Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-21 / 34. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 21, 1958 AHOGYAN ÉN LÁTOM... írja: EHN Vegetáriánusok védelmében (Befejező közlemény) Dr. W. G. Savage “Food and Public Health” cimü könyvében Írja, hogy az agy-tuberkulózis 18 százaléka; a bél-tuberkulózis 51 százaléka és a csont-tuberkulózis 25 százaléka a marhahús evésre vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy több mint ötezer amerikai áldozata évente annak a rendszernek, amely beteg húst etet és beteg tejet itat a fogyasztó közönséggel, hogy ezáltal az- üzleti érdekeltségek ne szenvedjenek kárt. Huxley és Wells “Science of Life” cimü munkájukban írják, hogy az eladásra kínált húsokat gyakran mikrobákat terjesztő por-szellők és legyek fertőzik meg. Ugyanott említik, hogy 376 megvizsgált tengeri állatnak 35 százaléka szennyvíz fertőzést mutatott. J. H. Kellogg amerikai orvos megállapítása, hogy egyre több orvos, diétikus és tudós ébred annak tudatára, hogy a hús nem tiszta táplálék, hanem számos mérges anyaggal kevert élelmiszer. Jelentette azt is, hogy a világhírű Battle Creek szanatórium tapasztalatai szerint vakbél- gyülladás és rák úgyszólván ismeretlen azok között, akik nem esznek husi. Br. Victor Heiser “American Doctor’s Odyssey” cimü könyvében bizonyítékokkal támasztotta alá ama megállapítását, hogy az emberek diétája rendkívül fontos, mert nemcsak azok vagyunk, amit eszünk, hanem nagy mértékben úgy is gondolkozunk. Az utóbbi években pedig egyre több azoknak a tudósoknak a száma, akik kutatásaik alapján állítják, hogy diéta nemcsak a testet, hanem a szellemet és lelket is befolyásolja. Az emberek az évezredek folyamán úgy határoztak, hogy állatok legyilkolása megengedett dolog és semmi erkölcstelenséget nem találtak abban, hogy a gyomruk kielégítésére élő állatok millióit végezzék ki. Ettől a felfogástól csak egy lépés volt az emberevés; egy másik lépés az a megállapitás, hogy az afrikai négerek nem emberek és semmi erkölcstelenség nem volt abban, hogy őket milliószámra és heringek módjára hajókba zsúfolják, Amerikába cipeljék, az utón elhaltakat a tengerbe dobálják és az élve maradottakat állatok módjára árverésen eladják. Ettől megint csak egy lépés volt ártatlan abesz- sziniaiak levegőből való bombázása és Mussolini csemetéjének kérkedése, miután e tettet elkövette. Egy lépés volt koreaiak “napalnT’-bombák- kal való gyilkolása és Hiroshima ártatlan lakosságának atombombával való kivégzése. Tudvalevő, hogy a vágóhidakon állandóan késsel dolgoznak az emberek és lelkiismeretfurdalás nélkül tobzódnak a leölt állatok meleg vérében. Érdekes ezzel kapcsolatban Mary S. Brown megállapítása a “Reasons for Vegetarian Diet” cimü könyvében. Szerinte Chicagóban minden olyan gyilkosságot, amelyben kés szerepelt, olyan egyén követett el. aki vágóhidakon dolgozott. Aki tehát megszokta és természetesnek találta a vágóhidak kegyetlenségeit, az nem talált kivetni valót egy embertársának a leszurásában sem. Akik a vágóhidak ártatlan áldozatainak a húsát nagy étvággyal fogyasztják, beletörődnek abba a gondolatba is, hogy “háború mindig volt és lesz is” és lelkiismeretfurdalás nélkül tűrik ártatlan millióknak mészárszékre való hurcolását a háborúk sorozatában. Dr. H. Carrington megállapítása, hogy a húsevőknél természetes-a szeszes italok utáni vágyakozás. “Soha nem ismertem olyan vegetáriánust” — mondotta ;—, aki iszákos lett volna, vagy szeszes ital után vágyakozott volna.” Cook őrnagy, az angol Salvation Army feje, hivatalosan jelentette, hogy az angol városok “slum” kerületeiben éveken át végzett munkája közben egyetlen egy vegetáriánust sem talált a részegek között. H. B. Fowler, aki 40 éven át tanulmányozta az alkoholfogyasztást és annak befolyását az emberi szervezetre, állandóan hangoztatta előadásai folyamán, hogy a husevés izgató hatást gyakorol az idegrendszerre és előkészíti a fogyasztókat a mértéktelen ivásra. Azok, akik nem húsevők, nem fogyasztanak alkoholt és nem is dohányoznak, hanem az ártalmas nikotin helyett friss levegővel töltik meg türejüket. Nem isznak kávét és teát, hanem helyette gyümölcs-nedveket és tejet fogyasztanak. . . Éveken át reggeli előtti testgyakorlatom a Mount Hollywood megmászása volt. Sok száz nővel és férfival találkoztam, akik reggelenkint ugyanezt csinálták. Túlnyomó többségük vegetáriánus volt, nem ivott és nem dohányozott. Legtöbbjük a hegymászás mellett úszásban találták szórakozásukat, egyik sem volt tul-kövér, sem tul-sovány, valamennyien egészségesek voltak. Max Ileindel “Teachings of an Initiate” cimü könyvében írja: “Amíg ncni értjük az emberek táplálkozása és természete közötti összefüggést és amig ez:l a megértést nem használjuk fel a káros szenvedélyek cnyhi cséré és a vadság megszüntetésére, addig tartós békére nincs kilátás.” Ahogyan őseink leszoktak arról, hogy saját embertársaikat leöljék és megegyék, úgy remélhető annak az időnek a bekövetkezése, amikor a jövőbeli húsevők leszoknak majd az állatok le- gvilkolásáról és felfaláséról. Bevégzem ezt a cikksorozatot Tolstoj egy megállapításával, akit sokan az “egyetlen igazi kereszténynek” tartottak: “A jövő a vegetáriánusoké. A vegetáriánus mozgalom töltse el örömmel azok lelkét, akik valóban a szivükön viselik az emberiség sorsát és jövőjét”. A CÉDRUSOK HAZÁJA A Földközi-tenger keleti medencéjének azon a keskeny, parti sávján, amelyen ma nagyjából Libanon véráztatta köztársasága húzódik, a Ka- ziosz-hegytől Karmel hegyéig a távoli időkben sajátos csoportosulás jött létre, amelyet egységes államnak aligha nevezhetünk. Ezen a gazdag, neolitkori lelőhelyen alakult ki Fönícia, a cédrusok hazája, amely az ókor legélelmesebb kereskedőin kívül az üveggyártás és az ábécé csodáival ajándékozta meg az utókort. A karcsú hajók népe Talán sehol sem hamisabb csengésű a “régi, szép idők” frázisa, mint éppen itt, ezen a parton. A mai Libanon területe a történelemnek jótformán valamennyi korszakában sok viszontagságot ért meg, még a történész szeme előtt is egyetlen tragédiává olvad össze a háborúk és népvándorlások végtelen láncolata. Annál fényesebben ragyog a legyőzhetetlen, dolgos ember csillaga Libanon hegyei felett, hiszen éppen ezen a területen született meg modern civilizációnk és kultúránk számos, nélkülözhetetlen eleme. A nyugati szemita nyelvet beszélő föníciaiak akkor tűnnek fel a történelem színpadán, amikor a Földközi-tenger keleti részén összeomlik a krétai királyok tengeri uralma. A ma is ismert, titokzatos “minoszokkal”, a kréta-szigeti uralkodókkal összehasonlítva a föníciaiak hus-vér emberekként jelennek meg, akik karcsú tengeri hajóikon hamarosan felkutatják a hatalmas, kék vizű tengert és már i. e. 1100 körül, tehát háromezer évvel ezelőtt feltűnnek Hispániában (a mai Spanyolországban), sőt túljutnak az ókori világ határának tartott “Herkules oszlopain” (azaz a Gibraltárt szoroson) és Ciprus, Szardínia, Málta Szigetén alapítják meg kereskedőgyarmataikat, sőt az ő nevükhöz fűződik Róma későbbi halálos ellenségének, Karthágó városának alapítása is, í. e. 814 körül. Mindenki prédája Egy külföldi történetíró a Közel-Kelet népeit ahhoz az emberhez hasonlította, aki egy forgalmas országút közepén üti fel sátorfáját. A föníciai város-államok, Árvád, Gubla (Byblos), Beírnia (Beirut), Sziduna (Sidon) és Zor (Tyros) lakói történelmük során annyi viszontagságot értek meg, hogy a göniciai történelem nevezetesebb dátumainak felsorolása minden szörnyűsége ellenére is szinte unalmassá válik. Az i. e. 3. évezredben Egyiptom fáraói Byblos ki kötőjébe küldik hajóhadukat cédrusfáért, közben azonban a föníciai városokat feldúlják Sumer és Akkád mezopotámiai uralkodói. I. e. 1740-ben a nomád hikszoszok pusztítják el Tyrost és Sidont, 1570-től kezdődően Fönícia területe az egyiptomi újbirodalom stratégiai felvonulási terepévé válik. Az egyiptomiak, a hettiták, a mitanniak és az amoriták gyakran Fönicia területén vívják meg véres csatáikat. I. e. 1200 körül vad, tengeri népek pusztítanak ezen a vidéken. Az asszírok több Ízben rombolással és mészárlással büntetik meg a lázongó föníciai kereskedő- városokat, amelyek az asszírok bukása után az ujbabiloni birodalom uralma alá kerülnek. Erre az időre, az i. e. VI. századra esik a felkelő Tyros 13 éves ostroma. Az ujbabiloniakat is túlélő föníciaiak sorra harcolnak a perzsák és a ciprusi királyok ellen, majd i. e. 332-ben Nagy Sándor hódítja meg őket. Röviden ennyi Fönicia tragikus története. Bíbor, üveg és ábécé A végeláthatatlan történelmi viharok közepette a föníciaiak számos iparágban az ókor legkivá- lóbbjai közé emelkedtek, ők gyártották először az ókori divat luxuscikkét jelentő biborszövetet, és mai életünk nélkülözhetetlen anyagai közül Föníciában oldották meg az üveggyártás titkait is. Mint minden hajósnép, a föníciaiak tudós csillagászok, mint minden kalmárnép, ügyes számolók voltak. Legnagyobb kulturális vívmányuk azonban kétségkívül az ábécé feltalálása volt. Maga a görög ábécé is részben föniciai eredetű, ennek a mérhetetlenül fontos találmánynak a tudományosságra gyakorolt hatását, a kép- és a szótagírással szemben elfoglalt fölényét talán nem kell részleteznünk. A föníciaiak öröksége A föniciai nép nyomtalanul eltűnt, kulturális öröksége azonban mai műveltségűnket gyarapítja. A föniciai kultúrát részben a görögök adták tovább Európának, valószínűnek látszik, hogy maguk a görögök is Föníciától vették át polisaik (városállamaik) szervezetét. A bibliai Salamon király a föniciai I. Hiramtól (i. e. 969—936) nagy mennyiségű cédrust vásárolt a jeruzsálemi templom építéséhez. Ez a libanoni hegyek között található fenyőfajta, amelyből az ókorban karcsú hajók készültek, ma már A Kínai Népköztársaság fájlodé ipara A Népi Kina óriási területén a helyi ipar növekedése gyors iramban ha ad előre. Az utolsó öt hónap folyamán csupán három tartományban: Henangbm, Bandimban és Szi- csuangban 250,000 kis- éf középnagyságú gyárat üzemet, műhelyt és bányát helyeztek üzembe. Két hónap alatt, május közepéig bezárólag csupán Henang tartományban 164,000 uj kisüzem, ércbánya és műhely kezdett dolgozni. Kina éléskamrájában, Szicsuang tartományban ez év első hónapjaiban már 50,000 hasonló gyárat, üzemet, bányát és műhelyt építettek. Szicsuang tartományba í kisüzemeken és műhelyeken kivül középnagyságú vállalatokat is építenek. Ez év végéig itt négy uj, egyenként évi 150—200,000 tonna termelékenységű acélolvasz- tó-gyárat, 10 vizierőmüvet és hőelektromosállo- mást fognak építeni 200,000 tonna össztermelé- kenységü ásványi-trágyagyárakat. Ily vállalatok ezreit helyezik üzembe a Kinai Népköztársaság más kerületeiben is. Az ez év végére befejezésre tervezett Paotow- Lancsow uj vasútvonalat öt hónappal a határidő előtt befejezték. 1954-oen kezdték meg a sínek lefektetését és e hét folyamán már megkezdődik rajta a forgalom. Ez a vonal összeköti Pe- kinget Lanchow-al, mely az északnyugati közlekedés egy fontos gócpontja. A SVÁJCI lapok közlései szerint 14 ország jelentette be részvételét azokon a kiállitásokon, amelyeketa Genfben szeptemberben megtartandó-atomkonferencia alkalmából rendeznek majd. Tulajdonképpen két kiállítás lesz, az egyik tudományos, a másik kereskedelmi jellegű. Magyar- ország mindkettőn részt vesz. A brüsszeli világkiállításon nagy sikerrel szerepelnek atomfizikai műszereink, s a szakemberek most megtekinthetik ezeket Genfben is. A tudományos eredményeket bemutató kiállításon szerepel majd a Van de Graaf generátor kicsinyített mása, szinkroton berendezés, 800 kilovoltos részecske gyorsító makettje és több atomfizikai műszer.----------------------------------------— ----— —------------------------------^ a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, de kemény törzse és büszke koronája ma is ott szerepel a Libanoni Köztársaság címerében, mint a közel- keleti népek kulturáltságának, hazaszeretetének és függetlenségi vágyának elpusztíthatatlan jelképe. S. H. E.
