Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-26 / 13. szám

Thursday, March 26, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ-­5 ***"▼"* * ^ ^ w ^ ^ -<r -y ■■■» w ^ •w «r ^ ^ ^ ■y-^r ▼ t-t-itt1 r^T w ^ ^—| Munkásmozgalom ALUS CHALMERS TIZENÖTEZER MUNKÁSA HAT HETES SZTRÁJKJA A társulat huzza az egyezkedést. — Tzrrorizálással fegyelmezte munkásait Milwaukee-ből érkezett jelentés szerint, Allis- Chalmers gép- és géprészeket termelő gyár otta­ni és 8 másik üzemében még mindig áll a sztrájk. Összesen 15,000 munkás sztrájkol már hat hete. Az egyezkedés, amely még a sztrájk előtt meg­indult, folyamatban van. A társulat már kezdet­ben azzal fenyegetőzött, hogy a munkások hosszú sztrájknak nézhetnek elébe. Annak ellenére, hogy az 1955-58-as munkaszerződés egy pontja kilátás­ba helyezte, hogy lejárta után az összes üzemek­re vonatkozó közös szerződésről fognak tárgya­lást folytatni, a gyárvezetőség ellenszegül és min­den üzemre külön munkaszerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokhoz ragaszkodik. A szak- szervezet kitart jogai mellett. A társulat vezetői az egyeztető tárgyalásokat huzzák-halasztják. Az állami egyeztető beleavat- kozását visszautasítják. A szakszervezet rámuta­tott arra, hogy a tárgyalások és kiegyezés késlel­tetéséért az A-C társulat vezetősége felelős. A munkások elleni fegyelmi terror Majd minden A-C üzemben egy Fegyelmi Ellen­őrző Bizottság volt felállítva, amely valósággal terrorizálta a munkásokat. A legátlátszóbb kifo­gással is maga elé idézett munkásokat, a legsze­mélyesebb vonatkozású kikérdezésnek vetette alá őket és napokra szóló munkafelfüggesztést rótt rájuk büntetésül. Egyeseket elbocsátott a mun­kából. Mások, nem tűrve ezt a beavatkozást sze­mélyes ügyeikbe, maguktól hagyták ott állásukat. fi 0E győzelmei tagjai érékében A United Electrical, Radio and Machine Work­ers Union különböző lokálja több gyárban győzel­mesen fejezte be tagjai érdekében folytatott te­vékenységét. PHILADELPHIÁBAN al55-ös lokál 7 cent óra­béremelést harcolt ki a French Jewelry Co. mun­kásainak. Ebből két cent a szabadság- és biztosi- tás-alapra megy. A társaság munkásai két évvel ezelőtt léptek az UE-be, amikor elhagyták a geng­szterek által uralt AFL-CIO Retail Clerks Uniót. Azóta 10 centtől 30 centig terjedő órabér- és más juttatás-emelést kaptak. LOS ANGELESBEN a 1421-es lokál a Perma- Bilt Steel Products Co. munkásainak egy átlagos 8 centes órabéremelést szerzett február 2-ig visz- szamenőleg. Azonkívül 16 dollár napi kórházi költséget a Blue Cross alapon, minden munkás­nak és családtagjainak, amelyhez a befizetéseket a munkáltató eszközli. 57 munkásnak a fizetését egyenlő színvonalra hozta a többiével. CHICAGÓBAN a 190-es lokál uj munkaszerző­dést kötött a Phoenix Metal Co.-val, amit a mun­kások egyhangúlag elfogadtak. Órabéremelések 6 cent és 9 és fél cent között váltakoznak. Más javításokat is nyert a szakszervezet, u. m. 350 ncmunkás részére félcent óránkénti bérkiegyen­lítést, külön juttatást éjjeli munkásoknak, fize­tést ünnepnapokra és vakációra. A betegség- és balesetbiztosítást heti 30 dollárról 45 dollárra emelte. Úgyszintén a hat hétre szóló szülési sza­badságjuttatást is 45 dollárra emelte. Szombati túlórázást duplán, ünnepnapokon triplán fizetik. Kb. 30 munkás azonnal élvezni fogja az uj meg­állapodást, amely 4 heti fizetett szabadságot ad azoknak, akik 30 vagy több éve dolgoznak a tár­saságnál. KANADÁBAN két njunkaszerződést nyert a UE. Egyet St. Dennis, Ontarioban, ahol az 512-es lokál a Square D. Co.-tól három hónapos sztrájk után nyert kétéves munkaszerződésben 5 cent órabéremelést és minden munkásnak 60 dollár hátralékos fizetést biztosított. A munkaviszo­nyokban is javulást hozott létre. A hosszú sztrájk alatt a munkásokat más UE tagok, más uniók, farmerek, kereskedők .és magán emberek segítet­ték. Az egyezkedési tárgyalások alatt, amikor ez a kérdés felmerült, a társulat képviselői ragaszkod­tak jogukhoz, hogy alkalmazottaikat kikérdezzék. Nem mondják meg, hogy hány munkást idéztek kihallgatásra és hányat fenyitettek meg. A mun­kások, akik nem akarnak mégegyszer átmenni ezen a kínzáson, vagy ragaszkodnak a munkájuk­hoz, inkább hallgatnak róla. “Félelemkeltés a céljuk”, mondotta Pat Great- house, az UAW alelnöke, aki az egyeztető bizott­ságban a munkásokat képviseli. Nagy zavarba hozta a társulat embereit, amikor a Fegyelmi Bizottságok jegyzeteinek másolatát bemutatta a tárgyaláson és részleteket olvasott fel belőlük. Olyan kérdések voltak bennük, mint “Még min­dig iszik, mint azelőtt?” “Mióta van elválva?” “Ugv látom a jegyzetekből, hogy pénzügyi zava­rokkal küzd”. Ezt a munkást elküldték a munká­ból. Kiderült, hogy a West Allis üzemben magában 7 és fél év alatt 1,419 fegyelmi ügy volt, amelyből kifolyólag 31 munkás önként távozott, 888-at a társulat menesztett vagy függesztett fel rövidebb időre. 500 munkás büntetlenül esett túl a kihall­gatáson. Az UAW vezetősége elhatározta, hogy harcolni fog a munkások jogaiért és ha nem tudja vég­képp megszüntetni a fegyelmi bizottságokat, ak­kor legyen a munkásnak joga saját tanúit magá­val vinni, azonkívül a mühelymegtuzott is legyen jelen az ilyen kihallgatáson. HAMILTON, Ontarioban az 504-es lokál a Wes­tinghouse Electric Co. legnagyobb kanadai üze­mében, 5,000 munkás részére nyert két éves uj munkaszerződést, a sztrájkra kitűzött határidő letelte előtti utolsó percben. A munkások be sem mentek aznap dolgozni; 3,000 jött el megszavazni az uj szerződést. , A szei'ződés 7 cent órabéremelést biztosit az első évre, további 6 centet a második évre. A munkások 60 dollárig menő hátralékos fizetést fognak kapni. A szerszám és minta készítők külön 8 cent órabéremelést kaptak. A munkaviszonyok­ban, szabadságidőben, rangidősségben, a beteg- és életbiztosítási járulékban javításokat eszközölt a szerződés. Politikai laska Indiánéban Indiana állam törvényhozó testületé rutul be­csapta a szavazókat. Lezárta az ülésszakot, anél­kül, hogy a “right-to-work” törvényt visszavon­ta volna, amint azt a novemberi választáskor a szavazatra vadászó politikusok megígérték. Az ülésszak kezdetén úgy az alsóházban, mint a szenátusban elfogadták a törvény visszavoná­sára vonatkozó javaslatot, de mielőtt véglegesí­tették volna, négy republikánus szenátor az öt kö­zül, akiket novemberben határozott ígéretük alap­ján választottak meg, köpenyeget fordított és a javaslat ellen szavazott. “Későn ugyan, de rájöttünk arra, hogy kik a barátaink”, mondotta Dallas Sells, az állami, AFL-CTO elnöke. Csak 1961-ben lesz ismét alka­lom a “right-to-work” visszavonására, de a szak- szervezetek már is megindítják az ehhez szüksé­ges munka megszervezését. A törvényhozó testület elfogadta azt a javasla­tot, amely megengedi, hogy azok a munkanélkü­liek, akik a munkaszerződés alapján a munkálta­tótól kapnak bizonyos juttatást, jogosak legye­nek az állami munkanélkül biztosításhoz. Ez a törvény Indianában 200,000 munkanélkülire vo­natkozik. Ugyancsak meghosszabbította hat hét­tel a biztosítás idejét és a legmagasabb heti mun­kanélküli biztosítást 36 dollárról 39 dollárra emelte. w»w\*\v»*\w*wv\v»v»wvwv\»»wv»vvwvwvw»vwv^ SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT! ÉPÍTSE A MAGYAR SZÓI, Sztrájk a sárgarépa-földeken Hatalmas kombájn áll El Centro répatermőföld­jein Kaliforniában. A szakszervezet “kereke­ken mozgó csomagoló fészer”-nek nevezi. A mun­kavezető egyszerűen a “répa megmunkáló” nevet adta neki. A spanyolul beszélő amerikai munká­sok, akik Bud, Incorporated-nek, a kaliforniai Imperial Völgy egyik legnagyobb korporációs farmján dolgoznak, csak ugv hívják: “La Ma- china” — a gép. “La Machina”, egy 60 láb hosszú alkotmány, mely egyik helyről a másikra döcög s időnként megáll egy sárgarépával megtömött zsákhalom előtt. Ezeket a munkások egyenként tátongó szá­jába ürítik. A sárgarépa tisztáramosva és szor­tírozva kerül ki a gép mögött dolgozó asszonyok­hoz, akik ügyes ujjakkal cellophán-zacskókba kö- tözgetik, készen a supermarketnek. Ezelőtt a sárgarépát el kellett szállítani a cso­magoló épületbe, ahol szervezett mezőgazdasági munkások dolgoztak. “La Machina” ezt szükség­telenné teszi, meg azt is, hogy szakszervezeti munkabért, 1.40 dollárt óránként, kelljen fizetni a munkásoknak. A mezei munkásoknak csak 70 centet fizet a nagy farm naponta. De a munkások fellázadtak a kizsákmányoló bér ellen. Január 29-én a “La Machina” körül dol­gozó nők és férfiak felkerekedtek és otthagyva a gépet a termőföld kellős közepén, elmentek mindnyájan a Packinghouse Workers 78-as lokál­jához, segítségért. 20 év óta először Másnap reggel — ami az Imperial Völgyben 20 év óta nem történt meg — piketek meneteltek a Bud-farm előtt. A sztrájkoló munkásoknak ket­tős panaszuk volt: az alacsony fizetés és a Mexi­kóból beszállított “braceros” napszámosok mun­kába állítása olyankor, amikor a helyi munkáso­kat munkanélkül hagyták. Aztán jött a bírósági rendelet, amely betiltot­ta a piketelést, de ezt egy hét múlva úgy módosi- 1 tották, hogy a farm minden kapuja előtt négy pi- ketelő tartózkodhat. A sztrájk szikraként hatott az éhbérért dolgo­zó mezőgazdasági munkásokra. Csapatostól jöt­tek a földekről a szakszervezet irodájába. Az El Centro munkaelhelyező irodában 150 mezei mun­kás egynapos ülősztrájkkal tiltakozott az állandó munkaalkalom hiánya ellen. Sajnos, a United Packinghouse Workers of America nem emelkedett a helyzet magaslatára. Ahelyett, hogy élére állott volna a harcra kész munkásoknak, hogy követeléseiket kivívhassák, inkább igyekezett lehűteni sztrájkra lobbant elé­gedetlenségüket. ígéretet tett nekik, hogy kam­pányt indít az állandó munkaalkalom biztosításá­ra. Bizottság tárgyalt Newell Brown helyettes munkaügyi miniszterrel, aki azzal az ígérettel elé­gítette ki a szakszervezeti bizottságot, hogy a Labor Department “vizsgálatot fog indítani” az Imperial Völgyi munkaviszonyok tanulmányozá­sára. “La Machina” tovább dübörög a sárgarépa föl­deken. A piketelők mindenütt nyomon követik. A kizsákmányolt munkások ebben a jelszavas táblákat hordozó csoportban látják a jövő Ígére­tét, amely a kaliforniai termőföldeket uraló ha­talmas korporációk elleni harcukat sikerre fogja vinni. Ha szükség lesz rá, saját tettrekészségük is siettetni fogja az eredményt. fi postahivatal és a művelődés Mialatt Eisenhower olyan ajánlatot tett, hogy postai szállító dijakat ismét emelni kell, addig a postahivatal “a rock-and-roll, a jazz és a hillbilly (mü-népdalok) énekeseknek ad szubvenciót.” Ezt a meglepő kijelentést Torbert H. Macdonald (D. Mass.) képviselő tette kongresszusi felszólalásá­ban. “Irtózattal szemlélem, hogy olyan énekesek, mint Elvis Presley, Little Richard, Dicky Doo és a zenei dilettánsok százai, kiknek lármája rontja a levegőt, szövetségi kedvezményben részesülnek a postán”, mondja Macdonald képviselő. A kongresszus tavaly elfogadott egy javasla­tot, amely feljogosítja a postahivatalt, hogy ok­tatási anyagot tartalmazó lemezeket kedvezmé­nyes postai áron szállíthasson. Ez a rendelet tör­ténelmi és elismerten nagy müveket tartalmazó lemezekre vonatkozik, de a postahivatal kiterjesz­tette minden lemez szállítási dijára. Ebből kifo­lyólag aztán a népnevelésre ártalmas anyagot ép­pen féláron szállítják a közpénzen fenntartott postán keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents