Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-28 / 22. szám
M'-ÄCWf Az emberi intelligencia mérése Megtörténik az, hogy fontos és szükséges dpl- gokból divatot csinálunk majd ezt az idényhez sza bott jelzőt hóborttá fejlesztjük. így van ez napjainkban a “I. Q”-val Gyakorlati életünkben ezzel a két betűvel jelzik, vagy inkább mérik az ember intelligenciáját, miután a feltett kérdésekre szóban, vagy írásban megfelelt. A szülők gyötrelmére ez a gyakorlat már az óvodákban kezdődik és folytatódik addig, amig csak ki nem kerülünk az iskola padjaiból. Azután pedig nyomban ismét elkezdődik, mihelyt egy állásért folyamodik az ember. Nem megvetésként szólva, — mert hát minden becsületesen végzett munkában a büszkeség érzését megtalálja az ember, — de Amerikában még az utcaseprő állásra pályázóknak is intelligencia-próbát kell tenniök és a kézbe nyomott papiroson írásban kell megválaszolni a feltett kérdésekre, azután illetékesek elbírálják a jövendőbeli köztisztasági alkalmazott, a mi hétköznapi nyelvünkön: az utcaseprő-jelölt intelli- génciáját. (Nehogy egy kávéskanálnyi cinizmussal utolsó kereseti forrásnak gondold kedves olvasóm ezt az állást. A világért sem! Mert a közelmúltban az egyik nagyobb városban 25 megüresedett utcaseprői állásra kereken 1,200-an jelentkeztek és már 24 órával előbb kezdtek sorba állni a köz- tisztasági hivatal előtt, hogy a szükséges papírformákhoz hozzájussanak.) g Nincs is nekem különösebb kifogásom ezek ellen a vizsgák ellen, hanem inkább azt ellenzem, hogy teljesen feleslegesen apró gyermekek szüleit 'valósággal a boldogtalanságba kergetik az illetékesek, ha például Pista, vagy Juliska “I. Q.” próbája száz pont alatt mozog. A velünk szüle- tett intelligencia (ha ugyan akad valaki, aki ennek a szónak valódi értelmét meg tudná magyarázni) óriási érték számunkra, éppenugy, mint a szépség (ez a szó is bővebb magyarázatra szorul), vagy egyszerűen a józan gondolkodás és viselkedés. Vegyük példának a hadsereget. Az “I. Q.” segítségével válogatják ott is a tiszti iskolába küldendőket és még a pszichiáterek sem tudták megmagyarázni azt az esetet, amikor az egyik tisztjelölt a legmagasabb pontokat érte el az “I. Q.” próbán, holott csak a század segédszakácsa volt és még ebben a másodpozicióban sem volt dicsé- retreméltó. Bár ezen ember magas intelli- génciájárói a vizsga eredménye bizonykodott — az is kitudódott róla, hogy ezt a környezetétől messze elütő intelligenciát arra összpontosította, hogyan lehetne mentesíteni magát a komoly mun (iától és" unalmas pillanatait hogyan lehetne néhány' küpica pálinkával derűssé tenni. Éppen ezért, kár a szülőknek gyötörni magukat ast “I. Q.” alacsony pontozása miatt, mivel gyermekeik hozzájuk illő intelligenciájuknál foggá is lehetnek barátságosak és mindig készek a .segítő kéz nyújtására. Elvégre is ez a tömegérzés az. ami a legjobban olajozza az emberi civilizáció szekerének döcögős kerekeit és nem pedig a nagyon magasan pontozott ügyes, de határtalanul önző, brilliáns, de veszedelmesen revánzséhes gyermek. A legegyszerűbb kritérion számunkra,'ha senkitől sem várunk többet, mint amit józan eszünk dittájlására, egyéni törekvéseinkkel elérhetünk. Mert akkor nem irigyeljük mások sikerét, de ezek bpkása sem lep meg bennünket túlságosan. Nincs búsulni civilizációnk miatt sem, mert gz már régen itt van velünk, együtt fejlődik az emberrel--és azon sem, ha tudomásunkra jut, hogy egy bjmt megvásároltak, egy pap megölte a szeretőjét’,, vagy éppen a polgármesterről tudódott ki, hogy közönséges tolvaj. Ezeket a megnyilvánulásokat elitéljük a saját magunk számára szabott «srkölüsi törvények paragrafusai szerint éppúgy, mint ahogy elitélünk mindent, ami a három dimenzió erkölcsi szabályait az én, te és az igazság- <a>sz4ás; szemszögéből nézi. Az emberi lélek világa s a gyakorlati élet is tele van kétségekkel, melyek fölött legtöbbször saját belátásunk szerint hatá- éózürík akár az erős, akár a gyenge emberi karak berek csoportjába tartózunk. Egyelőre tehát fon— Kaliforniai riport — Chavez Ravinnek neveznek egy kis területet Los Angelesben, ahol a mi “fogadott” gyermekeink: a Dodger-ek ütnek majd sátorfát. Chavez Ravine eddig egy elhagyott, jobban mondva elhanyagolt kis csücske volt Los Angelesnek. Azonban egynéhány nap alatt világhírű lett, mint sok más hely, ahol nagyobb események történnek. A hatóság emberei, akik törvényeket csinálnak és akik a törvényeket végrehajtják, csorbát ejtettek az alkotmány azon pontján, amely a polgárok tulajdonát védi. És ez itt történt a napisten országában, Kaliforniában, az urnák 1959. évében, ahol az öreg Sol dupla mérővel önti aranyos sugarait ránk és ahova a nép naponta ezrével özönlik, hogy felcserélje a régi helyét egy jobb, egészségesebb és kedvezőbb otthonnal-hazával. Egyeseknek könnyet fakaszt a szeméből. Másoknak ökölbe szorul a marka, mert nemcsak az alkotmány megcsonkításáról, hanem emberi jogok felrúgásáról van most szó. Little Rockban a szi- nesbőrti testvéreink alkotmányos jogainak a megfosztásáról ir a történelem, mig itten Los Angelesben ... az “angyalok városában” megfosztottak fehérbőrű családokat az otthonuktól anélkül, hogy megadták volna az ellenértékét, mint ahogy az alkotmány előírja. Igen ,a városatyák — egy kivételével — a város ügyvédje és a város egész ségiigvi főorvosa, mind-mind felsorakoztak egy család ellen. Jöttek a tűzoltók, jöttek a rendőrök és erőszakkal eltávolitoták a család tagjait saját házukból. A bulldózerek pedig döntötték, szakították és szétszórták az öreg házat. A család tagjai sikoltoztak, káromkodtak és próbáltak ellenállni z erőszakoskodásnak. Akik szemtanúi voltak az eseményeknek kivétel nélkül demonstráltak az eljárás ellen. Akik pedig csak a televízió lencséjén keresztül látták a történteket, azok gondolkodnak majd azon, hogy mi is az igazság, mi is a demokrácia? Az egyik jobbérzésü városatya, ott a színhelyen az újság- riporterek előtt kijelentette, hogy ilyen aljasság csak a spanyol inkvizíció alatt történhetett és hogy a nácik garázdálkodása sem ért fel azzal ami itt végbement. íme a történet: Los Angeles városi tanácsa egy jó nagy területet ajándékozott a New Yorkból idetelepülő Dodgereknek. Bár az ajándékozás népszavazás módján történt, azonban nagy kontroverziókra adott alkalmat, mert az ügy elfogadása nagy mellébeszéléssel, kétes és erőszakos propagandával ment végbe. Voltak még z úgynevezett “prominens” személyiségek közt is olyanok, akik azt hangoztatták, hogy inkább olcsóbb lakótelepek építésére adnánk az ajándéknak szánt összeget, mint a multimilliomos baseball-csapatnak. Sokan még azt is hangoztatták, hogy itt svindli van folyamatban és hogy valaki bizonyára mellékjövedelmet keres”. Aterületen lévő családi házakat potom áron vették át tulajdonosaiktól. Phil Silvers ügyvéd, aki az otthonukból kieb- rudalt és megfosztott egynéhányat képviseli, az újságírók előtt a következőket mondta: Los Angeles városi tanácsa már 1953-ban, azon ürügy alatt, hogy Chavez Ravine egészségügyi szempontból veszélyes, a területet zárlat alá helyezte. Elhatározták, hogy a régi házak helyére újakat építenek. Phil Silvers eljárást indított a kilakol- tatási rendelet ellen már régebben s az ügy tárgyalása, illetve fellebbezése 1959 julius 8-ra lett kitűzve. Phil Silvers, Poulson polgármestert, vatosabb számunkra az "I. Q.”-nál az a tudat, hogy gyermekkortól kezdve mindenki tudatosan érezze hogy neki joga van az élethez és mindahhoz, amit ez az élet nyújthat. Mert ha ez az érzés velünk élő tudatossággá válik, akkor ezen keresztül már könnyebben megtaláljuk és felismerjük azokat a nemzetvezetőket, akik hozzásegítik minden korok ifjúságát, hogy becsületes, elégedett, életet élhessen. A józan ész diktálja tehát, hogy minden hátrány nélkül felhagyhatnánk az “I. Q.” hóborttal, ami inkább boldogtalanná, mint boldoggá teszi a szülőket, akik nagy általánosságban piég tudat alatt is dicséretre méltóan intézik családjuk ügyeit, tartják: rendben azt a kis fészket, amelyből nemzetépitő útjára röppen a jövő generáció, hogy idejéhez mérten foltozza, szépítse, tisztítsa a még mindig göröngyös utakon botorkáló emberi civilizációt. Thursday, May 2&, 1959 • Iamint Philips volt képviselőt keresztkérdések 'özönével oda forgatta, hogy beigazolódott, hogy |az egész nem más, mint szemfényvesztés azon | célból, hogy egy másik (a Dodger baseball park) • ügyet vigyenek keresztül. Azáltal, hogy Poulson polgármester, Philips képviselőn keresztül a lakótelep tervét megsemmisítette, kisült, hogy valamit takarnak a véka alatt, ami nem volt más mint a Dodgereknek milliókat érő ajándékot adni. E nagy csalási akció főáldozta az Archigas nevű mexikói származású családot. Ez a család volt az, amelyet legutoljára és erőszak alkalmazásával kilakoltattak. A hatóság a lerombolandó ház értékét megállapította, de nagyon alacsony összegben. Csupán 10,500 dollárt ajánlott fel érte, bár ugyanolyan nagyságú és a családnak megfelelő házat, még 20 ezerért sem lehet kapni. Hogy ellensúlyozzák az Archigas család melletti közhangulatot, hát kikutatták, hogy e családnak 11 nagy jövedelmező háza van, amit a televízión be is mutattak. Másnap az újságok már 9-et mondtak. Egy-két nap múlva már csak kettőt. Archigasék sem maradtak tétlenül és leleplezték az urakat. Kijelentették, hogy ezek az Ar- chigasok nem is rokonok, mint ahogy a polgár- mester hangoztatta, hanem csak ugyanazt a nevet viselik. A csete-paté már befejezés felé közeledik, az újságok elnémultak. Csupán csak egy news service tartott ki velük a végsőkig. És tegnap hozták nyilvánosságra, hogy Archigaséknak valójában van két “telkük” a katolikus temetőben. Az öreg Archigas mama ki is jelentette, hogy ennyi fá- radalmas veszekedés után jobb is lenne ezen a két lot-on jó hosszú “pihenó't” tartani. Persze a kedves olvasó kiváncsi arra, hogy megkapták-e Archigasék a nekik járó, kielégítő összeget? Erről nem Írtak ugyan az újságok, ámde amikor a televízión láttuk, hogyan rakták a holmit az öreg Fordra és a család tagjain a megelégedés mosolya szaladt végig, akkor arra gondoltunk, hogy az URAKnak törött belé a bicskájuk ebbe a szennyes eljárásba és Archegasék kielégítést kapva álltak tovább. Igv, hát kedves olvasó munkásbarátom, ha netalán ide akarsz közénk jönni s élvezni akarod Ka lifornia napsütését és friss levegőjét, hát szorítsd meg a nadrágod szijját, gyűrd fel áz ingujja dat és szorítsd ökölbe a markodat, mert bizony még itt is harcolni kell az igazságért és a demokráciáért. Minarik Kálmán Az atomreaktor fáradt gőzével esőt keltenek A chicagói egyetem munkatársai a lemonti (Illionis) Argonne Intézet kísérleti atomreaktorának jódezüst részecskékkel dúsított fáradt gőzét, kísérletként, mesterséges eső keltésére használták fel. Jódezüst-fíistgeneiátort erősítettek a hűtőtorony fölé, amelyből a nem radioaktiv fáradt gőzök kiáramlanak. Megfigyelték, hogy a fáradt gőz kiáramlása nyomán jégkristályok képződnek s esőcsöppekké elolvadva, lecsapódnak a földre. A mesterséges esőt aztán a hűtőtoronytól különböző távolságokra — a szél irányában — elhelyezett s műanyaggal bevont üveglapokon felfogták, s a lecsapódott kristályok vizanyagában megvizsgálták a jódezüst-nyomokat. Ezzel kívánták bizo- nyitani, hogy a jódezüst-részecskék kiszóródása és a jégképződés között összefüggés van. E “viz- próbák” azonban nagyon bonyolultak és nehezek. A melegebb időjárás beköszöntével pedig abba is kellett hagyni a további részletkutatásokat, minthogy a magreaktor fáradt gőzének áramlása a külső hőség miatt elenyészően esekély volt. Az utóbbi 10 évben a mesterséges esőkeltés kísérletei során abból a föltevésből indultak ki, hogy olyankor nem szokott esni az eső, amikor a légkörből épp hiányzanak a jégképződést megindító részecskék. A jódezüst-kristályok azonban már mínusz 4 C fokon is megindítják a jégképződést... A parányi jódeztistrészecskéket — úgymond — a szél a felhőkbe sodorja, s ott ezek előbb- utóbb a mínusz 4 C fokú vagy még alacsonyabb hőfokú övezetbe kerülnek, megindítva a jégkristályok képződését. A jégkristályok azután egyre nagyobbak lesznek, és végül esővé átalakulva lecsapódnok a földre. CHAVEZ RAVINE ! " AMERIKAI MAGYAR SZÓ
