Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-05 / 10. szám
Thursday, March 5, 1959 A MLRÍ KAI MAGYAR SZÓ JL. Bibliával bizonyítja igazságát Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam, sok olvasnivaló van benne. Legjobban megfogta a figyelmemet Dr. Mo- randini cikke a békéről. Az a bibliai jelszó, hogy “szeresd felebarátodat, mint önmagadat” nagyon elfogadható, de van egy másik jelszó is: szeresd a te uradat teljes szivedből. Erről azonban ne beszéljünk, mert ebben a haszonkereső üzleti világban ennek a megvalósítása majdnem lehetetlen, mert az emberiségnek van egy betegsége: az önzés, kapzsiság, irigység. Évezredek óta úgy van, hogy szerezz annyi vagyont, amennyit csak tudsz. Az emberiség ma a gyűlölet két korszakában él, pedig a szeretet és a gyűlölet két különböző alapelv és egyidőben nem lehet uralmon, s amelyik a hatalmasabb, az győz; az igazság és az igazságtalanság sem lehet egy időben uralmon. Nem mondhatjuk el, hogy ma igazságos korszakban élünk, mert ma az erőszak szabja meg az önérdekii igazságot. ^Vegyük csak példának a világháborút, amiben szintén az erőszak győzött, igv volt a második világháborúban, Magyarországon 1956-ban, Kubában, ahol most a forradalom győzött. Egy pár szót a magyar helyzetről: az átlagembernek sokkal jobb a sorsa most, mint a zsarnoki királyság idején volt és még sincs teljes elégedettség. A régi, úri Magyarország nem adott magasabb iskolát a szegény családok gyermekeinek, hanem csak a béres ostort és ekeszarvát és szabadságot. Elszegődhetett a szegény ember, ahová akart. Mehetett egyik helyről a másikra. Én pl. Tápszentmiklóson laktam, ahol tízezer holdas Eszterházi-birtok volt, meg egy nagy pálinkafőzőgyár, a fiatal fiuk oda mentek dolgozni télire, ez volt a magas iskola. Ott is háltak a gyárban, nem ágyon, hanem a padlóra tett szalmán, s nem volt semmi baj, hűségesen szolgálták az ő urukat, akit talán sohasem láttak. Meg ott volt a rengeteg papi birtok, óriási klastrommal, oda jártak dologozni a falu szegényei, hűségesen dolgozva a kis napszámért napi 13—15 órát is. Ezt az időt siratják vissza a parazita urak, ami pedig nem jön vissza soha többé. Ugv hiszem, hogy ezt ők is tudják, de azért erőlködnek. A kapitalista termelési rendszer betöltötte a hivatását, csak háborúk által tyd létezni, a közjóra nem tud termelni. A kommunista rendszer jó volna, de nem vág össze az emberi önző természettel. Ha tudna az emberiség a közjóra dolgozni és közös elosztás lenne, akkor az emberiség boldog lehetne, nem volna szükség hadseregre, a sok billió elpocsékolására gyilkos eszközök gyártásával. Úgy hiszem, hogy ezzel az én munkás testvéreim megyegyeznek. De meg kell emlitenem, hogy az én hitem szerint először ennek a mai gonosz, romlott világrendszernek el kell pusztulnia. L. Conoy Szerk. megjegyzése: A levél további részleteit nem közölhetjük annak hosszadalmas volta miatt, melvben az író bibliai idézetekkel igyekszik igazolni fenti álláspontját. Kína neiüigfi rrwni dala Fordította: Minarik Kálmán Milliók ajkán zeng e dal. A munka népe szózata, öreg és ifjú, mind dalra kél. Mert ez a népünk hajnala. A hegyek, völgyek nekünk ontják kincseiket, A folyók is parancsunkra folynak. Zöldül a sivatag; minden életre kél. Még az erdők is velünk dalolnak. A búza. rizs. mind. . . mind a miénk. Mérföldes táblákban hömpölyög. Magtáraink roskadnak a mag alatt, Mert dúsan fizetett ám a rög. Most már nekünk nyílnak a virágok, Nekünk érik ám a sok gyümölcs, Erről szól a szód nóta most, Erről beszél méltóan a bölcs. Ezernvi olvasztó kemence füstölög, S belőlük izzó vas csurog. Hosszába-keresztbe a bugyikok ezre, Szikrázva sziszeg-szuszog. És tovább zeng a szép ének. A munkálok ritmusos szent dala. Tüzel.. . Serkent Ifint, öreget, > Mert ez a népünk DIADAL-DALA. A hét humora Hasznosak a kívánságok is. — Legyen az életnek célja. — Halad a tudó• mány. — A gondolkozó gép Irta: GERÉB JÓZSEF Közismert dolog, hogy a jó kedély, az események optimista szemlélete segíti az ember egészségét. Ezzel szemben a pesszimista világnézet, a mindenért és mindenkiért való aggódás, — ha direkt nem is okoz betegségeket, — de annyira lerombolja az ember ellenállóképességót, hogy utat nyit mindenféle kórokat okozó bacillusoknak meg vírusoknak. Ezért én a napisajtóban előszeretettel “halászok” a humoros hírekre s miután nem vagyok önző ember, itt adok néhányat, hogy azok “felszívásával” az olvasók is erősbitsék magukat. Lám, — s ezt csak példának hozom fel, — milyen nagy kár, hogy a mi külügyminiszterünk még hírből sem ismeri a humort s mindig csak a háború meredekére törekedett a béke boldogságot hozó, napos mezeje helyett. Talán ez az oka annak, hogy egyszerre két betegsége is támadt. Még szerencse, hogy a mordságát egy kis imádkozással ellensúlyozzák. És méghozzá nem csak a republikánusok, hanem a politikai ellenfelei is imádkoznak, mint ezt ez a távirat mutatja : WASHINGTON. — Amint a Szenátusban hire terjedt, hogy a külügyminiszternél újból jelentkeztek a rák tünetei, a többségi párt vezetője, szenátor Lyndon Johnson ezt a határozati javaslatot terjesztette a szenátorok elé: “Határozatilag rendeljük el, hogy a szenátus tagjai felállnak és néma imát küldenek a Mindenhatóhoz, hogv forrón szeretett külügyminiszterünk, John Foster Dulles minél hamarább felgyógyuljon”. Jókívánságok A jókívánság mindig helyénvaló, akkor is, ha imában fejezzük ki, akkor is, ha másnak mondjuk, sőt akkor is, ha csak magunkban tartjuk. Erről tesz bizonyságot az alábbi távirati hir: DETROIT, Mich. — Éles, szinte parancsoló női hang hívta fel telefonon a jövedelmi adóhivatal detroiti kerületi irodáját: — Kérem, meg tudnák nekem mondani, hogy mennyi jövedelmi adót kell fizetni 75,000 dollár tiszta haszon után? — Ha nem számit be semmi adómentességet, — volt a hivatalnok válasza, — akkor 41,180 dollárt. — És mennyit kell fizetnem 150,000 dollár után? — jött az újabb kérdés. — Miután az adóskála emelkedik, 150,000 dollárból már 101,908 dollárt kell befizetni adóba. — U—u-ugy!! — mondotta nagy megütközéssel a hölgy. — Akkor nem veszek csak egy Irish Sweepstakes jegyet, a másodikért már nem érdemes a pénzt kockáztatni! Az élet célja Most már én is elismerem, hogy Kalifornia állam az építkezés “boom” korszakát éli. Különösen nekiindult az építkezés, mióta általános lett a házak hitelvásárlása. Pár dollár lefizetésével (gyakran anélkül is) vehet itt házat mindenki 20, 30 vagy 40 évi hitelfizetésre. A vásárlásnál nem igen gondolnak arra, hogy az a 20, 30 vagy 40 év milyen hosszú idő. De akinek eszébe is jut, azt a telekügynök hamarosan felvilágosítja. Hallottunk egy esetről, midőn a vásárló (35—40 év körüli ember) nagyot sóhajtva mondotta: — Harminc év?! Hiszen mikorra a házat kifizetem már egészen öreg ember leszek, ha ugyan élek még addig. — Az igaz, — mondotta a telekügvnök, — de ebben az esetben legalább LESZ CÉLJA AZ £t t^t^iveK! Valójában azonban én nem erről akartam szólni. hanem arról, hocrv a nagy építkezési fellendülés, vagyis “boom” alatt a telekspekulánsok egyre kisebbekre csinálják a szobákat, a konvhát s minden más helyiséget, hogy a profit ink a verseny dacára is elég magas legven. Ezért már a los-angelesi városi tanács is beleavatkozott ebbe a dologba, amit ez a távirat is mutat: LUS ANGELFS. — A városi tanács (Citv Counc'l) ugv találta, hogy már szabálvo-mi kell bútorozott s"ohák na<rvsátrát, amiket a tulajdonosok a “könnyű háztartás” engedélyével adnak bérbe. A tanácshoz egyre több panasz ér- , kezik, hogy ily szobák olyan kicsinyek, hogy azokban semmiféle háztartást sem lehet folytatni. A vita folyamán kiderült, hogy az uj épületeknél is egyre kisebbre építik a konyhákat. — Némely lakásban a konyhák olyan kicsinyek — mondotta az egyik tanácsos —, hogy ha a háziasszony meg akar fordulni, akkor előbb be kell mennie az ebédlőbe és csak ott fordulhat meg. Halad a tudomány De azért nem kell megijedni, hiszen ma a tudomány koi'szakában élünk. Napról-napra újabb meg újabb korszakalkotó találmányról hallunk s a fejlődés határát el sem tudjuk képzelni. Itt van ni! Alig pár nappal előbb a “jet” repülőgéppel az utasok New Yorkból 4 óra alatt átrepültek Londonba és ugyanannyi idő- alatt meg vissza. És most már aki meg tudja fizetni az útiköltséget, hát ilyen gyorsan közlekedhetik. így megértjük annak a háborús iparbárónak a szörnyű méltatlankodását, aki Londonból 'hazatérve newyorki irodájába erre a mérges kijelentésre fakadt: — Nem kaptam helyet a “jet” gépen és rendes repülővel KILENC órát vesztettem az úttal. K-I- L-E-N-C ÓRÁT!! Szörnyűség, hiszen akkor akárcsak GYALOG IS JÖHETTEM VOLNA! No nem baj, a világ azért csak halad s nagyban folynak az előkészületek a Holdra való repülésre is, amiről az alábbi két távirat számol be: NEW YORK. — Az “Aeronautical Institute” összeállította azoknak a névsorát, akik vállalkoznak a Holdra való utazásra. A hosszú névsorból március közepére kiválasztanak 12-t és azokat intenzív trénolás alá veszik. A jelölt nem' lehet idősebb 40 évesnél. Kell, hogy legalább 1500 órai repülő gyakorlattal bírjon. De azonkívül ugv fizikailag, mint szellemileg olyan vizsgán kell átesniök, hogy akit elfogadnak, az valóságos “superman” lesz. A kérdés csupán az, hogy az igazi “superman” vállalkozik-e majd az ilyen EGYIRÁNYÚ útra? Jelölt persze akad elég nemcsak itt, hanem külföldön is, mert már mindenüvé eljutott az űrhajózás láza, i ü LONDON. — A világszerte ismert Cook utazó ügynökség londoni irodájába beállított Lindon, jómódú tőzsdeügynök a feleségével egyetemben és kijelentették, hogy a Holdra akarnak menni egy kis turista látogatásra, tehát meg akarják vásárolni a jegyeket. — Már nagyon ráuntunk a kontinens üdülőhelyeire, — mondották. Cook irodája arról hires, hogy a világ minden részébe elszállítja a turistákat, igy most sem hátrált meg a jegy eladása elől. — A jegyek már készen vannak, — mondották — és készséggel adjuk el darabonként 200 fontjával ($560), azonban még az.első ut napját és az indulás óráját nem állapítottuk meg, ugv arra várniok kell, amig tudalni fogjuk önöket. Mr. és Mrs. Lindon igy a Holdba utazási túra első két jegyének a boldog tulajdonosai. Amire nagy szükség van WASHINGTON. — A U. S. News and World Report” nevű nagyon is konzervatív magazin vetette fel azt az eszmét, hogy a Fehér Ház munkáját meg kellene könnyiteni az ui elektronok gónoUVel, amelyek állítólag már képesek még gondolkozni is, A Fehér Házban ugyanis elég gyakran kerülnek szőnyegre olyan kontroverzális dolgok, amelyekben DÖNTENI kell, ami nem valami könnyű dolog. Az igaz, hogy az ilyen gépek kezeléséhez nagyon sok előzetes matematikai ismeret szükséges, azonban vannak esetek, amikor ezt mellőzni is lehet, irta az egyik feltaláló, aki a “U. S. News” hírére ezt az ajánlatot tette: “Szerkesztettem egy gondolkozó gépet a Fehér Ház részére, a kezelése igen egyszerű. Van benne egy pénzdarab, amelynek egyik oldalán “fej”, a másikon meg “irás” van. Csak meg ^ell nyomni egy gombot, mire a pénzdarab kirepül a fej vagy irás az előzetes megállapodásnak meg- felelőleg elintézi a döntést.” Mint látható, a kezelése egyszerű és tiszta, akár maga az elnök is kezelheti. t