Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-05 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 5, 1959 10 — Magyarországi riport — Ha mostanában végigmegy valaki az uj szövetkezeti községek utcáin, először is az tűnik fel, hogy sok az ember az utcán, tele mindig a tanácsháza. Már a tsz gondjait latolgatják és tréfálkozva beszélgetnek. Különböző történeteket elevenítenek fel ezeken a beszélgetéseken. Valamennyi igaz, megtörtént eset. Valamennyi történet azt példázza, hogyan változott meg ezekben a községekben a parasztság véleménye a szövetkezésről. Az egyik gyomoréi gazda három évvel ezelőtt/ amikor megjelentek nála a szövetkezeti népnevelők, a következőképpen fogadta őket: “Na kérem, látják ezt a mestergerendát? — mutatott fel a mennyezetre. — Jó erős, ugye? Hát kérem, én inkább erre akasztom fel magam, de a szövetkezetbe nem lépek be.” Aztán hagyta, hadd beszéljenek, végig is hallgatta őket. Végül kikisérte a vendégeket a kapuig és ott azt mondta nekik: máskor is szívesen látja őket, de csak akkor, ha a házában a szövetkezetről egy szó sem esik. Most belépett. S az uj szövetkezeti tagok útónul félen megállítják, barátságosan hátbavagdos- sák, s megkérdik: — Mi történt, komám? Kifü- reszelted a mestergerendát? Más faluban azt mondták valamikor a népnevelőknek szinte minden háznál, hiszen betegek vagyunk, nem érnének velünk semmit a szövetkezetben. S most, amikor az egész község a szövetkezeti útra tért, a környező falvak lakói egvre csak kérdezgetik: — Mi történt veletek? Talán szanatóriumban voltatok, hogy az egész falu .kigyógyult a reumából? * - í Mit Ígérhettek hát a Győr megyei vezetők, a Győr megyei szövetkezeti tagok az ilyen makacs embereknek, hogy mégis a szövetkezeti útra tértek ? Megígérték talán nekik, hogy elengedik' az adójukat, vagy más fennmaradt tartozásukat? Vagy valami különös módszerrel sikerült “becsalogatni” őket? Egyáltalán, hogyan kezdődött .ez az egész “földindulás”? Senki se akar első lenni A januárban alakult 29 termelőszövetkezeti község között ott van Lövő is. Lövőn például szó sem eshetett adóhátralékok elengedéséről. Már csak azért se, mert a községben egyetlen gazdának sem volt adóhátraléka. Viszont Lövőn van egy jő termelőszövetkezet, s tagjai módos emberek. Évekig folyt a verseny a tsz és a kisgazdaságok között, melyik tud jobb életet, könnyebb munkát teremteni a maga számára. A verseny a tsz javára dőlt el. S amikor a tanácselnök — aki maga iV gazdaember :— belépett a szövetkezetbe, s a szövetkezet tagjaival együtt mentek az egyéniekhez beszélgetni, kiderült, hogy nincs “ellen- á'lás”. Minden megy, csak ne ő kezdje el. Első Senki sem akart lenni. Vagy harmincán mondták ezt. Akik igy vélekedtek, azokat a helvi tanács és a termelőszövetkezet meghívta együttes beszélgetésre. Mind a harminc meghívott ismét mondta: ■szívesen belép, csak nem akar első lenni. Mint ma tnár nevetve mondják, nem is lett első senki — valamennyien egyszerre Írták alá a belépési nyilatkozatot. Negfednapra a község gazdáinak túlnyomó része már a szövetkezést választotta. Ahol nem akartak uj tagokat Száznyolcvan család mondhatja magáénak a Táncsics Termelőszövetkezetet Mihályiban. Száz- nyolcvan család tisztességesen megél a jövedelméből. Az elnökük, Fodróczi Lajos országgyűlési képviselő nagy tekintélynek örvend a községben. Szép a gazdaság, a tagok nagy vagyon birtokosai. De ebben a szövetkezetben is hangot kaptak az olyanok, akik azt mondták: “Elegen vagyunk, megbirkózunk a földdel, rengeteget épitkeztünk, .'.incs szükség uj tagokra.” A községben is hire ment ennek, s ha a termelőszövetkezeti tagok be- ftélgetek is az egyéni gazdákkal, a szövetkezés- iöl nem sok szó esett. Január eleién közgyűlés volt a Táncsicsban. Az elnök arról beszélt, hogy •■szövetkezet tagjai is felelősek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, s ki egyengethetné jobban az utat a parasztság százainak a szövetkezet felé, ha nem tsz-tagok. “A mezőgazdaság a belterjesség irányában halad — mondta —, s a belterjes gazdálkodás még több munkaerőt követel. Senki se féljen attól, hogy ha többen leszünk, nem lesz elég munka. A faluban a közhangulatot mérve, azt lehet megállapítani, hogy ha hívjuk az egyéni gazdákat, jönnek örömest. Beszéljünk velük!” A közgyűlés után két nappal 82 termelőszövetkezeti tag indult el a faluban az egyéni gazdákhoz. Egy hétig járták a falut, s utána azt jelentették a szövetkezet elnökének, hogy a gazdák szívesen vállalják a szövetkezést, de csak ősszel. Fodróczi Lajos ezután gazdagyűlést tartott a faluban. Beszélt a Táncsics fejlődéséről, történetéről. Elmondta, hogy 51 tavaszán lépett a szövetkezetbe 80 család s a 80 család nagy része még ma is kitart a szövetkezet mellett. Viszont, akik 52 őszén léptek be, azok nagy része 53 nyarán kilépett a szövetkezetből. Meg is indokolta, hogv miért. Télen nem sok munka volt, nem tudtak összeszokni a szövetkezetiekkel, a tervezés is nehezebben ment a következő gazdasági évre, de akik 51 tavaszán léptek be, azokat mindjárt foglalkoztatni tudták, megismerkedtek a szövetkezeti élettel és meg is szerették azt. Nyer a józan szó Hosszú és tanulságos beszélgetés volt ez. A gyűlés után jónéhányan rögtön beléptek a tszi.« MJi jlwjjulh a a be. De a tsz-tagok hagytak időt a gondolkodásra, s ahogy múltak a napok, egyre többen írták alá a belépési nyilatkozatot. A helyzet megérlelődött és Mihályiban három nap alatt 104 család tért át a szövetkezeti életre. Hatvanhárman léptek be a Táncsicsba, 41-en külön szövetkezetei alakítottak. A távolság sem nagy egyik községtől a másikig Győr megyében., A hir gyorsan jár. S a nagyarányú megmozdulás, a szövetkezeti községek alakulása hat más falvak népére is. A járások vezetői ott tanyáznak naphosszat ezekben a falvakban, választ adnak a kérdésekre, segítik a termelőszövetkezetek tagjait, irányítják a pártszervezet munkáját. De nem is kellett mindenütt agitálni Zsebehá- zán például a Rohambrigád tagjai, amikor megtárgyalták a szövetkezet fejlesztésének ügyét, egy délután tanácskozásra hívták az egyéni gazdákat és megmondták nekik, hogy szívesen látják va’amennyiüket. Még aznap belépett az egész falu. Pedig nem is akármilyen gazdák lakják a községet, a belépő gazdák istállójában átlagosan öt szarvasmarha áll. Jómódú emberek, de a két esztendő tanulsága az volt számukra, hogy a szövetkezetben még többet lehet elérni. Gyomorén a fejlesztési bizottság tagjai először 3 középparasztokat keresték fel. Ács Mihályt, Nagv Józsefet, Takács* Istvánt, Pintér Imrét, S a középparasztok, amikor már beléptek, ők is a szövetkezés meüett érveltek. Beszéltek a még kivülmaradt gazdákkal, g nagv részük van abban, hogy Gyomoré szövetkezeti község lett. Ezernyi módszer, ezerféle változatban. Hány csoportos megbeszélés és egyéni agitáció, menynyi lelkes fáradozás húzódik meg az elért eredmények mögött. Mennyi kételyt kellett eloszlatni, mennyi kérdésre kellett választ adni, míg százak és ezrek aláírták a belépési nyilatkozatot. Győr megyében megtalálták az utat az egyéni parasztsághoz. 'Helyesen indultak el, okosan, meg fontoltan cselekedtek, s az eredmény nem maradt el. De hátra van még a nehezebb dolog. A szövetkezeti községekben megindítani a gazdálkodást, segíteni az elindulásban, helytállni tavasszal. RÖVIDHÍREK llltlIllllllllllllllllllllllllllllllillllllllilllilílll'líítlfUltlII'Ml' TÍZÉVES az Állami Biztositó. Tiz év alatt mintegy egymilliárd forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztositó a szövetkezeteknek, egyéni termelőknek. Az ellenforradalmi események folytán keletkezett tűz, rombolás, fosztogatás és üvegtörési károk megtérítésére a biztosító mintegy 70 millió forintot fordított. A jubileum alkalmából az Állami Biztositó február 23-án nagy műsoros estet rendez az Erkel Színházban. • A TÉLI RIZSTERMELÉS módját találta fel állítólag egy japán tudós. Tokióban nagy feltűnést keltett a hir, mert ha télen is tudnak majd rendszeresen rizst termelni, megszűnnének Japán súlyos gazdasági problémái az élelmezés terén. • A SZOCIALISTA ORSZÁGOK 10. nemzetközi divatkongresszusát junius 15-e és 28-a között uiimjLUjLtijtuiji»: i a h i»I »jxt» mimjj m 11» 11 ■ ■■>« jg| rendezik meg Prágában. Bemutatják a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia,' Bulgária és Csehszlovákia divattervezőinek legújabb modelljeit, majd meghatározzák az I960, évi divat irányát. jJ. M&m grf-Azersk a Si@v|sSöen Az eddig használt Salk-féte vaccina elölt vírusokból származik és'előállítása rendkívül--költséges. Az utóbbi időben több országban próbálkoztak legyengített, élő vaccináyal, amely szintén alkalmas a gyermekbénulás elleni tartós védettség kialakítására. A Szovjetunióban most nagy meny- nyiségben állítják elő ezt az újfajta vaccinát, A kísérleti oltások sikerrel jártak és a szovjet kutatóintézetek már tízmillió oltásra elegendő .újfajta vaccinát készítettek el. Hasonlóképpen nagy mennyiségben állítják elő az úgynevezett Sosztakovszkíj-féle balzsamot, amely égési és egyéb- sérülések különleges kezelésére és egyes megbetegedések belső gyógyítására. is alkalmas.. Tizennyolc-busz napos kezeléssel sikerült például gyomorfekélyes megbetegedést'gyógyítani a balzsammal. NEONFÉNY alatt az uj boltban. Tért hódit a neonvilágitás a budapesti üzletekben. Este is nappali fényben ragyognak az üzletek. Képünk: A Szt. István körúti uj önkiszolgáló üzlet I Magyarország | M í ÍJ 1 $ fi G A X i S ä L F ® L B ü 8 ?
