­oldali szocialista párt 1—1-el növelte parlamenti képviselői­nek számát 21-re és 11-re. A többségi keresztény dembkrata párt 3-at vesztett az előbbi 37 képviselőből.

Next

/
Thumbnails
Contents