Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-12 / 7. szám
Thursday, February 12, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAÁjcUrmjCLitif os tachniíüsn ’MEGFIATALÍTÁS* HELYETT EGÉSZSÉGBEN ÖREGEDNI AZ IDŐ ELŐTTI ELÖREGEDÉS MEGAKADÁLYOZÁSA Az öregedés problémája — mint mindenütt — Magyarországon is élénken foglalkoztatja úgy a társadalmi, mint az egészségügyi szerveket. A gerontológia (öregedéstan) szakemberei, orvoskongresszusok foglalkoznak a kérdéssel. Tudva azt, hogy olvasóink közül sokan élénken érdeklődnek e kérdés körüli fejlemények iránt, alant közöljük a Magyarországról jött érdekes és felvilágosító cikket. Dr. Haranghy László akadémikus, a Magyar Gerontológiai Társaság elnöke, előadásában idézte Greppi professzort, a Nemzetközi Gerontológiai Társaság elnökét, akinek véleménye szerint az általános egészségügyi és gazdasági javulás következtében a 105 éves élétkor a közeljövőben elérhető. Haranghy professzor felvetette és egyben meg is válaszolta az alapvető kérdést: kóros folyamat-e az elöregedés vagy pedig élettani jelenség? Nézete megegyezik a hires gerontológusnak, Max Bürgernek és számos neves orvostudósnak nézetével: az elöregedés élettanrfolyamat, amely a világegyetem egyik alapvető törvényszerűségének, áz örök fejlődésnek megnyilvánulása. A szervezet elöregedése nem a magas korban kezdődik, hanem bizonyos tekintetben már a születés pillanatában megindul. Az öregedés nem arányos az egész szervezeten belül. Egyes szervek korábban, mások később öregszenek meg. Az elöregedés folyamata mégis természetes jelenség, amely szakadatlan folytonosságban halad mindaddig, mig a szervezet el nem hal. Olyan értelemben vett megfiatalítás, hogy az elöregedés feltartóztatható, sőt a szervezet fiatal állapotába visszahozható, éppen olyan biológiai lehetetlenség, mint ahogy a 7—8 hónapos magzat fejlődését "semmiképpen sem lehet a 3—4 hónapos magzat fejlődési fokára visszahozni. Ebből a biológiai törvényszerűségből kiindulva — állapította meg Haranghy professzor — a cél nem a megfiatalítás, hanem az elöregedés élettani menetének biztosítása és kóros, idő előtti elöregedés megakadályozása. Saját kutatásainak tükrében bizonyította, hogy az öregkori szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállása elsősorban az élet során kiállott fertőző betegségektől függ. Minél kevesebb fertőzéssel szemben kellett felvenni a harcot a kísérleti állatnak, annál kisebb mértékben fejlődött ki lépőben elmeszesedés és annál több tartalékerővel rendelkezett a későbbi fertőzésekkel szemben. Az elöregedés és az idegrendszer kapcsolata Dr. Horányi Béla egyetemi tanár saját kutatási eredményei, valamint .a világirodalom orvosi adatainak halmazából emelte ki azokat az ismereteket, amelyek az elöregedés és az idegrendszer közötti kapcsolatról fennállnak. 70 éves korig az agy 100 grammot vészit súlyából, 70 és 80 év között újabb 100 grammot. A súlycsökkenés 45 évnél kezdődik, amit Dante az ifjúság végének nevez. A súlycsökkenés azonban nem jár együtt és semmiképpen sem azonos a szellemi teljesitő- képe-ség beszűkülésével. Az idegsejtek számának a korral való csökkenése nem speciális emberi tulajdonság, méheken, nyulakon, teknősbékákon ugyanúgy fellelhető. Meglepő azonban, hogy ismeretlen okból néha az idegrendszernek a szellemi működéseket szabályozó része korosodik, máskor az agy s a gerincvelő mozgást szolgáló idegelemei. Sportolóknál öregkorban néha a mozgások maradnak épek és a szellemi funkciók csökkennek, tudósoknál viszont fordítva. Néha tréfát üz az öregség, mert összecseréli a sportolót és a tudóst egymással. Az elváltozások okait kutatva Andreas Laurentius 1599-ben a következőket mondotta: “Az öregség okai részben velem születtek és kísérőim a sírig, részben pedig naponként csatlakoznak hozzám is, a megszámlálhatatlan külső veszélyt lehetetlen távol tartani.” A külső okok meghatározása ma talán már pontosabb. Az élet folyamán elszenvedett fertőzések, a nikotinmérgezés, allergiás hatások, a vegetativ és az érzelmi idegrendszer túlterhelése játszhat szerepet. Végső fokon Horányi professzor ezt mondja: “Be kell vallanunk, hogy ha részletekben többet is tudunk, a lényeget illetően ma sem jutottunk tovább”. A víztartalom változása az öregedés következménye Dr. Kiszely György az élet és az öregedés összefüggéseiről tartott előadást. Az élettelen anyagban is jelentkeznek kifáradási, öregedési jelenségek, például ezért szükséges a hidszerkezetek- ket időnként felülvizsgálni. Hasonlóképpen a szerves anyagokban, a kolloidszerkezetekben is találunk mérhető öregedést. Az emberi szervezet víztartalom-változása is az öregedés következménye. Az emberi magzat víztartalma 3 hónapos korban 94 százalék, az ember víztartalma születéskor 69, felnőtt korban 58 százalék. (Az állatvilágban azonban' a fordítottja is előfordul: öregedéskor nő a víztartalom.) Vitába szállt Max Bürger álláspontjával, amely szerint áz öregedés a fogamzás, illetve a születés pillanatában kezdődik. Kiszely doktor nézete szerint, a méhen kívüli életben a szervezet fokozatos kibontakozásához idő kell. A szervezet nem azért öregszik, mert fejlődik, hanem azért öregszik, mert már nem fejlődik. A nap járásával mért idő és a biológiai idő között különbség van. Ebből a különbségből magyarázható, hogy az azonos korú, idős emberek sokkal inkább különböznek egymástól, mint amennyire megegyeznek az azonos korú csecsemők és gyermekek. Tizenkétezer adatot feldolgozó finn és svéd statisztikákból bebizonyosodott, hogy az életkor elsősorban az öröklött tényezőktől függ, a külső körülmények másodrendüek. A két szülő közül az anyai életkor a jelentősebb. Ugyanezt bizonyítják egypetéjű ikreken végzett vizsgálatok is. Lehet-e megfiatalítom? Issekutz Béla professzor, a Budapesti Gyógyszertani Intézet igazgatója, egy kutatási eredményekben és tapasztalatokban szinte egyedülálló gazdag élet lehiggadt eredményeit vázolta fel az öregség és az -öregséggel járó megbetegedések gyógykezeléséről. Véleménye szerint a megfiatalítás — ami Steinach és Voronoff óta hires és hírhedt ábrándkép — lehetetlen, de az öregedés folyamatainak lassítása elérhető, reális lehetőség. A gyógyszerkutatók megállapították az agyfüggelék hátsó lebeny oxitocin és a hasnyálmirigy insulin hormonjának vegyi szerkezetét, ezekkel talán lehetőség nyílik majd arra is, hogy gyógyszerekkel lassítsuk az öregedési folyamatokat. Mindez ma még megoldatlan probléma, de hasznos kísérletek folynak világszerte. Kritikai értékelésbe bocsátkozott a román Partion által közölt és régebben már a francia Le- riche által is alkalmazott Novocain-kezelésről. A közölt eredményeket túlzottan rózsaszínűeknek tartja. Hangsúlyozta: nem szabad elvetni, de “még elővigyázatosnak kell lenni, mert mindaz, amit eddig megtudtunk, nem szolgál elég szilárd alapul ahhoz a feltevéshez, hogy a Novocain az öregség gyógyszere lesz.” Foglalkozott az öregkornak általános gyógyszeres ellátásával. Amig a gyermekgyógyászat gyógyszeradagolásának kikristályosodott törvényei alakultak ki, az öregkornak alig vannak ilyen szabályai. A magyar gyógyszerkönyv volt az első a világon, amely több évtizeddel ezelőtt megszabta az öregkori átlagos gyógyszeradagokat. A szokásos felnőttkori gyógyszeradagnak 65 év felett 80, 80 év felett 70 százalékát kell adni. A kisebb gyógyszeradag a megkisebbedett májsulv, a csökkent vesekiválasztás és a kisebb anyagcsere miatt szükséges. Nem kell félni az öregkori műtétektől Hedri Endre professzor, az I. Sebészeti Klinika igazgatója az öregkor sebészeti beavatkozásainak elméleti problémái mellett a klinikáján másfél éve működő gerontológiai osztály eredményeit ismertette. Kiderült, hogy babona az öregkori műtétektől való félelem. A műtét szükségességének rangsorolása után a speciális öregkori mütéti előkészítés, a műtéti megoldások és az utókezelés módját vázolta. Az öregkori feledékenység Dr. Nyirő Gyula egyetemi tanár az öregkor jogi cselekvőképességének problémájával foglalkozott. A szinte egyedülálló elméleti és tapasztalati ismeretekkel rendelkező pszichológus profesz- szor az öreg emberek végrendelkezésekor felmerülő tiszta vagy zavaros elmeállapot okait vizsgálta. Különleges ismeretanyagra, ítélőképességre és nem kevesebb pártatlan becsületességre van szükség, hogy az igaz és hamis tanuk véleményéből az elmeszakértő az igazságot kihámozza. Megállapította a professzor, hogy az öregkori feledékenység néha csak átmeneti agyi vérszegénység következménye. Az elaggottak egy része konok, makacs és zsugori. Ugyanakkor tekintélyes részük rendkívül szigorú, magasabb fokú erkölcsi szemlélettel rendelkezik. A jogi cselekvő- képesség megítélésében áz elaggott halála után a cselekményt magát és annak indokolását tartja lényegesnek. Betegség-e az öregkori fogvesztés? A fogorvoskongresszuson dr. Balogh Károly egyetemi tanár, a Budapesti Fogklinika igazgatója, feltette a kérdést: a fogvesztés bizonyps^korban normális folyamat-e vagy kóros? A ma élő idősebb emberek ugyanis csaknem teljesen fogatlanok, de legalábbis igen foghíjasok. Mivel a fog- szii népbetegség és a lakosság jelenlegi öregjeinek döntő többsége a foggondozást elmaradottsága és szociális helyzete miatt a múltban! csaknem teljesen elhanyagolta, megállapítható hogy nem az öregedés, hanem a hiányos ápolás következtében fellépett kóros folyamatok miatt! vesztették el fogukat. A professzor nézete szerint az ápolás hiányán kívül a jelentősen megváltozott táplálkozás is szerepet játszik a fcgmegbetWedé- sek létrejöttében. A kulturember sok széijhidrá- tot fogyaszt, ami a fogszuképződést elősegíti. Sokkal kevesebbet rágunk, mint elődeink, ez az oka a sok inysorvadásnak. Mit egyen az öreg ember? Dr. Fekete László érdekes problémáról, a fogatlan ember és a protézist hordó öregek táplálkozásáról számolt be. Az öregeknek megváltozik ízlésük és táplálékigényük is. Alapanyagcseréjük és a táplálék felszívódása csökken. A szájbetegségek és a fogatlanság gyorsítják az öregedési folyamatot. Ez rontja az öreg ember általános állapotát. Az öreg ember kerüli azt a táplálékot, amit nem képes megrágni — ezért legyengül. A falánk öreg viszont megrágatlanul minden; megeszik, ezért gyakori nála a gyomor-bélpanasz. Fekete doktor a visegrádi Gyomorszanatóriumban végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján az időskori fogatlan betegek 30 százalékánál csontlágyulást, 32 százalékánál C-vitamincsopo 4>, 35 százalékánál kifejezett B2 vitamincsoporthiányt talált, 65 százalék általános testi gyengeségben szenvedett. Ezért tartja lényegesnek az öreg embereknek használható protézissel való ellátását és megfelelő táplálkozását. Az elvégzett vizsgálatok szerint az öregkori szervezetnek testsúly kg.- ként napi 42 kalóriára van szüksége. Naponta 3-szor tej s tejtermék, 2-szer hús, 3-4-szer kenyér és könnyű tészta, kétszer főzelék, kétszer puha gyümölcs vagy gyümölcsnedv fogyasztásé; tartja az aggkorban indokoltnak. A táplálék elosztására napi három fő- és három mellékétkezést tanácsol. ____ _____________________11_ A “Szabad verseny” hívei EGY NEMZETKÖZI nagy kartell, a Tin Council, mely a nagy U. S., holland, angol cink-előálli- tókat foglalja magában, leszoritotta az ipar termelését, nehogy az általuk megállapított 9 és egynegyed cent fontonként ár lejjebb szálljon* Természetesen a tőkés országok, melyek nagyban hirdetik, hogy ők a szabad verseny hívei, szigorúan be is tartják a magas árakat, amin nem is csodálkozhatunk. Az ő érdekük az, hogy profitjukat magasan tartsák, azért tömörültek kar telibe. A közelmúltban viszont a Szovjetunió olcsóbban kezdte árulni a cinket és igy a Council most meghívta, hogy csatlakozzon a kartellhez, tartsa magasan az árakat és inkább termeljen kevesebbet. A Wall Street Journal bámulva állapítja meg, hogy most előállt az az eset, amikor a kommunista Szovjetunió gyakorolja a szabad verseny elvét, mig a U. S. és a többi szabad versenyt l irdető tőkés ország a Szovjetuniót próbálja megakadályozni abban. ^
