Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-15 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 15, 1959 w «r1 w "tt ▼ <r ^ ■yy ^ "r ▼ ■* ^ t r1^'? ^ ^ "T "» 'T1 >r ■»—<r"’«r'y ■ Munkásmozgalom 2,600 nymkás újévi ajándéka A Fairchild Engine and Aircraft Co., a Deer Park, L. I.-i üzemének 2,600 munkását január 5-én “fizetésnélküli szabadságra” küldte, amikor az Air Force beszüntette rendeléseit a “Goose” rakétára és lökhajtásos gépmotorokra. Az üzemet egyelőre bezárta. Uj rendeléseket keres és mihelyt kapni fog, a munkásait visszahívja. Állítólag más gyáraknak ajánlja, hogy alkalmazzák az elbocsátott munkásait. Mit ígér munkaügyi miniszterünk? James P. Mitchell, a Munkaügyi Hivatal főtitkára azt jósolja, hogy 1959 elején még ritka lesz az uj munkalehetőség, de mielőtt az évnek vége lesz az alkalmazottak száma rekordmagasságot fog elérni “az egészséges gazdasági fejlődés eredményeként”. A kormány legutóbbi hivatalos adatai azt mutatják, hogy múlt novemberben 64,653,000 volt az állásban levők száma az 1957 julius havi 67,221,000-el szemben. “Ne felejtsük el tehát, hogy még mindig nagyon sok munkanélküliség van az országban”, mondotta Mr. MitohelL £ fi-iHi* Vizet prédikál és bort iszik A National Association for the Advancement of Colored People, George Meanyhez küldött átiratában vádolja a szakszervezetek vezetőit, hogy a gyakorlatban nem segítik elő a faji megkülönböztetés megszűnését a szakszervezetekben. Bár az alapszabályból eltávolitották azt a szakaszt, amely ezelőtt tiltotta a néger munkások felvételét, egyes szakszervezetek ma is távol tartják, vagy egy külön, szegregált lokálba szervezik meg őket. Az átirat felsorolja az ebből származó sérelmeket és a demokrácia-ellenes eljárások beszüntetésére szólítja fel az AFL-CIO vezetőit. Korruptságga! vádoltak egy tűi pari unió-vezetőt A Dress and Waist Pressers Union (Nőiruha vasalók) 60-as lokáljának ügyvezetője, Jack Spitzer, 44 éves bronxi lakost letartóztatták és azzal vádolták, hogy 1,000 dollár készpénzért és egy 825 dollárt érő szőrmekabátért elárulta az üzem munkásainak érdekeit, amikor megengedte, hogy a munkáltató a szakszervezet által megállapított 22 cent helyett 20 centet fizessen egy ruha kivasalásáért. Az ügyészhelyettes, aki a vádat kivizsgálta, megállapította, hogy az illető munkáltató sokezer dollárt takarított meg magának a munkások béréből és előnyöket nyert üzleti versenytársaival szemben. Neki kifizetődött a gyenge jellemű szakszervezeti vezető lekenyerezése. Spitzert Davidson biró 1,000 dollár óvadék ellenében szabadon bocsátotta. A vádlott védőügyvédje kijelentette, hogy védence eddig jó hírnévnek örvendett, mint “egyike a legbecsületesebb munkásvezetőknek.” A Typographical Union ellen döntött az NLRB New Yorkban nincsen “right-to-work” törvény, de az NLRB-nek a Taft-Hartley is megfelelő volt ahhoz, hogy a union-shop ellen dönthessen, A New York Daily News és a Wall Street Journal eljárást indítottak a nyomdász szakszervezet ellen, hogy a lapjaik postázási munkálatára szervezetlen munkásokat alkalmazhassanak. A National Labor Relations Board úgy döntött, hogy a Typographical Unionnok nincs joga meggátolni a nevezett újságokat ebben. Ez a döntés veszélyezteti a szakszervezet minden fennálló bérszerződését. Zárt műhely egyezménye van minden más hírlappal úgy a nyomdászok, mint a postázok alkalmazásával kapcsolatban. A szakszervezet a döntést meg fogja fellebbezni. 13,600 üvegmunkás sztrájkol A Pittsburgh Plate Glass Company 11 telepén 1958 október 6-ika óta 13,000 üvegmunkás van sztrájkban a United Glass and Ceramic Workers Union vezetésével. A 92 napos sztrájk alatt a szakszervezet és a gyárosok megbízottai nem tudtak megegyezésre jutni. Most szövetségi egyeztető közreműködésével folynak tovább a tárgyalások az uj munkaszerződésért. A newyorki rendőrség megszervezéséről Valóságos kisebbfajta viharos kavarodást okozott a newyorki rendőrségi osztályon James Hof- fa, a Teamsterek vezetőjének kijelentése, hogy szándékában van megszervezni a rendőrséget az ország nagyobb városaiban és itteni szervezője bejelentette, hogy piketelni fogja a rendőrséget. (Az utolsó ilyen próbálkozás Bostonban volt az 1920-as évek valamelyikében, amikor Calvin Coolidge volt ott a kormányzó és azonnal le is törte a rendőrök sztrájkját.) Stephen P. Kennedy newyorki rendőrfőnök a legerélyesebben tiltakozott és megtorlással fenyegetődzött, ha a rendőrök még csak gondolni is mernek szakszervezetet alakítani. Ebben statisztált neki Wagner polgár- mester is és végül Hoffáék ideiglenesen visszavonultak. A reményvesztett rendőrök erre más utat kerestek sérelmeik orvoslására. Segélyszervezetükön (Patrolmen’s Benevolent Association) keresztül vádat emeltek a városi munkahivatalnál Kennedy rendőrfőnök ellen, hogy “diktatórikus és tájékozatlan ellenzője minden sérelemorvoslási eljárásnak” és hogy ez okozza a rendőrök hajlamosságát “külső” szakszervezetek ajánlatainak meghallgatására. Követelték egyben olyan gépezet felállítását, amilyen a többi városi alkalmazottaknak a polgármester egy rendelete alapján már megvan és a szakszervezetekhez tartozó munkásokéhoz hasonló jogokat biztosit számukra. A városi munkahivatal megbízottja, Harold E. Felix tárgyalt Wagner polgármesterrel a rendőrök kérelméről. Mikor erről a nagyüzlet vezetői tudomást szereztek és a sajtóban is olvastak a rendőr-jogok követelésével szimpatizáló hangok ról, azonnal intézkedtek, hogy ezt csirájában megfojtsák. A N. Y. Chamber of Commerce a polgármesterhez irt levélben azt a_ véleményét fejezi ki (aminek inkább utasítás ize van), hogy “a rendőr ség megszervezése sem közvetlen, sem közvetett formában ne engedtessék meg”. A N. Y. Board of Trades pedig az elfogadott határozati javaslatában kijelenti, hogy “bárki által megindított minden további kísérletet a rendőrség megszervezésére, a városi vezetőségnek meg kell akadályozni, mert az ilyesmi csökkentené a rendőrfőnök hatalmát”. A rendőrség megszervezése nem sokat lendítene a munkásság megerősödésén, tekintve, hogy munkakörük a hatalmon levők érdekei megvédésére szorítkozik, de az “amerikai szabadság és demokrácia”, amelynek magasztositásában ezek az urak sohasem fáradnak el, megköveteli, hogy a rendőrök is osztozzanak annak áldásaiban. Lezár a cipőgyár St. Louis-ban, az International Shoe Co. bejelentette, hogy február elsején véglegesen lezárja Chester, Illinoisban 1916 óta fennálló üzemét. Az üzem jelenleg 425 munkást alkalmaz, akik ennek folytán az utcára kerülnek. Az üzem évente 5,000 pár gyermekcipőt szokott termelni. A cipőtársaság szószólója szerint a beszüntetésre azért van szükség, mert az ottgyártott cipők iránt nincs kereslet. Megkötötték az egyezményt Boston vidékén levő cipőgyárak és munkásaik két éves szerződést Írtak alá, amely a lokálok szavazására és elfogadására vár. Az uj bérszer- zödés ez évben 5 cent és jövőre további 3 cent órabéremelést ad a munkásoknak. Továbbá megindít egy nyugdíjalapot, melyhez a munkáltatók minden munkás után óránként 2 centtel járulnak hozzá. Az uj minimális órabér a kezdőknek 1.05 dollárban lett megállapítva ez évre és 1.21-ben jövő évre. Adatok az öngyilkosságról Az Egyesült Államok 1956. évi halálozási statisztikájában az öngyilkosság a 9. helyen, sőt a serdülők — a 15 és 19 évesek — kategóriájában az 5. helyen szerepelt. A Metropolitan életbiztosító társaság adatai szerint az 1953—1955. években átlagosan évi 16,000 ember lett öngyilkos, vagyis minden 100 ezer lakosból 10. Nemek, valamint az öngyilkosság módja szerint: Férfi Nő _ Mérgezések összesen................. 2166 1158 ebből: Barbiturátok ...................................... 339 486 Más szilárd vagy folyékony méreg 391 336 Háztartási gáz .................................. 207 140 Motorgáz vagy más gáz .................. 1229 196 Akasztás v. másfajta fulladásos halál 2508 822 Vizbefullás .......................................... 333 257 Lőfegyver vagy más robbanó anyag 6393 808 Magas helyről való leugrás..... 319 161 Vágó és szúró szerszámok .............. 373 97 Egyéb halálnem......................... 186 10ÍJ A további statisztikai elemzés azt mutatja, hogy a városokban az öngyilkosság gyakoribb, mint vidéken, s hogy gazdasági pangás idején az öngyilkosok száma növekszik. Hogyan védekezzünk tisztességtelen eladókkal szemben? Vásároltunk már valaha televíziós készüléket, amely néhány nap múlva felmondja a szolgálatot ? Vagy automobilt, amely sehogysem akar megindulni? Ruhaneműt, amely rövid idő alatt lerongyolódik? Ha igen, nem vagyunk egyedül. Sok embert vezetnek félre csalárd hirdetések vagy tisztességtelen eladók. Elkerülhetjük azonban, hogy még egyszer hasonló csapdába essünk, ha a józan ész szabályait követjük. Ezek szerint: 1. Óvakodjunk az olyan eladótól, aki,hangzatos hirdetést tesz közzé ismert gyártmánnyal kapcsolatban, de az üzletében drágább és ismeretién gyártmányt igyekszik nyakunkba sózni. Valószi- nüleg füllent, ha azt állítja, hogy kifogyott a készlete és hogy az ismeretlen termék jobb az Ismertnél. 2. Óvakodjunk a rendkívüli olcsóságoktól. Hasonlítsuk össze az árut és az árat más boltokban kapható cikkel. 3. Ha kételkedünk az eladó cég megbízhatóságában, kérjünk felvilágosítást róla a helyi kereskedelmi kamarától, a Better Business Bureau fiókjától, vagy más olyan szervezettől, amely védi a vevőt és vele a tisztességes eladót is. 4. Vásároljunk óvatosan és meggondoltan. Ne befolyásoltassuk magunkat rábeszélésektől vagy sürgetésektől, mely szerint az egyetlen kínálkozó alkalmat elmulasztjuk. 5. Ne vegyünk át házalóktól árut azzal, hogy azt kipróbálhatjuk s néhány nap múlva visszajönnek érte, ha nem tetszik. Lehet, hogy nem jönnek vissza érte és számlát kapunk olyasmiről, amire nincs szükségünk. 6. Ha televíziós készüléket vagy másféle eszközt megigazitás végett elvisznek a háztól, kérjünk írásbeli becslést a felmerülhető költségekről és írott jótállást arról, hogy beleegyezésünk nélkül, nem lesz több fizetni valónk. 7. Ha költségesebb holmit vásárolunk, kérjünk írott jótállást az eladótól. Ne elégedjünk meg a gyáros szavatosságával, mert lehet, hogy az érvénytelen ha a kereskedő helytelenül szerelte fel a készüléket. 8. Ha a leszállitott áru más, mint amit vásároltunk, ne vegyük használatba. Ha nem kielégítő az áru, amelyet hitelre vásároltunk, tiz napon belül értesítsük erről a bankot, amely az üzletet finanszírozta. 9. Ne ígérjünk részletet, amelyet nem tudunk biztosan betartani, mert az eladó, vagy a bank visszaveheti az árut, eladhatja és a különböze- tet behajthatja rajtunk. 10. Minden hitel-üzletnél követeljünk részletes számlát írásban. Olvassuk el figyelmesen az ap- róbetüs szakaszokat is. Ne Írjuk alá, ha magyarázat után sem értettük meg és követeljünk másolatot róla, - Common Council
