Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-21 / 21. szám

Thursday, May 21, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 AHoGtAN eW IAtOm írja: ehn SZENT VAGY SARLATÁN? — Befejező közlemény — Minden szombaton este Székely irodájában fo­gadja azokat, akik vele beszélni akarnak. íróasz­tala háromszor akkora, mint a megszokott méret és a közepéből fél-kerék nagyságú részt kanyari- tották ki, amelybe pontosan beleillik a professzor derékban kelleténél sokkal előbbié duzzadó ter­mete. A bemutatkozás után Székely régi los-angelesi és elsinorei ismerősei után érdeklődött, azután elővette a feleségem vizsgálata alkalmával kiállí­tott ivet és abból alkotott véleményét tolmácsol­ta. A diagnózis mindenben azonos volt a los-ange- lesi orvosának diagnózisával, ami' arra mutat, hogy ezen a téren érti a dolgát. Mint már említettem, beszélgetésünk végén megkérdeztem: Miért nem gyakorolja, amit má­soknak tanácsol, miért nem fogy le? Mivel ma­gyarázza azt a körülményt, hogy ő maga tul-kö- vér, amikor ezt másoknál ő is, más orvos is ,rosz- szalja ? Székely válasza ez volt: évek óta szenvedélyes hosszutáv-uszó. Naponta két teljes órán át úszik a tengerben és ha lefogyna, erről a szenvedélyé­ről kéne lemondani. A háj-réteg teszi lehetővé, hogy két órát kibírjon a hideg tengerben. . . A legenda a tiiz-okozta sebesülésről és a kémiai robbanás okozta sebekről igy szétfoszlott és ma­radt — a harmadik magyarázat, amelyet kedve szerint elfogad vagy elvet az ember. Bizonyos az, hogy Székely több nyelven számos könyvet irt. Több nyelven a világ különböző ré­szeiben előadásokat tartott és különböző beteg­ségekben szenvedő embereken segített. Évtize­dekre kiterjedő munkálkodása olyan, hogy azzal érdemes foglalkozni. Lehet, hogy könyveivel gyó­gyítási módszerével, részletesebben, hosszasabban talán a kelletténél részletesebben, hosszasabban foglalkoztam. Tettem ezt részben azért, mert egy­szer már beszélni kellett arról a nimbuszról, amely 20 évvel látogatása után is övezte Székely nevét és tettem főként azért, mert a Magyar Szó olvasóinak túlnyomó százaléka 50, sőt 60 évnél idősebb emberekből áll, akik e késői koi’ban pró­bálják pótolni azt, amire fiatalabb karukban nem volt alkalmuk. Fiatalabb korukban a mindennapi robot nem adott sem alkalmat, sem időt arra, hogy egészségükkel törődjenek; hogy oly életmó­dot folytassanak, amellyel egészségüket biztosít­hatták volna idős korukra. Az idős emberek közül, akik tehetik, az enyhe kiimával megáldott Floridába és Californiába köl­töznek és érthető, ha minden érdekli őket, ami segít törekvésükben, hogy hátralévő éveiket nyu­godtan és lehetőleg jó egészségben éljék le. Isme­rőseim közül számosán kértek tanácsot, kérték Székely könyveit és mondották, hogy ha legkö­zelebb felkeresem a Rancho La Puerta-t, szeret­nének velem oda eljönni. Főként az utóbbi érdeklődőkre való tekintettel vonakodás nélkül ama véleményemnek adok kife­jezést, hogy akik egészségük érdekében, vagy pi­henés szempontjából tervezték felkeresni Székely gyógyhelyét, maradjanak nyugodtan az Egyesült Államok területén, mert itt olcsóbban megtalálják ugyan azt. amit Székely Mexikóban nyújt. A hangsúly azon van, hogy OLCSÓBBAN és UGYANAZT. Különféle nyugdíjból élő idős ma­gyar testvéreink szempontjából, úgy hiszem, az a fontos, hogy minél kevesebb költséggel elérjék ugyanazt, amit másutt — akárhol és akárki — magasabb áron ajánl. Székely rancho-ján a minimális ár teljes ellá­tásért (fürdőszoba nélkül) napi 6 dollár. Egy he­ti látogatás költsége személyenkint 42 dollár, egy . hónapra 180 dollár. Ehhez hozzá számítandó az utazási költség. Los Angelesből oda-vissza körül­belül 340 mérföld. Akár autóval, akár autóblisz- szal teszünk meg ilyen távolságot, — pénzbe ke­rül. Ezzel szemben a Los Angelestől 200 mériöld- nvire keletre fekvő Baker helység mellett fekszik egy modern gyógyhely, ahol szintén napi hat dol­lárért teljes ellátás kapható, de egy hétré már csupán 35 dollár személyenkint, egy hónapra 125 dollár külön fürdőszobával ellátott modem szo­bában. Olyan embereknél, akik kiszámított pénz­ből élnek 55 dollár megtakarítás egy hónap ; latt sokat számit! Itt még útiköltség sincsen, mert a vendégeket oda és vissza díjtalanul szállítják Los Angelesből. • Székely “Cosmotherapy” cirnü könyvében hang­súlyozta, hogy intézménye “nem profitra alapí­tott, mert ingyenes segítséget nyújt bárkinek, aki kéri”. Ez valamikor régen volt, ma már mindenkinek a megszabott árat kell fizetni a Rancho La Puer- ta-n, akár jómódú, akár kispénzű a vendég. Ezzel szemben a fentebb említett gyógyhelyen, — ame­lyet szintén nem profitra alapított intézményként 'hirdetnek, — mindenki, aki állami aggkori nyugdíjon él a havi $125 helyett, csupán $90-et fizeL. Aki “Social Secur­ity” nyugdijat kap, a havi $125 helyett csu­pán száz dollárt fizet. De ez nem minden. A gyógyhely vezetőjének egyik előadásán hallottam: aki igazolni tudja, hogy képtelen fizetni, teljesen díjtalanul kapja ugyanazt az ellátást, amelyet a fizető vendégek kapnak! Feltételezem, hogy ezen a helyen az alkalma­zottak nem fizetés nélkül, tisztára csak ellátás- ért dolgoznak, mint Székely rancho-ján, hanem megkapják legalább azt, amif az amerikai törvé­nyek minimális munkabér címén előírnak. Valószínű, hogy az ország különböző részeiben vannak más hasonló intézmények. A fent leirt gyógyhely címét nem közlöm, mert nincs szándé­komban sem annak, sem más intézménynek rek­lámot csinálni, de elküldöm a kiadóhivatalnak, ahonnan az érdeklődők megkaphatják és ha oda Írnak, részletes tájékoztató leírást kaphatnak. Befejezésül két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik a Magyar Szó “Az időelőtti megörege- dés és a hiányos táplálkozás” cimii hire, amely szerint “Stepp vitamin kutató felveti vajon a mi­nőségileg ki nem elégítő táplálkozás miatt nem következik-e be korai öregedés embernél is?” Kevesen fogják kétségbevonni, hogy “a minő­ségileg ki nem elégítő táplálkozás” nem ismeret­len fogalom a világ oly részeiben, ahol emberek APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Beszélgetés a Szuper Markéiban — Mondja, nem tud egy jó lakást? — Minek az magának? Van magának lakása. — Van, nem mondom, de tudja, már nem bí­rom a három emeletet. Ott lakom már több mint 15 esztendeje, de tudja, hogy azok a lépcsők min­den évben magasabbak? Nagyon nehezemre esik felmenni még üres kézzel is, hát még a sok cso­mag. Mindent baksziba árulnak, meg kannába, oszt az a nehéz. Nem tud egy jó lakást? Maga olyan sok mindenkit ismer. — Tudni tudok. Itt van éppen a kezemben a mai újság, a Post, itt van nézze csak: Henry Lu­ce (a Clare Luce férje) lakása eladó. 250 ezer dollárért, bútor nélkül. Egynegyedmillió dollár. — Hát ha azt mondta volna, hogy bútorral, akkor azt mondhatnám, hogy bolond, de igy azt mondom, hogy meg van őrülve. Mondja, hát nem szégyenük kiírni ? Oszt még nem is ház, csak egy lakás! — Hát maga mért nem vesz egy házat, egy kis kerttel? Inkább azt keressen, mint lakást. — Tudja szomszédasszony, házat két oknál fog­va nem veszek. A második az, hogy minek nekem egy ház? — Na. és az első ok? — Hát, hogy nincs elég pénzem. Na de elég e''ből ennyi, majd csak találok valami megfelelőt. Mondja inkább, hogy mi újság a politikában. Jía magával nem találkoznék egy párszor hetenként, nem is tudnék semmit. — Hát a legjobb újság az, hogy megegyez­tek a külügyminiszterek Genfben. — Igazán? Nahát, ennek örülök. Ennek igazán örülök. — Megegyeztek, hogy nem szögletes, hanem gömbölyű asztal mellett fognak tárgyalni. — Csak nem akarja azt mondani, hogy azok a nagy urak olyan kicsinyesek, hogy azon vitatkoz­nak, hogy miiven asztalhoz üljenek? — De bizony hosszú vita volt azon. De nem is milliói egész életükön át a koplalás határán ten­gődnek. De nem ismeretlen fogalom még a bő­ség hazájában, az Egyesült Államokban sem, mert sok millió amerikai család 2,000 dollárnál kevesebbet keres évenkint. Nem beszélve a déli államok “share cropper” családjairól, a munka- nélküliek jelenlegi millióiról és általában a mező­gazdasági munkásokról, akiknek évi átlagos kere­sete 859 dollár. Nyilvánvaló, hogy a mai hallatlanul magas árak mellett, ily keresetből csak “ki nem elégítő táp­lálkozás” és korai öregedés milliók osztályrésze» De továbbmenőleg: azok, akik eleget keresnek és megvásárolhatják a kellő MENNYISÉGŰ élel­miszert, nem részesülnek MINŐSÉGILEG megfe­lelő táplálkozásban, mert a széllel-bélelt fehér ke­nyér, a finomított cukor és liszt, a kannázott és százféle módon preparált élelmiszerek a legjobb akarattal sem nevezhetők “minőségileg kielégí­tő” ennivalóknak. Viszont bizonyos, hogy a Ran­cho La Puerta-n és a Baker melletti gyógyhelyen úgy mennyiségileg, mint minőségileg kielégítő, megfelelő táplálkozást nyújtanak. A másik említésre érdemes dolog: az úgyne­vezett “positive thinking”. Ezt a pozitív gondol­kozást Székely rancho-ján — és másutt is — úgy tanítják és gyakorolják, hogy semmi kelle­metlenre nem szabad gondolni és ilyesmiről egye­nesen tilos beszélni. Ezek szerint a legjobb nem. gondolni hidegháborúra és atombombás háborúra való készülődésre. Nem szabad milliók kizsákmá­nyolására gondolni és arról beszélni, hogy ameri­kai polgárok nem élhetnek szavazati jogukkal, nem járhatnak megfelelő iskolákba, mert — sötét bőrűnek születtek. A Magyar Szó olvasói talán megengedik, ha az ő nevükben is kijefentem, hogy évtizedek kemény küzdelmeiben és gyakori nélkülözések közepette megtanultuk, hogy számunkra milyen a helyes gondolkodás, miről szabad és miről kell beszél-, nünk. Ezért azt mondom, hogy a Rancho La Puer ta — és más gyógyhely — talán alkalmas arra, hogy egészségi állapotunkon javítson, de ami a gondolkozást illeti, azt bízzák miránk, akik dok­tori és professzori címek nélkül ugyan, de siker­rel tettük le a vizsgát az élet iskolájában. hiába, mart tudja, a szögletes asztal az nagyon veszedelmes, akármennyire is egyforma mind a négy oldala. Egy kis trükkel az egyik oldalát fő­oldalnak lehet alakitani. Vagy az ablakhoz van közelebb, vagy a falra akasztanak valamit és ha már az egyik oldal főhely, akkor már nincs egyen­lőség a tárgyalásnál. A gömbölyű asztalnál min­denki egyforma. Aztán, ha ugv kerül-fordul a sor, sgv gömbölyű asztalhoz mindig be lehet még szorítani egy pár embert. — Nahát, ahogy megmagyarázta, el is hiszem. Magát kellett volna odaküldeni, olyan furfangos esze van. Más újság nincs? — Dehogy nincs. Nem hallotta, hogy az Eddie Fisher meg az Elizabeth Taylor végre-valahára megesküdött. Már úgy nyugtalankodtam, hogy valami közbe jön. Hál’ Istennek, ezen is túl va­gyunk. — Na, megyek már, mert várom az üstököst. — Micsodát? — Az ablakpűcolót. Olyan az, mint az üstökös. Ritkán jelenik meg. Na Isten áldja. Napilap kiadását tervezi a betűszedő ft szakszervezete .j Az International Typographical Union 18 hónap­ja harcol New York állam 'Westchester kerületé­ben a helyi napilapok ellen, melyek a JVIaey áru­ház birtokában vannak. A tulajdonosok más álla­mokból hoztak be sztrájktörőket és a szervezett munkásokat kizártaknak minősitették. A szak- szervezet és a kiadók közötti tárgyalások holt­pontra jutottak. Különleges vizsgáló bizottság alakplt, amely meg fogja vizsgálni a sztrájktörők behozatalát. Ez a szakszervezet szerint törvénybe ütköző cse­lekedet. A szakszervezet azonkívül nagyszabású lépésre határozta el magát. Saját maga szándékszik na­pilapot kiadni, hogy megtörje a Macy láncolat monopóliumát a kerületben. Referendum szava­zatot rendelt el, amelyben a tagok 13 hétig tartó 1 dolláros heti kivetés felett fognak szavazni, hogy az igy összegyűlt összegből megindítsák a. lapot. A kerület szervezett munkásságának segi - ségével igy a sztrájk mielőbbi befejézését reméli k.

Next

/
Thumbnails
Contents