Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 21, 1958 MAGVA# SIKEREK BRÜSSZELBEN VÁLTOZATLANUL NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS A MAGY. PAVILON, “A KIÁLLÍTÁS ÉKSZERE” IRÁNT 1 — Magyarországi riport — A három hónappal ezelőtt megnyílt brüsszeli világkiállítás már eddig is nagy sikereket és elismerést hozott Magyarországnak. A világkiállítás eddigi tapasztalatairól és legújabb eseményeiről Gádoros Lajos főépítész, Kertai György- né, a brüsszeli iroda helyettes vezetője, valamint Sugár Ákos pénzügyi titkár adott tájékoztatót a sajtó munkatársainak. A világkiállítás magyar pavilonja iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Szombaton kb. 30 ezer, vasárnap pedig mintegy 50 ezer látogató kereste fel a Nemzeti Szalonnál ötször nagyobb kiállítási csarnokot. A Világkiállítás nemzetközi zsűrijének döntései is igazolják, hogy a megnyitó után közölt dicséretek nem voltak túlzottak. A kiállított müvek számát figyelembe véve, a világkiállításon egyetlen nemzet sem kapott any- nyi dijat, mint mi. A hazai sajtó már kisebb hírekben beszámolt róla, hogy a világkiállítás nemzetközi művészeti zsűrije a magyar pavilonban kiállított valameny- nyi képzőművészeti alkotást díjazta. Somogyi József és Kerényi Jenő szobrászművész táncospárt ábrázoló aluminium szoborkompozíciójáért egy-egy nagydijat kapott. Bernáth Aurél alumi- niumfestménye és Ferenczy Béni kisplasztikája aranyérmet nyert, Domanovszky Endre és Kádár György festőművész második nemzetközi díjnak Az idősebb amerikás magyarok még visszaemlékeznek a századforduló hires szerelmi históriájára: Rigó Jancsi magyar cigányprímás és Chi- may Caraman Klára belga hercegnő nagy szerelmére. Annakidején világszenzációt keltett ez a nagy szerelem. Ha egy iró agyalta volna ki, úgy azt mondták volna, hogy fantasztikus és sok benne a giccs. De már tudjuk azt, hogy az élet gyakran produkál elképzelhetetlent is. Ezt a régi szerelmi históriát azért elevenítjük meg, mert a történetről magyar-francia kopro- dukciós filmet készítettek és ez rövidesen bemutatásra is kerül. A film cime: “Fekete szem éjszakája”. Története valóság, de a szereplők nevei nem valódiak, mert a hercegi család, amikor a film elkészítéséről értesült, tiltakozott ellene. Mielőtt az eseményekben gazdag történetet felelevenítjük, bemutatjuk a szerelmeseket. Chimay Caraman Klára tulajdonképpen se nem belga, mint a nevéről hinné az ember, se nem francia, mint ahogy az esemény főszinhelye után következtethetnénk: az amerikai Michigan államban született, leánykori neve: Clara Ward. — Wardék Detroit leggazdagabb családjai közé tartoztak és amikor az öreg Ward elhunyt, Klára több milliónyi vagyont örökölt utána. A Ward- kisasszony nemcsak gazdag volt, hanem szép és fiatal is. Mi sem természetesebb, hogy amikor apja halála után édesanyjával európai körútra indult, a tizenhétéves szépség mindenütt feltűnést keltett. Párizs legelőkelőbb, házasságra kész ifjai ott lebzseltek Ward Klára körül. S a csinos leány tiszteletére rendezett ebédek egyikén megismerkedett Chimay herceggel. 1 ! • A belga uralkodó családdal egyenrangú Chimay hercegi família sarja nem volt túlságosan rokonszenves egyéniség, de Wardné asszonynak igen megtetszett az előkelősége. Az ő “ügyeskedése” tette lehetővé, hogy a Klára iránt szerelmi lángra lobbant herceg hamarosan el is jegyezte a . gazdag örököshőt. • Rigó Jancsi a pákozdi cigánysoron született 1858-ban. Olyan volt, mint a többi cigánypurdé: megfelelő oklevelet kapott. Kass János grafikáit ezüstéremmel, Tar István kerámiáját bronzéremmel jutalmazták. Ezenkívül aranyérmet kapott a Szépművészeti Muzeum egy Csontváry-kép kiállításáért. A legfrissebb jelentések szerint is nagy sikert arattak a bemutatott magyar gépek. A kiállításon az ipari és egyéb gépek között két csoportban indítottak pályázatot. Az első csoportban 15 részvevő ország 73 gépe közül a magyar Heller- féle kondenzációs hűtőtoronynak Ítélték oda az egyik nagydijat. Ugyanebben a csoportban a Ganz-féle áramszámlálót ezüstéremmel jutalmazták. A másik csoportban a Rajkai-féle gabonaszeletelő gép is nagydijat kapott. Pavilonunkat a megnyitó óta több mint egymillió látogató tekintette meg. Az egymilliomodik látogatónak, egy 13 éves kislánynak, a pavilon vezetősége egy nagy matyóbabát adott át, majd a leánykát megvendégelte a cukrászdában. Az emlékkönyv oldalaira újabb és újabb dicsérő bejegyzések kerülnek. Báró Moens Te Fering, a világkiállítás belga főbiztosa véleménye szerint “a magyar pavilon a világkiállítás ékszere”. A beszélgetésen elmondták, hogy bár a kiállítás nem kereskedelmi jellegű, rajta nincs adás-vétel a magyar gépek iránt nagy az érdeklődés. Látogatása során sok nyugati üzletember kíván üzleti kapcsolatokat teremteni a magyar kereskedelmi vállalatokkal. maszatos, nem szeretett iskolába járni, de annál többet muzsikált. A magyar cigányok öröklik a zenei tehetséget. Rigó Jancsi vonója a többieknél is szebben szólt, alig cseperedett fel, máris a nagykanizsai kávéházakban muzsikált. • Most pedig beszéljünk az eseményekről: 1890 május 30-án Rotter pápai nuncius nagy ünnepélyesség keretében — Párizsban összeeskette Ward Klárát és Chimay herceget.. A rang és a pénz egymásra talált, ez azonban — annak ellenére, hogy a házasságból két gyermek született — nem jelentett a hercegnőnek boldogságot. A herceg egyre több időt töltött a nizzai, montecarlói játékkaszinókban, telt a Ward-vagy ónból. • A magyar cigányzenészek ebben az időben igen népszerűek voltak külföldön. S a pákozdi cigánysorról nem nagy eset volt elkerülni bármely világvárosba. Amire Rigó Jancsi 1893-ban Párizsba jutott, már saját “bafldájá”-nak volt prímása. Most pedig képzeljük el azt az érdekes találkozást, amely az egyik elegáns étteremben lejátszódott. Halványkék huszáros ruhában magyar cigányok muzsikálnak. A zenekar sürüfekete hajú, barnabőrü prímása csupa szenvedély. Az egyik asztalnál előkelő házaspár ül: az asszony szőke, szép és egészséges, a férfi enervált. . . Száll a muzsika hangja... A kékszemü hercegnő és a mélyfekete szemű cigányprímás tekintete találkozott. .. A következő estén már percekké váltak ezek a pillanatok és Chimay Caraman Klára hercegnőnek nemcsak a sok gyönyörűséges magyar nóta, hanem a cigányprímás is megtetszett . ,j. s Rigó Jancsi ezután gyakran látogatott el a Chimay kastélyba, amikor a kastély ura nem tartózkodott otthon. Egész Párizs ismerte a látogatás titkát és megtudta a férj is. Kitört a botrány, amely azzal végződött, hogy a hercegnő és a cigányprímás megszöktek. A szöktetés nagy szenzáció volt. Ez azonban Baranya megye villamosítása (A megyei tanács felmérése alapján.) Hogy összehasonlítást tudjunk tenni, pillantsunk vissza röviden a megye villamosításának kezdeteire. A baranyai községek nagyobb arányú villamosítása az 1920-as években kezdődött, Eleinte a városokon kivül mindössze négy község volt bekapcsolva a hálózatba. Később a villamos- hálózat kiszélesítése egyre fokozódott. A költségeket maguk a községek fedezték egyrészt a költségvetésből, másrészt az u. n. villamosítási alapból, amelynek bevételi forrása a fogyasztók megemelt fogyasztási dija volt. A felszabadulásig a helyzet nem sokat változott, a megye két városa és 179 községe rendelkezett villannyal. Meg kell azt is jegyezni, hogy a villamoshálózat kiépítése nem egységes terv szerint, hanem ötletszerűen anyagiaktól függően folyt. Ha például egy községben a lakosságnak egy része nem áldozott a villany bevezetésére, akkor az egész községnek le kellett mondania róla. Emiatt sok fehér folt maradt a térképen, amelyeknek eltüntetése nehéz, hosszú ideig tartó, tervszerű munkát igényelt. A statisztikai adatok szerint, a felszabadulásig 57 év alatt Baranyában átlagban 3.17 várost és községek villamosítottak. A felszabadulás után tehát kettős feladatot kellett végrehajtani: bekapcsolni a villamoshálózatba a még be nem kapcsolt községeket, és növelni a fogyasztók számát a villamosított községekben. ________* Magától javult a helyzet annak következteocn, hogy az energiaellátás államosításával megszűnt a villamosítási alap, s igy a fogyasztókra kisebb terhek nehezedtek. Ezért sok uj fogyasztó jelentkezett. A villamosítási munkák az előzőnél sokkal nagyobb ütemben kezdődtek meg a felszabadulás- után. Érdemes megjegyezni a következő statisztikai adatot is: évente átlag 7.8 községet kapcsolnak be a villamoshálózatba a felszabadulás utáni időben. Ez csaknem két és félszerese az azelőtti villamosítás ütemének. A megyében jelenleg 45 község van, amelyet még nem kapcsoltak be a villamoshálózatba. A legnagyobb fehér folt a Mecsek északi lejtőjén Orfütől Szatináig terjed. A megyei tanács illetékes osztályai foglalkoztak a kérdéssel és felmérték a megye teljes villamosításához szükséges teendőket, és anyagiakat. A tervek szerint még a 3 éves tervben megtörténik 15 község villamosítása. A költségek 60 százaléka tervhitelből, 40 százaléka pedig a község hozzájárulásából térül meg. A község elsősorban a saját községfejlesztési alapjából járul hozzá a villamosításhoz. Sok helyen hozzájárulnak ehhez a községi erdőből adódó bevételek, faanyagok, valamint a község lakosságának társadalmi munkája. Ebben az évben pedig összesen négy község teljes villamosítására kerül sor. Nehézséget elsősorban a külterületi lakott helyek, tehát a községnek nem számitó települések jelentenek. Ezeknek villamosítására — éppen, mert a lakosságnak csak nagyon kis részét érinti és általában távol esik a bekapcsolt telepektől — csak a megye valamennyi községének villamosítása után kerül sor. nem zavarta a szerelmeseket abban, hogy nyilvánosan mutatkozzanak. Rigó Jancsi még a pákozdi cigánysorra is elvitte szerelmét, a hercegnőt... S Budapestre is ellátogattak. Mintegy négy éven keresztül csemegéje volt a világsajtónak ez a szerelem, amely azután ellángolt, kihűlt... s a hercegnő otthagyta a cigány- prímást. o Ebből a szerelmi históriából készült az első magyar-francia koprodukciós film, amelyben, mint már említettük a hercegi család kívánságára más nevek szerepelnek, de ez mit sem változtat tartalmán és azon, hogy a valóságban megtörtént. A film forgatókönyvét René Woolet és Szász Péter írták. A film főszereplői: Nicole Courcel, hires francia filmszinésznő és Buss Gyula, a magyar Nemzeti Színház művésze. Száztagú cigányzenekar is szerepel a filmen, amelyen a táncokat a “Balett Hongrie” adja elő. A film őszi bemutatója elé nemcsak Magyar- országon, de külföldön is érdeklődéssel tekintenek- . Ják Sándor EGY CIGÁNYPRÍMÁS ÉS EGY HERCEGNŐ — Igaz történet egy uj magyar-franda film hátteréről — Magyarország
