Amerikai Magyar Szó, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-12 / 7. szám

Thursday, February 12, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ GUINEA AZ UJ FÜGGETLEN NÉGER KÖZTÁRSASÁG .Francia-Guinea kiválása a ' Francia Unióból megbontotta a Francia Nyugat-Afrika néven egybetákolt gyarmati szerkezetet. Ennek 4,633,- 985 négyzetkilométernyi területéből 245,857 négy­zetkilométert. 19 millió főnyi lakosságából 2.5 mii liót szakított ki. Francia Nyugat-Afrika azóta csupán két lábbal: az Elefántcsont-parttal és Da- homéval támaszkodik a Guineai-öbölre. A kiesett nyugati pillér Portugál-Guinea és Sierra Leone angol gyarmat között nyomult a tengerpartig. Határait nem a 'természeti viszo- nycrk szabták meg, hanem államközi egyezmények E mesterkélt határok válnak a felszabaduló né­pek országhatáraivá, jóllehet többnyire egybetar­tozó gazdasági területeket és népeket választa­nak szét. Francia-Guinea is szeszélyes alakulatu ország. Alakja virágcsokorhoz hasonlít, amelynek “szára” a Guineai-öböl partján a 300 kilométer széles parti csíkkal kezdődik, majd egvre széle­sedve «nyúlik be a határvidékbe, bokrétája ellen­ben 800 kilométer szélességben borul Siérra Leone és Libéria fölé. így hát meglehetősen szét­tagolt a földje meg a népe is. Az uj államra egy egészséges közigazgatási, gazdasági országszer­vezésnek s a kultúra és civilizáció más-más fokán álló néptcredékek nemzeti egyesítésének óriási feladata várakozik. Egyfelől francia egyetemeken képzett értelmiségiek, másfelől az őserdő varázs­lói hatnak széles néptöredékekre. A sok-sok törzs­re bomló lakosság csupán egyben volt egységes: az életükbe valósággal belegázoló gyarmatosít ók elleni utálatban. medence kimagasló pereme: az Északguineai kü­szöb. Ott- nagy területeken kerül felszínre az Észak-Afrika talapzatát alkotó ősi kristályos kő­zetcsoport. Az egyforma jellegű, hullámos fenn­síkokon hegycsoportok, szigethegyek emelkednek ki. Részben a felszint formáló külső erők, rész­ben az ősi vulkános működés alakították ki őket. Az Északguineai-küszöb lépcsőzetesen esik a Guineai-öbölre. — A lépcsőkön vízeséseket alkotva rohannak az óceán vizébe a folyók. Fu­tásuk akkor lassubbodik meg, amikor az öböl vál­takozó szélességű parti esikjára érnek. Ez iszap­pal vastagon feltöltődött terület, néhol asztallap simaságu, másutt — igv az uj ország földjén — változatosabb felszinü. Guineában a hegy vonula­tok egy helyütt, a főváros — Konakry — környé­kén egész a tengerig nyomulnak, sőt egy hosz- szabb félszigetet alkotva nyúlnak a tengerbe. Az alacsony és mocsaras parti terület befelé fokozatosan emelkedik. Északkeleti irányban a lépcsőzetes homokkőhegységbe, megy át, amelyre a Fonta Diaion kristályos kőzetekből álló magas­latai következnek. A mangrove-erdőséggel sűrűn benőtt parti esik szigetekre oszlik. Közöttük keskeny csatornák és széles lagúnák húzódnak. Halakban különösképp gazdag a nyílt tengertől elzárt rész. A hegvvidék­ről érkező folyók széles tölcsértorkolattal szag­gatják meg a belső partot. Valamennyi mellett kisebb kikötő épült, bár Konakry kikötőjén kívül egyik sem alkalmas mélyebb járatú hajók befo­gadására. Az óriási Guineai-öböl Afrika nyugati, atlanti­óceáni partvidékén mintegy összeköti e kontinens kiszélesedett északi részét a háromszögletű dili­vel. Az elsőkként idehajózó portugálok nevezték el az óceánnak ezt az óriási beöblösödését Guineai- öbölnek. A partvidék kedvenc fűszere ugyanis a “gina” (bors), s innét ered az öböl neve. A nyu­gat—keleti irányú partvonal menti terület Észa­ki- vagy Felső-Guinea, az, észak—déli partvonal vidéke Dél- vagy Alsó-Guinea. Az ország földrajza Felső-Guinea a földrajzi helyzete szerint Nyu­gati Szudánnak a peremvidéke. Éghajlati, növénv- földrajzi, gazdasági és közlekedési szempontból különálló nagy tájegység ez. Szudán nyugati me­dencéjét élesen választja el a Guineai-öböltől a Hogyan gazdálkodnak? A parti terület lakói a mande (vagy mandingo) csoportba tartozó szuszu-négerek. Mint Felső- Guinea 'legtöbb törzse, a mande csoportbeliek is Szudánból, Nyugat-Afrika nqgy nénvándorlásai- rak területéről húzódtak délre, a trópusi őserdők övén át a partvidékre. Szudán világos bőrű ful- béinek és a szudáni négereknek a keveredéséből származnak, ők terjesztették el az iszlámot a Guineai-öböl mentén. A trópusi földművelés ha­gyományos módszerét űzik: az égető, kapás föld­művelést. A bozótot felégetik. Ez a férfiak mun­kája. A föld felturását, a vetést és a termés be- hordását az asszonynépre bizzák, a férfiak pedig elegendő házi vágóállat híján vadásznak. Gumós növényeket, maniókát, batátát és jamst termesz­tenek. Újabban meghonosult a rizs termesztése ffa^arányv “svindli” S^anjoferszfgSan Spanyolországban 250 millió dolláros pénzügyi manipulációnak jöttek nyomára, de nem önszor­galomból, hanem a külföldi lapok híradásaiból. Az Associated Press leleplező cikkének megjele­nése után hat nappal jelentette be a spanyol kor­mány, hogy egy birót nevezett ki a? ügy. kivizs­gálására. Több mint 1,000 vezető üzletember, bankár és kormánytisztviselő vett részt ebben a csalásban, amely a peseta elértéktelenedéséhez vezetett. Értéke a piacon a hivatalos 42 helyett 60 lett egy dollárért. Az ország törvényei ellenére ezek a gazdag spanyolok alkalmat találtak arra, hogy különböző csalárd üzleti utakon hatalmas összegeket he­lyezzenek el külföldi bankokban saját nevükre. Ennek következtében a spanyol peseta kikerült a külföldi piacokra, ami értékének csökkentését vonta maga után. A jómódú spanyolok külföldön fényűzően töltötték szabadságukat és a spanyol utcákon fényes külföldi automobilok pompáztak. A hivatalos korrupciót domborítja ki az a száj- ról-szájra járó hir, hogy aki külföldi pénzkészle­tét beváltja 81.00=57 peseta alapon — nem a hivatalos 81.00=42 alapon — az megmenekül a súlyos büntetéstől. A Spanyol Munkás Menekültek Szövetségének titkára Pasqual Thomas az amerikai United Auto Workers vezetőségéhez irt levelében megismétli előbbi vádját, hogy az a pénzügyi segítség, amit az Egyesült Államok juttat Franconak “nem szol­gál más célt, minthogy Francot es társait gazda­gítja.” “Úgy hisszük, hogy ami most történik, az elég súlyos ahhoz, hogy ennek alapján az AFL-CIO arra figyelmeztesse az amerikai népet, hogy'se­gítsenek beszüntetni a gazdasági segélyt Franco­nak.” Franco 1954 óta egybillió dollárt kapott az amerikai kormánytól és újabb segélykérelme á kongresszus előtt van. Az AFL-CIO sohasem tiltakozott eddig az ellen, hogy a fasiszta Fran­conak küldték az amerikai munkások adóbefize­téseit. CSEHSZLOVÁKIÁBAN megkezdték a kis ter­melő’ szövetkezetek nagy kollektívákba való szer­vezését. Ez egyszerűsíteni fogja a munkálatokat, a nagybani gépesítés megkönnyíti majd az embe­rek munkáját és a dolgozóknak több idejük jut az élet élvezetére. Nagy megtakaritást fog jelenteni a költségek terén, mely ebben az esetben nem a tőkések pro­fitiát fogja emelni hanem a nép nagyobbfoku jólétét teszi lehetővé . • MIVEL INDIÁBAN a vasutak a kormány tu­lajdonában vannak, sok indiai azt hiszi, hogy ne kik ingyen utazás jár. A közelmúltban Gaya ne\ ii város állomásán az utasok majdnem halálra ver­tek két jegyszedőt, aki tőlük a jegyért szóló pénzt követelte. • PARISBAN, a francia fővárosban az utóbbi években egyre emelkedtek az automobilszeren­csétlenségek, miért is a forgalmi szabályok át­hágásának büntetését hétszeresre emelték. A mi­nimális büntetés most 14 dollár, a maximális pe­dig 86 dollár és börtön is járhat vele. is. Az egyetlen vasútvonal két oldalán hosszan húzódnak a francia birtokosok nagy banánültet- vényei. A banánkivitel évről évre fokozódik. A zsírt az olajpálma szolgáltatja. Macskaügyesség­gel kúszik fel a szuszu az olajpálma 20—25 mé­ter magas, sima törzsére. Az olajpálma a legfon­tosabb haszonnövény; egy-egy fa évente többször is ad termést, minden terméskor átlagosan 150 dióval. A gyümölcs húsából finomabb olajat saj­tolnak, s a magot is az olajipar hasznosítja. Ebből jelentős a-kivitel is. Másik haszonfájuk, a kopál, a firnisz-lakk nyersanyagát adja. A parti telepeken s főként a fővárosban, Ko- nakryban sok a kru-riéger. Törzsi területük Libé­riában van, de nyomorúságos helyzetük, egy­szersmind élelmességük miatt is szétszóródtak a Guineai-öböl partvidékén. Kitűnő hajósok és ha­lászok, s ők a kikötővárosod rakodómunkásai. A Konakrvba befutó óceánjárók a trópusi vizekre fedélzeti matróznajc szerződtetik őket, mert jól birják a nehéz munkát a forró éghajlaton. Konakry — a főváros — négyszög alaprajzú csinos trópusi telep, széles, banánfasorokkal sze­gélyezett utcákkal. Kikötőjét .a Losz-szigetek óv­ják a heves hullámtorlástól. Egyetlen kórháza az egyetlen ilyenfajta gyógyintézet Magyarország­nál háromszorta nagyobb ország területén. 19 egészségügyi körzetben összesen 26 orvos] ren­delő működik bejáró betegek számára, Konakry iskolaváros is, ‘ középiskolával, technikai kollégi­ummal és szakiskolával. Van egy olajfinomítója, továbbá szappanfőzője s hütőházában tárolják az exportálandó banánt. A kereskedik főképp ide­költözött élelmes sziriaiak. A Szenegál és a Niger fennsíkján malinké törzsbeliek élnek. A mande törzsbeliek inkább nyelvi, mint népi közösséget alkotnak. Erős embe­rek, földet müveinek, a pusztákon állatot tenyész­tenek, s a rohanó hegyi folyókon halásznak. Az európai művelődéssel főként a parti terület, a vasútvonal környéke és a fulbék területe került kapcsolatba. A két és fél billió lakosságnak mind­össze 151 európai jellegű elemi iskolája volt, mintegy 20,000 tanulóval, s a missziók 40 elemi­jében 4,500 gyereket oktattak. A'missziók körében két fronton folyt a harc a lelkekért. A vallás Küzdeniük kell a mindinkább előrenyomuló iszlámmal és a pogány hagyományokkal. A küz­delem hovatovább az iszlám javára fordul, mert ez megengedi a többnejüséget, márpedig a fal­vakban a nő a munkaerő, amelyet adnak, vesz­nek. A katolikus hittérités a siker érdekében sok engedményt tesz a népszokások javára: misén orgona helyett tam-tamos dobverés kiséri a szer­tartást st\ A többnejiiség ■ ké”d 'síben nem engedhet. Holott ez ott elsősorban gazdasági kérdés. A pogányság, a varázslatodban v*d' Ft 1'--n erő. Még a civilizációval érintkezők is tartják <-si pogány hagyományaikat. Hát még a +ávob yj_'- kék lakói! A fiú- és leár*v<?ví»'mekeke+ <"»nnnrto- san eiszakitiák a szülői hártó1, s a-’ e”r'ő ;gy szellemének” felügyelete alatt erdei GknUv Mn nevelik őkét éveken át. Ott megtanullak mi Vazt a gyakorlati tevékenységet, amire 'lé­tükben szükségük lesz. De mogtanihV.k őket kü­lönleges, szédítő Iramú táncaikra és térti ’ g -es­ségekre ?«. r|"yszcval egész élesükre Dköt’k : két a hagyományos életmódhoz. Valósággal a szabad­kőművesség intézményéhez hasonU titkos szer­vezeteik Vannak. A “vérengző leopárdok” «neve­zetéről szóló fantasztikus hírek sem mind utal­hatók hát a képzelet világába. Bö ásványi kincsekben A forró égövi terményeken kívül Guinea két ásványi kincsben bővelkedik. A Konakrv mellett bányászott vasérc évi termelése meghaladia az 1.2 millió tonnát. A I.osz-szigetedeu mintegy .300 ezer tonna bauxitot bányásznak. Mindkét i-i'-met exportálták- Srtn+ugv az aranyat i«. '""''’rét zömmel a folyók homokjából mosnak ki kezdetle­ges módon. Az uj, független ország fei!ődé«é-"k nak a szükséges természet' fnit<v*-<ü 4. T'rt ' es délszaki cikkeket és ásványi láncért a világpiacra.. Erős, edzett néne ió munkarV’ ' pezhető. Szene és kőnlaia ugvan nir'-n d-» a ■»*•»- erő elégséges energiával láthatná ni FWttr-.-i,) önálló inarát; A fejlődés elsc^nd" +«nrm-(,v. a, függetlenség gazdasá"» megszilárdítása, a *«­kolázása, a babonák leküzdése és a közeg g- ügy intézményes kiépítése. Dr. Vécsey Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents