Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Thursday, January 1, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 MILY MAGYAR ÉS UN SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLNEK AZ 1960. ÉVI MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁSNÁL? Magyarországon 1960-ban népszámlálást tar­tanak. A szükséges előkészítő munkálatok már megindultak, s a Heves megyei Recsken, vala­mint a Baranya megyei Pellérden próbaszavazási kísérletet tartottak, technikai és szervezési mun­ka tapasztalatgyűjtés céljából. A népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal bonyolítja le, a le­bonyolítás vezetője dr.. Szabady Egon. A főosz­tályvezető az 1960. évi népszámlálással kapcsolat­ban az alanti felvilágosítást adta: — Ez a népszámlálás szorosan beilleszkedik a UN által javasolt 1960 év körüli világnépszámlá­lás keretébe. A népszámlálás kérdőpontjai ezért •— csekély kivétellel — felölelik a UN által java­solt kérdőpontokat, igy a népszámlálás adatainak nemzetközi összehasonlítása általában biztosított­nak látszik. A nemzetközi összehasonlítás mel­lett a magyar népszámlálásnak természetesen fő célja azoknak a nagyarányú változásoknak fel­mérése, melyek az elmúlt évtized folyamán a szo­cialista tervgazdálkodásra való áttérés következ­tében a népesség társadalmi-gazdasági összetéte­lében, valamint a földrajzi elhelyezkedésében vég­bementek. Arra a kérdésre, hogy mire terjed ki a nép- számlálás, a főosztályvezető elmondta: — A népszámlálás a népesség számbavétele mellett kiterjed a lakóházakra, az intézeti és egyéb lakott épületekre, valamint a lakásokra és az intézeti háztartásokra is. Mezőgazdasági ösz- szeirást, a népszámlálással egyidőben nem ter­vezünk, mert a tapasztalat szerint ez túlságosan megterhelné a felvételt és a feldolgozást végre­hajtó apparátust. Ugyanez vonatkozik az egyes külföldi államban szokásos, a népszámlálással együtt végrehajtott ipari összeírásra is. A terv- gazdálkodásunk követelményeként nálunk ipari bérszámolórendszer van, igy az ipari jellegű, egyszeri összeírásokra nincs is szükség. Megkérdeztük, hogy milyen UN és milyen ha­zái szempontokat vettek figyelembe a kérdések összeállításánál. A válasz igy hangzik: — A népességre vonatkozóan feltett kérdések összehasonlításánál figyelemmel voltunk a UN által javasolt kérdőpontokra, a korábbi magyar népszámlálásokkal való összehasonlítás lehetősé­geire és az uj, megváltozott társadalmi és gazda­sági viszonyokra. Emellett több olyan kérdőpon­tot is beiktattunk a kérdőívbe, amelyek az eddigi vizsgálat szempontokat tovább fejlesztik. így a szü!efés helye kérdőpontnál nemcsak a megkér- iezeu személy, hanem az anyának a szülés idő­pontjában volt állandó lakhelyét is tudakoljuk, hogy támpontokat kaphassunk a népesség belső vándorlásáról. Kibővíteni kívánjuk a házas ter­mékenység vizsgálatait is, olymódon, hogy nem­csak a férjezett nők, hanem a nős férfiak házas­ságból született és életben levő gyermekeinek számát is meg kívánjuk állapítani. Különös gon­dot fordítottunk a népesség nemzetiségi megosz­lásának helyes megállapítására is. E célból a nemzetiségre vonatkozó kérdés mellett az anya­nyelvet és az idegen nyelvtudást is tudakoljuk. E három kérdésre adandó válaszok valószínűleg tiszta képet adnak a nemzetiségi megoszlásról. — Tekintettel arra, hogy az iskolarendszerben nagymértékű változások következtek be, a legma­gasabb iskolai végzettségre vonatkozó kérdésnél kérjük a végzettség megszerzésének évét is fel­tűntem. A korábbi népszámlálásokhoz képest nagy­mértékben módosultak a foglalkozásra vonatko­zó kérdések is. E kérdések összeállításánál szin­tén igyekszünk összehangolni saját csoportosí­tásunkat, a UN csoportosításával, a korábbi ma­gyar népszámlálások csoportosításával és a né­pesség uj társadalmi-gazdasági összetételével. Ez utóbbival kapcsolatban több olyan társadalmi­gazdasági viszony alakult ki, amelyeket a koráb­bi magyar és a jelenlegi kapitalista államok nem ismernek (pl. szövetkezeti tagok, stb.) Az alkal­mazott csoportosítás segítségével biztosítottnak látszik a UN csoportositással való Összehasonlí­tás, és emellett lehetőség nyílik arra is, hogy tel­jés képet nyerjünk a népesség egyéni foglalkozás, foglalkozási viszony és' foglalkozási ági hovatar­tozás szerinti megoszlásáról is. Megérdeklődjük, hogy a UN által javasolt kér­dések közül melyeket nem vették figyelembe. — Mindössze három kérdés akad — hangzik a válasz —, amelyet nem fogadhatunk el. Ezek a jövedelem, a munkában eltöltött idő és a feleke­zeti hovatartozásra vonatkozó kérdések. Vélemé­nyünk szerint e kérdések feldolgozásának nincs különösebb értelme; a jövedelemre vonatkozó kérdés feltétele az adatszolgáltatás minőségét ve­szélyeztethetné. A következő kérdésünk a lakások összeírásá­val kapcsolatos. — A lakásviszonyokra vonatkozó kérdéscso­portba több olyan kérdést iktattunk be, amelyek segítségével a népesség család és háztartásbeli viszonyairól képet kaphatunk és ezzel lényegesen kibővítettük a megelőző népszámlálás családsta­tisztikai feldolgozási programját. A népesség összeírása ezért háztartásonként (ezen belül csa­ládonként és személyenként), valamint lakáson­ként történik. Az egyik összeirási alapegység te­hát a lakás és ennek megfelelően a lakás lakói­nak bérleti jogcímét, a lakott helyiségeket csalá­donként kell megadni. Ezzel a módszerrel megál­lapíthatjuk a főbérletek, a társbérletek és az al­bérletek számát, valamint a családonként kizá­rólagosan és közösen használt helyiségek számát. — Hol tartanak az előkészítő munkák? — kér­dezzük. — Az előkészítő munkálatok tulajdonképpen már 1958 elején kezdődtek — mondja dr. Sza­bady Egon. — Az előkészítés során a Központi Statisztikai Hivatal állandó figyelemmel kiséri a külföldi, elsősorban a szocialista államokban végrehajtott népszámlálások és próbanépszámlá­lások lebonyolítását, illetve előkészítését. A Hiva­tal kapcsolatban áll több ország statisztikai hiva­talával és kölcsönös személyi látogatások során is tájékozódunk az egyes országok népszámlálásá­val kapcsolatos problémáiról. Emellett munkatár­saink ré-szt vesznek az Európai Statisztikusok Ér­tekezlete népszámlálási, valamint a társadalmi­gazdasági csoportosításokkal foglalkozó bizottság ülésein. — Az eddig tartott két népszámlálási kísérlet alkalmával tisztáztunk néhány kérdést. Az előké­szítő munka egyik fontos állomása lesz az 1959 jan. 1—8 között végrehajtandó próbanépszámlá­lás, amely a népesség egy százalékára terjed ki. Ezt a próbanépszámlálást harminckét községben és 5 város egyes részeiben hajt­juk végre. Ennek során feleletet kívánunk kapni arra is, hogy a jelenlegi szervezéssel és technikai lebonyolítással kapcsolatos módszerbeli elképze­léseink mennyiben helyesek és hogy milyen össze­irási formát (egyéni vagy lajstromos), valamint milyen kitöltési módszert (kikérdezés vagy ön­kitöltés) használjunk a népszámlálás során. — Nagy gondot okoz a technikai feltételek megteremtése is, hiszen a lebonyolításhoz egye­bek között 3,700 négyzetméternyi alapterület szükséges. Külön térképészeti osztályt állítottunk fel a számláló körzetek kijelölésére. A 25,000, il­letve 50,000-es térképek alapján készülő számlá­lókörzetek egyenként mintegy 400‘ lakost foglal­nak magukban. Az adatokat úgynevezett Holle- rith-gépeken dolgozzuk fel: csaknem száz külföldi gépet kölcsönzünk erre a célra, egy részük már meg is érkezett. Dr. Szabady Egon végül közölte, hogy a ter­vek szerint a népszámlálás teljes feldolgozása kb. két évvel az összeírás időpontja után elkészül. A főosztályvezető nyilatkozatához hozzáfűzzük, hogy Magyarországon az első teljeskörü népösz- szeirást II. József tartotta 1784—1785 között, az első modern összeírást már a Központi Sta­tisztikai Hivatal tartotta 1869-ben, a legutolsó népszámlálás 1949-ben zajlott le. Jak Sándor A Bécsi utón épül fel a kísérleti lakótelep Az Építésügyi Minisztérium odaítélte az uj la­kóház típusokra és bennük elhelyezkedő korszerű lakásokra hirdetett pályázat dijait, A miniszté­rium most zártkörű pályázatot irt ki kísérleti lakótelep felépítési tervére, hogy itt valósítsák meg a gyakorlatban a díjnyertes és megvásárolt pályaterveket. A pályázatra összesen tiz építőmű­vészt hívtak meg. A nyertes pályaművek díjazá­sára 18,500 forintot irányoztak elő. A kísérleti lakótelep helyéül a Bécsi ut — Névtelen utca — Vörösvári ut — Solymári utca — Föld utca — Zápor utca által határolt területet jelölték ki, ahol 600 lakást építenek, fel. A PÁPAI Húsipari Vállalat tehergépkocsija a Városlőd és Farkasgyepü közötti országúton tel­jes sebességgel beleszaladt az úttesten áthalad» vaddisznócsordába. A csorda riadtan menekült, de az egyik jól fejlett példány mégis a kerekek alá került. Ez az első eset, hogy vaddisznót gázolt el gépkocsi. • ÓZ DON megkezdődött a Kohász Szakszer­vezet III. országos kulturális seregszemléje. A négynapos találkozón 15 kohászati művészcsoport csaknem félezer tagja szerepel. Az Erkel Ferenc művelődési otthonban kiállítás nyílt a kohászati üzemek képzőművészettel foglalkozó dolgozóinak, munkáiból. ★ UJ HALÁSZATI MÓDSZERT, az úgynevezett szöktetéses halászatot mutatták be néhány hét­tel ezelőtt a Fejér megyei nagyhörcsöki állami gazdaság halastavaiban. Lényege az, hogy a ha­lakat nem hálóval fogják ki, hanem különbőz» vizáramoltatások segítségével a teleltető meden­cébe csalják. * giXifxiaKiglgxilXiXiKgggXiX.igiglggigiXiIXiXiiXigfgggiX.x-jXilxixigMMIxiixiXt A Komló melletti Zobákon épül az ország legmaga­sabb aknatornya. Az 50 méternyi monumentális tor­nyot 640 méter mély akna fölé emelték és a bányász-*- napra megkezdi működését A hajógyári öbölben. Rövidesen elkészül a Gheorghiu-Dej hajógyárban az első' magyar 1300 tonnás aluminium épitményü Duna-tengerjáró hajó. A korszerű igényeknek megfelelően uj rendszerű rakodóberendezésekkel, műanyag hő- szigeteléssel, padlóburkolattal látták el a hajót. Az uj hajó, amely a “Hazám” nevet viseli, de­cember 15-én indul el próbaútjára. — A képeni Részlet a hajógyári öbölből

Next

/
Thumbnails
Contents