Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-14 / 20. szám
Thursday, May 14, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Z_ Az ember jövője az atomkorban Irta: N. N. SEMENOV (Ez a cikk az “Atomic Scientist” folyóiratban jelent meg annak az előadásnak alapján, amit a Nobel-dijas szovjet tudós tartott a Brüsszeli Kiállításon.) A tudomány és technika diadalmas előrehaladását a tizenkilencedik században kezdte meg. Az utolsó husz-harminc évben, ez a fejlődés különlegesen gyors_volt és a múltban nem tapasztalt széles körre terjedt ki. Nehéz elképzelni milyen lélekzetállitó sebességgel haladhat az emberi teljesítő képesség a jövőben, hogy ura legyen a természet erőinek, az egész emberiség jólétének megteremtésére. Ha népek tudatosan elhatározzák, hogy küzdenek ezért az emberies ideáiért — akkor tekintet nélkül az alkalmazott útra amit tetszésük szerint választhatnak, ésszerűen kormányzott társadalmat kell, hogy alkossanak — olyan társadalmi formát, ami megengedi, hogy saját sorsukat irányíthassák. És fel kell majd használniuk ezeket a társadalmi formákat az észszerűen megfogalmazott társadalmi célok kivivására, véget vetve az olyan állapotnak amelyben az élet szabályozatlan feltételei uralják az embert, mintha e.rek a feltételek a természetből vagy a történelemből kifolyólag megmásithatatlanok lennének. Olyannak kell lenni a vagyoni elosztásnak, hogy lehetetlenné tegye a túltermelési válságot, mikor sok embernek szüksége van a különböző árukra, de nem képes megvásárolni azokat. Nem szabad megengedni, hogy a gépesítés és az au- tomáció munkanélküliséggel fenyegessen. Én személy szerint, határozottan meg vagyok győződve arról, hogy ember ember által való kizsákmányolásának eltörlése nélkül, az egész emberiség jóléte elérhetetlen. Olyan társadalom, amelyik ezt a célt tűzi maga elé, az embereknek uj eszméket kell, hogy nyújtson, amelyek alkotóerejük kifejlesztésére ihletik őket, valamint az egyén kivirágzásához is vezetnek — és egyidő- ben erősitik a kölcsönös együttműködést és növelik az ugyancsak kölcsönös megbecsülést és se- gitőkészséget., Hazámban, a maga választotta uj rendszer alapján — egy rendszer, amely széles alapot nyújtott a tüdomány, a technika és az oktatás gyors fejlesztéséhez — ennek az emberi problémának a megoldása a kormány és a nép által napi feladattá vált 40 évvel ezelőtt. A mi egész népünk, és tudósaink különösképpen, nagy lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy megvalósítsák azt az időt, amikor minden egyes ember anyagi és szellemi szükséglete a legteljesebb mértékben kielégülhet. Mi szeretnénk versenyre lépni az összes többi nemzettel, abból a célból, hogy megvalósítsuk az emberiség nagy humánus ái- mát: mindenkinek jólétet biztosítani, azt az álmot, mely megvalósithatóvá vált a jelenleg megteremtett, korábban nem is hallott lehetőség folytán, a természet erőinek az ember szolgálatába állítása által. MINDEN ÉV UJ, nagyszerű tudományos eredményt hoz, lehetővé téve olyan terveket, amik tegnap még fantasztikumnak tűntek volna. Másfél éve, hogy az első mesterséges bolygót megalkották, és' ezzel korszakunkat a kozmikus ür ember által való elfoglalásának korszakává tették. Égitestek közötti utazás reális tanulmány lett. Ez a teljesitmény a tudomány alkotó lehetőségeit szimbolizálja. Az energia fontossága Ila lehetővé válna ellátni a Föld minden egyes pontját a kívánt villamos energiával, hogy a rajta élő emberek szükségét szolgálja, akkor ha adva van egy megfelelő közösségi szervezet, az általános jólétet, amelyben mindenki, mindenhol részesedhetne, bármily ésszerű magasságra fel lehetne emelni. Jelenleg az egy főre jutó, átlagos energia mennyiség, amely földünkön rendelkezésünkre áll, 0.1 kilowattnak felel meg. Ez nagyon kevés. Ilyen kis mennyiségű villamosenergia ellátással, a nehéz fizikai munka elkerülhetetlen marad, különösen a gazdaságilag még fejletlen országokban. Tovább menve, a villamos erőmű állomások többsége még szenet használ, amelynek előállítása nehéz földalatti munkát tesz szükségessé. Vizieiőmü telepek, természetes gázt használó és atomerőre berendezett energia állomásoknál már nincs meg ez a hátrányos helyzet, tehát ezeknek a gyors fejlesztése a villamosenergia termelés óriási növekedéséhez vezethet, valamint a munkafeltételek megjavításához. Azonban, a villamosenergia termelés mindezen lehetőségei eltörpülnek, ha összehasonlítjuk a .termonukleáris energia szabályozott felszabadítása által valóra válható lehetőségekkel. Szovjet fizikusok, és ezt követően angol és amerikai fizikusok is, bizonyították a mágneses hőszigetelés elvének felfedezésével, hogy elvben a termonukleáris probléma megoldható. Nekem nincs kétségem, hogy tiz vagy húsz éven belül az ellenőrzött termonukleáris reakció problémája megoldódik, és mielőtt ez a század véget érne, a villamosság termonukleáris fejlesztése általános használatban lesz. A termonukleáris hajtóanyag eloállitásához szükséges a nyersanyagnak (viz) korlátlan hozzáférhetősége, termelésének egyszerűsége és biztonsága, fantasztikus energia tartalma, a termonukleáris erőnek egyenes átalakítási lehetősége elektromos energiává, a veszélyes rádio- aktiv melléktermékeknek hiánya a termonukleáris motorfejlesztőből kipuff ogó gázokban — mindezen előnyök együttvéve azt- ígérik, hogy a termonukleáris energia fejlesztés valami igazán nagyszerű dolog. Ennek fejlesztése valósággá teszi a reményt, hogy a kívánt elektromos energiával lássák el a földgolyó bármely pontját s ha szükséges a rajta kívül eső területeket is. Ezért egyáltalán nem lenne utópisztikus azt mondani, hogy ennek a századnak a végén, vagy a jövő század elején a világ termelőképessége az elektromos energia ellátására, mondjuk, százas tényezővel növekedhet, elérve a tiz kilowatt befektetett fejlesztési kapacitást fejenként. Ez elég nagy mennyiség. Ilyen mennyiségű energiával rendelkezve, lehetségessé válik az ipar, mezőgazdaság és házimunka villamosítása és gépesítése. További növekedés az elektromos erő ellátásában, termonukleáris forrásból mondjuk egy újabb tizes tényezővel, reálissá teszi az éghajlat tervszerű ellenőrzésének a reményét, mivel a termonukleáris energia termelés megfelelne az ugyanabban az időben a Föld által felvett napenergia 5 százalékának. Mindenkit ellátni házzal, házifelszereléssel és ruházattal; elegendő farmot, melegházat, melegágyat építeni, megszerkeszteni az összes szükséges vizierőmüvet; vízválasztót, és öntöző-csatornát, felépíteni és felszerelni gyárakat, villamosvezetékeket, szállítórendszereket, stb, mindez hatalmas mennyiségű építőanyagot igényel. A műanyagok alkalmazása A jövő legjellemzőbb anyagai azonban az uj szintetikus polymerek lesznek: plasztikok, rostok, szintetikus gumik, bőrök, prémek és hasonló termények. A polymer (plasztik) termékek tömegét a rendelkezésre álló nyersanyag határozza meg. Ezek között van mindenek felett az ásványolaj és gáz, de kőszén is, valamint kaucsuk, szalma stb. • Jelenleg az olajat hajtóerő előállítására használják, különösen a szárazföldi, légi-, és viziszál- iitásra; kisebb elterjedtségben hőelektromos erőmüvek működtetésére és fűtésre. Ha a termonukleáris energia széles hasznosításán keresztül, az elektromos energia fejlesztése nagyjából megszűnik függni a fosszilis tüzelőanyagoktól, az olajfogyasztásnak mindezen formái le- csökkenthetők a minimumra. A szállítás, földművelés és a gépesitett építkezés villamosítása különösen fontos ebben a vonatkozásban. Olajat akkor főleg a szintétikus polymerek előállítására használnak majd, oly mennyiségben mely eléri a sokszáz millió tonnát évente — 200—300 kilogrammot fejenkét, a világ össznépességét véve alapul. Hogy megértsük mit fog ez jelenteni, megemlíthetjük, hogy a jelenlegi világiéimelés, a természetes és mesterséges polymerekből (nem számítva a papirt) 20-25 millió tonnára rúg, vagy 10 kilogrammra személyenként évente. 20- 30 szorosára növelve ezt a termelést, azt fogja jelenteni, hogy az emberiség összes ruhaszükségletét bőségesen ki lehet majd elégíteni, csak úgy mint más szükségleteket, bútor, építőipari cikkek, felszerelési tárgyak, stb. termeléséhez. Automatizálás . . óriási lehetőségek keletkeznek a munkamegtakarítás fokozására a távolgépesitéssel (teleme- chanizáció) és elektronizálással, amelyek az ipari termelés uj módszerti automatizálásához vezetnek. Ez le kell, hogy rövidítse a munkanapot 3—4 órára, szabadidőt biztosítva az alkotó tevékenységre, pihenésre és sportra. Különösen megjegyzésre méltóak azok a perspektívák, amelyek a matematikai gondolkodás gyors féjlődésével és az elektromos számológép megszerkesztésével nyílnak meg az emberiség számára. Egyszerű gépek, amelyek gépies munkát teljesítenek, megszabadítják az embert a nehéz, fizikai munkától; villamos számológép találmányok megszabadíthatják olyan természetű agymunkától is, amelyik nem követel alkotó gondolkodást és nagyjából gépies. Ez magába foglalja például, az automata termelési vonal ellenőrzését, a szállítás szabályozását és sokféle irodai munkát. A tudomány hirtelen előrehaladásából származó tudományos felismerések növekedése zavarja a tudományos gondolkodás széleskörű általánosítását, bonyolultabbá teszi a jelenségek megfontolását és a tudósokat határolt specialistákká alakítja. Az elektromos gépektől elvárhatjuk, hogy megszüntetik ezt a kétesértékü helyzetet és lehetővé teszik az embernek, hogy agyának képességeit az igazi alkotó munkára fordítsa. Élelmiszer-termelés Az emberiség jelentős része nem táplálkozik kielégítően; a Föld nagy területein az éhség gyakori vendég. Mégis, egyszerűen a földművelés, tiágvázás és öntözés megjavításával a most művelés alatt álló földeken, jelenlegi legmagasabb fokra — nem beszélve növekedésről ezen a téren — magas minőségű és elegendő élelmet biztosíthat, nemcsak a jelenlegi népességnek, hanem nyilvánvalóan kétszer ennyinek is. (Olvasóinak biztosan emlékeznek a Malthus-féle vitára a lapban. — Szerk.) Ezt a fokot könnyen el lehetne érni, ha a nemzetek egyesítenék szervező képességüket. Ami az elmaradt országokat illeti, azoknak segítség kell, nem jótékonykodás, meg kell engedni nekik, hogy technikailag függetlenek legyenek. Az energiatermelés tisztán előrelátható fejlődésével és az öntözési, rendszerek következetes kiterjesztésével, valamint az átlátszó és vízhatlan polymer hártya növekvő előállításával, uj fajta növények kitermelésével, a nagyobbmeny- nyiségü műtrágyák s rovarirtószerek rendelkezésre bocsátásával, a megművelt terület kiterjesztésének széles lehetőségével (beleértve a sivatag, az őserdő és a sarki területek termékennyé tételét)- gyorsan emelkedni fog á. mezőgazdasági termelés, és sokkal több ember számára válik valósággá a megjavított táplálkozás. Mindez csupán logikus továbbfejlesztése a mezőgazdasági tudományban és gyakorlatban már létező módszereknek. Bizonyosnak látszik azonban hogy a legközelebbi időben a tudománynak az előrehaladása uj és még hatásosabb módszerekhez fog vezetni az élelmiszertermelésben, felhasználva a napenergiát — a legbőségesebb energia forrást a Föld felszínén. A biológia előrehaladása Ezt nemcsak az élelmiszerre lehet alkalmazni. Hiszem, hogy technikánk az első organizmusok működési elvének sikeres felhasználásán múlik. Nekünk fel kell fedeznünk a fizikai és kémiai folyamatok mechanizmusát, amelyek ar élő természetben történnek. Ezekből kell kifejleszteni az uj és még specializáltabb vegyi módszereket, kisebb követelménnyel találkozva mint az élő szervezetnél, de sokkal eredményesebb módon. Ez uj katalizátorok (elemzések) felfedezé(Folytatás a 13-ik oldalon)
