Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-19 / 12. szám

Thursday, March 19, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 .USCSÁK LAJOS: A franca szpahik lafegyverzáse 1919 március 23-án behivattak a kispesti járási eiglenes direktóriumhoz, melynek elnöke Chlep- ~ó Ede volt. Chlepkó, Kajári István és Element ózsef jelenlétében fogadott. Közölte velem, hogy Vvx alezredes parancsnoksága alatt álló, Pest- :entlőrincen állomásozó francia szpáhi-ezredet le ell fegyverezni és be kell kisérni a Frankel Leó '«szárnyába. A végrehajtással engem bíznak neg. felkerestem sógoromat, Kaszás Imrét és ke- jrespajtását, Gacs Jánost — frontot járt kő- _. veseket —, azonkívül Torgele Mihályt, tégla­vári vasmunkást és az akkor már javakorabeli 1. Jaczina Károlv vasmunkást. Elmondtam nekik, mi a feladat és hogy mit terveltem ki. Kértem, vegyenek maguk mellé egy- ^gy “belevaló” elvtársat és 2 órára legyenek ké- zenlétben a községházánál, ezután elváltunk. ...Elérkezett az indulás ideje. A terv szerint íekem kellett bemennem az ezred szálláshelyére s valamilyen módon tudatnom a katonákkal, mi szándékunk. Társaim elrejtőzve fedeznek a gép- egyverekkel. “Ha nem észlelek ellenállást — ''■után— á'lva maradok, ha igen, hasravetem íagam és akkor lőjetek.” A szpáhi-ezred a Szemere-birtok egyik 80 hol- as tanyáién, a mai Honvéd utca végén, a vasút lellett volt elszállásolva. . , .Észrevétlenül jutottunk a helyszínre. A gép- egvvereket 200—300 méter távolságra, a tanyát :örülfogó füves árokpartra állítottuk: céliránnyal z istállók előtti térségre. Akadálytalanul beju- jttam a tanyára. Az udvaron egy fiatal arab i isztheíyettes HP. Hozzáléptem és kézzel-láb- bal hadonászva, a tanya széle felé mutogatva ma­gyarázni kezdtem, hogy revolució, proletárdikta­túra és a jó ég tudja még miket. Az én arabom zemmelláthatóan nagyon megrémült, és “alarm”, ;ieg más egyebeket ordítozott, amiket viszont én íem értettem. De azt megértette, amikor a dere- ára övezett pisztolyért nyúltam. Kiáltozásunkra dcsődült a sok ingujjra vetkőzött arab. Egvik- násik fegyvert ragadott, néhány pedig fejvesz- y '■“íi futkosott. Hogy a zűrzavar teljes legyen, társaim izgalmukban félremagyarázták a hely­zetet, szaggatott rtüzelésbe kezdtek. Ó-Szemere- lep lakói is lőttek. Eszeveszett lövöldözés ke- kezett. Ma is csodálkozom azon, hogy senki n sérült meg. Végre akadt francia tolmács, s ő segítségével megértettem a szpáhikkal, mit arunk. Ennek meg is lett az eredménye. Két- rom arab elém állt, és “Vive le revolution!” Máltással lábam elé dobta a karabélyt. Felemel­em, kirántottam a závárzatot és a karabélyt fél­redobva mutattam meg nekik, mit tegyenek. A catonák megértették szándékomat és csoportosan íozták fegyvereiket. Amit tervezett és keresztül vitt a Tanácsköztársaság 1919 március 21én, negyven évvel ezelőtt jött •tre Magyarországon a Tanácsköztársaság, a umkásosztály hatalma. Győzött, szinte vértek­ül a proletárforradalom Magyarországon. A nagyar proletáriátus kezébe vette a hatalmat, íogy megoldja a nép legégetőbb problémáit. A negválasztott munkástanácsok a nép akaratának végrehajtói lettek. Az üzemek, bányák, bankok köztulajdonba vételével megnyílt a lehetőség a ermelés újjászervezésére. A Tanácsköztársaság szociálpolitikája A munkához való jogot a gyárak köztulajdon- >a vétele biztosította. Bevezették a 8 órás munka- apót, egyenlő munkáért, egyenlő bér elve érvé- isíilt. A dolgozók házbérét leszállították, több it 15 ezer lakást adtak ki a rászorultaknak. A ozók egészségvédelme érdekében ingyenessé aék az orvosi kezelést. A betegsegély, baleset- iztositás kiterjedt az összes dolgozókra. A régi, api 12 órát dolgozó inas munkaidejét heti 36 •ára szabták meg. Az iskolákat államosították, bevezették a 8- osztályos általános iskolát. Az egyetemek kapuit megnyitották a munkás- és parasztfiatalok előtt tanfolyamokat, esti iskolákat szerveztek a dol- ozók számára. A sok dicsőséges nap és gyönyörű eredménvek tán azonban a külső intervenció és- belső árulás negbuktatta a Tanácsköztársaságot, s 1919 auv. én a Tanácskormány helyét a jobboldali Peidl- ^ormánv vette át', és a magyar népre a népelnyo- ió fehérterror nehezedett. EGY EMBER, AKINEK ÉLETE VÁGYA TELJESÜLT Annak az embernek a neve, akinek élete vágya teljesült: Hunya István. Kora: 65 éves. Foglal­kozása: a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöke. Úgy szólítják: “elnök elvtárs”, vagy “Pista bácsi”. Régen úgy mondták neki “büdös paraszt”, az urak, a csendőrök és mindenféle hatalmasságok mondták igy. A Hor- thy-pribékektől annak idején sok verést kapott, börtönben, fegyházban ült; az ország felszaba­dulása óta kitüntetéseket kap, az állami ünnep­ségeken az elsők között foglal helyet. Amikor az elnöki szobájában meglátogatom, szokása szerint hosszú füstöt ereget makrapipá­jából. láthatóan élvezettel pipázik. De mondani­valója közben olykor-olykor kialszik a pipa, elfe­ledkezik róla. — Azi a tájat, ahonnan én származom Vihar­sarok néven ismeri az ország — beszéli Hunya István. — A Horthy-korszak bátrabb szociogra- fusai szerint itt élt, helyesebben itt nyomorgott az ország legszegényebb »épsége. Kubikusok, zsel­lérek, napszámosok lakták többségben, azok sorá­ból kerültem ki én is. A Viharsarokban úgy tud­ták, hogy ez a világ rendje és amikor kitört az első világháború, a parancsra elmentek katoná­nak, meghalni ezért a nyomorúságért. Engem is bevonultattak, kivittek az orosz frontra, fogság­ba estem és amikor kitört az októbferi szocialista forradalom, magam is rájöttem, hogy a szegény emberek nyomorúsága, nem a világ rendje. Ettől kezdve tudtam, hogy hol a helyem, ott voltam a Moszkvához közeli Ruzában, majd 1918 eleién, a Kojel melletti frontszakaszon átjöttem, hogy a pusztulásra Ítélt katonatársaimat az igazságról felvilágosítsam. Igv indult el Hunya István harca az elnyomó rendszer ellen, és 1918 novemberében már a Ma­gyarországi Kommunisták Pártja endrődi szerve­zetének egyik megalakitója volt. Amikor a Ma­gyar Tanácsköztársaságot kikiáltották részt vett a direktórium létrehozásában, majd önként je­lentkezett a Vörös Hadseregbe. Harcolt, vitézül verekedett, a magyar proletárdiktatúra bukásá­ig. Háromszázad magával a román burzsoa csapa­tainak fogságába került, ezek átadták Horthy tisztikülönitményének, de sikerült megszöknie. — Elárultak bennünket, a magyar proletáriá- tust — mondja —, de tudtam, hogy a harcot nem szabad abbahagyni. 1920-ban Endrődön létrehoz­tam a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének helyi szervezetét, amelynek elnö­kéül választottak. Ez olyan félig legális szerve­zet volt, s igen alkalmasnak bizonyult, hogy az igazság hirdetése munkájába bekapcsolódjam. Békés megyében több szervezet megalakításában vettem részt, majd a Vági-féle Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lettem s igy egyre erősebben bekapcsolódhattam a “földalatti” tevékenységbe. Az illegális mozgalom segítségével egyik röp- iratot, a másika után Írtam meg és adtam ki, ezekben a kubikusokat és aratókat sztrájkra buz­dítottam. Hunya István most Írja meg emlékiratait, igy kéznél van egyik-másik röpirata, megrázó sza­vak, gondolkodtató mondatok: “A természet örök törvénye szerint minden élőlénynek joga van a naphoz, fényhez és egyenlő joga van az élethez.” Igv kezdődik az egyik röpirata, majd megdöbben­tő szavakkal ecseteli, többek között azt az érzést, amikor a szülő nem tud kenyeret adni gyerme­kének. Felrázza az embereket, a nincsteleneket. “Az uraktól nincs mit várnotok, ti magatoknak kell segíteni sorsotokon”. S felsorolja a szegény parasztság követelését. — Végül is elfogtak — meséli Hunya — két évre ítéltek, ez 1926-ban volt, 1927-ben megint rám sóztak és majdnem négy esztendőt kellett le­ülnöm. Az volt a fontos, hogy álltam a sarat és elég erős voltam ahhoz, hogy senkit és semmit ne áruljak el, pedig. .. De sok szenvedést jelentett Hunvának ami a “pedig” mögött van. Mindez nem tartotta vissza, sőt megedzette ahhoz, hogy szabadulása után ott folytassa, ahol abbahagyta. Országos szervezője lett a parasztmozgalomnak, amelynek részleteit is ő dolgozta ki, 1931-ben ismét rendőrkézre ke­rült, de az akkori politikai helyzetnek megfele­lően csupán tiz hónapi börtönre Ítélték és a táb­lai tárgyalásig szabadlábra helyezték. — Igen ám, — folytatja Hunya István —, egy esztendő múlva fordult a helvzet és a budanesti ítélőtábla 1932-ben 3 és félévi fegyházra ítélt s elrendelte azonnali letartóztatásom. A táblai tár­gyalás idején éppen Gyomán tevékenvkedtem. a7 elvtársak nyomban értesítettek és segítségükkel Rndanestre. maid Ausztrián. Németorszá^m ke­resztül a Szovjet unióba -menekültem, ahonnan­m m m 1945-ben, az ország felszabadulása után tértem vissza. Hunya István egyike volt azoknak, akik az 1956 októberi ellenforradalom idején első pilla­natban felismerték a helyzetet és életük árán is hajlandók voltak a népi demokráciát megvédeni. — Hatvan éve annak, hogy a mezőgazdasági munkások, az ipari munkások példája nyomán megkezdték szervezkedésüket — mondja Hunya István. A földmunkásmozgalom, amelyben negy­ven éven át én is részt vettem, nem szűnt meg a Tanácsköztársaság bukása után sem. A felsza­badulás utáni idők alatt odáig fejlődött a hagyo­mányokkal rendelkező földmunkások mozgalmi élete, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorá­ban foglalkoztatottak önálló szakszervezetet hoz­tak létre. — A mi feledatunk megoldani a mezőgazda- sági, erdőgazdasági dolgozók bér, munkaügyi és szociális problémáit, aktiv tevékenységet fejtünk ki a dolgozók kulturális, nevelő, szórakoztató és sportmunkájának megszervezésében. Szakszerve­zetünkhöz tartoznak a mezőgazdaság tudományos dolgozói is, a kutató intézetek, mezőgazdasági technikusok, főiskolák, stb. emberei. Feladatunk­hoz tartozik a mezőgazdasági iskolákban folyó szakmai és politikai oktatás irányítása is, a föld­művelésügyi minisztérium megfelelő osztályaival karöltve. — Tehát tevékenyen vehetek részt a mező- gazdasági dolgozók minden kérdésének helyes megoldásában, abban, hogy maradéktalanul tel­jesüljön az, amiért egész életemben harcoltam. — Beteljesült mindaz, amiről ébren -álmodoz­tam. Tudom, nem sok ember mondhatja ezt el magáról, de azt hiszem, ha valaki igaz ügyról ál­modozik és azért harcol, annak be kell teljesülni. Hunya István közben észreveszi, hogy ismét kialudt a pipája, kényelmesen rágyújt és meg-- eléedetten fújja a füstöt. . . — j. s. — Négyszázan utaznak a Világ Ifjúsági Találkozóra Magyarországon már számos KISZ szervezet­ben megkezdték az előkészületeket a VII. VIT-re. A bécsi fesztiválon a magyar ifjúság igyekszik tovább erősiteni baráti kapcsolatait a Föld min­den részéről odasereglő fiatal küldöttekkel s ter­mészetesen a szomszédos Ausztria fiataljaival is. Ennek a gondolatnak jegyében készül az ország, és főleg az a 400 tagú küldöttség, amely hajóval fog menni a találkozóra. Országszerte a fiatalok számára előadássorozatok, élménybeszámolók, kü­lönböző versenyek, szolidaritási gyűlések, ván­dorkiállítások teszik izgalmassá a hátralévő né­hány hónapot. — A magyarországi előkészületek, s a világ ifjúságának lelkes készülődése azt a. reményt táplálja, hogy a bécsi találkozó a világ ifjúságának újabb, nagyszabású manifesztációja lesz a béke és barátság eszméi mellett, — mon­dotta Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizott­ság első titkára. 100 km-es sebességgel közlekednek a vonatok Budapest-Szabadbattyán Budapest és a Balaton között eddig a vonatok csak 25—40 kilométeres sebességgel haladhattak, mert a vonal jó néhány szakaszán gyenge-volt a pálya. A múlt évben a MÁV újjáépítette a Déli pályaudvar és a Kelenföld közötti második vas­úti'vágányt és az év végén sor került az úgyne­vezett érdi átkötésre is. így a vonatok már lé­nyegesen ..gyorsabban jutnak be a Balaton felöl a Budapesti pályaudvarokra. Az idén átépítik a Budafok-Háros-Nagytétény-Diósd közötti mint­egy 4.5 kilométeres szakaszt is és a balatoni vo­nalon több helyütt felújítják a pályát. Mindezzel sikerül elérni, hogy julius 1-től Budapesttől Sza- badbattyánig 100 kilométeres sebességgel közle­kedhetnek a vonatok. BUDAPESTEN ülésezett a Népi Demokráciák közös gazdasági szervezete. A többi között meg- tárgvalták a cellulóz- és papíripar 1965-ig terje­dő fejlesztési tervét. A KLM repülőtársaság április 1-től hetenként egy repülőjáratot indit Amszterdam, Prága, Bu- -'■'■'■' r>—.--j-Vusz. Bagdad között. A SAS pedig május 15-től — ugyancsak hetenként egyszer — Koppenhága, Düsseldorf, Budapest, Athén, Kairó, Khartoum között. így tehát Bu­dapestről is közvetlen géppel lehet utazni majd Irakba és Szudánba.

Next

/
Thumbnails
Contents