Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-04 / 23. szám
Thursday, June 4, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZA Z viOxQSxemle Riport Dél-Amerikából: EGY ORSZÁG GAZDAGSÁGA ÉS NYOMORA Van egy ország- Dél-Amerikában, melynek földrajzi helyzete természeti kincsekben való gazdagsága jogcím arra, hogy népe boldog és megelégedett legyen, hogy felszámolja a nyomort, a szegénységet. Annyi természeti kinccsel rendelkezik, hogy lakosságának életszínvonalát nemcsak emberivé lehetne tenni, hanem az általános jólét is biztosítható volna. Colombiáról van szó Ez az ország aranyban, platinában, smaragdban Dél-Amerika leggazdagabb állama. Kávéja a világon a legjobb minőségű. Banántermelése is kiemelkedő. Teljesen elhanyagolt a legkiválóbb minőség# fekete szén kitermelése, elmaradott színvonalon folyik az olajtermelés, pedig beláthatatlan olajmezők és szénlelőhelyek vannak itt. Jelentékeny kincset jelent az ón, a cukornád, nemesfa, vadbőrök és a gumi. Ilyen beláthatatlan gazdagság ellenére miért nyomorognak ebben az országban az emberek milliói? A feltett kérdésre nem lehet egy mondatban válaszolni. Oka ennek mindenesetre a hosszú évtizedek óta folyó politikai harc a két párt között. A liberálisok és konzervativek harcának történelmi múltja van. A két párt között nem elvi harc folyik, mert egyik pártnak sincsen kidolgozott politikai programja. Ez már magában véve bizonyos politikai éretlenséget jelent. Az utóbbi 15 esztendőben körülbelül félmillió embert gyilkoltak meg, ennyi ember esett áldozatul ennek az elvtelen, észszeríitlen harcnak, gyilkolásnak. Ma már rend, nyugalom uralkodik, ami a jelenlegi elnök bölcsességének és államvezető képességének köszönhető. A pusztítás, gyilkolás közben az ország vezetői természetesen nem gondoskodtak a komoly gazdasági épitő munkáról. A földek műveletlenül maradtak, elhanyagolták a mezőgazdasági munkát és bár ebben az országban évente kétszer is lehet aratni, mégis a kenyérgabonát az USA-ból importálják. Ma is mezőgazdasági termelésre alkalmas beláthatatlan földterületek állanak megmüveletle- nül. A mezőgazdasági termelés primitiv módon folyik. A parasztság még nem érti meg a termelés szükségszerűségét és csak annyit termel, mint amennyire szüksége van, de nincsenek kellően gépesítve a nagybii'tokok sem. Viszont a nagybirtokosoknak bőséges jövedelmet nyújt a marhate- nyésztés, a kávéból és banánból eredő mammut- jövedelem pedig minden elképzelhető luxus igényt kielégít. A mezőgazdaság fejlesztésével épp ez oknál fogva nem sokat törődtek. Fejletlen ipari termelés mellett a mezőgazdaság teljes elhanyagolása csak szegénységet és nyomort eredményezhet. És most nézzük az ipari területet. Itt is érvényesül a marxi tanítás — nevezetesen hogy a tőkés elsősorban ott kívánja tőkéjét elhelyezni, ahonnét befektetése mielőbb visszatérül és egyben a maximális hasznot (profitot) tudja bezsebelni. Ez a terület a könnyűipar. Textilipara fejlettnek mondható, s emellett egyéb más gyárak jól prosperálnak, de természetszerűleg csak belföldi fogyasztásra termelnek. A munkabér olcsó, a verseny nem nagy, a vámvédelem a tőkések érdekeit szolgálja. Az ipari munkásság még ezidáig nem volt elég harcos, hogy nagyobb eredményeket érjen el. Most azonban e téren rohamos fejlődés észlelhető, melyekről még az alábbiakban fogunk hallani. Tehát a fejletlen mezőgazdaság mellett a most nekilendülő fiatal könnyű ipar egymagában még nem képes a dolgozók életszínvonalának fejlődését elősegíteni — különösen —, ha ez a tőkéseknek nem érdeke. Az adók általában rendkívül alacsonyak, a szociális juttatásban való részesedés teljesen jelentéktelen. a munkabérek, melyekről még fogok szólni, elképesztően alacsonyak. Ez a pár adat elég bizonyságul szolgál arra, hogy a tőkés kizsákmányolok az ország gazdasági struktúráját úgy építik fel, hogy a maximális profitot elérjék. Ez természetesen a munkásság kizsákmányolását, teljes nyomorbataszitását jelenti. Az évtizedes harc alatt a zavaros politikai és gazdasági helyzetet kihasználva jól elhelyezkedett az amerikai nagytőke is, mely uralja ennek az országnak gazdasági kincseit. Ez a körülmény, nevezetesen a finánctőke behatolása, csak fokozta a munkásság kizsákmányolását. És végül az országnak adott kölcsönöket sem használták fel gazdaságosan és igy ezeknek a nagyösszegii államkölcsönöknek kamatai is a dolgozókat terhelik. Nagy általánosságban és rövidesen ezek a körülmények idézték elő ezen egyébként kincsekben gazdag ország dolgozóinak nyomorúságát. Visszaérkezett Lengyelországba Marek Hlasko, 25 éves lengyel iró, aki rövid időt töltött Izraelben önszámüzetésben, engedélyt kért, hogy visszatérhessen Lengyelországba. Marek az ifjúság szertelen szerelmi életéről irt könyvet, amit Lengyelországban betiltottak, de Nyugat-Németországban filmet készítettek róla. Elment Berlinbe segédkezni a film elkészítésénél. Onnan Franciaországba, majd Izraelbe ment. Rövid idő után jelentkezett a lengyel konzulátuson hazautazási vizűmért. Marek az engedélyt megkapta és intézkedett, hogy a Haifából induló lengyel fehérhajón utazzon haza. Egy ujságriporternek azt mondta, hogy az életnek Izráelben “nincs értelme”. Uj ötéves angol-szovjet kereskedelmi szerződés Sir David Eccles, az angol kereskedelmi kamara elnöke vezetése alatt Moszkvában tartózkodó küldöttség öt évre szóló kereskedelmi szerződést irt alá a szovjet illetékes hatósággal. Az első évben legalább egyharmaddal fog emelkedni az angol bevásárlás a Szovjetunióban, az Angliában eszközölt szovjet rendelés még többel. A kereskedelmi kamara a normális hitelbiztosítékot fogja nyújtani angol cégeknek a megrendelések elfogadásánál. A szerződés az első jelentős áttörése az eddigi kelet-nyugat kereskedelmi vonalnak. A szerződésben nem szerepelnek olyan cikkek, amelyek rajta vannak a nyugat által lefektetett kereskedelmi zárlat listáján. A szovjet megbízottak egy árucikket sem említettek meg ezek közül. A Courtaulds textil érdekeltség egv 39,200,000 dolláros textilüzem felszerelésére kötött szerződést. A Rustyfa nevíi abo-ol céo- eev teljes gumikerék ^vár szállítására állapodott meg a szovjettel. Az első évben a Szovjetunió 5.600,000 dollár értékű olyan közszükségleti cikket fog vásárolni, amilyeneket ezelőtt nem vásárolt, u. m. angol autókat, textilárut, ruhaneműt, kötött árut, harisnyát, cipőt, gyapotárut, sportcikkeket, orvosságot, padló boritó anyagot, stb. Az angolok nagyobb arányban vásárolnak majd gyufát, -kaviárt, kannázott lazacot, vodkát, automobilt, órát, gyermekjátékot, hangszereket, a megszokott búza, szálfa, ásvány és szőrme mellett. Az ősszel megtartandó angol motor kiállításon először lesz szovjet automobil. A londoni divat egyesület hajlandó a Szovjetunióban divatki- állitást rendezni. Az angol gyapjú export érdekeltség reméli, hogy nagyobbszabásu megrendelést kap a Szovjetuniótól. mMMHmmVWHHWVVVmMVHHMWHMWVVM A KANADAI Torontóban egy fiatal hölgy panaszt emelt volt vőlegénye ellen, aki 100 dollárt fizettetett vele “értékveszteség” (depreciation) cimén, amikor a jegygyűrűjét visszaadta. Most nézzünk egy-két számadatot és ebből aX életszínvonal kérdésével tisztában leszünk. Néhány szakma, foglalkozás béradatai Egy biró havi fizetése 700 pesó, autóbuszveze* tőé 200 pesó. Főkönyvelő 500, bankhivatalnoki 350—400, tanár 350—450, rendőrtisztviselő 300 —350, gyári dolgozó szakmunkás 350—500, segédmunkás 150—200, kereskedelmi kiszolgáló 150 pesó. A külföldiek általában ennél jóval magasabb javadalmazást élveznek. Nézzük ezzel szemben az árakat: 1 kg kenyér ára 2 pesó. 1 liter tej 1 pesó, a hús kg-ja 6 pesó* viszont egy lakás bére (mely egyáltalán nem mondható kifogástalannak) 250 pesónál kezdődik. — És ezzel már el van döntve a nyomor nyitja. A munkásság felébredt. Látja, tudja nyomorának valódi okait, s a maga eszközeivel küzd a kizsákmányolás ellen, szervezkedik, tüntet, kivonul az utcára. Már vannak kitűnő vezetői s megmozdulásának vannak látható jelei, eredményei. Legutóbb kiverekedte a felemelt közlekedési viteldijak leszállítását. Kezdeti siker ez, de követni fogja a többi, mert szervezetten lép fel és a munkásságnak e nemes harcát megmutatta, hogy nagy tettekre képes, már megmutatta, hogy nagy tettekre képes. Irta: Dr. V. Munkás-rendőr összecsapás Argentínában Argentina fővárosában sztrájkoló munkások: és rendőrök között utcai harc folyt le, amelynek a nemzetközi ‘szabad’ munkásszövetség ott-tartóx kodó delegációja is szemtanúja volt. A tüntetést a buenos-airesi sztrájkoló banktisztviselők rendezték, akik már öt hete vannak sztrájkban magasabb fizetésért. Egyébként a banknegyedben naponta vannak összeütközések a sztrájkolok s rendőrök közt. Most azonban 3000 banktisztviselő, azonkívül vasúti munkások éa más szakszervezetek munkásai vonultak fel a Kongresszus épülete elé petícióval, hogy a kormány intézkedjen a banktÍsztVÍ^éÍM^Tében gg---szüntesse meg a vasúti munkások mozgósítását. A munkásdelegáció a vasúti szakszervezet kérésére jött Buenos Airesbe. Az elnök tavaly november óta katonai mozgósítás alatt kényszeríti a vasúti munkásokat dolgozni. így törte le a jobb munkaviszonyokért kezdett sztrájkjukat. A delegáció három tagja: J. H. Oldenbrook, a szövetség titkára, David Sternback AFL-CIO megbízott és Frank L. Noakes, az amerikai vasúti szakszervezetek megbízottja. / 20 utcatömb körzetben a rendőrök könny- ‘ bombákkal és vizi fecskendezővei próbálták a felvonulókat széjjelverni. Épületmunkások a félig kész épületekről téglákat hajítottak a rendőrök közé. Angliában lábrakapot! a fajgyűlölet Fajvédő és felelőtlen elemek Angliában megalakították a Fehér Védelmi Ligát, amely már a Trafalgar Square-en tartott "nyílt gyűlésen tiltakozott a Nyugat-Indiából és más országokból érkező négerek bevándorlása ellen. London Nottingham munkásnegyedében a néger lakók számos támadásnak estek áldozatul a fehér vagányok részéről. Néhány nappal ezelőtt egy fiatal néger fiút megöltek az őt megtámadó fehérek. k^AVWWWWWWWWWWWV^VVWWWV^^VWV^WVWM A FÖLD három rétegből áll. A kiilsó réteg a kéreg, az első megkövesedett vékony lemez, melyen az emberek laknak. A szárazföldön ez a vékony lemez 15—20 mérföld vastagságú, a tenger alatt csupán 2 és fél mérföldnyi vastag. A földréteg alsó határát Moho, vagy Mohorovicic név alatt ismerik, azon jugoszláv tudós után, aki felfedezte egy földrengés utáni kutatás alkalmával. A Moho alatt fontosságban a második fő réteg a Mantle, amely 1800—2000 mérföld vastagságú. Ez képezi a föld tömegének 80 százalékát. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a földrengés a Mantléből ered. Verne Gyula örömmel venné tudomásul, hogy a föld belsejéről szóló fantasztikusan szép meséinek nagyrészét az emberi tudás ma már tételekkel bizonyítja. Ellentmondás : Egy hátralékos előfizető!
