Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-11 / 24. szám

? AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 11, 1959 Ajánlat a költségvetés egyensúlyozására Az infláció megakadályozására Eisenhower el­nök legfontosabb eszköznek az “egyensúlyozott költségvetést” tartja, amit a kongresszusnak be­nyújtott és amit a honatyák, különösen a demok­raták élesen kritizálnak. Az üzleti érdekeltségek és hírlapi szószólóik a “költekezések” ellen foly­tatnak kampányt, szintén azzal az állítólagos cél­lal, hogy az inflációt ellensúlyozzák. De egyik ol­dal sem részletezi a módszereket a kiadások meg­szólítására, vagy a költségvetés egyensúlyozásá­ra. Paul H. Douglas, Illinois demokrata szenátora azt mondta, hogy 30,000 olyan levelet kapott, me­lyek irói az infláció megállítását kérik. Ezekre válaszolva hosszú cikket közölt a Chicago Tri- bune-ban. Ebben a cikkben Douglas többek között igy jellemzi az elnök költségvetését: “Mig úgy érzem, hogy a költségvetés a maga egészében kielégítő, helytelennek tartom a rész­letezését, amely elsőbbséget ad pl. a Pentagon vaskalaposai limuzinjeinek, befolyásos polgárok ingyenes utazásainak, szenátorok által élvezett előnyöknek, a kevesek adóprivilégiumainak, nagy folyóiratok szubvencionálásának (leszállított pos­tai díjazással) és a nagy farmerek támogatásá­nak. Bőkezűen osztogatja mindezt akkor, amikor pénzalapunkat más, sokkal fontosabb célokra kel­lene használnunk. “A katonai vezetők kényelmét kipárnázó össze­get csökkenteni kell. Az igy megtakarított össze­get inkább harci felkészültségünk megerősítésé­re használjuk fel. Költsünk kevesebbet az üzlet és farm támogatására és a fennmaradt pénzből költsünk többet iskoláinkra, a munkanélkülieink- re, teremtsünk kereseti alkalmakat a gazdasá­gilag sújtott területeken. “Zárjuk le az adóelengedési gátakat. Ezek kö­zött a legbántóbbak az értékveszteségi elengedé­sek”, mondja Douglas és a továbbiakban leírja, »w»vwwwvwwv« ALKOTMÁNYELLENES minősítést kapott az a Louisiana állami törvény, amely megtiltja a bokszolást fehér és néger bajnokok közt, vala­mint más sport- és társas eseményt, amely a fa­jok keveredésére vagy közös akciójára vezet. A Legfelsőbb Bíróság ezen döntésével jóváhagyta a new-orleansi szövetségi kerületi bíróság rendele­tét, amelyben megtiltotta a fajgyűlölő törvény alkalmazását a sport terén. hogy ezen az alapon a kormány mennyi adót veszt. el az üzleti érdekeltségektől, melyek készletük ér­tékvesztesége címén nagy összegeket vonnak ki az adókötelezettség alól. Különösen az olajtársa­ságokat emelte ki. melyek úgyszólván adómente­sen gyűjtik nagy profitjukat. Miután ezt “botrá­nyosnak” nevezte, Douglas tovább sorolta más érdekeltségek által élvezett adóelengedéseket, u. m. a részvény- és kötvénytulajdonosokét, amit eltörlésre ajánlott. Az üzleti kiadások címén adó- mentesitett, de valójában megvesztegetésre és ügynökök szórakoztatására költött összegeket, amiket adórendeletekkel szeretne korlátozni, és igy tovább. Douglas szenátor sok szabálytalanságról tesz említést, melyeknek megszüntetése segítene a költségvetést egyensúlyozni, de amig ő is a “har­ci felkészültségünk megerősítését” tartja a költ­ségvetés egyik legfontosabb tételének a békés termelés és építkezés helyett, a sallangok eltün­tetése — ha megtörténne, amit kétlünk — nem segítene alapvetően országunk és a nép gazdasá­gi helyzetén. Komiánykölcsönt a farmereknek George D. Aiken szenátor (Rep. Vermont) fel­szólalt a szenátusban és megtámadta Benson földművelésügyi államtitkár ajánlatát arra, hogy a kormány szüntesse be azon farmerek kölcsön­nel való segítését, akik kooperativ alapon akarnak villanyerőmüveket építeni vagy a meglévőket ki­terjeszteni maguknak. Benson ehelyett a bankok­hoz küldi a farmereket kölcsönért. Aiken azt fejtegette, hogy ez a terv a farmere­ket kiszolgáltatja a bankházaknak, melyek hama­rosan magukhoz kaparintják a farmerek tulajdo- öonát, mert magasabb kamatot kérnek, mint amennyit a kormány számit fel. A tény az, — amit Eisenhower is fejtegetett a költségvetésében —, hogy a kormánynak többe kerül a farmereknek adott kölcsön, mint a 2 szá­zalékos kamatot, amit érte kap. Erre Aiken azzal felelt, hogy miért nem akkor gondolt a kormány erre, amikor a nagy korporá­ciókat 3.5 billió dollár adóelengedéssel kisegítet­te ? Miért nem tiltakozik a kormány az állam adósság egyre emelkedő kamatja ellen? Ez maga 2 billió dollárral többe kerül a kormánynak, mint minden farmsegély kiadása. Miért nem tiltakozik az adminisztráció olyan tevékenységek ellen, amelyek által az ország gaz­dasága egy néhány hatalmas korporáció kezébe kerül, egyre távolabb a nép ellenőrzése alól. Miért összpontosítja az adminisztráció támadását a far­merek és a vidéki nép ellen, akik összefognak csak azért, hogy megvédjék magukat és családjaikat? “Az amerikai farmer nem azért született”, mondja Mr. Aiken, “hogy a monopóliumok érde­keinek szolgálója legyen s amennyiben én meg tu­dom akadályozni, nem is lesz az.” Hm! Nem késett el egy kicsit Aiken szenátor? A postahivatal - cenzor Az American Civil Liberties Union illinoisi osz­tálya bírósági eljárást indított Carl Schroeder chicagói postamester ellen, hogy szüntesse be cenzori szerepét a szocialista országokból érke- kezett közleményekkel kapcsolatban. Az ACLU Mrs. Helen M. Hughes nevében indí­tott eljárást, akinek a posta nem volt hajlandó két Csehszlovákiából érkezett közlönyt kézbesíte­ni, csak úgy, ha aláír egy nyomtatványt, amelyen megmagyarázza, hogy miért akarja a közlönyöket és megígéri, hogy tartalmukat nem fogja “el­hinteni”. Az ACLU azt mondja, hogy ezt az eljárást, amelyben a közlemények kézbesítését és $1.000 kártérítést követel Mrs. Hughes részére, mások fogják követni az országban helyi és szövetségi bíróságokon keresztül. A posta cenzúrával foglalkozik az a 46 oldalnyi tanulmány is, amelyet a Pennsylvania egyetem jogtanára, James C. N. Paul és Murray I.. Schwartz ACLU jogtanácsos készítette “Kül­földi Kommunista Propaganda a Postán keresz­tül: Jelentés a Szövetségi Cenzúra Problémájá­ról” címmel. Megjelent az egyetem jogi közlönye márciusi számában. A tanulmány néhány nevetséges esetről tesz jelentést. Az egyik egy orosz könyvszállitmány az amerikai hadsereg nyelvi iskolája számára Monterey, Calif, címezve, mely sohasem érkezett meg rendeltetési helyére, mert a postahivatal el­égette. AZ ANGOL földművelésügyi minisztérium il­letékes osztálya a különböző irtószerekkel sem ké­pes megbirkózni a Sussex tartományt elözönlő mezei nyulakkal. A middletoni gazdálkodók annak tulajdonítják a nyulak ellenállóképességét a kü­lönféle irtószerekkel szemben, hogy a Middleton- vidéki salátában “titokzatos ellenmérgek” van­nak. Amerikai Magyar Sző Subscription in C. S. and Canada for one year $7.09, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Published every week by Hungarian Word, Ino. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 vV*VWV W\ » VW» V» WWWWWWWWWWV\WVVWVVV« Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET • Több mint száz levelet tar­talmazó könyv. • Gyakran használt szavak és nevek angol szótára. Megrendelhető $1.25-ért a MAGYAR SZÓ irodájában 130 E. 16th Street NEW YORK 3, N. Y. A könyvet tanító irta. IGY IGEN FONTOS BEJELENTÉS! Nem egyszer hangzottak el kijelentések, melyekben ol­vasóink olyan véleményt nyilvánítottak, hogy nem szeretik a folytatólagos regényt a lapban. így az utóbbi időkben tar­tózkodtunk regények közlésétől. Most kezünkbe került Zalka Miklós: AKNAMEZŐ c. re­génye. A könyv elolvasása után úgy szerkesztőségünk, mint légy—öt jóbarátunk arra a megállapításra jutott, hogy mu- asztás lenne, ha nem adnánk meg olvasótáborunknak az al­kalmat arra, hogy ezt a könyvet elolvashassa. Sajnos nem tudjuk a könyvet kiadni, de úgy gondoltuk, hogy folytatásokban közölhetnénk lapunkban. Biztosra vész- izük, hogy ha megkezdik a regény olvasását, olvasóink hálá­sak lesznek annak közléséért. A regény az ’56-os ellenforradalom előzményeit is­merteti; főalakjai magyar katonák, munkások és mun­kásnők, értelmiségiek, pártemberek, tudatos ellenforra­dalmárok és olyanok, akik csak belekeveredtek az ese­ményekbe. Egy határőr tizedes aknaszedés közben sú­lyosan megsérül: teljesen elveszti szemevilágát. Szerel­mese, a határszéli falu tanítónője, nem hagyja el sze­rencsétlenségében, hü marad a vak katonához. Október 23-án tartják esküvőjüket egy budapesti katonakórház­ban. És peregnek az események . . . Ez a tragikus sors csak kicsiny mozzanata a regény­nek. Embersorsok sokaságának kaleidoszkópikus forga­tagában tárul az olvasó elé a drámai feszültségű októ­beri napok mozgalmas eseményeinek képe. A szerző mélységes művészi átéléssel és harcos szenvedéllyel vi­lágítja meg a kuszán egymásba fonódó frontokat, az aknamezőt — az 1956-os magyar társadalmat. Tudatában annak, hogy a kívánságok regények folytató­lagos közlését illetően megoszlanak, szeretnénk tudni olva­sóink véleményét ennek a rendkívül érdekes és fontos re­génynek közlésével kapcsolatban. Ezért az első közlemény­nyel egyidejűleg, szelvényt teszünk a lapba és arra kérjük minden egyes olvasónkat, hogy Írja meg nekünk, kivánja-o a regény további közlését, vagy sem. A többség véleménye fogja eldönteni a szerkesztőség határozatát. Az ügyvezető bizottság ellenőrizni fog minden beérke­zett levelet és ha azok kétharmada a könyv további leközlése ellen szól, úgy nem folytatjuk a regényt. Azért tesszük ezt, mert legtöbb esetben néhányan adják meg a hangot és nem mindig tudjuk elbírálni, hogy tulaj­donképpen helyesen cselekszünk-e vagy sem. Az amerikai magyar polgári sajtó évről-évre ponyvaregényeket közöl és ugylátszik, hogy olvasóik ezt szívesen fogadják. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy egy ilyen érdekfeszitő regény közlése megérdemli az olvasók figyelmét és ezért ismét kísérletet teszünk. SZELVÉNY Tisztelt Szerkesztőség! Elolvastam az Aknamező c. regény első részletét. Kérem, hogy közöljék további folytatásokban.............. Kérem, hogy szüntessék be közlését .............................. Név: .................................................................................. Cin»: ..... ....................................................................... I-TUMmummiiiitMimfiimiiiiimmiimmmiimmiim' * j Buckeye Social and I j Educational Club j | Gyűléseit tartja minden | szerdán este 8 órakor | a Russian Hallban I 13700 Kinsman Road f E = Cleveland Ohio LtMimmiummiHHiitiipitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii,, -

Next

/
Thumbnails
Contents