Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
12 Thursday, January 1, 1959 j M agyarország j LÁTOGATÁS AZ EGYETLEN HAGY. KARDKOVÁCSNÁL \ “Zágon Rezső kardmüves 1 VIII., Rökk Szilárd utca 40” Az ember csodálkozva nézi ezt a cégfeliratot és azt hiszi, hogy Zágon Rezső minden bizonnyal az “utolsó mohikánja” ennek a mesterségnek. De amikor belépek a kardmüves műhelyébe 4—5 embert — főleg fiatalt — látok foglalatoskodni, mint kiderül ezek Zágon mester tanítványai; tehát nem hal ki ez a régi, nagymultu mesterség. Az egyik kard éppen most van születőben. A fnester kalapácsütései nyomán a meggypirosán izzó acél szinte varázslatos módon hajlik finom Ívvé... Nemcsak hajlik, hanem ékszerüen vékonyodik, azután vészit izzásából, kihűl. Újra faszén közé dugják az acélt, hogy kellő hőmérsékleten tartsák. Formálják, újra és újra izzásba hozzák, közben egy sablonnal ellenőrzik méretét; igy megy ez vagy két órán át.. . Végül a pirosra tüzesitett pengét ezután igen lassan olajba mártják; ezzel történik a kard edzése. . Amig a kard kihűl a mesterrel beszélgetünk. — A kardkovács mesterség nyomai — mondja Zágon Rezső, — Magyarországon már a XIV. században felbukkannak. A honvédő háborúkban nőtt azután naggyá. A modern technikával a kard szerepe és ezzel a kardmüvesség is háttérbe szorult, de nem szűnt meg a létjoga. Színházak, filmgyárak rendszeresen rendelnek nálam különböző korabeli kardokat vagy tőröket. Cyrano, Hamlet, Rómeó az általam készített kardokkal vív a színpadon. Othelló tőrét is én kovácsoltam. A magyar szablyától kezdve a spanyol spádéig, a tőrtől a lándzsáig sok mindent formáltam ki, fnég pallóst is. Húsz éve, hogy mesterségem folytatom és majdnem húszezer kardot kovácsoltam. — Külön kell megemlítenem, hogy a világhírű magyar vívóknak, Gerewich Tibornak, Kovács Pálnak és a többieknek én vagyok a “házi kardkovácsa”. És amikor pompás győzelmeiket aratják bizony jól esik arra gondolni, hogy én dolgoztam kardjukon, tőrükön. Zágon Rezső nemcsak mestere a kardkészitésnek, hanem tudósa is. — Ez a kettő együtt jár magyarázza a kardPéter János beszéde (Folytatás a 11-ik oldalról) egyoldalú. Az elmúlt két év során és jelenleg is a közgyűlés bármely tagját, még az amerikai delegáció bármely tagját is — hangsúlyozom, az Egyesült Államok delegációjának bármely tagját is —szívesen látnánk Magyarországon, feltéve, hogy látogatása nem függ össze a közgyűlés Magyarországra vonatkozó határozataival. Vannak ebben a teremben olyan delegátusok, akik nemrég jártak Magyarországon, és olyanok is, akik a közeljövőben készülnek oda utazni, hogy tájékozódjanak arról, amit meg akarnak tudni. De ezekre a látogatásokra a határozatoktól teljesen függetlenül került és kerül sor. A finom distinkciót legjobban a magyar kormány nevében a főtitkárhoz intézett meghívás mutatja. Kormányom meghívására a főtitkárt örömmel üdvözöltük volna és ezután is bármikor örömmel üdvözölnénk Magyar- országon. Minden lehetősége meg lett volna arra, hogy tetszése szerint bármely kérdésről beszélhessen és tárgyaljon és hogy meghallgassa legőszintébb véleményét azoknak, akikkel találkozni kivánt volna. Látogatásának azonban jogi és erkölcsi akadálya támadt, mihelyt nyilvánvaló lett, hogy látogatásának tárgyát a közgyűlés határozataival kapcsolatos egyes kérdésekre szándékszik korlátozni s ezzel esetleges látogatását valamiféle ellenőrző körútnak tüntette fel. Szeretném, ha a közeljövőben egyetértene velünk ebben a tekintetben. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy tisztán gyakorlati szempontból hasznos lett volna, ha segítséget nyújtunk a közgyűlés megbizottainak, de ez kompromisszumot jelentett volna elvi kérdésben a magyar nép kárára, amely az egyetlen döntőbíró mindezekben a kérdésekben...” műves —, ha nem ismerném a kard történetét, nem is tudnám a korabeli fonnának megfelelően elkészíteni. De nemcsak azt kell tudnom, hogy milyen kardot, tőrt használtak egy bizonyos korban; miután a román, a gót, a reneszánsz és más korok nem mindenütt ugyanabban az időben váltották egymást, külön meg kellett tanulnom az angol, a német, az orosz, a francia és más nagyobb államok kardjainak történetét. A kardkovács műhely valóságos kis muzeum, igaz, kissé rendetlen muzeum. A falakon függő kardokból szinte leolvashatni az egész magyar nép történetét: honfoglalás idejebeli kardok, görbe szablyák, empire stilusu diszkardok. Sok érdekes és értékes kard van Zágon gyűjteményében, tqbbek között egy damaszkuszi handzsár, amelyből alig néhány darab van a világon. — Zágon Rezső szenvedélyes kardgyüjtő. — Persze nemcsak a magam kedvtelésére kutatom fel a régi kardokat — magyarázza a mester —, ezeknek anyagát használom fel uj kardok kovácsolásához. Nézegetem a kardmuzeumot, közben a mester tovább folytatja az abbahagyott munkát. Köszörüli a kardot. Milliónyi szikrát, apró csillagokat szór a penge, a kard lapján kimélyül a “vérbarázda”. Zágon Rezső megmagyarázza, hogy még a “vérbarázdát” is korszerűen köszörüli ki a kardon. Például az 1514. évi magyar parasztforradalom vezérének, Dózsának kardján a vérbarázda széles és homorú volt, a XVI—XVIII. századbeli francia, olasz, norvég, finn kardokra kettes— hármas vérbarázdát mélyít. A különböző keménységű köveken végzett köszörülést a csiszolás követi. Régen kővel és kvarchomokkal csiszolták, igy értek el magasfoku “vasfényt”, ma a pengét galvanikus utón vonják be, krómozzák. A csiszolási munkát a korongon való finomítással folytatják. Majd befejezik az utolsó műveletet: a szilárdságot, rugalmasságot biztositó edzést, a hőkezelést. A pengét könnyű, meleg izzásra hevítik egész a barna színig, közben olajjal lehűtik. Ezt többször is megismétli és utána a mester nádszálként hajlítja a pengét, amelyre ráerősitik a markolatot. A kardmarkolatok régen ugyancsak a harci céloknak megfelelően készültek. A markolatok fogantyúja főleg fából volt, amit cápabőrrel vontak be. A korabeli kardmarkolatokat, kardkosarakat Zágon mester ma is igy állítja elő, cápabőrrel bevonva. Zágon Rezső elmondja, hogy sok fortélya van ennek a mesterségnek, bizony nagyon kell igyekezni ahhoz, hogy a penge rugalmassága, tartóssága elérje a damaszkuszi kardokét. — De nem elég a tapasztalat — magyarázza a mester — hanem adottság, érzék is. Elsősorban ismernem kell az acélt. A kardkészitéshez szívós, 75 százalékos rugalmasságú acél szükséges. Ilyet a Szentgotthárdi Kaszagyár szállít számomra. A kezemben kell éreznem, hogy az acél mennyire simán hajlik. Zágon Rezső elmeséli, hogy felesége Kozák, az elhunyt kiváló kardmüvesnek az unokahuga volt és munkatársa is: kardtokokat készített Kozák hires kardjaihoz, ő kedveltette meg vele ezt a mesterséget, amelynek “szerelmese” lett. örömmel beszéli, hogy mégsem ő az utolsó kardkovács, mert sikerült olyan fiatalokat találnia, akiknek kedvük és képességük van ezt az értékes mesterséget megtanulni. Meg kell mondanom, hogy Zágon Rezső, a kardkovács nem harcos egyéniség, igaz nem is kaszabolásra, hanem színészek, sportolók számára készíti kardjait. Munkáját elismerik; a közelmúltban kapta meg a “kiváló iparos” kitüntetést. Ják Sándor Befejezés körül van egy izotóp-laboratórium építése az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervetlen és analitikai intézetében. Ez lesz az első olyan izotóp-laboratórium, ahol kizárólag analitikai kísérleteket folytatnak. “gyakorló” szállodában tanulnak a jövő pincérei, szakácsai Néhány évvel ezelőtt életre hivott vendéglátóipari technikum jó szakembereket nevel a vendéglátóipar számára. A leendő felszolgálók, szakácsok és portások nyelveket, anyag- és áruismeretet, élettant, mikrobiológiát, szervezést, tervezést és sok más tárgyat tanulnak. Az iskolának jelenleg 410 hallgatója van, többségük leány. A technikum elvégzése után másfél évig szakmai gyakorlaton is részt vesznek. A gyakorlati oktatás céljaira a hallgatók rendelkezésére bocsátották a Nemzeti Szállodát. Itt nemcsak a szálloda- ipari tudnivalókat, hanem az éttermi és az eszpresszórészleg munkáját is megismerik. A “gyakorló” szállodát jelentős költséggel korszerűsítették, túlzsúfoltságát megszüntették és a hallgatók rendelkezésére állnak a legmodernebb konyhai eszközök. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB JÖVŐ ÉPÍTŐJE! A PAMUTIPARI IGAZGATÓSÁG és a textilipari kutatóintézet megállapodása alapján hat fiatal üzemi mérnök és technikus egy évet tölt a kutatóintézetben, hogy a szintetikus szálak és műszálak gyártásában tudásukat kiszélesítsék. Képünkön: Kenyeres József - né technikus a fonalfeszültség-mérő működését magyarázza Halász Sándornak, a Kistext mérnökének. A budapesti Mű jég pályát november fcó közepén nyitották. Az idén 3,000 négyzetméterrel nagyobb a jégfelület és 400,00 kalóriával növeljék a hűtőkapacitást, hogy enyhébb időben is ki- fogás/alan legyen a jég. Képünkön Pete Vince a műjégpálya igazgatója és Soltész György gépész ellenőrzik a teendőket nyitás előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ
