Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-21 / 21. szám
Thursday, May 21, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kormányrendelet a családi pótlékok emeléséről — Magyarországi riport — Alig pár hónappal ezelőtt hangzott el Kádár János bejelentése a nyugdijak felemeléséről, az egészségügyi dolgozók és pedagógusok béremeléséről, valamint a sokgyermekes családok családi pótlékának emeléséről. A választási beszédekben elhangzott bejelentések gyors ütemben válnak valóra. Szinte havonta követték egymást az életszínvonal emelkedését jelentő intézkedések, a nyugdíjemelés, a bérrendezések és most megjelent a forradalmi munkásparaszt kormány rendelete a sokgyermekes családok családi pótlékának emeléséről is. Alapos, bölcs megfontolás előzte meg ezeket az intézkedéseket. A párt és a kormány körültekintően megvizsgálta, hol szőrit a cipő, hol van legnagyobb szükség a segítségre és valóban az érintett társadalmi rétegek, az öreg nyugdíjasok, a sokgyermekes családok, az egyedülálló gyermekes nők életszínvonalát kellett legsürgősebben emelni; ezeknek az életkörülményei kívánták leginkább a rendezést, ezt kívánta az igazságosság is. A családi pótlék összege a leginkább rászorulóknál jelentős mértékben emelkedett. Három gyermek után az eddig 180 forint helyett 360 forint jár és minden további gyermek után 120 forinttal emelkedik a családi pótlék összege. Egye dülálló dolgozó nőnek egy gyermeke után havi 90 forint, két gyermeke után havi 240 forint és minden további gyermeke után 120 forint jár. Olyan összegek ezek, amelyek nagyban enyhítik a gyermeknevelés gondjait, s az eddiginél jóval köny- nyebbé teszik a sokgyermekes családok életét. Érinti a családi pótlék emelése a többgyermekes termelőszövetkezeti tagokat is. Három 10 éven aluli gyermek után az eddigi 144 forint helyett 210 forint családi pótlék jár és ez minden további gyermek után (tiz éven aluli) 70 forinttal emelkedik. A családi pótlék folyósításának persze továbbra is egyik feltétele az, hogy az érintett termelőszövetkezeti tag az előző naptári évben legalább 120, kisgyermekes anya pedig 80 munkaegység teljesítését igazolja.Itt is méltányolja a rendelet az egyedülálló női termelőszövetkezeti tag helyzetét, mert egy 10 éven aluli gyermek esetében is családi pótlékra válik jogosulttá. Ilyen esetben egy gyermek után szintén havi 70 forint családi pótlék jár. Az egyedülálló nőnek is azonban szintén igazolnia kell az előző naptári évről a kötelező 80 munkaegység teljesítését. Az angyalföldi választási beszédben ígért életszínvonal emelkedés tehát máris nagyrészben valósággá vált. De mindez persze nem a semmiből, hanem munkánk eredményei alapján jöhetett létre. így lesz ez a jövőben is. Az életszínvonal emeléséhez szükséges javakat a termelő, alkotó munka teremti meg. Ha évről évre szorgalmasan dolgozunk, teljesítjük terveinket, úgy “fent”, az ország vezetésében sem lesz hiba. A párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány két és fél éves tevékenységét mindvégig a szavak és tettek egysége jellemezte. Ezt láthattuk az ellenforradalom nehéz napjaiban, majd később a munkásparaszt hatalom megszilárdulása idején és ugyancsak a szavak valóra válását láthatjuk napjainkban is. ■IIIIIIIMIIIRIH1IIIIRCSRHIIBIIIIIIIIII8R Az oroszlányi főtér rendezési terve. Építésztervezők: Körner József, Lőrincz József, Rollkó Géza, Halbrohr Gábor (LAKÓTERV), Gépésztervezők: Szabados Lajos, Gellért László, Chatel Ottó, Hallgató György (LAKÓTERV) JJL Tudósok, bányászok és tanulók közös kutatómunkája — Magyarországi riport — Magyarország földje sok őskori leletet rejt. A föld mélyén különböző őskori mt.radványok s kőzetek pihennek: felkutatásukról már korábban is volt szó, de a ritkaságok feltárására irányuló geológiai kutatómunka, és az igy nyert ásványi kőzetek szervezett értékesítése a tudományos világ számára még nem volt megszervezve. Egy •lelkes kutatócsoport kezdeményezése tette lehetővé 1958 végén, hogy a tudósok es az iskolák»szá- mára elérhetőek legyenek e rilka leletek, amelyeknek vizsgálata során egész korszakok történetére következetethetnek a kulatók. Ma már az ország összes ásvány- és ércbányáinak dolgozói bekapcsolódtak a kutatómunkába úgy, hogy a tudósok irányításával figyelik, hogy munkájuk közben mikor kerül felszínre egy-egy értékes lelet. S amióta külföldön is hire ment, hogy nálunk intézményesen is foglalkoznak a munkával, múzeumok, iskolák és magángyüjtök kérik, hogy egy-egy példányt adjunk el nekik, s ők valutával fizetnek érte. Olyan ősmaradványokra bukkantak, amelyek külföldön nincsenek. Ilyen például a “Szent László pénze”. Ez a másod- és harmadkorbeli lelet kizárólag Magyarországon található, tányérszerü, kicsiny berakodás, tulajdonképpen nem más, mint óriás növésű egysejtűek megkövesedett teste. Azért hívják Szent László pénzének, mert a kutatások szerint egy bizonyos korban ezzel fizettek az emberek. Egy nyugat-németországi régiségkereskedő cég különös érdeklődést tanusit e ritka lelet után. Gánton bányászat közben találtak olyan régi, megkövesedett csigákat, amelyek különböző korokat jeleznek. De van egy olyan csigafajta is, amely egész Európában kizárólag Tatabányán fordul elő. Nálunk azt jelzi, hogy a másod- és harmadkorban ilyen élőlények voltak hazánkban; a British Museum számára máé különleges lelet, amelyekért nagy pénzeket fizet. Van olyan magyarországi ősmaradvány is, amely iránt különösen nagy az érdeklődés, mert - teljesen hazánk területének kialakulásával függ össze, ugyanakkor az egész európai kontinens múltjának megismeréséhez is fontos adalék. Ilyen például a balatoni kecskeköröm, amelynek a szakemberek szerint komoly exportlehetőségei vannak. A kecskeköröm nemzetközileg elfogadott tudományos elnevezése is magában foglalja, hogy magyar specialitás: Congeria balatonica. — A külföldi exportlehetőségek megteremtése és a Nemzeti Muzeum ásványtárának kiegészítése azonban csak egyik célunk — mondotta Hof- fer László, a GEOS igazgató, a. — Szeretnénk hozzájárulni a politechnikai oktatás egész uj módszerének kialakításához. A gyerekek részben maguk is figyelik a talajt, ásatásokat, kutatásokat, s igv bekapcsolódnak munkánkba, másrészt mintegy ezerféle ásványi kőzet áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével a tanárok bemutathatják a föld keletkezését, az élet változását. Szerintünk e módszer jelentősen hozzájárul a materialista világnézet kialakításához. Minden bizonynyal épp ezért nagy az érdeklődés ásványgyüjte- ményeink iránt a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. De nem is kell külföldre menni a jó példáért: hazánkban is tudományosan foglalkoznak már különleges leletek pedagógiai hasznosításával. A Művelődésügyi és Munkaügyi Minisztériumban már gyűjtik a tapasztalatokat a materialista világnézet kialakításának uj segédeszközeiről. Az elgondolás merész, de úgy véljük, hamarosan megnyeri a pedagógus-szakemberek és a tanul- lók tetszését, hiszen kettős eredménnyel kecsegtet: gyermekeink sokoldalú képzést nyernek, a maga valóságában ismerik meg a Föld kialakulásának történetét; és még inkább feltárulnak Magyarország mindeddig “rejtett” kincsei. (lendvai) Hrleghecsáilt foglalkozás leli a gyors- és gépírás A magyar lapok hirdetés rovatában sűrűn jelennek meg gép- és gyorsirónő: kereső vállalatok, irodák stb. felhívásai. Nagy a kereslet a gyors és gépirónőkben, amit elsősorban az ország ipari s kulturális fejlődése hozott magával. A régi Magyarországon a gép- és gyorsírást csak végső szükség esetén vállalták a nők, annyira rosszul fizetett foglalkozás volt. Igaz, a giccsirodalomban és álromantikus filmeken gyakran szerepelt a csinos, szép, okos gépirónö és a gazdag bankár vagy gyárigazgató házasságának kiagyalt históriája. A valóságban a gépirónőknek nem is voltak ilyen álmaik, inkább arra vágyakoztak, hogy legalább két pár harisnyájuk, rendes cipőjük legyen és valamivel jobb falathoz jussanak. S álmodozásukat sokszor kielégítette volna az is, ha egyáltalán álláshoz jutnak, mert az ismétlődő gazdasági válságok idején ugyanúgy lettek munkanélküliek, mint az ipari munkások. Különösen szomorú volt az élete a kevésbé csinos vagy erkölcsösebb felfogású gépirónőnek. A régi magániskolák helyett ma elsősorban az állam gondoskodik gép- és gyorsirónők kiképzéséről, s ennek érdekében különféle iskolatípusokat tartanak fent. “Állami Gépiró és Gyorsíró Irodakezelői Szakiskola”. Ez a neve annak az uj iskolatípusnak, amelyet az állam az általános iskolát elvégzett gyermekek részére tart fenn. Tehát az iskolákban azok tanulnak, akik az alapműveltség alap fokát a nyolc osztályban megszerezték. A gép- és gyorsírói szakiskolában a szakmán kívül magyar nyelvet, magyar irodalmat, irodai adminisztrációt, társadalomtudománytant és tornát tanítanak. Az iskola egy, illetve kétéves. A növendékek már az első év után elsajátítják az irodai munkához szükséges alaptudást, igy csak azok tanulnak a második évben, akik magasabb képesítést kívánnak elérni. Például az első évben percenként 120 szótagos gyorsírás kötelező, a második évben 150 szótagos. Az iskoláknak délutáni tagozata is van, ahol azok a dolgozó nők tanulnak, akik gép- és gyors- irónővé kívánják átképeztetüi magukat. Az oktatás mindkét tagozaton teljesen ingyenes. A felnőttek részére az állam külön is tart fenn gép- és gyorsírói szakiskolát, ahol tiz hónapos tanfolyamokon képzik ki a hallgatókat. A felnőttek iskolájának van angol, orosz, francia és német tagozata, ahol magyar gyorsirási áttételben tanulják meg az idegen nyelvű gyorsírást. Az állami gép- és gyorsíróiskolák nemcsak a nagyobb számú szakképzést teszik lehetővé, hanem fokozzák a gyorsírás tudományát is. Az évenkénti országos gyorsírói versenyben több- mint tízszer annyian vesznek részt, mint a háború előtt és csak a diktálási nehézség miatt nem rendeznek percenkénti 450 szótagnál magasabb kategóriájú versenyt. Magyarországon annyira kellenek a gép- és gyorsirónők, hogy a minisztériumok, üzemek, vállalatok, hivatalok, stb. a tanév befejezése előtt bejelentik hány munkaerőre van szükségük. így a végzett növendékek a vizsgák után nyomban elhelyezkednek. A gép- és gyorsirónők fizetését a kollektiv szerződés biztosítja és természetesen ugyanazokat a kedvezményeket kapják, mint a többi dolgozók. Számukra is nyitva áll az előmenetel útja. Sokan közülük különféle főiskolák, egyetemek hallgatói és a minisztériumokban, hivatalokban, stb. számos olyan főelőadó, osztályvezető működik, aki mint gyors és gépirónö kezdte pályafutását. Az óhazában már nincsenek kiagyalt mesék a csinos szegény gépirónőkről, azonban vannak boldog, megelégedett gyors-s gépirónők. akik a társadalomnak megbecsült dolgozói. Ják Sándor A Ganz—Dl A VÁG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban elkészült az eiső hidraulikus mozdony a Budapesti Helyiérdekű Vasút részére. Az ui mozdony hatvan- kilométeres sebességgel halad. Március elején helyezték üzembe a Vágóhíd—Ráckeve vonalon. wvvwvwwvwvvwvvvvwwvvwwmnwwii» AKI BARÁTJA AZ IGAZSÁGNAK. AZ OLVASÓJA A “MAGYAR SZÓNAK”! x
