Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
Magyar találmány volt A ZEPPELIN-LÉGHAJÓ — Magyarországi riport — Hatvan évvel ezelőtt, 1898 junius 28-án megalakult Németországban egy részvénytársaság, melynek célja a léghajózás előmozdítása volt. A vállalat alaptőkéjének felét — 4QO.OOO márkát — Zeppelin Ferdinánd jegyezte, s róla nevezték el az 1900 julius 2-án levegőbe emelkedett első kormányozható léghajót. Az eseményt követő lármás ünneplésben senki nem emlékezett meg arról, hogy a léghajó nem gróf Zeppelin, hanem egy magyar feltaláló találmánya, aki egész életét, vagyonát, energiáját fordította annak megvalósítására. AZ ELUTASÍTOTT találmány Ez a magyar ember a keszthelyi születésű Schwartz Dávid volt, aki egy emberöltőn át kísérletezett a kormányozható léghajó megszerkesztésével. Mikor tervét teljesen kidolgozta, bemutatta a bécsi hadügyminisztériumnak, ahol elismerték ugyan az elgondolás újszerűségét, de nem tartották megvalósíthatónak s ezért elutasították az állami támogatásra irányuló kérést. Bécsben a magyar feltaláló, aki fanatikusan hitt elképzeléseiben, megismerkedett Zuev orosz vezérkari ezredessel, az orosz követség katonai attaséjával, akinek közbenjárására Oroszországban bemutathatta tervét. Próbafelszállásnál azonban kiderült, hogy nem tudja a léghajót megtölteni hidrogéngázzal s a kudarccal végződött kísérlet után az orosz katonai kincstár beszüntette a további támogatást. Hasonlóan járt Berlinben, ahol Schwartz — aki közben tervei megvalósítása érdekében egész vagyonát feláldozta és nyolc éven át csak a léghajózás kérdésével foglalkozott — 1896 októberében újabb próba elé került. Ez a kísérlet is sikertelen maradt, a gáznak nem volt meg a szükséges felhajtó ereje. Az 1897 november 3-iki próbafelszállás már sikerrel járt. A zseniális feltaláló azonban nem érte meg azt a napot, mert amikor a vegyészeti gyár értesítését megkapta, hogy jó a gáz, agyszélhüdés'érte és meghalt. A próbafelszállásnál már csak özvegye jelent meg. A tudományok történetében külön fejezetet jelentett ez a nap. Az első úgynevezett merevvázas léghajó 47.5 m hosszú, 13.5 m átmérőjű, két végén kúpos, hengeralaku test volt, amelynek jellegzetessége a merev aluminiumváz, a szilárdan hozzáépített gondola és az aluminiumburko- lat volt. Forradalmi ujitást jelentett, hogy úgy a váz, mint a burkolat — szemben az eddigi léggömbökkel — szilárd anyagból készült. A felszállásnál nem kedvezett az idő, tomboló viharban indult el a léghajó mely egy perc alatt 400 méter magasba emelkedett és tervszerűen berepülte a kijelölt utat. A vezető hibájából azonban a leszállásnál a léghajó nagy zökkenővel ért földet és összetört. A szakemberek igy is egyhangúlag megállapították, hogy a léghajó szerkesztése terén korszakalkotó haladást jelent. A siker azonban már Zeppelin Ferdinándé lett, akinek a feltaláló özvegye a novemberi bemutató után a találmányt és a terveket eladta. Zeppelin a találmány birtokában állami támogatással, a technika fejlődése révén keresztülvihető változtatásokkal megteremtette a nevét megörökítő léghajót, mely az igazi feltaláló halála után három- évvel magasba emelkedett, uj korszakot jelezve a levegő meghódításának történetében. Radó István ANYAGVIZSGÁLÓ KÉSZÜLÉK A színképelemzés elmélete szerint minden anyag izzó gőze olyan színképet sugároz, amelyből meg lehet állapítani az anyag minőségi és mennyiségi összetételét. A vizsgálandó anyagból villamos ívvel, vagy szikrával gerjesztett fényt sztetoszkóp bontja fel színképre. A színképvonal hullámhosszúsága a vizsgált anyag minőségére ad felvilágosítást, a vonalak fényessége pedig a menyiségi összetételre. A Budapesti Ipari Vásáron ilyen anyagvizsgáló spektroszkópot állított ki a Gyengeáramú Műszergyártó KSZ. A kiállított spektroszkópnak a szakemberek körében nagy sikere van. Elsősorban acélok és más fémötvözetek gyors minőségi és mennyiségi elemzésére használhatók ezek a spektroszkópok és különösen alkalmasak a nyers, félkész-, vagy készgyártmányok anyagellenőrzésére, összekeveredett anyagkészletek szétválogatására. A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI — Magyarországi riport — Julius 1-én kezdődött meg az idei iparitanulófelvétel az állami iparban, 15-én pedig a helyi iparban. Néhány éve még nagy propagandát kellett folytatni azért, hogy az érettségizett fiatalok elekti’o-, orvosi, rádió- vagy finomtechnikai, műszerészi szakmát tanuljanak. Ide már csak érettségizetteket vesznek fel, de távolról sem annyit, mint, amennyien jelentkeznek. Az idén az állami ipar az emlitett műszerészi és az autóvillamossági műszerészi szakmákra az egész országban 700 tanulót vesz fel s már most mintegy 4000-en jelentkeztek. Ezzel szemben több szakmában igen kevés a jelentkező. Ilyen “nem divatos” a vájár szakma, az építőiparban az épületasztalos, a bádogos, a viz- és gázszerelő, a műköves és kőfaragó szakma, a vasiparban az esztergályos, a hajóépítő, a fényező és mázoló, a kovács, az öntő, a kazánkovács és a kohász szakma, a helyiiparban a cipész, a sütőipari és (fiuk számára) a férfifodrászat. A felsorolt szakmák többségének az ipar gépesítése fokozásával is biztosabb a jövőjük, mint a divatosakénak. Amellett mindezekben nemcsak iparitanuló-, hanem szakmunkáshiány is van. Az építőipari ifjú szakmunkások kenyerét biztosítja a hároméves terv és a későbbi tervek hatalmas lakásépítési, közmüvesitési programja. Az esztergályos szakmától való jelenlegi huzó- dozás egyik oka, hogy a régi, sorozatos porma- megszoritások itt éreztették leginkább a hatásukat. Ma már az esztergályosok bérezése sokat javult és nem alacsonyabb a vasipari szakmák béreinek átlagánál. Kevesen ismerik a fényező és mázoló szakmát, pedig elsősorban gépexportunknál van nagy jelentősége. Több igényes szakmára (például autófényező) azért nincs elég jelentkező, mert a szülők sem ismerik eléggé e mesterségeket. A cipész szakma, sajnos, lebecsült szakma. Pedig a világhírű és csaknem mindenütt piacképes magyar cipő mestereinek méltó utódjává válni felelősségteljes, szép és egyáltalán nem megvetendő feladat. A lányok közül legtöbben a fodrász, kozmetikus és a fényképész szakmát választanák. Itt szinte egyáltalán nincs újabb felvételi lehetőség. Túlzsúfolt a szabó szakma is. A lányok továbbtanulásának két, jelenleg is fennálló lehetősége az élelmiszerkereskedelemben és az egészségügyi területen, az ápolónői munkában van. Férfifodrászatban ma már nem szívesen alkalmaznak nőket, s fiatalkorúakat tekintve, ez az álláspont csak helyeselhető. Az ipari utánpótlás képzésének egyik nagy gondja: nem szabad fokozni a főváros tulzsufolá- sát. Ezért ne csodálkozzanak a vidéki fiatalok, ha megfelelő számú budapesti jelentkezés esetén nem veszik fel őket a fővárosi üzemekbe és ipari- tanuló-iskolákba. Nem vonatkozik ez az aránylag nehezebb fizikai szakmákra (öntő, kovács stb.), mert ezek utánpótlását szinte kizárólag vidékről kapják a fővárosi üzemek. A pályaválasztásnak igen sok szubjektív indítéka van. Nem egy érettségizett fiatal csak azért jelentkezik például műszerésznek, mert ha már nem kaphat Íróasztalt, nem kerülhet az egyetemre, legalább fehér köpenyben, tiszta munkát szeretne végezni. Arra nem gondol, hogy esetleg az itt szerzett segédlevéllel a kezében más szakmával kell majd elhelyezkednie. Ma Magyarországon 232 iparitanuló-iskola működik és az ipari tanulók száma állandóan emelkedik. Az 1958—59-es tanévben összesen 98,000 Akarom terjeszteni a lapot! Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! \ Kérem küldjenek mutatványszámot a következő' címekre: Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: ............................................................... Név: .......... ,7................................................ Cim: ................................................................ V áros: ipari tanuló fog tanulni az állami iparitanuló* intézetekben. Ez a szám még sohasem volt ilyen nagy. Ezen belül azonban éppen az ipari fejlődésünk következtében^ egyes iparágak jelentősége csökken, másoké növekszik. Most még van lehetőség arra, hogy azok a fiatalok, akik a túlzsúfolt szakmákra nem nyernek felvételt, máshová jelentkezzenek. Országos érdek, terveink teljesítésének egyik fontos feltétele, hogy egyetlen ipari szakmában se legyen szakmunkás-hiány. De minden fiatalnak egyéni érdeke is, hogy ott foglalkozzék, ahol biztos munka- alkalmat kap, ahol szükség van rá, ahol mindig meg tudja keresni a kenyerét. Földgázt vezetnek Diósgyőrbe A tiszapalkonyai vegyikombinátban és hőerőműben romániai földgázt használnak majd fel, 3 azt a diósgyőri Lenin Kohászati Müvekbe is elvezetik. A Tiszapalkonyát Diósgyőrrel összekötő 35 kilométeres gázvezeték fektetését megkezdték. Decemberben már próbaképpen román gázzal fütik a diósgyőri martinkemencéket. Nagy ai érdeklődés a b’pesti mezőgazdasági vásár iránt Ez évben az eddigieknél sokkal szélesebb keretben rendezik meg Magyarországon a hagyományossá vált mezőgazdasági vásárt. A vásár szeptemberi megnyitójára elkészül az uj nyolcméter magas pavilon, amelynek építési költsége közel négymillió forint. Befejezéshez közelednek a régebben épült kiállítási csarnokok berendezési munkálatai, amelyen 25 kiváló építész és 30 grafikus dolgozik. Felépül két modern üvegfalú emeletes bemutató csarnok, a következő hetekben hatezer négyzetméter tipuspavilon épül. A kiállítást 30 hektár területen rendezik meg. A vásárral egyidőben tartják meg a nemzetközi borversenyt, amelyre az európai országokon kivül Afrikából és Ausztráliából is jelentkeztek. A versenyen ezideig öt népi demokratikus állam 120 borfajtával, tizenöt nyugati országból pedig 101 borfajtával kívánnak részt venni. Ezek szerint több mint 200 külföldi és körülbelül 250 magyar bor kél versenyre egymással. A borok közt ott szerepelnek a rajnai, moseli, olasz, oráni, ciprusi, marokkói, bolgár, szovjet, stb. borok. Igen gazdag gépkiállítás is lesz a vásár alkalmával. Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, Anglia, Ausztria, Franciaország és más nyugati országok mutatják be a legújabb mezőgazdasági gépeiket. A növénytermesztési bemutatóra különösen a termelőszövetkezetek jelentkeztek jelentős számban. 179 állami gazdaság, 353 termelőszövetkezet és 321 egyéni gazda mutatja be termésének szi- ne-javát. Az állatbemutatón jóval több mint 2 ezer tenyészállatban gyönyörködhetnek a látogatók. 140 féle mezőgazdasági gépet mutat be a magyar ipar. Nagy idegenforgalomra számítanak. A külkereskedelmi vállalatok az üzletfeleik százait hívták meg a kiállításra, amelyen többek között a népi demokráciák nagy dijáért 120 sportlovas vetélkedik majd és számos szórakozási lehetőségről is gondoskodnak. (ják), Nyílnak a Mecseken / a legszebb balkáni vadvirágok A Mecseken, az ország legdélibb hegyvonula- tán, számos ritka virág él. Az itt található mintegy másfélezer virágos növény közül százra tehető azoknak a száma, amelyek másutt az országban alig fordulnak elő. Húsz virág viszont csakis a Mecseken és környékén virít. Ezeknek a ritka virágoknak az őshazája a Balkán és a Földközitenger melléke. A meleg nyári napokon több érdekes virág jelent meg a Mecseken. A gyertyános tölgyerdők mélyén most virít az aranybaraboly, amely az, egész országban csak itt található. Nevét onnan kapta, hogy egyébként fehér virág hervadáskor aranysárga színűre változik. A füves hegyoldalakon, bokrok alján diszlik az egyik legjellegzetesebb balkáni vadvirág: a szárazságtűrő pere- mizs. Nyilik Dél-Baranya egyik legérdekesebb virágos növénye: a rozsdás gyűszűvirág is. Ez a rendkívüli szép aldunai virág sok helyütt egy. méter magasra is megnő. ' JkAMERIKAI MAGYAR SZ6______________ 13 ' Thursday, August 21, 1958 ,
