Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-14 / 20. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 14, 1959 10 | Magyarország | KADAR NYILATKOZIK A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL Az angolnyelvü és a magyar polgári sajtó propagandáját, hogy a magyar kormány erőszakkal szervezi a mező gazdasági szövetkezeti termelést, meghazudtolja Kádár Jánosnak, a “Szabad Föld” április 12-iki lapszámában megjelent cikke, amely kérdés-felelet formájában nyújt felvilágosítást ebben a fontos, társadalomátala kitó kérdésben . A “Népszabadság” április 4-i száma közli Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának nyilatkozatát a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos néhány kérdésről. 1. Hogyan értékeli termelőszövetkezeti mozgalmunk idei előrehaladását? A termelőszövetkezeti mozgalomnak az simult három hónap alatt bekövetkezett nagyarányú előretörése, a népi hatalom megvédése és megszilárdítása mellett, az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű és legfontosabb társadalmi eseménye hazánkban. Az a tény, hogy idén a termelőszövetkezetekben tömörült parasztok száma 354 ezerrel, a term előszöveí kezetek s z á ntóteriilete pedig közel 2 millió holddal növekedett, olyan esemény, amely kedvezően hat nemcsak a parasztság, hanem az egész magyar nép életére és szocialista fejlődésére. Ez teljesen nyilvánvaló. Köztudott dolog, hogy nálunk már egy évtizede fennáll az az ellentmondás, amely ab bel áll, hogy amig az ipar, a közlekedés, a kereskedelem — néhány százaléknyi kistőkés érdekeltségtől eltekintve — szocialista jellegű, addig a mezőgazdaság túlnyomó része nem az. A népgazdaság ilyen kettőssége fékezi a fejlődést. 2. Melyek a főbb sajátosságai az elmúlt hónapokban a termelőszövetkezeti fejlődésnek? Egyik fontos sajátossága volt a fejlődésnek az, hogy az elmúlt hónapokban tömegesen léptek a szövetkezeti u!ra középparasztok is, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek általában a gazdálkodásban, 'különösen az állattenyésztésben. Kétségtelen, hogy ez nagy nyereség úgy az egyes termelőszövetkezetek, mint az egész termelőszövetkezeti mozgalom számára. Ha ezek a középparasztok gyorsan átveszik a termelőszövetkezeti, mozgalom úttörőinek a közös gazdálkodásban szerzett tapasztalatait és közben hasznosítják eddigi gazdálkodásuk során szerzett tudásukat, akkor járulhatnak hozzá igazán a termelési eredmények növeléséhez saját maguk, családjuk, szövetkezetük és az ország hasznára. Másik sajátossága a mozgalom mostani fejlődésének az, hogy számos község gazdáinak túlnyomó többsége egyidejűleg lépett a szocialista útra, gyakran úgy, hogy egy községből egy termelőszövetkezetet alakítottak. Ily módon az idén hazánkban több mint 1300 uj termelőszövetkezeti község alakuló. Ez a fejlődésnek igen helyes útja, s az elért eredmény e téren örvendetes. Ennek a fejlődési útnak nagy előnye, hogy szükségtelenné teszi a tagosítást, amely parasztok és parasztok között olyan keserű és végtelen vitákat szokott szülni, hogy azokban, mint mondani szokás, az isten sem tud mindkét felet kielégítő igazságot tenni. További nagy előnye a szövetkezeti községnek az, hogy ilyen községben a helyi adottságokat tervszerűen és sokkal jobban ki lehet használni, az egész község fejlődésének távlatát világosan lehet látni és minden közös létesítményt a megfelelő, végleges helyére lehet építeni. További sajátossága volt a termelőszövetkezeti mozgalom ez évi fejlődésének, hogy egyes megyékben — Győr, Sopron, Fehér megyékben — ugrásszerű volt a fejlődés, más megyék parasztsága ehhez képest csak egy-egy lépést tett előre. Ez véleményem szerint — mivel élő mozgalomról van szó, amelynek feltételei a különböző helyeken, különböző módon és időben érnek be — természetes is, helyes is. 3. A termelőszövetkezeti mozgalom idei fejlődésének üteméről mi a véleménye? Az előrehaladást pártunk Központi Bizottságának múlt év decemberi határozata mozdította elő. Akkor a Központi Bizottság úgy látta, hogy nálunk olyan a politikai és gazdasági helyzet a termelőszövetkezeti mozgalmat illetően, amely ugrásszerű fejlődést nem tesz lehetővé, de lehetővé teszi, hogy 1959-ben jelentős lépést tegyünk előre ezen a téren is. Most van néhány olyan ember, aki hetek óta azon töpreng, hogy a megtett előrehaladás vajon “lépés” volt-e, vagy “ugrás”? Győr-Sopron és még egy-két megyében a haladás kétségtelenül ugrásszerű volt, de országos vonatkozásban ugyanilyen kétségtelen, hogy ez még nem ugrás, hanem lépés előre, még akkor is, ha ez nagy és jelentős lépés. Én a magam részéről készségesen bevallom, hogy ez az előrelépés a termelőszövetkezeti mozgalomban valamivel gyorsabban történt meg és valamivel nagyobb volt országos vonatkozásban is, mint ahogyan ezt december első napjaiban gondoltam. De vajon egynéhány hasonló eset nem adódott már az elmúlt két és fél év alatt? A szocializmus állhatatos hívei 1956 november első napjaiban is tudták, hogy a reakciós, ellenforradalmi erőket elszigeteltük, és vereség-vár reájuk Azt azonban nem gondoltuk, hogy ezt olyan gyor san, alapjában véve már 1957 tavaszára elérjük. Állhatatosan bíztunk abban is, hogy az ellenforradalom által oly súlyosan megkárosított és aláásott népgazdaságunkat helyreállítjuk. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ez is olyan gyorsan, alapjában 1957 második felére már elérhető lesz, A termelőszövetkezeti mozgalom idei előrehaladásának üteme szerintem jó és egészséges volt. annál is inkább, mert ennek fő hajtóereje: a paraszti tömegek növekvő szocialista tudata, érzelmi világában bekövetkezett nagy változás volt. 4. Mi te'.te lehetővé az idei eredményeket? A szocializmus minden eredményét a párt, a kormány helyes politikája és a dolgozó tömegeknek e politikát támogató magatartása szüli. így van ez a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeivel is. A Központi Bizottság éberen őrködik az elvek tisztasága, a párt és a kormány politikájának helyes végrehajtása felett. A népi hatalom és a szocializmus ügyének megmentése megkövetelte, hogy szívós harcban leküzdj ük a parasztpolitika terén is azt a reakciós népellenes áramlatot, a- mely az 1956-os ellenforradalom napjaiban érte el tetőfokát és a termelőszövetkezetek megsemmisítésén túl népünk valamennyi, a felszabadulás óta elért eredményeinek elrablását célozta. Leküzdöttük az ellenség heves támadása és a revizionisták téveszméi nyomán keletkezett jobboldali megalkuvás maradványait is, amely a falu szocialista átalakulását lehetetlenné tette volna. Leküzdöttük a szektás szokásokat is; a paraszti tömegekkel szembeni bizalmatlanságot, az ezzel párosult kishitűséget is. Az egyéni parasztság érdekeit is erőteljesen támogató olyan kormányintézkedések, mint például a begyűjtés eltörlése, jobb felvásárlási árak megállapítása, a termelési biztonság megterenv ése, az erőltetett tagositások megszüntetése és más intézkedések. így vált a mostani fejlődés alapjává az, hogy a korábban létrejött és az elmúlt években minden megrázkódtatást kiállott régi szövetkezetek sokat fejlődtek, jól gazdálkodtak, erősödtek és gazdagodtak. A falu népe saját szemével láthatta a jó példát. Hatott parasztságunkra a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerének megteremtése, még inkább a földjáradák fizetésének kötelezővé tétele. Szerepet játszott a volt vagy jelenlegi falusi kizsákmányolok kérdésének, a kulákkérdésnek helyes kezelése is. Pártunk, a dolgozó parasztok iránti teljes bizalommal reájuk bízta, hogy az általuk mindenki másnál jobban ismert volt kizsákmányolok, a kulákok közül melyiket veszik fel és melyiket nem a szövetkezet tagjai közé. A tapasztalat szerint a dolgozó parasztok ennek elbírálását a kellő felelősségérzettel végzik. Döntő szerepet játszott az eredmények elérésében parasztságunk történelmi tapasztalata és egyre szélesedő nemzetközi látóköre is. A magyar parasztok átélték az ellenforradalmat és az ellene vívott harcot. 1956-ban még egyszer közelről meglátták az álarcot néhány napra letevő, bosz- szuért lihegő régi szolgabirákat, csendőröket, fasisztákat, az ismét felbukkanó volt földesurakat, s látták ezek tehetetlenségét is. Nem állíthatom, hogy a több százezer embert érintő hatalmas tömegmozgalom úgy ment volna végbe, hogy a termelőszövetkezetek szervezése során egyetlen hiba sem történt. De azt állítom, hogy az idei hatalmas fejlődés "csak azért mehetett végbe, mert parasztságunk-tudja: pártunk szövetkezeti politikájának sarkalatos pontja az önkéntesség elve, ennek érvényt is szerez mindenhol és mindenkivel szemben. Ez a politika a dolgozó parasztok iránti bizalomra épült és ezt a falu milliói bizalommal viszonozták. Ez a kölcsönös bizalom a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeinek, de a további és teljes győzelmének is legfőbb alapja. 5. Mi most szövetkezeti mozgalmunkban a legfőbb teendő? Ma a termelőszövetkezeti mozgalomban a legfőbb teendő az ez év elején elért eredmények megszilárdítása, a meglevő termelőszövetkezetek további erősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A feladat nagy." A termelőszövetkezetek megszilárdítását ezért most ugyanúgy az egész társadalom feladatának kell tekinteni, mint ahogyan az elmúlt hónapokban azzá vált a mozgalom tömeges és számszerű fejlesztése. Ez a megszilárdítás egyben — és ezt w»ew%vw»\wvv*\vwwvv\\vvw»v»v»\wv»v»w\vvvvw% Ä MÉHÉSZETI SZÖVETSÉG somlójenői kísérleti telepén 400 méhcsaláddal kísérleteznek. A kísérlet főcélja: az anyanevelés módszereinek tanulmányozása. — Képünkön: Langó Piroska méhészmester KADAR JANOS
