Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-14 / 20. szám
Thursday, May 14, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZrt 9 A Á A. A A A A ^hi. A A. A Jk. * +. A. A. A. ^ A A A. ■ AMoOrAM ÉM lAtOm írja: ehn ,<fc A.<fc A A A A A ,n— -- ■*- w -*■ -*- -v .a. ->•SZENT VfißY SlILSTáN? — ÖtödiK közlemény — Amikor a három napos week-endre Székely rancho-jára érkeztünk, tudomásul vettük, hogy a professzor hetekint kétszer előadást tart és szombaton este a rancho-n épült tágas házának irodájában fogadja azokat, akik vele beszélni akarnak. Tudomásul vettük, hogy vezető kíséretében körüljárhatjuk a rancho-t, amelyről felvilágosítást kapunk és ugyancsak vezető kíséretében meglátogathatunk egy másik rancho-t is, amelyen a szükséges főzelék- és salátaféléket termelik. Az irodában azonnal jelentkeztünk a szombat esti kihallgatásra és a két túrára. Ugyanakkor elhatároztuk, hogy a vendégek egynémelyikével is beszélgetni fogunk, mert Dr. Székely és a vezetők magyarázatai mellett fontosnak tartottuk, hogy mit mondanak a vendégek, akiket csaknem kivétel nélkül valamilyen betegség hozott a gyógyhelyre. A vezetők a séta és a kirándulás folyamán nagyjában megmagyarázták, hogy miért találta Székely ezt a helyet a legalkalmasabbnak gyógymódja gyakorlására. Az emberi szervezetre miért hasznos az, amit a Rancho La Puerta-n eszünk és miért káros, amit az emberek általában esznek. Amikor kérdésekre került a sor, nekem is volt négy kérdésem. Az egyik: kik építették a rancho legszebb helyén látható egy- és kétcsalá- dos bungalow-kat? A másik: Kik laknak az ott látható “trailer”-ekben és milyen feltételek mellett ? A harmadik: Hogyan kerültek ők a ran- eho-ra és mily feltételek mellett állnak a profesz- szor szolgálatában? A negyedik: Mily feltételek mellett dolgoznak a mexikói alkalmazottak? Kérdéseimre a következő válaszokat kaptam: A bungalowkat oly egyének építették — és még ma is építhetnek, — akiket Székely “alkalmasnak” talált arra, hogy a rancho lakói legyenek. Aki engedélyt kap, a saját költségén felépítheti az egy- vagy kétcsaládos bungalow-t. Tetszése szerinti időtartamra beköltözik az épületbe és ottartózkodása alatt személyenkint a napi hat dollár m i n im á 1 i s rátát fizeti teljes ellátásért és orvosi kezelésért, ha arra szükség van. Távollétében kiadják a bungalow-t olyanoknak, akik személyenkint és naponkint 9—10—11 dollárt fizetnek. Ebből hat dollárt a rancho megtart, a hat dolláron felüli összeget pedig a bungalow tulajdonosa kapja. Amikor a tulajdonos ilymódon megkapta azt az összeget, amennyibe a bungalow építése került, akkor az épület Székely tulajdonába megy ál, de építőjének megvan az az előnye, hogy amikor az épületben akar tartózkodni,' akkor továbbra is csak a minimális hat dollárt fizeti a személyenkénti és naponkénti ellátásért. Röviden kifejezve ez azt jelenti, hogy idővel Székely tulajdonába mennek a ranchon felépített bunga’owk, amelyek Székelynek egyetlen egy centjébe sem kerültek.., A professzor valóban gyorsan magáévá tette azokat a sajátosságokat amelyek jellemzik a Furrier által említett “pénz- szerzési mániára alapított amerikai üzleteket”. A második válasz: A “trailer”-ekben azok tulajdonosai laknak. “Helypánzt”, lakbért nem fizetnek és teljes ellátást kapnak a minimális napi hat dollárért személyenkint. A harmadik válasz: A két nő, akik a vezető és “hostess”, szerepét töltik be, maguk is betegen kerültek Székely rancho-jára. Amig a pénzük tartott, fizető vendégek voltak. Mire a pénzük elfogyott, 100 százalékos hívei lettek Székely gyógymódjának és teljesen magukévá tették a “positive thinking” lényegét és gyakorlását. Minden szép és jó, nincsen semmi baj a ranchon, velük és a világgal, csak a “negatív” gondolkodásról kell leszokni. A két nó' egyéniséget és nevet változtatott és ottmaradt Székely alkalmazásában. Munkájukért lakást és el'átást kapnak, amit ők kielégítőnek találnak. Piztosra veszem, hogv ezt a megállapodást Székely is kielégítőnek találja. És nagyon valószínű, hogy ily megállapodást alkalmazottaival sok más amerikai üzletember is kielégítőnek találna... A vezetők szerint a többi amerikai alkalmazott is ily feltételek melle;t dolgozik. A negyedik válasz: A mexikói alkalmazottak egy nagy család tagjai, akik magasabb munkabért kapnak, mint a mexikói általános munkabér. Tekintettel arra, hogy Mexikóban a törvényesen megállapított minimális napi munkabér a fővárosban egy dollár, a vidéken pedig 80 cent, — valószínű, hogy az ennél “magasabb” munkabért is megengedheti magának az “amerikai üzlet”. A vendégekkel folytatott beszélgetéseinkből kiderült, hogy a jelenlevők általában jó véleménynyel voltak Székelyről és gyógymódjáról. Egy ember az első 4—5 nap után azt hitte, hogy nem bírja tovább a szokatlan vegetáriánus diétát és már-már ott tartott, hogy elszökik Tecate községbe egy nagy “steak” vacsorára, de meggondolta a dolgot és nem ment. Örült, hogy kitartott az előirt husnélküli diéta mellett. Napról-napra jobban érzi magát. Egy asszonyt mindennapos láz gyötört. Az orvosok nem tudtak segíteni rajta, még csak a láz okát sem tudták megállapítani. Az a körülmény, hogy már másodszor volt Székely rancho-ján, bizonyította, hogy az ottani életmód, táplálkozás és kezelés jót tett. Egy fiatal nő, akiről lesugárzott az egészség, ezeket mondotta: Az orvosok évekkel ezelőtt leu- kemia-t (vár-rák) állapítottak meg rajta és a nővérén. Mindkettő közeli halálát jósolták és végső kétségbeesésükben mentek a Rancho La Puer- ta-ra. Jelenleg Las Vegas egyik szállodájában “cocktail” pincérnő, ami nem könnyű foglalkozás, de bírja a nehéz munkát, mert “semmi baja nincsen”. Úgy ő. mint a nővére, minden évben Székely rancho-ján tölti a szabadságát és kinevetik az orvosokat, akik már csak egy-két hónapot jósoltak számukra — évekkel ezelőtt. Ennél a pontnál meg kell jegyeznem, hogy amikor az évek folyamán itt-ott szó esett a “természetes gyógyítási módszerről”, mindig akadt valaki, aki megjegyezte: “Lehet, hogy a vegetáriánus diéta jó, de nem hiszem, hogy súlyos betegségeket, mondjuk rákot lehet tisztára a diéta megváltoztatásával gyógyítani...” Feltételezem, hogy hasonló megjegyzések elhangzanak majd, amikor az egykor vérrákban szenvedő és ma egészséges két testvér esetéről olvasnak. Ezért itt beszámolok arról, hogy amikor hónapokkal ezelőtt a “Krebiozen” chicagói kutató központba részletes információért irtani, leveiemet New Yorkba továbbították az “Independent Cancer Research Foundation, Inc.”-hez (118 W. 57th St., Suite 204, New York, N. Y.) Ez az intézmény, amelynek igazgatósági tagjai között Gloria Swanson is szerepel, levél kapcsán, elküldte első három “bulletin”-jét. Az első a pittsburghi “Drosnes-Lazenby Clinic” gyógyítási módszerével foglalkozik. A második a “Krebiozen”-nel foglalkozik, amelyről laA United Steel Workers Union elnöke, David J. McDonald és a nagy acélművek képviselői kedden, május 5-én ültek össze először a közelgő munkaszerzödés-megujitás részleteinek megbeszélésére. A jelenlegi szerződés junius 30-án jár le. McDonald annak a reményének adott kifejezést, hogy addig meg tudnak egyezni az uj szerződés feltételein, különben 500,000 acélmunkás, akik az ország acéltermelésének 90 százalékát végzik, kénytelen lesz sztrájkolni. R. Conrad Cooper, a United States Steel Cor^ poration ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy_ az acéltársulatok elkészültek arra, hogy egymás profitján osztozkodjanak abban az esetben, ha a. szakszervezet, stratégiai szempontból, csak egyes társulatok munkásait hívja sztrájkba. Er- revonatkozó cikk előzőleg megjelent az acélipar “Iron Age” cimii közlönyében. Hasonló egyezményt kötött egymással tavaly októberben hat nagy repülő közlekedési társulat, amikor egyesek működését alkalmazottaik sztrájk ja megakadályozta. Azt a profitot, amit ebből eredően a működő társaságok megnövekedett forgalma hozott, visszaadták a nem-müködő társulatoknak. A Capital, Eastern és Trans-World Airlines társaságok eddig közel 5 millió dollárt kaptak azoktól a repülőtársaságoktól, amelyeknél nem volt sztrájk. Az acéltermelés és profit aránytalan megnövekedésével szemben az acéltársulatok még mindig ragaszkodnak ahhoz a propagandájukhoz, hogv a magas árakat, az inflációt a munkabérek emelkedése okozza. Ezzel szemben McDonald kimutatta, hogy 1946 óla 2”-szór emelték az acél árát, mig ugyanabban az időben csak 12 béremelés volt. 1956 és ’58 köpunkban cikksorozat jelent meg és amellyel azóta más lapok, magazinok is foglalkoztak. A harmadik bulletin dr: Max Gerson, ausztriai orvos gyógyítási módszerével foglalkozik ezzel a cim- mel: “The Nutritional Approach in the Treatment of Cancer.” Dr. Gerson véleménye, hogy helves táplálkozással felépített emberi szervezet ellentáll minden betegségnek és igy rákbetegségnek is és ezért a rákbetegnek a következő diétát ajánlja: főzelék- és gyümölcsleveket. Nagy mennyiségben nyers gyümölcsöket és főzelék-féléket, amelyeket finomra őrölve vagy reszelve kell fogyasztani. Ajánlja a nyers levelekből, gyümölcsökből és főzelékekből készítet salátákat; a saját levükben főzött gyümölcsöket és főzelékeket, burgonyát, “oatmealt” és sótlan rozs-kenyeret. Hattól 12 hét után ezt a diétát kibővíti sótlan és tejfel-mentes túróval, (pot^ cheese), savanyu tejjel (buttermilk) és yoghurt-tal. Dr. Gerson ugyanakkor eltiltja a beteget a következőktől: dohány, só, fűszerek, tea, kávé, kakaó, csokoládé, szeszes italok, fehér liszt, fehér cukor, fagylalt, sütemények, gombák, savanyított ugorka, kannázott ételek, zsírok, olajok, stb. “A Cancer Therapy” címen Dr. Gerson könyvet irt, amelyben leírja és X-ray felvételekkel illusztrálja 50 olyan rákbeteg esetét, akiket orvosok “feladtak” és akiken a fenti diéta segített. Erről a könyvről az egyik rákkutató intézet igazgatója ezt irta: “Ez a könyv a megfigyeléseknek komoly, gondos és becsületes rekordja és mint ilyen nagyban hozzájárul az eddigi eredmények eló'bbreviteléhez. “Remélem, hogy a National Cancer Institute és az American Cancer Society kutatói elolvassák ezt a könyvet.” Dr. Gerson diétáját, — amely csaknem mindenben azonos Dr. Székely diétájával, — és diétával való gyógyítási módszerét ilyen fontosnak tartja egy rákkutató intézet igazgatója. Ezért hát addig, amig nem tudunk többet és biztosat a rák szörnyű veszedelméről és annak gyógyításáról ; amig a rákbetegek óriási százalékán sem besugárzásokkal, sem operációval nem tudnak segíteni az AMA jólkereső tagjai, ne ítéljünk könv- nyedén senki felett, aki a ráktól és minden máu betegségtől a maga módján próbálja megszabadítani az emberiséget. Lapunk jövő heti számának befejező közleményében megpróbálom kiértékelni Székely szerepét és munkálkodását és igyekszem további adatokkal szolgálni, amelyek segítségével minden olvasó saját magának megadhatja a választ e cikksorozat címére: “Szent vagy sarlatán?” zött egy tonna acél árát 24.20 dollárral emelték, holott a felemelt bérek csupán 9.50 dollárral drágították egy tonna acél termelési költségeit. Azonkívül az acélárakat emelték akkor is, amikor az egységek előállítási ára esett, mint 1950-ben és 1955-ben.£ Azt is vázolta McDonald, hogy a U. S. Steel jelentős profittal működhet ma, még úgy is, ha teljesítőképességének csak 40 százalékát állítja a termelésbe. A tárgyalások tovább folynak. Végétért a Kaliforniai politikai csalás SACRAMENTO, Calif.—Ed. Brown, Kalifornia kormányzója aláírta azt a törvényjavaslatot, amely végétet annak a politikai csaló módszernek, hogy a jelöltek a választásoknál két vagy több párt listáján is szerepeljenek. A választások ily csaló módját a szavazók megtévesztésére hozták be még 1913-ban, Hiram- Johnson kormányzóságának idején. Az eredmény az lett, hogy a népszerűbb, vagy nagyobb választási kasszával rendelkező jelölt elnyerhette úgy a demokrata, mint a republikánüs pártok jelölését és igy ellenfelét teljesen leszorította a szavazó-lapról. A demokratikus választásokban hivő embereket már évek óta bántotta a választásoknak ez a csaló módja, de a kaliforniai állami törvényhozó testületben csak most került töbségbe azoknál« a száma, akik hajlandók követni a politikai tisztesség ily elemi követelményeit. Az uj törvény, amely jövő szeptember 18-án lép érvénybe, megszabja, hogy a jelöltnek legalább 3 hónappal a jelölést megelőzőleg már tagjának kell lenni annak a pártnak, amelynek listáján jelölik. TÁRGYALNAK AZ ACÉLIPARBAN
