Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-26 / 9. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February üb, inoy — Magyarországi riport — Ä.Természettudományi Közlöny szerkesztőségében b’e'szelgettünk Sinka Józseffel, napjaink legnépszerűbb tudományának, az asztrónáutiká- rak/égyik művelőjével, a TIT keretében működő Magkar Űrhajózási Bizottság titkárával/ Beszélgetésünket többször telefoncsengetés szakítja félbe: előadásokra hívják meg Sinka Józsefét. Nagyok :z igények az űrrakéta óta — Február közepéig aligha tudunk újabb előadást vállalni — mondja ■—, akkora az érdeklődés. S njilyen nagyok az igények a holdrakéta óta !. A múlt héten Hódmezővásárhelyen tartottam előadást. A helybelieknek mindössze négy napjuk volt az c - adás megszervezésére, mégis hatszázan jöttek el. 3 , — Sok kérdést kap ilyenkor? — Az ismeretterjesztő előadásoknak van egy megszokott .formája: az előadó elmondja a mön- dókáját, utána kérdéseket tesznek fel. A szput- nyikok, de különösen most, a szovjet holdrakéta óta uj szokás alakult ki: az előadót már a kapunál nagy paksaméta papirral várják, tömérdek kérdés a papirosokon. —- Hogyan tudnak ennyi igényt kielégíteni ? —- Meglehetősen nehezen. Pedig sokat dolgozunk, a /.bizottságnak majd minden tagja tart előadásokat.-Ez néhány, más területekről bevont szakemberrel együtt körülbelül harminc, az egész országban pedig összesen mintegy száz előadót jelent. A vidéken egyébként összehasonlíthatatlanul nagyobb az igény, mint Pesten és ez okozza a legtöbb problémát.. — Hogyan lehet ezen segíteni ? —- Először is, ha vidéken tartunk előadást, akkor meghívjuk azokat a vidéki pedagógusokat, szakembereket, akik ott helyben foglalkoznak' az ismeretterjesztéssel és az előadás után konzultációt tartunk számukra. Kidolgozunk egy eiradis- vázlaíot is, ez szintén segíti a munkájukat, — Milyen a hallgatóság összetétele? — Teljesen heterogén és ez is nagy feladatot ró az előadókra. De megoldjuk: igyekszünk több Oldalról megvilágítani ugyanazt a kérdést, és így ' sokféle műveltségi színvonalnak tudunk eleget tenni. Nagyon örülünk annak, hogy az előadások iránt ilyen nagy az érdeklődés és szeretnek'fezt ébren is tartam. Mert igaz, hogy a holdrakéta most nagy szenzáció, de örülnénk, ha később is sokat beszélhetnénk, nemcsak róla, hanem a vele kapcsolatban felvetődő újabb-és újabb problémákról is. — Mily^y másféle propagandamunkát végez még'’a bizottság? — A Természettudományi Közlöny februári számában nagy terjedelemben foglalkozunk a hqldvakétáva!. Három cikk lesz erről a témáról, a rakéta pályájáról és lehetséges útjairól, a mesterséges bolygó rakétatechnikai kérdéseiről, s egy szerintem még kevéssé ismert problémáról, a rakéták tüzelőanyagáról. Ez azért is fontos, mert sok naiv és téves elképzelés van erről. —pKcfpkiviil könyvet is szeretnénk összeállítani az Űrhajózásról — folytatja Sinka József. — Az eddigi kiadványokkal az a helyzet, hogy a technika fejlődése miatt az idő túlhaladja a legjobb ismeretterjesztő müveket is. Megjelenik például külföldön egy szakkönyv, bizonyos idő után eljut'hozzánk, megnézzük, véleményezzük, lefordítjuk, kipvomtatjuk, ez legalább egv, ha nem két esztendő. Önteltség nélkül mondhatjuk, a kiadók jobban bízhatnának eredeti magyar kiadvány sikerében is. — Megvannak-e a feltételek magyar űrhajózási könyv kiadására? — Már tavaly ta^ass^al összeáll'toFnnk egv nagyobb fűzhet a- Éle* és Tudomány Kiskönyv tára‘sorozatában az űrhajózásról és ugv tudom, nagy sikere volt. A feltételekről p.sp’- a A mondhatom: tekintse végig bizottságunk tagjait. Orvos, mérnök, csillagász, fizikus, kémikus, matematikus, meteorológus, hiradástechnikus van sorainkban, sokféle szakterület, számtalan, kutatási és ismerétterjesztési lehetőség. Amellett nagyon jók a kapcsolataink a Szovjetunió kutatóival, szinte valamennyiünk mögött legalább 150 ismeretterjesztő előadás áll, tehát ismerj ük Vsziikség- leteket is'. Úgy tapasztaljuk, hogy az olvasóknak hiányoznak a mai kérdésekre adott válaszok, például a visszatérő mesterséges bolygók problémája, vagy egy másik fontos terület: az emberrel fellőtt űrhajók élettani kérdései, .milyen fiziológiai, Tfeiki stb. folyamatok mennek itt yégbe. Különben is ideje lenne most már előre tájékoztatni a nagyközönséget' nem kampányszerűen, hiszen a következő lépésekről ma már reálisabban és bizonyos tények ismeretében lehetne Írni. "Mi azt' hisszük, egy hónap alatt kidolgozhatnánk egy harmincives könyvet. Ahogy értesültem, ez most már, meg is valósul. Mellesleg a TIT Józáef Attila szabadegyetemének van egy űrhajózásról PILLANTÁS A VÁROSRA Ha az ember szuszogva a fáradtságtól s szédülve a csigalépcsők végtelen kanyargásától kilép a szegedi dóm tornyának tetején a kilátó kosárba — egy pillanatra elakad a lélegzete. Ezt a várost nem lehet nyugodtan, szenvtelenül szemlélni! Nézd csak, nézd! Ott született Dugonics.András, amott szerkesztett Mikszáth! Juhász Gyula “arra ballagott”, s itt áll alattunk az egyetem, ahonnan • József Attila indult “magasba és mélybe”, ahol • Radnóti' megírta, a “Lábadozó szelet”. Szeged — bár a szocializmus cpitése során ipari munkásainak száma ötezerről húszezerre növekedett .— nem vált ipari várossá. Innen fentről, kilencven méter magasból sem a füstölgő gvár- kémények adják a panorámát, hanem a nemesen klasszicizáló muzeum, az árkádos egyetem épületei a tudományos intézetek egész sora, a színház, a történelmi múltról beszelő templomok. ,4 kutató és a gép Az egyik tudományos intézet neve hosszú és ismeretlen: Szegedi Tudomány Egyetem Bolyai matematikai intézetének matematikai-logika műszaki alkalmazási osztálya — de a híre messze túl térjed a város és az ország határain. Itt készíttette el dr. Kalmár László professzor a világszerte megcsodált logikai gépet. A professzor távol- létében Muszka Dániel kutató mutatja be a találmányt. — Ez % gép az emberi gondolkodás gépies fázisait helyettesíti — magyarázza. — Vegyünk példának okáért egy óriási pályaudvart, ahol számtalan sinpár és számtalan váltó szabja meg a vonatok pályáját. Vajon hogyan kell állniok ezeknek a váltóknak és a sineken veszteglő szerelvényeknek, hogy egy adott vonat egy adott sínpárra való befutáshoz zöld jelzést kapjon? Ezt a gépies és fárasztó gondolkodást eZ a gép elvég- . zi a vasútbiztosító mérnökök helyett. Az intézet kutatói most dolgoznak azon, hogy ezt az elektromechanikus génét elektronikus rendszerűvé tegyék. Ugyancsak dolgoznak a Fogadalmi-templom fasiszták által elhurcolt óriásharangjának “újjáépítésén”. Hogy mi közű a a kutatóknak a haranghoz? Sok. Azt mondják: ha a törökök megtehetik, hogy magnetofonnal helyettesitik a miiezzint, akkor mi még tovább Főhetünk: így született meg az elektronikus utón előállított hai’angszó terve. S a Dóm téri szabadtéri játékok idejére ez a terv valóság lesz. Az operaénekesnö és az uj lakás Tudott dolog, hogy jövő nyáron felújítják a hires szegedi szabadtéri játékokat. Az ünnepi játékok elsősorban a szegedi Nemzeti Színházra terelik a városi közfigyelmet. szóló, 16 előadásból álló sorozata, ezt a bizottság 6—7 tagja tartja . Csupán ennek az anyagnak a kinyomtatása is, véleményünk szerint, számos érdeklődőnek adna jó olvasmányt. A bizottság szakmai munkaterve — Milyen munkát végez még az Űrhajózási Bizottság? — Most egy szakmai munkaterven dolgozunk. A Szovjetuniótól kértünk munkaprogramunkhoz javaslatot, mindenekelőtt — adottságainknak megfelelően — elméleti feladatokat. Ezt a szovjet asztronautikai tanács vezetősége el is küldte- nekünk, s ezen dolgozunk most. — Hallhatnánk valamit e faladtokbél? — Itt van például a pályaválasztások kérdése, ezt széretnők kidolgozni, vagy egy másik problémát, az atomenergia felhasználását a rakétákban. ''Vannak azután olyan kérdések, amelyek nemzetközileg elismert híradástechnikai műszeriparunkkal függnék össze. — Ezenkívül fontos eredménye bizottságunknak'—■ mondja végül Sink'á József —hogy egyre jobbak nemzetközi kapcsolataink. A Szovjetunióval és a baráti országokkal eddig is szőrös összeköttetésben álltunk. Idén, a szeptemberben tartandó X. londoni nemzetközi űrhajózási kongresszuson már úgy szeretnénk részt venni,^hogv jelentős előadást is tartsunk. Adottságaink olyanok, hogy sikert remélhetünk ezen a nemzetközi fórumon is, Gábor István — 80 MÉTER MAGASBÓL A szegedi színház a felszabadulás után hivatalosan is és. művészi rangját tekintve is az ország harmadik színháza lett a budapesti Opera és a Nemzeti Színház után. Azóta ennek a “harma- dikság”-nak a hivatalos része megszűnt, ennek ellenére a szegedi színészek igyekeznek fenntartani előkelő helyüket művészileg, — Mi újság most a színházban? — kérdezzük a színházi titkárt. — Nálunk az újság mindig a színpadon történik — feleli. — Nézzék meg repertoárunkat. , Megközelítően ötven darab van jelenleg a szegedi Nemzeti Színház műsorrendjén, ezek közül 35 opera és balett. Október 24-én mutatták be a Faustot, ezt előzte meg a Lear király, jelenleg ezeken kívül a Svejk, a Traviáta és a iiakmé fut a legnagyobb és megérdemelt sikerrel. — Mi a legkédvesehb szerepe — fordulunk az operaegyüttes fiatal szopránjához, Horváth Annához ? — Szilágyi Erzsébet a Hun vádi Lászlóból. — És mi volt az utóbbi időben a legnagyobb élménye? — Uj,lakást kaptam! Jöjjenek, nézzék meg. Elfogadjuk a meghívást. Egyszobás, konyhás, előszobás mosdófülkés, úgynevezett “Cs” lakás: megfelelő egy személy részére. Az ablakból kis utcára látunk s egy térre, a Marx térre, ahol felépült Szeged első uj lakónegyede. Az elmúlt négy év folyamán már 35 millió forintot költöttek Szegeden aj lakások építésére. A munkáslány és a szalámigyár Innen fentről, a kilencven méter magas toronyból ellátni egész a Felső-Tiszáig, ahol egy nagy testes épület és egy még nagyobb, de karcsú kémény tör az ég felé. Ez a szegedi Szalámigyár, a híres, nevezetes Pick-gyár. A gyárban most indult meg a szezon. (Bár jobban mondva: újabban mindig szezon van.) A gyár ma három és félszer annyit termel, mint a tőkés időben, megőrizte világhírnevét és megsokszorozta exportját. A finom-vágómühelyben állan dőan mínusz hét fok a hőmérséklet. Itt dolgozik egy uj keverő- és vágógépen Terhes Ferenc és Sele Mihály. — Nem fáznak? — Nem. — <S nem kívánkoznak ebből a hidegből másik tizembe? Csodálkozva válaszolna: — Innen elmenni? LTgvan. Sok-sok tucat munkás dolgozik itt 25—40 éve. Boldog Tóni bácsi például 33 esztendeje tölti a szalámipépet a bélbe. Bakos Józsi bácsi pedig 30 esztendeje szúrja és kötözi a megtöltött szalámiV te MTSMBTIM mNÉFSZEMSrá Beszélgetés Sinka Józseffel, a Magyar Űrhajózási Bizottság titkárával
