Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-07 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR SZc w v v >w~* w v ^ * v «r T <r ^ ■» v w1 *-w-v^r-yr-yr-w ^ 'v-w v— Munkásmozgalom A newyorki suhwapiunkésok bérkövetelése Michael J. Quill, a földalatti vasút munkásai­nak elnöke, televízión adott előzetes ismertetést arról, hogy a közeledő munkaszerződés újításkor milyen követeléseket fog a szakszervezet felállí­tani tagjai részére. Rövidebb munkahétre és fi­zetésemelésre van szükségük, mondotta. A 30- órás munkahét a célkitűzés, ha nem is kapják meg mindjárt az első alkalommal. Az órabért há­rom dollárra akarják emelni, ami 40-től 75 centig terjedő emelést kíván meg. Mindezt az automáció bevezetése és a munkások biztonsága teszi szük­ségessé és reméli, hogy a munkások békés utón kapják majd meg azt, ami nekik kijár. A szak- szervezet most érte el fennállásának 25-ik évfor­dulóját. Helyeselte, hogy a városi adminisztráció vissza­utasította a subwayk megvásárlására benyúj­tott ajánlatokat. Ebbéli komolyságát azzal bizo­nyíthatná be, ha nem juttatná az Edison Com­pany kezére a város villanyerő müveit, melyek a földalatti vasútnak szolgáltatják a villanyára­mot. 227 millió dollár értéket féláron akar az Edison Co. megvenni és Quill .követeli, hogy ezt a kétes üzletet vizsgálják felül és közben azt is tudják meg, hogy hány városatya vásárolt Edi­son kötvényeket az utóbbi hónapokban. A föld­alatti vaáutak eladása nemcsak a munkások szak- szervezete elismerését veszélyeztetné, hanem a mostani 15 centes viteldijat is. De Quill azért is ellenzi az eladást, mert ellene van annak, hogy a monopóliumok vegyék át a közlekedési eszközö­ket, amelyek köztulajdont kell, hogy képezzenek. Asszonyok a píksfvonalon Okmulgee, Okla.-ban, a Phillips Petroleum Co. üzeméből a munkások sztrájkba mentek. Ugylát- szik, hogy akadtak sztrájtörők, mert tartályko­csik bejártak a gyárudvarra és kiszállították a petroleumterméket. A sztrájkoló munkások' feleségei megszervez­kedtek és a gyárkapuk előtt emberláncot alkotva meggátolták, hogy a tartálykocsik bemehessenek az olajfinomító udvarába. Nógv-öt ilyen kocsi fordult vissza a női piketek láttára. A sztrájko­ló munkások azt mondták, hogy az asszonyok az ő beleegyezésük nélkül mentek ki a piketvonalra. Ujságnyomdászok béremelést kaplak New York tiz nagy napilapjánál dolgozó 1,700 nyomdász vezetősége uj munkaszerződést kötött a kiadók szövetkezetével, mely szerint heti 7 dol­lár munkabéremelést kapnak a munkások a kö­vetkező két esztendőben. A szerződést a munká­sok referendum szavazattal hagyták jóvá. Újra deportálni akarják Heikkila-t William Heikkila ellen — akit tavaly ember- rablásszerüen távolítottak el az országból szülő­földjére Finnországba, de a közvélemény felzú­dulására mindjárt vissza is hoztak —- a Beván­dorlási Hivatal ismét deportálási rendeletet adott ki. Ez esetben nem fogják a rendeletet villám­gyorsasággal végrehajtani, úgy, hogy ügyvédje megindíthatja a fellebbezési eljárást. Heikkilát két és fél hónapos korában hozták szülei ebbe az országba és amerikai születésű felesége van. Belga kitüntetések az életmentő szovjet sarkkutatóknak Loridan moszkvai belga nagykövet átnyújtotta Belgium érdemrendjeit azoknak a szovjet sark­kutatóknak, akik 1958 decemberében megmen­tették a bajba jutott belga sarkkutatók életét. Belga kitüntetést kapott Jevgenyij Tolsztyikov, a szovjet déli-sarki expedíció vezetője, Viktor Perov repülő és társai. A belga nagykövetségen a repülők kitüntetése alkalmából fogadást adtak. Világszerte ünnepelték május Elsejét A beérkezett jelentések beszámoltak május el­sejének nemzetközi megünnepléséről. New Yorkban, a hagyományos Union Square-en kb. 5,000 ünneplőbe öltözött ember jelent meg, boldogan, hogy néhány évi száműzetés után kö­zös erővel újra kiharcolták a jogot, hogy szabad téren ünnepeljék május elsejét. Négy órás tar­talmas programot néztek ék hallgattak végig. A nagyszámú fiatalság csatlakozott az emelvényen munkásdalokat éneklő kórushoz, majd együtt ütötték a taktust a néptáncosok élénk előadásá­hoz. Az emelvény körül felállított színes, idősze­rű, politikai és gazdasági követelményeket feltün­tető festmények mellett az ötletes plakátok szá­zait a közönség tartotta magasan. Ezek a 6 órás munkanap, a Béke, az Egyenlőség jelszavait tar­talmazták. A Májusi-Bizottság elnöke, Weinstock Lajos aztán átadta az emelvényt a szónokoknak. A ruha-, cipő-, kalapkészitők szakszervezeti tag­ságának megbízottjai, az ifjúsági mozgalom egy vezetője, egy spanyol- és egy zsidónyelvü szónok, egy néger vezető, Elizabeth Gurley Flynn és John T. McManus a kommunista és egyesült szo­cialista párt vezetői beszéltek. A tömeg a követ­kező határozati javaslatok mellett szavazott: a hatórás munkanapért, a csúcskonferencia meg­tartásáért, az atom- és hidrogénfegyverek beszün tetőséért, az iskolák teljes beolvadásáért, jobb munkanélküli és nyugdij biztosításért. • Moszkvában a Vörös téren felvonuló tömegek az egyre növekvő jólétet tükrözték vissza. A ka­tonai és fegyveres gépezet felvonulása csak rövid ideig tartott a Lenin-Stalin mauzóleum előtt, amelynek emeletén a szovjet kormány vezetők álltak. Az ünnepi díszítések és jelszavak a békét és a hatalmas szovjet építési programot tükrözték vissza, amely gyors lépésben halad előre. Ezt tükrözték vissza a munkástömegek ezrei. A fiata­lok csoportjai, gyönyörű ruhákban, tánc és tor­na mutatványokat végeztek. Az ünnepi üdvözletei Rodiony Malinovsky mar­shal, védelmi miniszter mondotta el, szintén a béke jegyében. A nyugati hatalmak minden hi­degháborús törekvése sem fog győzelmükhöz ve­zetni, mondotta, mert “nincs olyan erő, mely le­győzné a szocialista tábort”. • BERLIN kettéosztott városrészeiben, egymás­tól alig egy kilométer távolságban vonultak fel a munkások. Mig a nyugati részen Willi Brandt polgármester és Walter P. Reuther, az amerikai autómunkás szakszervezet elnöke Nyugat-Berlin jelenlegi helyzetének “megvédéséről” beszéltek, addig a keleti városrészben Berlin szabad város­sá tételét követelték, a béke és a békés együtt­működés érdekében. • Havanában a munkások ezrei vonultak fel a Plaza de la Republica elnöki emelvénye előtt. A Kubai Munkásszövetség listát nyújtott át Manuel Urrutia Leo elnöknek, amely a munkások na­gyobb^munkaalkalmakra és jobb fizetésre való követelését tartalmazta. • Mexico City-ben Szintén az elnök, Adolfo Lo­pez Mateos szemlélte a felvonuló- munkásságot, mely az utóbbi hónapokban hatalmas harcot foly­tatott jogaiért és jobb megélhetéséért. • Caracas, Venezuelában 150,000 szakszervezeti munkás vonult fel négy óra hosszat a kerületi kormányzó vezetésével. Az ország elnöke, Ro- mulő Betancourt végignézte a felvonulást, amely az El Silenci Plaza-n gyülekezett. A munkások ott meghallgatták a szakszervezeti vezetők be­szédeit, kik között kommunisták is felszólaltak. • Kínában, Lengyelországon, Magyarországon s a többi népi demokráciákban győzelmes májusi felvonulások a béke jegyében folytak. Előrehala­dásuk és jólétük építésének jelszava lelkesítette a szocialista országok munkásait. Magyarorszá­gon kétnapos munkaszünetet tartottak. • Parisban a rendőrségi tilalom ellenére 10,000 munkás jött össze a General Confederacion hívá­sára, amely kommunista vezetés alatt van és háborítatlanul tartották meg május elsejei ünnep­ségüket. Thursday, May 7, 1959 Véget ért a keresztény egyházak prágai konferenciája Nemrégen befejeződött Prágában a keresztény egyházak második békekonferenciája. Az érte­kezleten 16 európai, amerikai és afrikai ország protestáns és pravoszláv egyházainak 91 képvi­selője vett részt. A konferencia részvevői a világ keresztényei­hez intézett felhívásukban figyelmeztetnek arra a veszélyre, amelyet a tömegpusztító fegyverek jelentenek az emberiségre és felszólítják az egy­házakat, hogy augusztus 6-án, Hirosima elpusz­tulásának napján világszerte bűnbánati napot tartsanak. A felhívás elitéli a hidegháborút, tá­mogatja az európai atomfegyvermentes övezet tervét és^ hangoztatja a vitás kérdések békés megoldásának szükségességét. A konferencia elhatározta, hogy 1961 elejére keresztény békekongresszust hiv össze a népek békés együttélése gondolatának elmélyítésére. A keresztény egyházak képviselői táviratban kérik a Genfben összeülő külügyminiszteri értekezlet részvevőit, tegyenek meg mindent a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az európai béke biz­tosításáért. Coventry felhívása az afomkisérletek ellen A legtöbbet szenvedett angol város, Coventry, püspökének és ötven legtekintélyesebb polgárá­nak aláírásával felhívást intézett Macmillenhez, Kruscsevhez és Eisenhowerhoz, s ebben kérte az atomkisérletek azonnali megszüntetését. A város, amelyet a második világháborúban a hitleri Luftwaffe kíméletlenül összebombázott, s amelynek légoltalmi pincéiben a borzalmak éj­szakáján százával haltak meg, a világ lelkiismere­téhez fordul, s kéri, hogy “hagyjanak fel az atom pusztításra irányuló öngyilkos-előkészületekkel... és mindörökre mondjanak le az atomháború esz­közeiről”. Az ötven aláíró a város legjelentősebb hivata­los vallási, politikai és kulturális személyiségeit képviseli. “Városunk — írják —, mint Európa és Ázsia minden sokat szenvedett városa,- az újjá­építés nagy feladataival van elfoglalva s büszke az eddig elért eredményekre. Az, hogy hozzáfog­tunk az újjáépítéshez, bizonyítja: hittünk abban hogy az emberiség soha többé nem tűri városok elpusztítását és a polgári lakosság megsemmisí­tését. . . A világ államférfiéihoz fordulunk, a vi­lági és vallási vezetőkhöz bel- és külföldön, a jó- szándéku emberekhez a világ minden táján, hogy támogassák sürgető felhívásunkat, s mielőbb megszűnjék minden további atomkisérletezés és az atomháború fenyegető réme mindörökre el­tűnjön.” Äz SS’kalonák szövetsége nyugdijat követel Az SS-frontharcosok Szövetsége emlékiratot adott ki, amelyben követeli, hogy a volt hitleri hadsereg más alakulataiban szolgált tisztekhez és katonákhoz hasonlóan a régi SS tagjai is megfelelő nyugdijat kapjanak — jelenti a Reuter. Az emlékirat azt az enyhén szólva merész állítást kockáztatja meg, hogy nem helyes az SS tagjainak kizárása a nyugdij-szol- gáltatásokból pusztán az alakulat elnevezése miatt, s ezt az intézkedést a történelem nem igazolja... Szakadatlanul pusztít a dél-amerikai árvíz Három dél-amerikai ország, Argentina, Brazí­lia és Uruguay lakossága hősies küzdelmet foly­tat a heves szél és a szakadatlan esőzés okozta pusztulással. A legsúlyosabb helyzetben Uruguay van, ahol az ország háromnegyed részét öntötte el az árvíz. Eddigi jelentések szerint 25,000 em­ber vált hajléktalanná, ezrével pusztult az állat- állomány és tönkrementek a rizs- és napraforgó­földek. Montevideóban, az ország fővárosában nagy az élelmiszerhiány. Argentínában Buenos Aires kikötője már második napja viz alatt van. Az emberek ezrével hagyják el otthonukat. A GÖRÖG KORMÁNY erélyes intézkedéseket foganatosít annak megakadályozására, hogy ame­rikai múzeumok vagyonokat erő görög műkincse­ket a görög vámelőírások kijátszásával csempész­szenek ki az országból. JL__

Next

/
Thumbnails
Contents