Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-02-12 / 7. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 12, 1959 *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* \ Magyarország í A MAGYAR-ROMÁN FÖLDGÁZVEZETÉK — Magyarországi riport — Erdélyben az első nagyobb földgázas fúrt kutat (szondát) 1908-ban mélyítették le a mezőségi Kissármás község vasútállomásának a szomszédságában. A 300 méteies mélységből 30 atmosz- íerányi nyomással feltörő napi 800,000 köbméter gáz két évig a levegőbe illant el, amig végre elkészült az első gázvezeték. A sármási földgázt a környező városokba vezették, és ott csakhamar bebizonyosodott, hogy érdemes vele fűteni. Manapság már a Román Népköztársaság erdélyi földgázmezőin és a regáti kőolajvidéken évenként 7.5 milliárd köbméter földgázt termelnek. A világvárossá terebélyesedett Bukarest és a nagyobb erdélyi városok (Kolozsvár, Marosvásárhely, Sztálinváros [Brassó], Nagyszeben stb.) lakossága jórészt földgázzal fiit. Újabb három hatalmas vezetékágat építenek. Az egyiket Aradon át Temesvár irányában fektetik le, a másodikat a Kárpátok gerincén át Moldvába irányítják, mig a harmadik — teljes hosszában magyar acélcsőből — • Kissármás—Dés—Nagybánya—Szatmárnémeti vonalára kerül. E 230 kilométer hosszú, már el is készült vonalhoz csatlakoztatták az elmúlt hetekben Csengéméi a 130 km hosszú magyar vezetékszakaszt. .. A műanyaggyártás leggazdaságosabb nyersanyaga Manapság, a műanyagok korszakában a vegyészek joggal érzik pazarlásnak a földgázzal fűtést. Hiszen a szerves vegyipar legfontosabb alapanyagának, az acetilénnek a termelése metángázból a leggazdaságosabb. Márpedig a földgáz legfőbb alkotórésze épp a metán (CH4), s a világ földgázelőfordulásai közül is éppen az erdélyibeh van a legtöbb — 98 százaléknyi •— tiszta metángáz. így kitünően felhasználható a műanyaggyártás alapjául. E meggondolással a földgáz vegyi hasznosítására széleskörű együttműködés jött létre a Román és a Magyar Népköztársaság között. Már ennek a keretében épült fel Bukarest közelében, Bucsumeniben — magyar közreműködéssel — egy földgáz-feldolgozó kísérleti üzem. És ugyanennek az együttműködésnek a jóvoltából részesülünk mi is az erdélyi földgázból. A kifejlesztendő magyar műanyaggyártás fő alapanyagaként a földgázt jelöltük meg. S a földgázt a Tiszapalkonya határában építendő hatalmas vegyikombinátban dolgozzuk majd föl vegyipari termékekké — elsősorban nitrogén műtrágyává, majd műanyagokká is. Csakhogy a hazai földgázelőfordulások egyelőre nem lennének elegendők Palkonya ellátására, s ezért az erdélyi földgázt vezetjük oda. A Román Népköztársaság évente 200 millió köbméter gázt ad a Sinkaiból kiinduló és már a határig megépült távvezetéken. át, amelyet mi hosszabbítottunk meg Csen- ger — Nyíregyháza — Polgár vonalon Tiszapal- konváig. Minthogy a vegyikombinát építése csak több év múlva fejeződik be, a román földgázt átmenetileg még nem vegyianyagként, hanem tüzelőanyagként hasznosítjuk, mégpedig a diósgyőri kohászati üzemekben és a tiszapalkonyai erőműben. Ily módon az eredetileg Csenger és a tiszapalkonyai vegyikombinát között tervezett távvezetéket meghosszabbítjuk a tiszapalkonyai erőműig és egy külön vezetékkel Diósgyőrig. Eszerint tehát ebben az esztendőben a diósgyőri acél már minden bizonnyal a 400 kilométeres távolságból érkező erdélyi földgáz gerjesztette hőben edződik majd, és a tiszapalkonyai erőmű kazánjait is részben erdélyi földgáz füti. A csöépitö “gyár” útja Induljunk el egy képzeletbeli kirándulásra a«, csővezeték mentén. Hogyan fektetik le a csöveket? Elöljáróban megemlítjük, hogy a munkát az UVATERV mérnökeinek tervei szerint végzik, szinte teljesen gépesítetten. Az egyik vasútállomáson vagyunk az épülő vezeték mentén. Garmadában fekszenek a 30 centiméternyi belvilágu, 8—16 méter hosszú, rugalmas “acélkigyók”. Különleges teherautókon szállítják a munkálatok színhelyére, majd a kitűzött nyomvonal mentén traktoros daruval talpfákra szerelt görgőkre helyezik őket. Ezután a nyomvonalon az őskori szörnyekhez hasonló óriási árokásó gépekkel 150 centiméternyi mély és 80 cm széles árkot nyitnak. Az árok mellé fektetett csöveket belülről gondosan kitisztítják, majd 80 méter hosszú szakaszokban összeillesztik és az illeszkedés valamennyi helyén négy ponton füző- hegesztéssel összeerősitik őket. Ezután minden illesztési helyen háromrétegű varattal a teljes szakaszt összehegesztik. A villamos ivhegesztést' a szakmunkás kényelmesen ülve végzi, miközben segédje a görgőkön fekvő csövet láncos kulccsal lassan körbeforgatja. A csőszakaszok 80 méteres hossza abból adódott, hogy a hegesztéskor szükséges forgatás az ilyen hosszú csövekkel még könnyűszerrel elvégezhető. Az immár összehegesztett csőszakaszt aztán traktoros daruk megemelik, egy bilincs révén hozzáillesztik a már kész csővonalhoz, és most már forgatás nélkül hegesztik össze a csővégeket. Ilyenkor bizony a hegesztő szakmunkás jórészt a földön fekve, feje fölé tartott elektróddal hegeszt. A csövek összehegesztése hatalmas munka. Hiszen egy 100 kilométeres vezetékszakaszon átlagosan 10,000 hegesztett csőkötés van. Ha közülük egyetlen eggyel is hiba van, a gázszállitás egész menetében üzemzavar következik be. Ezért a hegesztőknek szakmájuk valóságos művészeinek kell lenniük, akik a szabadban, szélsőséges időjárási viszonyok közt is hibátlanul végzik feladatukat. — A külföldi tapasztalatok szerint a kezdeti hibák egytől egyig a csőkötéseknél keletkeznek. Vajon mi ennek az oka? A csodarabokat már a gyárban próbanyomásnak vetik alá, majd a helyszínen az összehegesztett csővezetékek újra nyomáspróbára kerülnek. A kétszeres vizsgálat során a csodarabokon belüli hibák mind megmutatkoznak. Ellenben a varratok “viselkedése” már nem ellenőrizhető ilyen könnyen. A varratok kezdeti sok hibáját azzal magyarázzák, hogy a meleg évszakban fektetett csövek hibás varratai tél végén— amikor a talaj erősen lehűl — a cső acélanyagának összehúzódása miatt megnyílnak. A földgázvezetékek üzembiztonsága tehát megköveteli, hogy minél több varratot ellenőrizzenek. E célra kiválóan bevált a röntgen. A röntgenfölvételre egy darus traktor emeli föl a csővezetéket a kívánt magasságra. A fölvételhez szükséges áramot a traktor vontatta mozgó áram- fejlesztő termeli. Csakhogy a röntgenezés drága dolog, ezért csupán “szurópróbá”-kat végeznek. A vezeték minden megvizsgált körvarratáról 1 filmfelvétel készül. Tehát egy-egy filmen a varrat körivének csak egy-egy darabja látszik. A röntgenfölvétel elárulja a varrat repedéseit, ösz- szeolvadási hibáit, salak- és gázzárványait (üregeit). A rcntgenfölvétel nyomán földerített olyasféle hibákat, amelyek biztonsági meggondolásból aggályosak, véséssel távolitják el. A vésést addig mélyítik, amig a hibás helyre rá nem bukkannak. A kijavított varratokat mindig újra meg újra megröntgenezik. És most fordítsuk figyelmünket megint a csőfektetés munkálataira. A kiásott árok mellett fekvő, végtelen vonalba hegesztett csövet a darus traktorok ráhelyezik az árkon keresztbe fektetett gerendákra. Ezután a csövet rozsdától és egyéb szennyeződéstől megtisztítják, úgyhogy teljes felülete fémes szinü legyen, majd benzolban oldott hideg bitumennel átfestik. Ez az alapfestés biztosítja a cső acélfala és a készítendő szigetelőréteg közötti tapadást. Mert a földbe fektetett acélcső-távvezetéket kívülről szigetelni kell, nehogy a rozsda tönkretegye. A szigetelés során a csőkígyót a darus traktorok a levegőbe emelik. A csövekre forró bitument öntenek, amelyet alulról huzóponyvával egyenletesen fölkennek. A még forró bitumenre csévéző géppel arasznyi széles impregnált, papírcsíkot tekercselnek. E műveletet háromszor megismétlik, s igy a forrón fölként három bitumenréteg között két papirréteg keletkezik. Csak ezután következik a cső betemetése. A szigetelt távvezetékeket a darus traktorok az árokba fektetik, majd a földtoló gépek (dózerek) földdel letakarják. Egy-két év elteltével már semmi sem árulja el, hogy hol s merre halad a föld alatt a csővezeték. Ezért a felszínen táblákkal jelölik meg az útját. A leirt gépesített csőfektetés egyes folyamatai szorosan követik egymást, akárcsak-a gyári futószalagokon. Csakhogy mig az üzemekben a futószalag helyben marad, s az összeszerelt terméket szállítják el, addig a gázvezeték építésekor az elkészített vezeték marad helyben, és a “gyár” halad előre, mégpedig napi 1—2 kilométeres sebességgel. A csögörény A csővezetéket használatbavétele előtt belülről “csőgörénnyel” tisztítják végig. A csőgörény pontosan a csővezetékre méretezett, henger alakú acéltest. Kefeszerü tüskéit rugók nyomják a cső belső falához. A görényt betolják a cső végébe, majd sűrített levegővel végighajtják a csövön. A sűrített levegő nyomásától előrehaladó görény a felszínen is hallható nagy zörgés közepette pré- selődik előre, miközben maga előtt söpri a csőben rekedt idegen tárgyakat, tisztátalan anyagokat. Ha valahol elakad, könnyen rábukkannak, mert a reá szerelt sípot a sűrített levegő állandóan szólaltatja. Újabban a görénybe radioaktiv izotópot szerelnek, s ennek sugárzása révén az elakadt csőtisztitó berendezést sugárzásmérővel könnyen megtalálhatják. S hogyan vezetik át e távvezetéket a vízfolyásokon? Az állandó medrii csatornákat keresztező vezetékszakaszt vizen úszó tutajokon szerelik össze, a két végét bedugaszolják, majd a levegő fokozatos kiengedésével a viz színén úszó csövet a meder fenekébe kotort árokba süllyesztik. Ezután a földet visszakaparják a csőre. A nagyobb folyók (Tisza, Szamos) állandóan változó medrébe az alámósás veszélye miatt kockázatos lenne csővezetéket fektetni. Ott hidakon vezetik át a gázcsövet. A közutak és a vasutak alatt a távvezeték égy nagyobb védőcsőben halad át, nehogy hibásodás- kor a gáz kiáramlása zavart okozzon a közlekedésben. Szakadás esetén ugyanis a védőcsőbe beágyazott távvezeték elillanó gáza a védőcső végén áramlik ki, és nem okoz kárt. De nemcsak rozsdásodástól kell óvni a távvezetéket, hanem a kóbor villanyáramok hatásától is. Ezek miatt a cső vasanyaga néhol rövid idő alatt teljesen elfogyhat. Katódvédelmi berendezésekkel védekezhetünk ellenük. Ezek megakadályozzák az acélcső anyaga és a talaj közötti villamos áramlást s ezzel a csőanyagnak a talajba “vándorlását”. A csővezeték mentén végig üzemi telefonvonalat húznak, s a csőhálózat őrei tüstént jelenthetik a központi karbantartó telepnek, ha valahol bármiféle rendellenességet észlelnek. Magyarországon most fektettek le első Ízben ilyen nagy hosszúságú földgáz-távvezetéket. ÁRAMVONALAS müanyagkarosszeria motor- kerékpárokhoz. Ez a különleges kiképzésű müanyagkarosszeria teljes védelmet nyújt a kerékpár utasának és áramvonalas kormányával a levegő ellenállását a minimálisra csökkenti. Képünk: Az uj karosszériá a szélcsatornában, a vizsgálatok idején
