Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-19 / 12. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 19, 1959 Most már nincs elhagyatva... W einstock Rózsi ünnepi beszéde a ne wy or ki Március 15-iki ünnepélyen Ezernyolcszáznegyvennyolc! Az égen Egy uj csillag. . . vérpiros sugára Életszint vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára. A Petőfi Sándor által megénekelt életszin, 1848 vérpiros sugára, mély és felejthetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében és azóta szélesen hömpölygő, nagy folyammá nőtt. Az 1848- as magyar szabadságharc, amely része volt az akkor egész Európán átvonuló szabadsághullámnak, ma is, 111 év után, örökbecsű útmutatója a magyarnak és bárhol van a világon, erről a szent napról, március 15-ről, valamilyen formában meg- emlékszik. Megilletődve gondol a nemzet nagyjai- ra, a márciusi if jakra, Kossuth Lajosra, Táncsics Mihályra, Petőfire és a többire, akik bátorsággal vezették a nemzetet zsarnokai elleni harcában. Mielőtt teljesen felszabadult volna, Magyarország átélte az 1918-as őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaság hónapjait, amikor szintén az 1848-as eszmék és hagyományok vezették célkitűzéseiben. 1848 tanulságai csak napjainkban kerülnek tiszta megvilágításba. Március 15 nevével egy évszázadig visszaéltek. Felhasználták a Habsburgokkal történt kiegyezés dicsőítésére, felhasználták a túlzott nacionalizmus érdekében és ma felhasználják azok a hazaárulók, akik a szabadság nevével szeretnék visszaállítani az idegen elnyomást és g. grófi zsarnokságot Magyarországon. Magyarország helyzete ’48-ban A társadalmak tudományos megvilágitásában tükrözik vissza a 48-as szabadságharc igazi jelentősége. 1848-ban a magyar nép a jobbágy rendszer megszüntetéséért és a többszázéves idegen uralom megdöntéséért harcolt. Ez a két bilincs kötötte és tartotta vissza attól, hogv a haladó né-' pék soraiba álljon, iparát fejleszthesse és a korszerű életnívót adhassa meg minden becsületes polgárának. Mig más országok az ipari fejlődés útjára léptek, Magyarország társadalma még feudális jellegű volt. Mig Ausztriában 12,0C0 gyárüzem működött, Magyarországpn csak 200 volt. Gyári munkás mindössze 23,000 volt. A magyar társadalom legnagyobb rétege, a magyar parasztság, melynek zöme, másfélmillió család, jobbágysorban és elviselhetetlen körülmények között élt. A magyar mezőgazdaság az osztrák gyáripart látta el nyersanyaggal. A magyar birtokosság egy jelentős részének érdeke lett a feudalizmus megszüntetése, a kapitalista fejlődés érdekében. A jobbágyságnak különösen érdeke volt a fel- szabadulás, hiszen az ország terheit mind ő viselte. A nemesség nem fizetett adót. A parasztság számos és a legváltozatosabb adókivetésben részesült, — abból még Rockefeller is tanulhatna. Az egyháznak fizette a tizedet, a földesurnak a kilencedet, volt hadiadó, füstpénz, ebadó és sok más. Volt robotmunka. Ez az ingyen napszám volt. Ha volt igásállata, akkor/52 nanot. ha nem volt, akkor 104 nap gyalogrobotot kellett ledolgoz- nia a földesurának. Ez vidékek szerint változott, de nem kevesebbre, hanem többre. Az a társadalmi réteg, amely a jobbágyság felszabadítását és a feudalizmus megszüntetését ellenezte, a világi és egyházi nagybirtok képviselője, a főnemesség és a főpapság volt. Ez a réteg süket maradt a nemzeti függetlenség és szabadság jelszavaira, ez a réteg a bécsi kormányt támogatta. Szembe került a nemzet érdekeivel és a végén elárulta azt. Ennek a rétegnek mai képviselőiről, a Mind- szentykről és Eszterházykról merték 1956-ban azt mondani, hogy nem volt szándékukban a régi rendszert visszaállítani. Amerikai közmondás az, hogy a hazafiság lobogójával takaróznak a legnagyobb gazemberek. Kossuth és Petőfi nevét használják fel azok, akik a mai magyar rendszer megdöntésén fáradoznak, annak a Kossuthnak nevét, aki a szabadságharc válságos pillanataiban élesen szembefordult a megalkuvókkal és az ingadozókkal. Aki bejárta az Alföldet és lerakta a nemzeti hadsereg alapjait. Aki az urak árulása következtében száműzetésben, idegen földön töltötte élete hátralevő részét. Mert amikor már-már győzött a magyar, amikor kiverte az osztrák császár seregeit az országból, akkor a császár a cári seregeket hívta be és idegen erővel fojtotta el a forradalmat. Ehhez a magyar urak fentemlitett rétege segítséget nyújtott. Ez az osztályréteg 1919-ben ugyanezt tette. A magyar tanácsköztársaságot is idegen, azaz cseh s román seregekkel verték le. Ez a bevált módszer 1956-ban azonban már nem sikerült. Miért ? Ekkor már más Magyarországgal találta szemben magát a reakció. A termelő eszközök a nép tulajdonába mentek át, a föld a -parasztságé'volt és a vérét áldozta volna fel inkább, de a földet az Eszterházyknak, de még Mindszentyéknek se adta volna vissza. USA és a magyar történelem 1848-ban a jobbágyság felszabadítása nem volt teljesen megoldva. Csak kis résáíik kapott földet, az is keveset. Sok jobbágy rosszabb helyzetbe került, mint volt azelőtt. Ezért érdektelenné váltak a forradalom támogatásában, ami katasztrofálisan hatott a, (elmenetelére. Ezt a hibát 1919-ben is elkövették a forradalom vezetői, hasonló káros következményekkel. Azon időszak párhuzamát megtaláljuk fogadott hazánk történelmében is, az északi és déli államok közti polgárháborúban, kb. 15 évvel a magyar szabadságharc után, s amely a néger rabszolgák felszabadításával végződött. Lincoln fel- szabaditási proklamációjának egyik legnagyobb tényezője — a néger nép kifejezett felszabadulási vágya után — az északi államok nagyiramu ipari fejlődése volt, amely megkívánta, hogy minél több bérmunkás létezzen, aki munkaerejével szabadon rendelkezik. A néger nép egy ilyen munkaerő-tartalék volt. Amikor a néger nép élni kezdett újonnan nyert szabadságával úgy, hogy néhány ültetvényt felosztott és a volt rabszolgák, mint szabad emberek kezdték megművelni a földet, tanultak és részt vettek a politikai és társadalmi életben, akkor a reakció terrorhadjáratot indított ellenük. Akkor született meg a Klu Klux Klan. Elvették a földet tőlük és nagyobb nyomorba taszították, mint amilyenben azelőtt voltak. A gyilkos elnyomás, amely a néger nép ellen azóta is folva- matban van, a déli államokra rányomta a szellemi sötétségnek, az embertelenségnek, a civilizáció visszamaradottságának bélyegét. Ezt 100 év óta viseli és viselni fogja, amig a néger nép ki fogja harcolni alkotmányos egyenjogúságát. a mTtm (Folytatás a 1.1-ik oldalról! országos gyűlése az alkotmány alapján egész sor olyan törvényt hozott, amely a dolgozók érdekeit igen hatásosan szolgálta. Rendezték a munkaidőt, a munkakörülményeket, a munkabéreket. A tani- tók fizetését felemelték. Az önhibájukon kívüli munkanélküliek és öregek állami segélyt kaptak. A kisemberek zálogtárgyait 100 koronáig ingyen visszaadták. Intézményesítették a tanoncvédelmet Minden iskolában egy-egy pedagógus főfeladata a családlátogatás volt. Az ellenforradalmi erőknek minden okuk megvolt a nyugtalanságra. Érezték, hogy a Tanács- köztársaság alkotásai egyre jobban megragadják a dolgozó tömegeket. Ezt a folyamatot mindenáron meg akarták akadályozni. A pártban, amely a júniusi kongresszus óta uj nevet viselt (Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja) és a Tanácsok Országos Gyűlésén is — napirenden voltak a viták arról, elfogádja-e a kormány Clemenceau diktátumát, azt a követelést, hogy a Vörös Hadsereg vonuljon vissza az ántánt által meghatározott vonalra északról. Végül is olyan határozat született meg —, jobboldali nyomásra és jobboldali praktikák következményeként —, hogy a Vörös Hadsereg északról visszavonul. E határozattal a belpolitikai válság elmélyült. A helyzet 1919 julius elsejétől gyors ütemben romlott. A nyugati tőkés országok konszolidálódtak. Szovjet-Oroszországban Denikin ellenforradalmi hadserege előrenyomult Moszkva irányába. Az országban oppoziciós elemek egyre szemérmetlenebb nyíltsággal agitáltak a Tanácsköztársaság ellen. Csupán a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége volt olyan szervezet (ez junius 20-án alakult az addig működő IOSZ Az 1848-as szabadságharc sikertelensége Magyarország demokratikus fejlődését egy egész évszázaddal késleltette. Lényegében 1945-ig megmaradt félgyarmati függőségben. Az elmaradott országok közé tartozott. Nem volt meg sem a belső egység, sem a külső összefogás más országokkal, amely felszabadulását elősegítette volna. Magyarország sok évszázados rabságából való felszabadulása a Hitler feletti győzelem következménye volt, amelyben az amerikai hadseregnek is jelentős része volt. De Magyarországon sok szovjet vér folyt, mig Hitler csatlósait le tudták győzni. 1945-ben Magyarország évszázados álma valósult meg. A szabadságjogok birtokában, lehetővé vált számára, hogy megkezdje a szocialista haza alapjainak lerakását. A szocialista termelőviszonyok meghonosításával, gazdasági, politikai és kulturális téren oly gyors ütemben fejlődött az ország, amilyent más rendszerben nem érhetett volna el, bár az ehhez szükséges nemzeti erők megvoltak. Az elmaradott, szegény, népbetegségekkel sújtott országból, a 3 millió koldus országából, fejlett iparral rendelkező, virágzó mező- gazdasági termelést folytató ország fejlődött ki. Már nincs elhagyatva, már nem áll egy ellenséges tenger közepén. A szomszéd országok testvéri összetartással nyújtottak segítséget, amikor kellett, hogy szabadságát és függetlenségét megtarthassa. 1956-ban a szovjetek gyors segítsége egy háború nagyon is valószínű lehetőségét hárította el. A nemzetközi reakció állandó ármánykodását meghazudtolja a magyar nép erőteljes or- szágépitése, amelynek lehetőségei végtelenek. 1849 eszméi továbbjárják a világot. Ledöntöt- ték a kínai falat és Petőfi uj csillagának vérpiros sugára most Ázsia és Afrika sötétben tartott horizontjait világítja be. Engedjék meg, hogy Petőfi Sándor egy gyö- nyörii versének két szép szakaszával fejezzem be: Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik naerv gonoszán. Hogy már megállhatunk, mert itten Az igérelnek földié van. Hazugság, szemtelen hazugság. Mit milliók cáfolnak meg, Kik na» hevében éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. Ha maid a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet. Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helvet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogv megálljunk. Mert itt van már a Kánaán! helyett s 120,000 tagja volt), amelyben a jobboldali demagógia nem merészelt föllépni. Nyilvánvaló, hogy jobboldali provokációra született meg az a kormányzótanácsi határozat is, hogy a Vörös Hadsereg offenzivát indít a románok ellen a Tiszántúl visszafoglalására. Ezt a hadműveletet ugyanis abban az időpontban semmi nem indokolta, de számtalan tényező szólott ellene. Árulás történt, amelyet a párizsi békekonferencia 1919 julius 25-én kelt jegyzőkönyve kétséget kizáróan bizonyít is. Eszerint Böhm személyi diktatúrára tört, hogy a hatalmat visszajátsz- hassa előbb a szociáldemokrata jobboldal, majd újra egy koalíciós kormány kezére. A Vörös Hadsereg offenzivája 1919 julius 20- án indult meg. A régivágásu tisztek sorozatos árulásai után a támadás összeomlott. A Vörös Hadsereg demo- ralizálódott, s a románok 1919 julius 29-én átkeltek a Tiszán. A defetista elemek és a Hau- brich-tipusu katonák megtagadták az engedelmességet, most már nyíltan támadták a Tanács- köztársaságot és kezdték leszerelni a vörös ez- redeket. Érthető, hogy mindez a román hódítók esélveit növelte: úgyszólván ellenállás nélkül mu- mulhattak a magyar főváros felé. 1919 augusztus 1-én a Tanácskormány elhatározta, hogy lemond. A Munkástanács elfogadta a lemondást és Peidl Gyula elnökletével jobboldali szociáldemokrata kormány alakult. “Rettenetes árulás történt,—állapította meg e napokban a Kom. Internacionálé kiáltványa. — A magyar tanácskormány megbukott az imperialista rabló- támadások s a szociáldemokraták aljas árulása következtében.” De nem ért véget a magyar nép legjobb fián nak harca a végső győzelemért. Ez azonban már a történelem egy másik feje zete...
